Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-29 / 99. szám

2003. ÁPRILIS 29., KEDD REG O N A L I S NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Romák: feszítő gondok (Folytatás az 1. oldalról) Fontos, hogy ezek ne csak for­málisak legyenek, hanem tartal­milag is megfeleljenek az elvárá­soknak. Nem lesznek öncélúak, hanem a roma közösségek feszítő problémáira érzékeny válaszokat fogalmaznak meg. Alakuljanak ki azok az érdekegyeztető formák és fórumok, ahol érdemben és mi­nőségben meg tudják vitatni az együttműködő felek a lehetséges feladatok sorát és azokat meg tud­Intézmények: Az intézmények bevétele, amivel gazdálkodnak négy tényezőből tevődik össze: sa­ját bevétel, normatív állami támogatás, központosított előirányzat és önkormány­zati támogatás. Ebből a két jelentősebb tétel az állami támogatás és az önkormány­zati hozzájárulás, amit a vá­ros egyéb bevételeiből fedez. A napközi otthonos óvodába 231 óvodás és 15 bölcsődés korú gyermeket írattak be. Az óvoda és bölcsőde 76 millió forinttal gaz­dálkodott, melyből az önkor­mányzati támogatás 27 millió fo­rint. A költségvetés jelentős része, 50,8 millió forint személyi kiadás. Az általános iskolában az el­múlt év szeptemberétől 615 diák tanult. Az iskola 2002-es kiadása 179,6 millió forint, ebből az ön- kormányzati támogatás 44,1 mil­lió. A bér és járuléka rovatban 128 millió forintos tétel szerepel. A gimnáziumban 428 diák ta­nul. Az iskola az elmúlt évben 117,3 millió forintot költött el, eb­ják valósítani. Ezek nem ma fog­nak megvalósulni, de ha teszünk valamit, akkor egyre inkább a ro­ma közösségek számára is látha­tóvá válik az, hogy mi mindent tesz az állam azért, hogy a roma integráció bekövetkezhessen. A munkaerőpiacon a romák nem vonzóak, mert alulképzettek, készségeik, tudásuk elavult. Per­sze szeretnénk, ha a munkaadó nem különböztetné meg a romát és a nem romát... nsszA miből élnek? bői az önkormányzati támogatás 17,6 millió forint. A személyi ki­adások összege 79,4 millió forint. Az idősek ápolóotthonában a foglalkoztatottak száma 15 fő. A bentlakásos ellátást 21 gondozott veszi igénybe. A nappali ellátás iránt az érdeklődés jelentősen le­csökkent, ezt a szolgáltatást átlag csak 1-2 személy igényeli. A házi szociális gondozás szolgáltatást 30-an veszik igénybe. Az ápoló­otthon kiadása 33,8 millió forint volt, melyből az önkormányzati hozzájámlás 10,5 millió. Az idő­sek ápolóotthonában 23,5 millió forint a bérjellegű kiadás. A művelődési és művészetok­tatási központ az elmúlt évben 51,8 millió forinttal gazdálkodott, melyből az önkormányzati támo­gatás 20 millió forint. Az intéz­mény bér- és annak járulékaira 36,2 millió forintot költött. A könyvtár 6,1 millió forinttal gazdálkodott. Ebből az önkor­mányzati támogatás 2,1 millió fo­rint. Az ott dolgozók éves bére és annak járuléka 3,3 millió forint.-SZENO­„Tűzvonalban” a tűztorony SZÉCSÉNY A tűztornyot, pontosabban annak elődjét a pes­tisjárvány megszűnésének emlékére emelték 1718- ban. Az első építmény fából készült. A történelem során a tornyot többször átépítették, s egyre maga­sabb lett. Az elmúlt időszakban volt börtön, órás­műhely, működött benne rádió, amatőr állomás. Va­lójában, ahogy a neve is utal rá hosszú évtizedeken át a tűzszolgálat megfigyelésének volt az otthona. A városban minden bizonnyal többen emlékeznek ar­ra, hogy még a II. világháborút követő évtizedek­ben is, igaz már csak az aratás és a cséplés idejére, de megszervezték a tűzfigyelő szolgálatot és az em­berek a toronyban teljesítettek szolgálatot. Az építmény az utóbbi évtizedekben zárva volt. Volt idő, amikor egy-két napra kinyitották a turis­ták előtt, de valójában az épület eddig csak külső formájában jelentett látnivalót az idelátogatók szá­mára. Többször, több helyen is felvetődött a to­rony adta idegenforgalmi lehetőségek jobb kihasz­nálása. Eddig nem nagy eredménnyel. Dr. Serfőzőnédr. Fóhtá/r Erzsébet polgármester vá­lasztási programjában szerepelt, megteremteni a to­rony idegenforgalmi lehetőségeinek a kihasználása. A polgármester asszony elmondta: a torony egykori feladatához kapcsolódva, annak három szintjén a tűzoltás és tűzmegelőzés történetét bemutató kiállí­tást rendeznek. Felvette a kapcsolatot a katasztrófa- védelem Nógrád megyei igazgatójával, valamint az ország egyetlen ilyen jellegű múzeumával, amely Budapesten működik. Csicsman Gyula, a múzeum igazgatója jó ötletnek tartotta a kiállítás megszerve­zését. Megtekintette a tűztornyot és úgy nyilatkozott, hogy az alkalmas arra, hogy a város és térségének tűzoltási és a tűzmegelőzésre hozott intézkedések történetét bemutassa a látogatóknak. A kiállítás elkészítéséhez felajánlotta szakmai segítségét. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester­től megtudtuk, hogy a munkálatok két irányban el­kezdődtek. Egyrészt a toronyban hozzáfogtak a belső munkálatokhoz, másfelől elkezdődött az anyaggyűjtés. Endrefalváról például nagyon gaz­dag kiállítható anyagot kapott a polgármester. A tervek szerint a toronyban a tűzoltás és a tűz­védelem történetét bemutató kiállítás a nyár elején nyílik meg._________________________szenográdi Rendezvények a Körösiben A szécsényi Körösi Csorna Gimnázium és Szakközépiskola a tanév során több megyei ren­dezvénynek adott otthont. Szep­temberben az iskolában rendez­ték meg a megyékben tanító bio­lógiatanárok tanévet előkészítő értekezletét. A szakemberek Szenográdi Tamás az intézet bio­lógia-földrajz szakos tanárának a szakmai vezetésével terepgya­korlaton vettek részt a sóder- bányató környékén. Februárban Lénárd Gábor tankönyvszerző tartott előadást a megye középis­kola biológia szakos tanárainak. Márciusban a középiskolások Kitaibel Pál megyei biológiai ver­seny döntőjét rendezték meg az iskolában. Az intézetben került sor az általános iskolások Varga Tamás matematikaverseny terü­leti döntőjére. A Körösi-napok keretében szervezték meg a Ferenczy Te­réz megyei szavalóversenyt, és a középiskolások népdaléneklő versenyét. Legutóbb a Kaán Károly bio­lógiai verseny megyei döntőjén 46 általános iskolás vett részt. A diákok és az őket kísérő taná­rok, akiknek lehetőségük adó-' dott arra is, hogy megismerjék a város nevezetességét, elismerő­en szóltak a szervezésről. A résztvevőknek a Tourniform- iroda munkatársai a városra em­lékeztető kis csomagokkal ked­veskedtek. Mindkét kategóriában a ver­seny győztesének a város külön díját dr. Serfőzőné dr. Fábián Er­zsébet adta át. A rendezvényt támogatta: Szabó Lajos, Felker József, áfész és a CBA. ■ Lovagok költöztek a hollókői várba Májustól mindennap bajvívás, vitézi torna és fegyverbemutató Kürt harsan a bástya tövében, a hají­tódárda párat bukfencezik a levegő­ben, aztán a fába mélyeszti „fogát.” Suhan a számszeríj, de alig tesz meg pár métert, útját állja a céltábla, újabb jelét adva annak, hogy életre kelt a szépséges és híres hollókői vár. A Szent László Lovagrend tagjai és a világörökségi falu vezetése hamaro­san a mindennapi és ünnepi várélet párját ritkító látványosságaival vár­ják az ide a látogatókat. Május elsejétől az ódon erődítmény­hez zarándokolok már nem csupán a képzeletükre hagyatkozva idézhetik fel, milyen is volt középkori várélet, mivel múlatták az időt békeidőben és harcra készülve a lovagok, vitézek? Ezekre a kérdésekre mostantól naponta kapnak választ, látványos ízelítőt a négy éve Gyomron megalakult Szent László Lo­vagrend néhány tagjának állandó holló­kői jelenlétével, várbeli bemutatóikkal, erőpróbáikkal. A lovagrendiek nem újdonsült ven­dégek a világörökségi faluban, turisták és helybeliek már láthatták bajvívásu­kat, tornáikat az ünnepi várnapokon. Emellett a Hollókőért Közalapítvány és a településvezetés kiállításokkal, hang­versenyekkel igyekezett élővé tenni a vadregényes környezetben lévő, helyre­állított erődítményt, amely azonban - nagyon sokan így gondolják - még többre hivatott. Az önkormányzat és a A vitézek bemutatták a régi fegyvereket kellékeket lovagrend nemrégiben ezért kö­tött együttműködési megállapo­dást, melynek keretében a lovag­rend tagjai állandó „lakóivá,” szereplőivé lesznek, a hollókői várnak, minden bizonnyal a ven­dégek örömére. A vitézek és lo­vagok teljes számban és még többféle programmal, korabeli zenével, tánccal, bábelőadások­kal is szórakoztatják az ide érke­zőkét az ünnepi várnapokon: május elsején, június 9-én, 28-án és még további alkalmakkor. Szabó Csaba, a falu polgármeste­re és Polgár Péter a lovagrend ve­zetője tegnapi, a várban tartott sajtótájékoztatójukon erről szá­moltak be. A korhű viseletét öltő vitézek felügyeletével - külön igényre és tarifáért - a vendégek is kipróbálhatják a fegyvereket. Iskolák részére, valamint előze­tes bejelentés alapján csoportok­nak, rendhagyó történelemórát tartanak, történelmi kalandtá­bort szerveznek. Szerepel a ter­veik között lovagterem berende­zése is. Szeretnék azonban más módon is színesíteni palettát: kellemes nyárestéken kulturális rendezvényekkel, zenés, műso­ros összeállításokkal szeretnék Hollókőre, a várba csalogatni a kikapcsolódásra vágyókat. ______________________________(MIHAUKJ.) A DSL Internet a Hungarotel Rt.-től A Hungarotel Rt. - a 32, 66, 68, 89, 95-ös primer körzetek távközlési szolgáltatója - 2003. április 28- tól a társaság szolgáltatási területén megkezdi az ADSL Internet-szolgáltatás értékesítését. A szolgál­tatások GloboNet ADSL 384, illetve GloboNet ADSL 512 néven kerülnek értékesítésre és azokat alap, vagy ISDN előfizetéssel rendelkező egyéni, il­letve üzleti ügyfeleink egyaránt határozatlan idejű szerződés megkötésével vehetik igénybe. Az ADSL-szolgáltatás jelenleg Békéscsaba, Oros­háza, Pápa, Sárvár, Salgótarján területén érhető el, a műszaki lehetőségek függvényében. Pásztón, Gyomaendrődön, Gyulán és Celldömölkön AZ ADSL SZOLGÁLTATÁS NETTÓ ÁRAI: GloboNet ADSL 384 ADSL 512 Egyszeri csatlakozási díj: 29 900 Ft 29 900 Ft Havi előfizetési díj: 14 390 Ft 21 585 Ft folyamatosan történik a rendszer kiépítése. Ennek elkészültéről, valamint a szolgáltatás tényleges te­rületi lefedettségéről értékesítési képviseleteinken adunk folyamatosan frissített információt. Budapest, 2003. április 26. Hungarotel Rt. ______________________________________og K acatok végnapjai Endrefalva Lomtalanításra minden évben sort kerít a falu önkormányzata. Azt várják a lakosoktól, hogy az ipari hulladékon kívül minden lomtól, feleslegessé vált tárgytól szabaduljanak meg. A kacatokat a kapu elé kell rakni. Szemétgyűjtő­ket is vásárol a község önkormány­zata, ezekből ingatlanonként egyet-egyet fognak szétosztani. A kukákért éves bérleti díjat, 200 fo­rintot kell fizetni. ■ Történelmünk néma tanúi Azok, akik északi irányból az Ipoly völgyén át érkeznek Szécsénybe, már messziről láthat­ják a fennsík peremén épült ba­rokk stílusú kastélyt. A Forgách család valamikor a XVIII. század közepén építette. Helyén állt a kö­zépkori várkastély, ami az 1683-as ostrom idején megrongálódott, majd felgyújtották. Valószínű, hogy a Forgách-kastély építéséhez emelkedő politikusa vásárolta meg. A XX. század elejétől a kas­tély új tulajdonosa Grosz Jenő. Európában már dúlt a II. világhá­ború, amikor a kastélyt báró Lipthay Béla megvásárolta. A há­ború alatt az épület megrongáló­dott. A nyugati bástya és a nyuga­ti szárny között a Forgách család által épített üvegház elpusztult. 1945 után olyan családokat he­felhasználták a vár maradványait, s az északi homlokzat a várfalra épült. Szinte biztos, hogy az épü­let alatt lévő pince a középkori. A | kastély udvarán, az 1970-es évek- ! ben ásatásokat végeztek, s megta­lálták a várkastély déli falának és bejáratának maradványait. Ami­kor bemegyünk a barokk kapun, gondoljunk arra, hogy alattunk | középkori építmény maradványai pihennek! Az épület külseje XVIII. századi, középső része fél emelet­tel magasabb, amit kupolatető bo­rít. A középrészen látható ablako­kat felülről félkörív zárja le. A fél emelettel magasabb részen kerek | nyílások figyelhetők meg. A déli oldalon középen lévő kiugró részt a XIX. században építették hozzá, amelynek alsó része három irány­ban nyitott. Ez volt a kocsifelhajtó. A kastély előtt lévő parkot egy­szintes melléképületek zárták le, { de ma már csak a keleti van meg. Itt kapott helyet a Körösi Csorna Sándor-kiállítás. A kastélytól északra Forgách József a XIX. szá­zadban angol díszkertet létesített. Ennek emlékét ma már csak a tő és pár öreg fa őrzik. A kastélyt 1884-ben a Forgách családtól I Pulszky Ferenc, a reformkor ki­lyeztek itt el, akik házát a háború alatt lebombázták, a határrende­zések idején települtek át. A tetőzetét 1955-56-ben helyre­állította az Országos Műemléki Felügyelőség. 1957-től egy ideig a város fiataljainak szórakozó köz­pontja. Nagytermében minden hét végén zenés összejövetelt rendez­tek. Kertjében szabadtéri filmvetí­tést tartottak. Pincéjét a tejüzem sajtérlelésre használta. A rossz állapotban lévő kastély felújítása 1969-ben kezdődött. 1975. április 29-én nyűt meg a Nóg- rád megye régészeti emlékeit be­mutató kiállítás, pár hónappal ké­sőbb, november 14-én vadászati és vadgazdálkodási anyaggal bővült. A múzeum 1976-ig csak kiállító- helyként szerepelt. A Kulturális Minisztérium 1976- ban nyilvánította múzeumi intéz­ménnyé. 1979. február 1-jétől vise­li Kubinyi Ferenc nevét. A múze­um kocsifelhajtójának falán két emléktábla látható. Az egyik báró Lipthay Bélának állít emléket. A másikat II. Rákóczi Ferenc születé­sének 300. évfordulójára avatták fel. A kastélytól északra terül el a Borjúpást, az 1705-ös országgyű­lés színhelye. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents