Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-21 / 116. szám

2003. MÁJUS 21., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MÉHÉSZEK AZ AKÁCOSBAN. Ezekben a napokban a méhészek szinte ellepik méhkaptáraikkal az akácer­dők közeiét. A méhecskék által az akácvirágból gyűjtött nedűből finom mézet pergetnek a méhészek. Felvé­telünk Etes határában készült, ahol a Kiskunhalasról érkezett Szaszkó József méhészkedik. fotós rigó tibor Grundig: a bizonytalanság (Folytatás az 1. oldalról) A gyáregység dolgozói állít­ják, hogy mindössze hat-nyolc ember dolgozik csupán a 300- ból.- Sem a múlt hónapban, sem pedig előtte nem kaptunk teljes fizetést. Családok vannak bér nélkül, akiknek ez az egyetlen pénzforrásuk, főleg azoknál akiknél férj és feleség is a cégnél dolgozik. Nagyon rossz ez a bi­zonytalanság, hogy nem tudjuk mire számíthatunk - panaszol­ták a magukat megnevezni nem kívánó dolgozók. Gulyás Imre úgy nyilatkozott: a magasabb fizetésűek nem kaptak csupán teljes bért. Az, hogy a Grundig nem megy, nem jelenti, hogy áll a cég. A Grundig kivételével minden más terület működik a kft.-n belül. - A leg­nagyobb problémát az jelenti, hogy a nyugat-európai cégek nem fizetnek, s mi tőlük füg­günk - állítja Gulyás Imre. - Tá­jékoztatási kötelezettségeink­nek eleget téve a múlt héten be­jelentettük a munkaügyi köz­pont helyi kirendeltségén 360 fő leépítését. Ezek az emberek je­lenleg állásidőn vannak, amit természetesen a cég fizet - mondta a vezérigazgató. SZE Régió az Ipoly vízgyűjtőjén _ (Folytatás az 1. oldalról) Értékelték az Ipoly Euro- régió Szabadegyetem kurzusa­it, valamint az elnökség által jóváhagyott 2002. évi költség- vetési beszámolót. Előkészítet­ték az eurorégiós stratégiai munkaterveket, elfogadták és értékelték a 2003. évi költség- vetést. Szó esett az országos és nemzetközi pályázati lehetősé­gekről, tükörprojektekről. Ugyanezen a napon tartotta szövetségi közgyűlését a Szlo­vák Köztársaság törvényei alapján április 16-án nyilván­tartásba vett Ipel' Ipoly Euroregion szövetsége, sor ke­rült az elnökség és a tisztségvi­selők megválasztására. A köz­gyűlést az alapszabály értelmé­ben a szövetségre lépő két szervezet, az Ipoly Eurorégió és az Ipel' Ipoly Euroregion 12-12 tagú elnöksége alkotta. Rendhagyó órák---------------------------a-----------­Et es — Hétfőn rendhagyó történe­lemóra volt az általános iskolá­ban a napokban: a meghívott előadó Pál József, volt ország- j gyűlési képviselő volt. A 7-8-ik osztályosok a rendszerváltás előkészítéséről, a parlamenti munka 1990-94 közötti szaka- | száról, Antal József miniszterel­nökről és Pál József munkájáról hallhattak. A gyerekek részéről a vártnál pozitívabb volt az ér­deklődés. Ma a nyolcadikosok meglátogatják a 120 kilovoltos fogadóállomást Salgótarjánban. A rendhagyó fizikaórán az erő­átviteli transzformátorok műkö- [ dési elvével ismerkednek. ■ Tervezett fejlesztések Karancslapujtő A község önkormányzata nagyarányú fejlesztéseket tervez a nyár folyamán, melyeket a terü­letfejlesztési tanácshoz benyújtott pályázatok útján kívánnak meg­valósítani. A belterületi utak, az óvoda, valamint a művelődési ház villamossági hálózatának felújítá­sa szerepel a helyi önkormányzat tervei között. ■ Felmentő ítélet Pályázati felhívás szakképzőknek Több millió forint a Nógrádi Média és az URSA Salgótarján programjában (Folytatás az 1. oldalról) ahol a rendőrök házkutatás so­rán egy dobozban csekély mennyiségű kábítószert talál­tak. Bizonyított tény, hogy elté­rő környezetben és eltérő meny- nyiségben mindhármuk lakásán és autójában találtak elenyésző mennyiségű kábítószert. Az el­sőrendű vádlott elfogásakor há­romfajta drog volt nála, melyről állította: 18 ezer forintért Buda­pesten vette, saját fogyasztásra a több adag kábítószert. A bíróság ítélete szerint sze­rint lehetséges, hogy S. Zoltán értékesíteni akarta a szert, de mindez nem nyert bizonyítást. A vád szerint 2002-ben, P. Ta­más ismeretlen helyen, ismeret­len személytől, ismeretlen ere­detű kábítószert vásárolt, me­lyet később S. Zoltánnak terjesz­tés céljából átadott, ő pedig a drogot a lakásában tartotta. A bíróság rámutatott: a nyomo­zó hatóság nem vizsgálta, hogy valós lehet-e B. Gábornak az az ál­lítása, hogy S. Zoltán és P. Tamás több tucat alkalommal, összesen mintegy 100 000-150 000 forint értékben ingyen adott neki mari­huánát, s azt ő fél év alatt elfo­gyasztotta, noha saját vallomását alapul véve az majdnem három évre elegendő lett volna. Ráadásul B. Gábor az első öt kihallgatásán még tagadta, hogy kapott volna S. Zoltántól kábítószert, illetve, hogy tud arról: a barátja terjeszti is a drogot; majd később az ellen­kezőjét vallotta, s a változtatásnak nem adta indokát. Az ítélet szerint nem lehet ki­zárni, hogy az első- és a harmad­rendű vádlott foglalkozott kábí­tószer-terjesztéssel, de kétséget kizáróan megállapítani sem, mert bár a vádlottak védekezése nem volt mentes ellentmondá­soktól, a terhelő vallomások sem hitelesek, s ezért konkrét bűn- cselekmények elkövetése nem bizonyítható. Az ítéletet a vádlot­tak és a védők tudomásul vették, az ügyészség három napon belül dönt, hogy fellebbez-e. (Folytatás az 1. oldalról) A jól prosperáló társaság évente több millió forint szak­képzési hozzájárulást fizet. En­nek 75 százalékával maga ren­delkezik. A korábbi gyakorlat az volt, hogy annak adtak, aki kért. Mivel a helyi, megyei szakisko­lák, szakképzők, szakképzést folytató gimnáziumok és főisko­lák nem merítették ki ezt a lehe­tőséget, megyén kívülieket tá­mogattak, illetve befizették a költségvetésnek a fennmaradó összeget. Több olyan szakképző helyet támogattak, amely az ország tá­volabbi részéből kereste meg a salgótarjáni céget. Olyan váro­sokból, amelyeknek magasabb, vagy kedvezőbb szerkezetű a költségvetése. Olyan városból érkezett kéréseknek tettek ele­get, amelyekben esetleg többet költhetnek az iskolák felszerelt­ségére, fejlesztésére. Az oktatás­ra költött pénz a társadalomba fektetett tőke, ami a jövőt ala­pozza meg. Dr. Auth András, az URSA ügyvezető igazgatója, valamint Kopka Miklós, a Nógrád Megyei Hírlapot kiadó Nógrádi Média Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója éppen ezért abban állapodott meg, hogy Nógrád megye napi­lapjának lehetőségeit kihasznál­va nyilvános pályázaton gon­doskodnak a szakképzési keret teljes felhasználásáról. Néhány fontos tudnivaló: A támogatás célirányos, amivel el kell számolni. Segítségként egy szerződésmintát közlünk, de akik már éltek a szakképzési tá­mogatás lehetőségével és saját formanyomtatvánnyal rendel­keznek, azok azt természetesen használhatják. Az együttműködési megálla­podáshoz 1-2 oldalas mellékle­tet kell csatolni, amelyben a képzés célját, tartalmát, hely­színét és időtartamát, formáját, a meglévő tárgyi feltételeket, s terjnészetesen a felhasználás célját ismertetik. A pályázó fe­lelőssége, hogy jogosultan igé­nyel-e támogatást. A jogosult­ságról ugyancsak nyilatkoznia kell. A pályázók az együttműkö­dési megállapodást kitöltve, alá­írva, a képzőhely bélyegzőjével ellátva négy példányban 2003. június 10-ig kell eljuttassák a Nógrád Megyei Hírlap szerkesz­tőségének a címére (3100 Salgó­tarján, Erzsébet tér 6. Pf. 96). A borítékra kérjük, hogy írják rá: Szakképzési Alap Pályázat 2003. A pályázathoz kapcsolódó űr­lapot a 10. oldalon találják, a tá­mogatottak listáját a későbbiek­ben ugyancsak a Nógrád Megyei Hírlapban olvashatják. T. L. Keresik a szobrot A balassagyarmati rendőrka­pitányság nyomozást folytat je­lentős értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja mi­att. Ismeretlen tettes május 13- a 20 óra és má­jus 14-e 7 óra között a terényi Istállógaléria elől Szent-Györ- gyi Albert bronzszobrát a talapzatról le­törve eltulajdonította. A kár 3 millió 500 ezer forint. A szobrot Párkányi Raab Péter szobrász- művész készítette. Az 5/4-es életnagyságú bronzportré 25 cm magas, henger alakú bronzplin- tosszal van kiegészítve. Kérjük, hogy aki a szoborról vagy az elkövetőkről informáci­óval rendelkezik, jelentkezzen a balassagyarmati rendőrkapi­tányságon, a 35/300-041-es tele­fonszámon. ________________KASZÁS OTTÓ R. ALEZREDES sa jtószóvivő Európára tekintünk A költségvetés egyik legjelentősebb forrása az általános forgalmi adó. Nemzetgazdasági szinten a kiemelt adó- és járulékbevételek évi össze­gének negyede (2002-ben 1,3 ezer milliárd Ft). Amellett, hogy a köz­kiadások rendszeres finanszírozá­sának meghatározó forrása, folya­matosan informál a gazdálkodási környezet változásairól. Az áfa-bevallásokból nyert adatok arra utalnak, hogy Nógrád megyében 2002- ben folytatódtak a külföldi tőke betelepü­lésével együttjáró Nógrád gazdasági helyzete (1.) Meghatározó az Európai Unióba irányuló export, tovább növekszik a beruházás A korábbi években elkezdődött beru­házások termelésbe állításának ered­ményeként 2002-ben 8%-kal, 308 milli­árd Ft-ra nőtt az értékesítés. Meghatározó a belföldre irányuló ér­tékesítés (231 milliárd Ft), ami nagy­részt a belföldi árindex hatására 9%-kal nőtt. kedvező folyama­tok. Az értékesítés, valamint a beruhá­zás - bár ágazatok és térségek szerint differenciáltan - az előző évinél dina­mikusabban, az ex­port viszont mérsé­keltebben növeke­dett. A kilencvenes évet közepétől a vállalkozások érté­kesítése folyó áron folyamatosan emel­kedett, de mértéke többnyire országos átlag alatti. A külföldi tőke termelésbe ál­lása következtében 1999-től a megyei ár­bevétel évenkénti 20%-os bővülése meg­haladta a nemzetgazdasági átlagot. Értékesítés - beszerzés A export 77 milliárd Ft, 2002-ben mind a belföldi értékesítésnél, mind az előző évinél mérsékeltebben emelke­dett, mindössze 5%-kal. A növekedési ütem ilyen arányú mérséklődése első­sorban tulajdonosváltás, átalakulás, összeolvadás, a