Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-28 / 122. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. MÁJUS 28., SZERDA Vizsga informatikából Salgótarján Az informatika országos írás­belivel hétfőn megkezdődött a vizsgaidőszak a magyar szak­képzésben. A megyeszékhelyen a J. L. Seagull Alapítványi Isko­lában 6 csoportban száz fiatal és felnőtt kezdte meg az infor­matika szakképesítő vizsgát a számítógép-kezelő valamint a magasabb szintű szoftverüze­meltető államilag elismert nap­pali és esti tagozatos szakkép­zés zárásaként. A vizsga mind­két szinten három részből áll: az Oktatási Minisztérium által összeállított központi írásbeli, majd ennek sikeressége esetén a gyakorlati és a szóbeli vizsga. A vizsga komplex tudást mér, tehát a számítógép-használattal kezdődően, a szövegszerkesz­tés, táblázatkezelés, adatbázis­kezelés, Internet-használaton túl a szoftverüzemeltető vizs­gán már a programozás alapis­mereteit is magába foglalja. A szakképzésben állami támoga­tással végző fiatalok a munka­erőpiacon ma már nélkülözhe­tetlen tudás, készség és bizo­nyítvány birtokába jutnak. Ezek nélkül ugyanis már ma sem le­het munkát találni sem Európá­ban, sem itthon: a digitális írás­tudás megléte ma már alapvető elvárás. Keress megoldást a problémádra! Az emberek csuda jól tudják, hogy mi a jó másoknak. Vannak, akik olyan erő­sen meg vannak győződve erről, hogy akaratukat másokra is rá akarják kény­szeríteni. Van erre egy találó kifejezés: az adományozó által irányított program. Az utóbbi néhány évben az ellenkezőjét tettem ennek Magyarország egyik észak-ke­leti megyéjében, Nógrádban, ahol a nemzet­közi szövetség egyike volt annak a három szervnek, amely a közösség önállóságának és felelősségérzetének megteremtéséért fára­dozott. A nemzetközi szövetség regionális delegációjának kísérleti programja szerint megpróbáltuk az embereket mozgósítani ar­ra, hogy saját problémáikra maguk keresse­nek megoldásokat abban a folyamatban, amelynek célja a közösség fejlesztése a kö­zösség képviselőinek bevonásával. Bár a PCD nem új, Magyarországon új­donságnak számít, és pártfogoltjainak szá­mára szokatlan az a tapasztalat, hogy leül­nek velük, és figyelnek rájuk. Hogy miért nem hallgatták meg őket azelőtt, az nemigen érthető. Végül is nem képtelenség az, hogy amikor szükségben vannak, megmondják az embereknek, hogy mire van szükségük? Sok­kal jobb, ha megkérdezik őket, és a válaszok­ból szűrik ki az igényeket. Mi kifejezetten testileg és szellemileg sé­rült emberekkel foglalkoztunk, és ideje volt már, hogy meghallják az ő hangjukat. Senki nem tudja pontosan, hányán élnek ma vala­milyen fogyatékossággal Magyarországon, de a kormányzat a népesség 6-10 százaléká­ra, illetve hatszázezerre-egymillióra becsüli arányukat. Azt vizsgáljuk, hogy nagy szá­muk ellenére, és némely támogatásukat cél­zó, előremutató törvény ellenére ezek az em­berek erősen háttérbe szorultak, és kívülre- kedtek a társadalom fő áramából. Ha fogyatékos vagy, valószínűleg nincs ál­lásod. Amikor megkérdeztük őket, hogyan segíthetne rajtuk a Vöröskereszt, a listaveze­tő kívánságok között szerepelt, hogy szerez­zünk munkát számukra. Hasonló helyet fog­lalt el a hajléktalan, fogyatékkal élők seregé­nek megsegítése. Mások amiatt aggódnak, hogy miképpen tarthatják meg lakásukat, amikor munka nél­kül nemigen tudják fizetni a lakbért, a gáz- és villanyszámlát. A középületek megközelíthe­tetlensége továbbra is állandó problémája a mozgássérülteknek. Szükség van az oktatási rendszer olyan reformjára is, amely biztosít­ja társadalmi beilleszkedésüket. A gyerekek speciális intézetekben való elszigetelése ké­sőbb ezt rendkívül megnehezíti. Mindannyiunknak hozzá kellett szokni a közös munka egy új válfajához, de ennek eredményeként megnövekedett a sérült em­berek önbizalma, és kibővültek kapcsolata­ink egymással. A közös munka konkrét célo­kat eredményezett: a foglalkoztatás tíz szá­zalékra emelése 2003-ig, a munkáltatók fi­gyelmének felhívása a fogyatékosok képessé­geire; szükségleteik tudatosítása a helyi kor­mányzatban, s a közvélemény megnyerése ezeknek az embereknek a támogatására. Munkacsoportok alakultak; közülük az egyik legaktívabb, a médiákkal foglalkozó, amely különösen fogékony volt ügyünkre. De megértő újságírókat könnyebben talál­tunk, mint munkahelyeket. Hazánkban ke­vés olyan munkaadó van, aki hajlamos lenne arra, hogy sérült embereket alkalmazzon, és ritkán vannak betöltetlen munkahelyek. De a közösségi részvétel fejlesztésének programja azon van, hogy a szereplőket összehozza egymással, hogy közösen megoldást találja­nak a szükségben élők problémáira. A mun­kaadók, a helyi kormányzattal és a civil szer­vezetekkel együtt fontos partnereink. Úgy vélem, sikerült előrehaladnunk Nóg­rádban, a munkahelyek zöme Salgótarján­ban található; itt a város munkaerő-hivatala segítségével tájékoztató szolgálatot állítot­tunk fel, amely a legfrissebb információkkal látja el a sérült embereket a munkalehetősé­gekről. A munkáltatók számára feltérképez­tük a sérült emberek kínálatát: meg tudjuk mondani nekik, ki szeretne dolgozni, és hogy mire képes. Higgyék el, nagyon sok mindenre! Helyi kormányzatunk is benne van a do­logban. A következő évekre szóló program- tervezetét nemrég nyilvánosságra hozták és a civil szervezetek véleményét kérték. Mi megjegyeztük, hogy nem foglalkoznak a fo­gyatékosokkal, ezért átadtuk a felmérésünk­ről szóló beszámolót. A hatóságok előtt ott vannak az adatok, és mi érdeklődéssel várjuk az eredményt. ______ __________________________KÍNOM HILtW E zt tanultuk, ezt tudjuk Iskolák kulturális bemutatója Salgótarján Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felmutatása és el­fogadtatása, baráti kapcsolatok erősítése céljával a Magyar Pe­dagógiai Társaság Nógrád Me­gyei Tagozata és a salgótarjáni Bóna Kovács Károly Általános Iskola három évvel ezelőtt ren­dezte meg először a városi isko­lák kulturális bemutatóját, Ezt tanultuk, ezt tudjuk címmel. Megtartva a hagyományt, a szer­vezők idén is meghívták erre a helyi intézményeket, a sajátos, szórakoztató tudásszemlét teg­nap 14 órától a József Attila Mű­velődési Központban tartották, kilenc iskola diákjainak részvé­telével. Kovácsné Czene Csilla al­polgármester és a rendezők kö­szöntője után valamennyi részt­vevő egyéni vagy csoportos fel­lépésével mutatta meg, mit, mi­lyen szinten sajátított el az év során. A jelenetek, összeállítá­sok, dalok, furulya- és hegedű­szólók, valamint más produkci­ók persze azt is elárulták a sze­replőkről, hogy ki, mivel szeret legjobban foglalkozni, miben tudja a legtöbbet nyújtani. Együtt egy tisztább városért! Salgótarjánban az utóbbi időben fokozottan jelenik meg az itt élők részéről a tiszta, rendezett település iránti igény. Az alábbiak­ban figyelmükbe ajánlunk néhány - Salgótarján Me­gyei Jogú Város Önkor­mányzatának rendeletéi­ben - megfogalmazott ren­delkezést, amelyek betar­tása esetén Ön is hozzájá­rulhat egy kedvezőbb vá­roskép kialakításához. Az ingatlan tulajdonosának (használójának) legfontosabb kötelezettségei: az ingatlan előt­ti járdaszakasz, járda hiányában 2 méter széles területsáv, illető­leg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület állandó tisztántartása. Az ingat­lan előtti, melletti nyílt árok és folyóka, valamint ezek műtár­gyainak tisztántartása, csapa­dékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolítá­sa. A szórakoztató-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakasz tisztántartása. Ahol tömegforgalom bonyoló­dik le - gyalogosforgalom be-, il­letve kijárati szakaszon az ingat­lanon és az ingatlan határán - hulladékgyűjtő edény elhelye­zése, a hulladékszállítási köz­szolgáltatás igénybevétele (az üdülő-, telek- és garázstulajdo­nosokra is vonatkozik). A rend­szeresített tárolóedények (ku­kák) ingatlanon belüli tárolása, a gyűjtőedények fedelének - a közterület szennyezésének el­kerülése érdekében - lecsukott állapotban tartása. Tilos a város közterületein szennyezést okozó tárgyak tisztítása, mosása, vegyszeres anyaggal való kezelése (ez a ti­lalom nem vonatkozik a sze­mélygépkocsik felső mosásá­ra). A város közterületeire szennyvizet kivezetni, kiönte­ni, a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon fel­halmozni, ellenőrizetlen kö­rülmények között elhelyezni, kezelni. Fontos tudni, hogy az üdü­lőtulajdonosok (használók) gyűjtőzsákot kötelesek igénybe venni (előre megvásárolni) a szolgáltatótól. Nem minősül te­lepülési szilárd hulladéknak az épületek bontásából vagy javí­tásából származó építési tör­melék, ezeket és hulladékot is csak a kijelölt lerakóhelyen szabad elhelyezni. A gyűjtő­edények közül konténert köz­területen kizárólag az önkor­mányzat jegyzőjének hozzájá­rulásával lehet elhelyezni. Ha az elhagyott hulladék tulajdo­nosa azonosítható, a hulladék- kezelés és eljárás költsége vele szemben érvényesítendő. Ha az ingatlan tulajdonosa az ön- kormányzati rendeletben meg­határozott közterület tisztán­tartási kötelezettségének nem tesz eleget szabálysértést követ el és ezen kívül hulladékgaz­dálkodási bírsággal is sújtható. Tisztelt Városlakó! Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata 2003. évi költségvetésében - a korábbi évekhez képest - magasabb összeget biztosít a városgazdál­kodási feladatok ellátására. Tö­rekvésünk azonban igazi ered­ményeket csak akkor hozhat, ha a városban élők saját terüle­tükön, eszközeikkel szintén mindent megtesznek a szebb, tisztább környezet kialakítása érdekében. A szavak kapcsolata Egy irodalmi útonjárds első lépései Nem mindennapi kezdeményezésbe fogott a Parnasszus fő- szerkesztője, Turczi István: az ország tizenhat városában rendez irodalmi esteket, s ügye mellé állította a Westel Mobil Távközlési Rt.-t is. A Szókapcsolat nevű országjáró „road­show” első állomása hétfőn este Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési Központ üvegcsarnokában volt, ahol a házi­gazda szerepét a 49 éve megjelenő Palócföld látta el. Az első jele annak, hogy él az irodalom iránti vágy a megye- székhelyen az volt, hogy a szer­vezők által előzetesen becsűiméi jóval többen érkeztek a hétfő esti műsorra. Közel hatvan érdeklő­dő hallgatta végig a fenomenális Pege Aladár nagybőgős zenei kö­szöntőjét, majd Turczi István és a Westel kommunikációs igazgató­ja, G. Németh György kívánt jó szórakozást a három fő blokkból álló esthez. Hozzájuk csatlako­zott Praznovszky Mihály, a Pa­lócföld főszerkesztője, aki az iro­dalmi útonjárás előtt kiemelte a támogató mobil telekommuniká­ciós cég segítségének fontossá­gát, valamint néhány adalékkal szolgált az ötvenedik születés­napjára készülő kiadvány és a Parnasszus korábbi gyümölcsö­ző kapcsolatáról. A salgótarjáni, de már orszá­gos hírű Dukay Nagy Ádám által összeállított műsor bevezetőjé­ben Baranyi Ferenc Tarjánig Urbinon át című versét tolmá­csolta Sándor Zoltán, majd Sze­pesi Attila Éjféli maszkajátéka, Győré Balázs Halottak apja, Somlyó György Változat az Éne­kek énekéhez, Csapiár Vilmos esete Mikszáth Kálmánnal, Pin­tér Lajos így sűrűbb és Utassy József Homályban, füstben cí­mű művei elevenedtek meg Sán­dor Zoltán mellett két fiatal, rendkívül sokra hivatott előadó, Jakab Gabriella és Deák István által. Hat salgótarjáni költő egy-egy műve alkotta azt a blokkot, amely talán a legfigyelemremél­tóbb volt a közönség számára. Sorrendben Kis- cseri Mihály Egy és egy, -Dukay Nagy Adám Hosz- szú eltáv, Kupcsulik Ágnes Néhány élette­len..., Bódi Tóth ________ E lemér Egyetlen árva ének, Paróczay Csaba Epi­lógus és Marschalkó Zsolt Luci­fer Apokriv című versei eleve­nedtek meg, majd a blokkok közti Pege-szólóból - amely egy Mozart-menüett és egy francia sanzon után ezúttal jazz volt - már sejteni lehetett: valami szo­katlan következik. Csiki Tibor A homokvár kí­sérlete és Tandori Dezső Várd, hogy... című művei között Za­lán Tibor A névtelen walesi bárd-ja szólalt meg a két fiatal művész nem mindennapi, gesztusokkal, párjátékkal át­szőtt előadásában. Pege Aladárnak az estet záró magyar népdal-improvizációja leírhatatlan volt. Nem véletlen, hogy G. Németh György így nyi­latkozott az „irodalmi úton­járás” első állomása után: „Lehet-e nagy magyar író, ha nincs nagy magyar olvasó?" Csapiár Vilmos esete Mikszáth Kálmánnal- Teljesen magával ragadott a mai este, amelynek összeállítói, előadói minden elismerést meg­érdemelnek. Negyven nagyváros­ban van képviselete a Westelnek, s fontosnak éreztük, hogy ezen üzleteink a művészetek révén is kapcsolódjanak adott környeze­tükkel. Korábban a képzőművé­szet révén már voltak jó tapaszta­lataink, reméljük, hogy a Szókap­csolat is egy közvetlenebb, élőbb találkozási lehetőség lesz cégünk és műkedvelő ügyfeleink között. A Palócföld ismét bebi­zonyította, hogy egy gyöngysze­me a megye irodalmának, ame­lyet meg kell becsülni!- E bemutatkozási lehetőség ismeretében Dukay Nagy Ádám úgy állította össze a műsort, hogy az hűen tükrözze: a kor­társ magyar lírából kiszakítha- tatlan a nógrádi irodalom. Évtize­des jó kapcsolatot ápolunk a szerve­ző Parnasszussal, s úgy gondolom, ahogyan eddig is, ezután az est után is újabb helyi te­hetségek mutatkozhatnak be országos lapokban, megnyitva a fejlődés, az ismertség útját maguk előtt - mondta Praznovszky Mihály azon az ál­lófogadáson, amelyen a La Fies­ta étterem finomságaival vendé­gelték meg az Szókapcsolat hallgatóit. - Úgy gondolom - folytatta - hogy egy fiatal helyi költőnek, írónak Tandori De­zsővel, Baranyi Ferenccel egy válogatásban szerepelni nagy lehetőség. Örülök, hogy ez a ti­zenhat helyszínes sorozat itt debütálhatott, nagy megtisztel­tetés ez számunkra. A mai ren­dezvény a jövő évben ötvenedik évébe lépő Palócföld születés- napi rendezvénysorozatának el­ső állomásaként is tekinthető, remélem, hogy hasonlóan tar­talmas programokkal ünnepel­hetjük meg az 1954 és 2004 kö­zötti időszakot az elkövetkező hónapokban is - zárta szavait a főszerkesztő. ó.s.

Next

/
Thumbnails
Contents