Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-17 / 113. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 2003. MÁJUS 17., SZOMBAT Virágoskert a cégirodában Színházi esték A „Mali néni” ízig-vérig Füst Milán-i darab. Ezért élmény, ezért csalódás: kinek-kinek ízlése, elvárása, hangulata (és az adott esetben melegtűrő képessége) szerint. Ugyanis vígjáték, de a szerzőnek meglehetősen sajátos humora van: nem igen használ azonnal robbanó poénpatronokat, a mélyebb értelmű, késleltetett hatásokra törekszik. Mali néni (Csomós Mari) éppen a vezérigazgatót (Szombathy Gyula) győzi meg Sőt mondandója elég alaposan időhöz, korhoz kötött is. A múlt század húszas-harmincas éveit idézi, az akkor éltek szórakozhattak volna legjobban ön- magukon, ha módjuk lett volna látni az 1932/33 ban írott darabot, tekintve, hogy először mintegy fél évszázaddal később, 1984-ben a Budapesti Játékszínben mutatták be Marginal Ági főszereplésével. Ma már helyenként porosnak tetszik, mint a szegény rokon Máli néni rendetlen lakása a hallgatózó, de min-, dent félreértő férjével, Novák bácsival a karosszékben. Különösen lassú az első rész tempója, amiért szintén az író a felelős elsősorban. Ő azonban úgy érezte, hogy a szövevényes - ki kinek a kicsodája, s a kisfiú kinek a gyermeke - történetet alaposan elő kell készíteni, úgymond fel kell vezetni. Mindenekelőtt a szereplők egymáshoz való bonyolult viszonyát kell tisztázni. Három férfi - egy cég vezérigazgatója, az igazgatói beosztással megajándékozott fia, Alfonz és a végletekig udvarias könyvelő, Horváth úr - egy hölgybe, a szemre való gépírókisasszonyba szerelmes, egymást licitálják felül a virágcsokrokkal, s Máli néni - némi ellenszolgáltatástok) fejében - ad tanácsot mind a négyüknek. Miközben szüntelen azt hajtogatja: „mit tudom én?” A kusza helyzetet tovább bonyolítja, hogy a vezér- igazgató lányának, Tildának van egy titokban tartott gyermeke, akit Máli néni a maga módján próbál meg „törvényesíteni.” A lecsúszott és kényszerből élősködő (kis) polgár - afféle fővárosi és szoknyát viselő dzsentri - alakja hátterében felsejlő sötét tónusokban megmutatkozik Füst Milán drámaírói művészetének jellegzetessége, például a „Boldogtalanok" sajátos világa. De mivel ez mégiscsak vígjáték, a csavaros eszű öregasszony mesterkedései az összes érdekelt számára megnyugtató, de legalábbis elfogadható végkifejlethez vezetnek. Az előadás stílusa, modora ugyancsak tipikus. Jordán Tamás rendezése jól illeszkedik a Bálint András dirigálta Radnóti Színház szellemiségéhez. Mi sem természetesebb, hogy e társulatban is az elmélyült gondolatoknak van elsődleges szerepük, de talán a megszokottnál is jobban figyelnek a részletekre, az intimitásokra, sokat adnak a hiteles atmoszféra megteremtésére, a díszletek, a jelmezek és mondandó harmonikus összhangjára. Nem véletlenül kapott ezúttal is oly hangsúlyos szerepet a variábilis színpadkép, amely Horesnyi Balázs kreativitását dicséri. Ennek révén az is kiderült, hogy a nem színháznak épült József Attila Művelődési Központ színpadát milyen mélyen be lehet játszani. Nem mindennapi ötlet az átrendezés alatt az előfüggönyön kirajzolódó találó mozgássor, amely különleges panoptikumhangulatot Margit kisasszony (Szávai Viktória) legszívesebben a könyvelőt (Csankó Zoltán) választaná... _________ _______ FOTÓ! P. TÓTH LÁSZLÓ Bár a cím és a történések szerint Máli néni az abszolút főszereplő - az egyébként kitűnő Csomós Mari mintha nem igazán érezné jól magát e különös sorsú asszony bőrében - az udvarlók és a hölgyek is reflektorfénybe kerülnek, csakúgy mint a szenilis öregember. Szombathy Gyula, Szervét Tibor és Csankó Zoltán egyaránt a második felvonásra javul, „pörög” fel. A kevésbé ismert Szávai Viktóriának, Margit kisasszony szerepében csak szépnek kell lennie, míg Schell Juditra összetettebb figura - a vagány „vezérlány” és a gyermeke sorsáért, jövőjéért aggódó anya - megformálása várt. A manapság már ritkán látott Keres Emil az irigy, a szüntelenül az evésre koncentráló öreg szerepében nem sokat kamatoztathat egykoron megcsodált híresen szép beszédhangjából. A József Attila és a Radnóti Miklós nevével fémjelzett bérletsorozatból még egy előadás van hátra: május 24-én, illetve 25-én a Madách Színház társulata - mások mellett a színészházaspár Piros Ildikó és Huszti Péter közreműködésével, Verebes István rendezésében - mutatja be G. B. Shaw „Sosem lehet tudni” című vígjátékát. CSONGRÁDY BÉLA teremt. Ugyancsak hódolhatott kedvtelésének a színészből lett jelmeztervező, Dőry Virág, hiszen nemcsak az igazgató urak konzervatív eleganciáját, Tilda kisasszony alapjában sportos - a cigarettával, a pralinééhséggel és a teniszezéssel szinkronban lévő - viseletét kellett hitelt érdemlően megidéznie, hanem a korábban tehetős Máli néni „szakadtságát” is. „Csak a szépet fényképezem” Óvodában vagyunk, tehát bizonyára nem sértés az alkotóra nézve azt mondani, hogy az itt jelenlévők nem is tudják, hogy mikor és hol találkozhattak először Homoga József képeivel. Ez persze nem csoda, hiszen sokszor és sok helyen láthattuk már alkotásait, és bizonyára csak azért nem tűnnek ismerősnek, mert készítőjük mindig képes a megújulásra, mindig tud érdekeset, figyelem- felkeltőt és izgalmasat kínálni nézőjének. A balassagyarmati születésű fotóművész munkái ma már szinte hozzátartoznak Nógrád megyéhez, akárcsak az általa megörökített témák. Sőt, akár azt is mondhatjuk, hogy szinte a megye nem hivatalos címerének is tekinthető munkássága: Homoga József fotói ugyanis egyfajta kirakatot jelentenek Nógrádnak, hiszen bizonyára sokan vannak olyanok, más tájakon élők, akik az ő nyomtatásban is napvilágot látott fotói, képeslapjai, megyén kívüli kiállításokon bemutatott képei alapján kezdik meg ismerkedésüket a Palócfölddel. A másodperc töredéke alatt elkészített fotó az örökkévalóságnak őrzi meg a pillanatot. Az itt kiállított képeken a soha visz- sza nem hozható tized- vagy századmásodpercek üzennek a jövő emberének: ilyenek voltunk, ilyennek látta Homoga József az embert, az életet, a szelíden hullámzó nógrádi tájat, a Tátra égbe nyúló csúcsait, a fények játékait, a pára gomolygá- sát, a víz folyását. Homoga József azonban nem csak tájképeket alkot. A szépet, a jót, az érdekeset fotózza le, nem mesteri, hanem művészi szinten; aki járatlan ebben a művészi ágban, az azon képed el, hogy egyáltalán hogyan lehet ennyi mindent csinálni egy fényképezőgéppel? Ma, amikor az átlagos amatőr számára a fotózás nem több mint egy gomb nyomkodása, rácsodálkozhatunk azokra a képekre, amelyek magas szakmai színvonalon készülnek. Szépek, kifejezők, egyediek, megismételhetetlenek; Nyugat-Euró- pában és Észak-Amerikában emiatt ugyanolyan gyűjtőtáboruk van a művészi fotóknak, mint a festményeknek, a régiségeknek, a pénzérméknek, vagy akár a bélyegeknek. A másodperc parányi része alatt rögzített alkotás ugyanis akár kerek történetet is elmesélhet, hangulatot vagy érzelmeket fejez ki - sokkal többet árul el, sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mintsem azt gondolnánk. A csoda ott rejtőzik a filmtekercsen, a fényképezőgép keresőjében, az optika lencséi előtt, a vaku villanásában. Az előbb azt mondtam: Homoga József a szépet, a jót, az érdekeset fotózza le, nem mesteri, hanem művészi szinten. Ez így is van, de képeit szemlélve mégiscsak azt tapasztaljuk, hogy az az igazi művészet, amikor le tudja fényképezni azt is, amiben többségünk meg sem látja a témát. Egy különleges megvilágítás, a lombok között átszűrődő fények, egy árnyék, egy különös forma - mind-mind a művészi kifejezés eszközévé válnak képein. Az elkészült alkotások szó szerint is gyönyörködtetik a nézőt, felidéznek hasonló hangulatokat, érzelmeket, valóságban, soha vagy csak álomképeken látott tájakat, érdekességeket, sokszor szinte a -fantázia világából életre kelt formákat. A fotózás érdekes dolog. Részben tehetség, részben technika kérdése. Többet számít persze a tehetség, azaz a technika nem pótolja a kompozíciós készséget, s bár egy korszerű fényképezőgép mindent beállít magán kezelője helyett. Az igazán jó képek, a művészi alkotások mégsem így készülnek. A vérbeli fotós, mint amilyen Homoga József is, képes a pillanat megörökítésekor leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyeket a körülmények okoznak. Ismeri a fotózás minden csínját-bínját és a rendelkezésére álló technika lehetőségeit. Ennek megfelelően mindig a legjobbat hozza ki fényképezőgépéből, mert ez a része a fotózásnak már túlmegy azon, amit úgy hívunk: alkotói tehetség. Ez a szakmai, művészi és technikai tudás számos elismerést hozott már Homoga Józsefnek. Hazai és nemzetközi pályázatok rendszeres résztvevője, számtalan díj birtokosa. Munkásságát a Magyar Fotó- művészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége arany diplomával ismerte el, s megkapta már a megye kulturális életének legrangosabb elismerését, a Ma- dách-díjat is. A Nógrád Megyei Fotóklub vezetőjeként döntő szerepe van abban, hogyan alakul szőkébb pátriánkban a művészi fotózás helyzete. Elismerésre méltó, hogy szívügyének érzi: mások is kedvet kapjanak ahhoz, hogy fényképezőgépet vegyenek a kezükbe, szakmai tanácsainak köszönhetően pedig nem csak az alkotás öröme tárul fel a próbálkozók előtt, hanem az a mélységes emberség is, ami Homoga Józsefet jellemzi. (Elhangzott 2003. május 12- én, a Mackóvár Központi Óvoda galériájában a kiállítás megnyitóján.) _____ _____ FARAGÓ ZOLTÁN O perettgála, utcabál, emléktoma Május végén Baglyasi napok kilencedszer Nem régen rendezték az elsőt, s immár közeleg a kilencedik Baglyasi napok rendezvénysorozata. A program május 21-én szerdán 16.30 órakor a Kálovits Gézára - aki 2001 őszén bekövetkezett haláláig e program szíve-lelke volt - emlékező labdarúgótornával kezdődik a Kazár SE, a Nógrád Volán BSE, az SBTC és a Zagyvaróna SE részvételével. Csütörtökön és pénteken szintén a sport kapja a főszerepet. Május 24-én szombaton 8 órakor felhangzik a zenés hívogató, majd 9 órától véradásra várják az önzetlen segítőket. 11 órakor a diákotthon kiállítótermében Radics István nyitja meg Gyüre Nándor tárlatát. Közreműködik: Márton Attila. Ezt követően ismét sportversenyek, játékos vetélkedők következnek. 13 órától az európai uniós tájékozódási ponton lehet fontos információkhoz jutni. 13 órakor Lengyel Judit és Tóth Tibor „Túl az Óperencián” címmel mutatja be operettgáláját. „Fiatal tehetségek a színpadon” címmel mutatkozik be László Viktória, Lehoczki Gergő, Szőke Mónika és Tóth Boglárka. 15.30 órától a Máté Péterre való emlékezés jegyében lép fel Mosonyi Ferenc táncdalénekes. 17 órakor lesz Révész László zenés műsora. A délutáni focimeccseket követően 19 órától rendezik az utcabált. Május 25-én vasárnap 10 órától bográcsgulyásfőző-versenyt tartanak. 10 órától raliautó és sárkányrepülő-bemutató lesz. 10.30 órától ezúttal is megrendezik az alvég-felvég fociderbit, majd főként ügyességi játékok következnek. A 15 órakor kezdődő „Mozgás, tánc, zene” című műsorban aerobic-, moderntánc- és breakcsoportok lépnek fel. A programsorozat zárásaként 17.45 órakor adják át a „Baglyasaljáért”-díjakat, megjutalmazzák a leghűségesebb véradókat, 18 órakor pedig kisorsolják a tombolát. Konferál: Alberti Zsolt és Simonffyné Csépe Renáta. A Baglyasi napok fővédnöke Cserháti József önkormányzati képviselő. A diákotthon területén játékok és büfék is várják a szórakozni, pihenni vágyókat. CS.B. Trianoni megemlékezés Budapest A történelmi Magyarország felosztásáról döntő trianoni békeszerződés megkötésének 83. évfordulója alkalmából felvonulást és ünnepi megemlékezést tart a Hősök terén június elsején a Trianon Társaság, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és a Honfoglalás 2000 Egyesület. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke az eseményt ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a megemlékezést hagyományteremtő szándékkal rendezik meg. Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke úgy fogalmazott: bár a magyarság több országban, több földrészen él, egy nemzetet alkot és Trianonra a nemzeti gyász napjaként emlékezik. Szüvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke ismertetése szerint a megemlékezés napján a Szabó Ervin téren, az Erzsébet téren és a Szabadság téren gyülekező anyaországi és határon túli magyar közösségek képviselői az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonulnak majd a Hősök terére. A téren tartott beszédek és köszöntők után megkoszorúzzák az ismeretien katona sírját, majd a magyar zenei és tánchagyományokat bemutató műsor hangzik el.
