Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-12 / 108. szám

2003. MÁJUS 12., HÉTFŐ MEGYEI Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal KORKÉP Jövőre bezár a Tolnay Klári-emlékház? A Mensáros-kiállítás hattyúdala Mohorán Magyar Bálint és Német Kristóf autogramosztásra is talált időt (Folytatás az 1. oldalról) A szombat délutáni ünnep­séget megtisztelték jelenlétük­kel Mensáros László gyerme­kei, illetve a Barátok közt sztárjai, Németh Kristóf és Ma­gyar Bálint, akikkel a Vasárnap Reggelben olvashatnak majd ezen a héten exkluzív interjút, a Nógrádi Bulvár című rova­tunkban. Pincét vásárol Mohorán Németh Kristóf A Barátok közt Kertész Gézája, Németh Kristóf másodízben járt szombaton a nógrádi telepü­lésen, ahol két napot töltött el a népszerű szí­nész. A sorozat mohorai nézői számára igen extrém volt a szituáció, hiszen Kristóf Magyar Bálint, vagyis Szilágyi Lóránt társaságában ér­kezett a településre; a szappanoperában pe­dig pont Géza ölte meg a napokban a szaxo­fonos szépfiút. A gödöllői színház direktorának annyira megtetszett a helyi bo­rospincék egyike, hogy úgy döntött, vásárol belőle.- Most pénzem és kedvem is van hozzá - mondta Németh Kristóf. (Folytatás a Nógrádi Bulvárban) Apadnak a központi összegek A tűzoltóság megyei parancsnokságán tartott elnökségi ülést a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Országos Szö­vetsége. A megbeszélésen 17 megye és a főváros képviseltet­te magát, de jelen volt még többek között Móré László, a Bel­ügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályveze­tője és az országos katasztrófavédelmi főigazgató megbízá­sából Bodnár Ferencné. Salgótarján- Először történt meg mosta­nában, hogy nem Budapesten, hanem Salgótarjánban tartot­tuk az elnökségi ülést - mond­ta Kun István, a Hivatásos Ön­kormányzati Tűzoltóság Or­szágos Szövetségének elnöke. - Az országban 112 önkor­mányzati tűzoltóság működik a 19 megyében, amelyből két kivétellel mind és a főváros is képviseltette magát. Eredmé­nyes vita után vagyunk, amely­nek fő témája a költségvetés volt. Nem mindegy, hogy mi­lyen lesz a 2004. évi költségve­tésünk, mint ahogyan az sem, hogy az idén miből tudunk még gazdálkodni - mondta az elnök. Nagyon sok olyan feladata van a hivatásos önkormányza­ti tűzoltóságnak, amit a köz­ponti költségvetés nem finan­szíroz. Egyre inkább csökken­nek a dologi kiadásokra a köz­pontilag utalt pénzek, amire ma azt mondják: gazdálkodja ki az önkormányzat, vagy az önkormányzati tűzoltóság. Szóba kerülhet persze a pályá­zati rendszer, ahol is a hivatá­sos önkormányzati tűzoltóság­ok jogot szereznek, hiszen a biztosítóktól befolyt 1%, a tűz­védelmi bírság összege, csak a tűzoltóság technikai fejleszté­sére használható. Vannak el­képzelések, hogy ebből legyen még a javítás is - ezzel azon­ban a tűzoltók szövetsége nem ért egyet. Minthogy azzal sem, hogy ebből finanszírozzák a laktanya-felújítást, a fejlesz­tést...- Szerintünk ezt a központi költségvetésnek, a kormány­nak és a Belügyminisztérium­nak kell finanszírozni. Szó volt róla, hogy tűzvédelmi koncepciót alakít ki három szövetség, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tósággal közösen föl tud lépni a belügyi vezetés, s ha kell ak­kor a kormány felé is, hiszen jól jönne a támogatás - mond­ta Kun István. Garami István, a Salgótarjá­ni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnoka örö­mét fejezte ki, hogy vendégül láthatta a szövetség tagjait és bízik benne, hogy legközelebb is lesz erre alkalma. FISSZA Eboltás Salgótarján Számlálás után oltás következik május 12. és 22. között az ebek számára. Az állatok esetleges meg­betegedése oltás hiányában kezel­hető ugyan, de nem gyógyítható.- Rókáknál fordul elő nagyobb számban a veszettség, de jobb megelőzni a bajt - mondta dr. Mag Gyula városi főállatorvos. - Ezért is reméljük, hogy minél többen el­hozzák ebüket az oltásra. Szeren­csére régóta nincs tudomásunk ve­szett kutyáról, de ha erdőben ösz- szetalálkozik egy veszett rókával, máris megtörtént a baj. A gazdák a vakcinázásra hozzák el az oltási könyvet és a sorszámozott, lila szí­nű kerek bilétát. A kutyákat három hónapos korig nem oltjuk. A véde­lem 1100 forintba kerül, amelyhez kötelezően előírt kombinált féreg- telenítőt kap az eb, ez 10 testkilón­ként 100 forint. Az első oltások a somlyóbányatelepi italboltnál má­jus 12-én 13-14 óra között, majd a Pécskő-szilvás italboltnál negyed háromtól három óráig lesznek. ST1X SÁNDOR • Mégis, kinek az életei Fogadni mernék, hogy már a címből kitalálták, mi lesz ennek a dolgozatnak a témája! Hát persze, az eutanázia, a kegyes (?) ha­lál. Orvosi szakszó (euthanaszia), szó szerinti jelentése „könnyű halál”, a halál orvosi segítséggel való siettetése fájdalmas és gyó­gyíthatatlan betegségek végső szakaszában. Amúgy görög erede­tű, hasonlóan számtalan orvosi kifejezéshez: az eu (magyarul: jó, jól) és a thano (magyarul: meghal) szavak összetételéből szár­mazik. Az emberi társadalmak kialakulása óta alkalmazzák a különbö­ző kultúrákban, meggyőződésem szerint manapság is, ott is, ahol a törvények szigorúan tiltják, mint például nálunk is az Alkot­mánybíróság minapi döntése szerint. Természetesen mindenki hozzászólt a témához a médiában, ám akárhogy meresztettem a szememet, csupa jó svádájú, egészséges embert hallottam, lát­tam, olvastam nyilatkozni az ügyről, akár mellette, akár ellene foglaltak állást. Én tulajdonképpen nem is értem, min vitatkoztak a fenemód illetékesek egymással olyan szenvedélyesen, hiszen nem az ő életükről folyik a vita, de kalandozzunk el egy kicsit! Biztosan mindenki emlékszik a westemfilmekben tipikus jele­netre, amikor a ló megbotlik, eltöri a lábát, minekutána lovasa ko­moly, fennkölt kifejezéssel arcán egyszerűen lelövi - mondván: szerencsétlen ne szenvedjen tovább, holott a ló sántikálva is vidá­man legelhetne aggkoráig. Vagy mindenki tudja, hogy a kóbor ál­latokat hányféle módon gyilkolják halomra a költségvetésből (!) fi­nanszírozott, direkt erre a célra létrehozott „halálbrigádok”. Ter­mészetesen azért, mert nekik így jobb. Naná, hogy tudjuk, mit akarnak ők, hiszen perfektül értünk lóul, kutyául. így nagy kegye­sen átsegítjük őket a halálba. Sima ügy, az emberek java részének nincs is ez ellen kifogása, de... A felsőbbrendűségünk miért csak addig terjed, hogy a vé­dekezni képtelenek sorsa felett játszi könnyedséggel hozunk döntéseket, addig miért nem, hogy meghallgassuk azokat is, akik képesek dönteni a saját sorsuk felől? Miért nem hallgatjuk meg azokat az embertársainkat, akiknek a halál tényleg meg­váltás lenne? Miért alázzuk őket azzal is, hogy szenvedésre ítél­jük őket? Nem elég, hogy kitaszítja őket a társadalom nagy ré­sze? Nem elég, hogy szánakozva, viszolyogva bámuljuk őket, mikor szembetalálkozunk velük? Nem elég, hogy koszos elfek­vőkbe dugjuk őket? Még nem elég?! Mondok mást is. Önök mit tennének, ha megtudnák, hogy gyó­gyíthatatlanok? Azok a jó svádájú emberek mit tennének, ha kide­rülne róluk, hogy meg fognak halni? És mit tennének akkor, mi­kor már a lélegzés is elviselhetetlen kínokkal jár? Persze, nem vá­rok választ, mert csak az tudna érdemben válaszolni, aki átélte már ezt, de hát az empiristák halottak. Meghaltak görcsberándult végtagokkal, mérhetetlen kínok nyomával az arcukon. Meghaltak egyedül, egy paraván mögött elkülönítve, „kiélvezve” a szenvedés minden gyönyörét. Ugye milyen kínos erről olvasni? Még mindig nem tartunk ott, hogy az igazságot el tudjuk viselni. Még mindig nem tartunk ott, hogy ha már az eutanáziának nem, legalább a hospice-nek végre kaput nyissunk. Annak a mozgalomnak, amely a haldoklók szen­vedéseit - lelkit-fizikait egyaránt - hivatott csökkenteni szeretettel, megértéssel, simogatássd, jelenléttel. Nem adunk nekik lehetősé­get, pedig az egyetlen alternatíva az eutanáziával szemben. Ha már nem segítünk meghalni, legalább könnyítsük meg a szenve­déseket! De nem. Sem ez, sem az. Mert eldöntötték, már megint eldön­tötték helyettünk, illetve nem is helyettünk, hanem a ténylege­sen szenvedők helyett. Nem fogok előhozakodni sem Hollandi­ával, sem semmivel. A lényeget tekintve teljesen mindegy, hol és mi folyik a világban. Bennünket az érdekel, hogy nálunk mi tör­ténik. Higgyék el, nem mindenki szuicid, aki meg akar halni! Ezt miért nem hiszik el a törvényhozók? És miért pont most ho­zakodnak elő a hippokratészi esküvel? Mi ez a süketelés a fájda­lom csillapításához való jogról? Kellenek nekünk a Fekete An­gyalok? Csupa kérdés - hiteles válaszok nélkül. Nem lehet, hogy kissé túlcivilizáltuk magunkat? Nem kívánom senki halálát. Nem kívá­nom senkinek azt az állapotot, hogy könyörögjön a halálért, de bármelyikünkkel megeshet egyszer, hogy az egyetlen megváltó lehetőség a halál marad. Akkor mi lesz? Tudja-e valaki a választ? Talán hagynunk kellene, hogy mint a közismert halállal halt köl­tő írhatta, hogy emberként mondhassák el a szenvedők a megvál­tó injekció előtt, talán kis derűvel a szívükben, talán kis daccal a világ ellen, de mindenképpen a saját sorsáról szabadon döntő em­berként: „Immáron kész a leltár, éltem, és ebbe más is belehalt már...” \ Id. Szabó István özvegye is megtisztelte jelenlétével a kiállítás megnyitóját GÓCS ÉVA FELVÉTELEI „Négy nemzedék” egy kiállításon Salgótarján Száz éve született id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász- művész. Ez alkalomból nyitot­ták meg a József Attila Művelő­dési Központ üvegcsarnokában a család négy nemzedéket kép­viselő hat művésztagjának kö­zös kiállítását „Négy nemzedék” címen. Kovácsné Czene Csilla alpol­gármester megnyitójában külön üdvözölhette id. Szabó István 98 esztendős özvegyét, aki férje, valamint fia, ifj. Szabó István szobrai mellett Sz. Nagy Mária szobrait és érmeit, Lengyel Ferencné festett porcelánjait, Lengyel András grafikáit és Sza­bó Márton építészeti terveit hoz­ta Salgótarjánba. A kiállítás június utolsó hét vé­géjéig tekinthető meg. ______________________________1 Együtt a Szabó család négy nemzedéke a zenés-táncos ünnepségen f l \ Mensáros László fia, Péter méltatta a bemutatót TOTÓK; CY. T. ^1______.-.Mr-1____ A kiállítás megnyitója alkalmából szentmisét is celebráltak

Next

/
Thumbnails
Contents