gazdálkodók székhely­ének más megyébe történő áthelyezése miatt következett be. A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása mellett az export alakulását kedvezőtlenül befo­lyásolta a forint felértékelődése is. A megyében 300 fölötti gazdálkodó exportál - az áfa-köteles adóalanyok 4,4%-a - körük alig változott az elmúlt években. A kivitelt bonyolítók 1/3 része az Eu­rópai Unió országaiba szállít. Az összes export 73%-a irányul EU-s országba. Növekedése ugyanakkor elmarad az összes kivitelétől. Az EU országaiba irá­nyuló export több mint 80%-át a feldol­gozóipar, annak meghatározó részét a gépipar bonyolítja. Leggyorsabb növe­kedés a szolgáltatás terén tapasztalha­tó, több mint háromszoros. 2002. évben a beszerzések összege 242 milliárd Ft, növekedése közel 11%, mely elsősorban a folyamatban lévő be­ruházások hatása. Az elmúlt öt évet jellemző fokozato­san csökkenő költségigényesség 2002- ben emelkedett. (2001. évben 100 Ft be­vételt 76,6 Ft beszerzéssel értek el, 2002. évben ez az érték 78,6 Ft) A belföldi beszerzés 210 milliárd Ft, részaránya mérséklődött. Nőtt ugyan­akkor az importbeszerzés, értéke 32 milliárd Ft. Az importálók száma meghaladja a 300-at, évek óta mérsékelt ütemben növekszik. A behozatal 15%-os nö­vekedése, meghaladta mind az ér­tékesítés, mind az export változá sát. 2002-ben több mint 100 % gazdálkodó bonyolított be­szerzést az EU tagországai­ból. Az import közel fele, a feldolgozóiparban 60%- M a, ezekből az országokból származik. Az EU-ból szár­mazó import értéke 2002- ben ugyanakkor 11%-kal mér- i- séklődött. Az export 91%-át az importálók valósítják meg, az exportálók pe­dig az import 89 %-át veszi igénybe. Az exportálók alig fele, 150 gazdálkodó egyben importál is, fejlődésük a legdi­namikusabb, értékesítésük növekedése közel 25%. Az értékesítés és beszerzés tekinteté­ben az ipar meghatározó szerepe kissé mérséklődött, mivel növekedése me­gyei átlag alatti. Az ipar 143 milliárd Ft­os értékesítésén belül változatlanul meghatározó a gépipar, a kohászat és vegyipar, bár részesedésük kissé mér­séklődött, növekedésük megyei átlag alatti, a kohászaté pedig csökkent. A textil- és bőriparba, valamint az élelmi­szer- és dohányiparba sorolt gazdálko­dók sem érték el az előző évi értékesí­tés összegét. A fa-papír-nyomdaipari gazdálkodók viszont közel megdupláz- i ták érétkesítésüket. Átlagon felül nőtt az egyéb feldolgozóipar bevétele. A kohászat csökkenő értékesíté­se növekvő beszerzéssel párosult. A nem fém ásványi anyaggyártás Ktt stagnáló értékesítése 25%-os be- A Z \ szerzésnövekedés mellett va- ác' k lósult meg. Romlott a fa- W papír-nyomdaipar ráfordí- tásigényessége. Kedvező- en alakult a gépipar, vegy- ipar és egyéb feldolgozó- Xy ipar helyzete, ahol az érté- A_ kesítés emelkedése a beszer- f zés csökkenésével párosult. A mezőgazdaság 10 milliárd Ft bevétele megegyezik az előző évivel, a beszerzés viszont több mint 1,5 milliárd Ft-tal nőtt. A kereske­delem 80 milliárd Ft értékesítést bonyo­lított, közel 13%-kal többet mint előző évben, melyhez a belföldi értékesítés növekedése és az export 17%-os vissza­esése járult hozzá. Javult az ágazat jö­vedelmezősége. SOROZATUNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents