Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-28 / 122. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. MÁJUS 28., SZERDA Vizsga informatikából Salgótarján Az informatika országos írásbelivel hétfőn megkezdődött a vizsgaidőszak a magyar szakképzésben. A megyeszékhelyen a J. L. Seagull Alapítványi Iskolában 6 csoportban száz fiatal és felnőtt kezdte meg az informatika szakképesítő vizsgát a számítógép-kezelő valamint a magasabb szintű szoftverüzemeltető államilag elismert nappali és esti tagozatos szakképzés zárásaként. A vizsga mindkét szinten három részből áll: az Oktatási Minisztérium által összeállított központi írásbeli, majd ennek sikeressége esetén a gyakorlati és a szóbeli vizsga. A vizsga komplex tudást mér, tehát a számítógép-használattal kezdődően, a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, Internet-használaton túl a szoftverüzemeltető vizsgán már a programozás alapismereteit is magába foglalja. A szakképzésben állami támogatással végző fiatalok a munkaerőpiacon ma már nélkülözhetetlen tudás, készség és bizonyítvány birtokába jutnak. Ezek nélkül ugyanis már ma sem lehet munkát találni sem Európában, sem itthon: a digitális írástudás megléte ma már alapvető elvárás. Keress megoldást a problémádra! Az emberek csuda jól tudják, hogy mi a jó másoknak. Vannak, akik olyan erősen meg vannak győződve erről, hogy akaratukat másokra is rá akarják kényszeríteni. Van erre egy találó kifejezés: az adományozó által irányított program. Az utóbbi néhány évben az ellenkezőjét tettem ennek Magyarország egyik észak-keleti megyéjében, Nógrádban, ahol a nemzetközi szövetség egyike volt annak a három szervnek, amely a közösség önállóságának és felelősségérzetének megteremtéséért fáradozott. A nemzetközi szövetség regionális delegációjának kísérleti programja szerint megpróbáltuk az embereket mozgósítani arra, hogy saját problémáikra maguk keressenek megoldásokat abban a folyamatban, amelynek célja a közösség fejlesztése a közösség képviselőinek bevonásával. Bár a PCD nem új, Magyarországon újdonságnak számít, és pártfogoltjainak számára szokatlan az a tapasztalat, hogy leülnek velük, és figyelnek rájuk. Hogy miért nem hallgatták meg őket azelőtt, az nemigen érthető. Végül is nem képtelenség az, hogy amikor szükségben vannak, megmondják az embereknek, hogy mire van szükségük? Sokkal jobb, ha megkérdezik őket, és a válaszokból szűrik ki az igényeket. Mi kifejezetten testileg és szellemileg sérült emberekkel foglalkoztunk, és ideje volt már, hogy meghallják az ő hangjukat. Senki nem tudja pontosan, hányán élnek ma valamilyen fogyatékossággal Magyarországon, de a kormányzat a népesség 6-10 százalékára, illetve hatszázezerre-egymillióra becsüli arányukat. Azt vizsgáljuk, hogy nagy számuk ellenére, és némely támogatásukat célzó, előremutató törvény ellenére ezek az emberek erősen háttérbe szorultak, és kívülre- kedtek a társadalom fő áramából. Ha fogyatékos vagy, valószínűleg nincs állásod. Amikor megkérdeztük őket, hogyan segíthetne rajtuk a Vöröskereszt, a listavezető kívánságok között szerepelt, hogy szerezzünk munkát számukra. Hasonló helyet foglalt el a hajléktalan, fogyatékkal élők seregének megsegítése. Mások amiatt aggódnak, hogy miképpen tarthatják meg lakásukat, amikor munka nélkül nemigen tudják fizetni a lakbért, a gáz- és villanyszámlát. A középületek megközelíthetetlensége továbbra is állandó problémája a mozgássérülteknek. Szükség van az oktatási rendszer olyan reformjára is, amely biztosítja társadalmi beilleszkedésüket. A gyerekek speciális intézetekben való elszigetelése később ezt rendkívül megnehezíti. Mindannyiunknak hozzá kellett szokni a közös munka egy új válfajához, de ennek eredményeként megnövekedett a sérült emberek önbizalma, és kibővültek kapcsolataink egymással. A közös munka konkrét célokat eredményezett: a foglalkoztatás tíz százalékra emelése 2003-ig, a munkáltatók figyelmének felhívása a fogyatékosok képességeire; szükségleteik tudatosítása a helyi kormányzatban, s a közvélemény megnyerése ezeknek az embereknek a támogatására. Munkacsoportok alakultak; közülük az egyik legaktívabb, a médiákkal foglalkozó, amely különösen fogékony volt ügyünkre. De megértő újságírókat könnyebben találtunk, mint munkahelyeket. Hazánkban kevés olyan munkaadó van, aki hajlamos lenne arra, hogy sérült embereket alkalmazzon, és ritkán vannak betöltetlen munkahelyek. De a közösségi részvétel fejlesztésének programja azon van, hogy a szereplőket összehozza egymással, hogy közösen megoldást találjanak a szükségben élők problémáira. A munkaadók, a helyi kormányzattal és a civil szervezetekkel együtt fontos partnereink. Úgy vélem, sikerült előrehaladnunk Nógrádban, a munkahelyek zöme Salgótarjánban található; itt a város munkaerő-hivatala segítségével tájékoztató szolgálatot állítottunk fel, amely a legfrissebb információkkal látja el a sérült embereket a munkalehetőségekről. A munkáltatók számára feltérképeztük a sérült emberek kínálatát: meg tudjuk mondani nekik, ki szeretne dolgozni, és hogy mire képes. Higgyék el, nagyon sok mindenre! Helyi kormányzatunk is benne van a dologban. A következő évekre szóló program- tervezetét nemrég nyilvánosságra hozták és a civil szervezetek véleményét kérték. Mi megjegyeztük, hogy nem foglalkoznak a fogyatékosokkal, ezért átadtuk a felmérésünkről szóló beszámolót. A hatóságok előtt ott vannak az adatok, és mi érdeklődéssel várjuk az eredményt. ______ __________________________KÍNOM HILtW E zt tanultuk, ezt tudjuk Iskolák kulturális bemutatója Salgótarján Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felmutatása és elfogadtatása, baráti kapcsolatok erősítése céljával a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozata és a salgótarjáni Bóna Kovács Károly Általános Iskola három évvel ezelőtt rendezte meg először a városi iskolák kulturális bemutatóját, Ezt tanultuk, ezt tudjuk címmel. Megtartva a hagyományt, a szervezők idén is meghívták erre a helyi intézményeket, a sajátos, szórakoztató tudásszemlét tegnap 14 órától a József Attila Művelődési Központban tartották, kilenc iskola diákjainak részvételével. Kovácsné Czene Csilla alpolgármester és a rendezők köszöntője után valamennyi résztvevő egyéni vagy csoportos fellépésével mutatta meg, mit, milyen szinten sajátított el az év során. A jelenetek, összeállítások, dalok, furulya- és hegedűszólók, valamint más produkciók persze azt is elárulták a szereplőkről, hogy ki, mivel szeret legjobban foglalkozni, miben tudja a legtöbbet nyújtani. Együtt egy tisztább városért! Salgótarjánban az utóbbi időben fokozottan jelenik meg az itt élők részéről a tiszta, rendezett település iránti igény. Az alábbiakban figyelmükbe ajánlunk néhány - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának rendeletéiben - megfogalmazott rendelkezést, amelyek betartása esetén Ön is hozzájárulhat egy kedvezőbb városkép kialakításához. Az ingatlan tulajdonosának (használójának) legfontosabb kötelezettségei: az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 2 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület állandó tisztántartása. Az ingatlan előtti, melletti nyílt árok és folyóka, valamint ezek műtárgyainak tisztántartása, csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok eltávolítása. A szórakoztató-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakasz tisztántartása. Ahol tömegforgalom bonyolódik le - gyalogosforgalom be-, illetve kijárati szakaszon az ingatlanon és az ingatlan határán - hulladékgyűjtő edény elhelyezése, a hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevétele (az üdülő-, telek- és garázstulajdonosokra is vonatkozik). A rendszeresített tárolóedények (kukák) ingatlanon belüli tárolása, a gyűjtőedények fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban tartása. Tilos a város közterületein szennyezést okozó tárgyak tisztítása, mosása, vegyszeres anyaggal való kezelése (ez a tilalom nem vonatkozik a személygépkocsik felső mosására). A város közterületeire szennyvizet kivezetni, kiönteni, a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. Fontos tudni, hogy az üdülőtulajdonosok (használók) gyűjtőzsákot kötelesek igénybe venni (előre megvásárolni) a szolgáltatótól. Nem minősül települési szilárd hulladéknak az épületek bontásából vagy javításából származó építési törmelék, ezeket és hulladékot is csak a kijelölt lerakóhelyen szabad elhelyezni. A gyűjtőedények közül konténert közterületen kizárólag az önkormányzat jegyzőjének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a hulladék- kezelés és eljárás költsége vele szemben érvényesítendő. Ha az ingatlan tulajdonosa az ön- kormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget szabálysértést követ el és ezen kívül hulladékgazdálkodási bírsággal is sújtható. Tisztelt Városlakó! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetésében - a korábbi évekhez képest - magasabb összeget biztosít a városgazdálkodási feladatok ellátására. Törekvésünk azonban igazi eredményeket csak akkor hozhat, ha a városban élők saját területükön, eszközeikkel szintén mindent megtesznek a szebb, tisztább környezet kialakítása érdekében. A szavak kapcsolata Egy irodalmi útonjárds első lépései Nem mindennapi kezdeményezésbe fogott a Parnasszus fő- szerkesztője, Turczi István: az ország tizenhat városában rendez irodalmi esteket, s ügye mellé állította a Westel Mobil Távközlési Rt.-t is. A Szókapcsolat nevű országjáró „roadshow” első állomása hétfőn este Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában volt, ahol a házigazda szerepét a 49 éve megjelenő Palócföld látta el. Az első jele annak, hogy él az irodalom iránti vágy a megye- székhelyen az volt, hogy a szervezők által előzetesen becsűiméi jóval többen érkeztek a hétfő esti műsorra. Közel hatvan érdeklődő hallgatta végig a fenomenális Pege Aladár nagybőgős zenei köszöntőjét, majd Turczi István és a Westel kommunikációs igazgatója, G. Németh György kívánt jó szórakozást a három fő blokkból álló esthez. Hozzájuk csatlakozott Praznovszky Mihály, a Palócföld főszerkesztője, aki az irodalmi útonjárás előtt kiemelte a támogató mobil telekommunikációs cég segítségének fontosságát, valamint néhány adalékkal szolgált az ötvenedik születésnapjára készülő kiadvány és a Parnasszus korábbi gyümölcsöző kapcsolatáról. A salgótarjáni, de már országos hírű Dukay Nagy Ádám által összeállított műsor bevezetőjében Baranyi Ferenc Tarjánig Urbinon át című versét tolmácsolta Sándor Zoltán, majd Szepesi Attila Éjféli maszkajátéka, Győré Balázs Halottak apja, Somlyó György Változat az Énekek énekéhez, Csapiár Vilmos esete Mikszáth Kálmánnal, Pintér Lajos így sűrűbb és Utassy József Homályban, füstben című művei elevenedtek meg Sándor Zoltán mellett két fiatal, rendkívül sokra hivatott előadó, Jakab Gabriella és Deák István által. Hat salgótarjáni költő egy-egy műve alkotta azt a blokkot, amely talán a legfigyelemreméltóbb volt a közönség számára. Sorrendben Kis- cseri Mihály Egy és egy, -Dukay Nagy Adám Hosz- szú eltáv, Kupcsulik Ágnes Néhány élettelen..., Bódi Tóth ________ E lemér Egyetlen árva ének, Paróczay Csaba Epilógus és Marschalkó Zsolt Lucifer Apokriv című versei elevenedtek meg, majd a blokkok közti Pege-szólóból - amely egy Mozart-menüett és egy francia sanzon után ezúttal jazz volt - már sejteni lehetett: valami szokatlan következik. Csiki Tibor A homokvár kísérlete és Tandori Dezső Várd, hogy... című művei között Zalán Tibor A névtelen walesi bárd-ja szólalt meg a két fiatal művész nem mindennapi, gesztusokkal, párjátékkal átszőtt előadásában. Pege Aladárnak az estet záró magyar népdal-improvizációja leírhatatlan volt. Nem véletlen, hogy G. Németh György így nyilatkozott az „irodalmi útonjárás” első állomása után: „Lehet-e nagy magyar író, ha nincs nagy magyar olvasó?" Csapiár Vilmos esete Mikszáth Kálmánnal- Teljesen magával ragadott a mai este, amelynek összeállítói, előadói minden elismerést megérdemelnek. Negyven nagyvárosban van képviselete a Westelnek, s fontosnak éreztük, hogy ezen üzleteink a művészetek révén is kapcsolódjanak adott környezetükkel. Korábban a képzőművészet révén már voltak jó tapasztalataink, reméljük, hogy a Szókapcsolat is egy közvetlenebb, élőbb találkozási lehetőség lesz cégünk és műkedvelő ügyfeleink között. A Palócföld ismét bebizonyította, hogy egy gyöngyszeme a megye irodalmának, amelyet meg kell becsülni!- E bemutatkozási lehetőség ismeretében Dukay Nagy Ádám úgy állította össze a műsort, hogy az hűen tükrözze: a kortárs magyar lírából kiszakítha- tatlan a nógrádi irodalom. Évtizedes jó kapcsolatot ápolunk a szervező Parnasszussal, s úgy gondolom, ahogyan eddig is, ezután az est után is újabb helyi tehetségek mutatkozhatnak be országos lapokban, megnyitva a fejlődés, az ismertség útját maguk előtt - mondta Praznovszky Mihály azon az állófogadáson, amelyen a La Fiesta étterem finomságaival vendégelték meg az Szókapcsolat hallgatóit. - Úgy gondolom - folytatta - hogy egy fiatal helyi költőnek, írónak Tandori Dezsővel, Baranyi Ferenccel egy válogatásban szerepelni nagy lehetőség. Örülök, hogy ez a tizenhat helyszínes sorozat itt debütálhatott, nagy megtiszteltetés ez számunkra. A mai rendezvény a jövő évben ötvenedik évébe lépő Palócföld születés- napi rendezvénysorozatának első állomásaként is tekinthető, remélem, hogy hasonlóan tartalmas programokkal ünnepelhetjük meg az 1954 és 2004 közötti időszakot az elkövetkező hónapokban is - zárta szavait a főszerkesztő. ó.s.
