Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-26 / 97. szám
2003. ÁPRILIS 26., SZOMBAT SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Csak a különbség a kérdés? Kosárlabda, NB I/B, férfiak, 5-8. helyért Az NB I/B-s GloboNet-Fekete Sasok kosarasai az ötödiknyolcadik helyért zajló helyosztó visszavágóján, szombaton este fél nyolctól a Penta-Gödi SE csapatát fogadják a Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban. A kuparendszerű párharc hétközi, első összecsapásán négy pontos előnyt szerző tarjám együttes a mérkőzés és egyben a továbbjutás egyértelmű esélyesének számít. „Totó-nyelven” szólva az országos egyes kategóriába tartozik Farkas Attila legénységének második helyosztó mérkőzése, hisz' a szerdai odavágót 82-78- as sikerrel abszolváló tarjániak idén otthonukban még egyáltalában nem találtak legyőzőre, ugyanakkor a vendég gödi csapat idegenbeli produkciója még a „tárgykörben” nem éppen specialista Fekete Sasokénál is siralmasabb. A Pest megyeiek erejéből tucatnyi kísérletből mindösszesen két győzelemre tellett a most folyó pontvadászatban (az acélosnak nem mondható Miskolcot és az éppen mélyrepülésben lévő Tiszaújvárost sikerült megtréfálniuk Hortobágyi László- éknak), s aktuális sorozatuk éppen öt vesztes túrát számlál. A Sasfészekből például harminc pontos (77-107) veréssel kullogtak haza múlt novemberben, úgy, hogy vendéglátóiknak igazán meg sem kellett erőltetniük magukat a fölényes győzelem érdekében. A Sasok ugyanakkor éppen a szerdai, gödi fellépésükön számoltak le első osztályú történetük harmadik leghosszabb, hét mérkőzést felölelő idegenbeli kudarcszériájával, igaz az ösz- szecsapás nagyobb részében magabiztosan játszó és a vezetést végig kezükben tartó tabániaknak a végjátékban meleg Puskás Artúr pillanatokat kellett átélniük a Huzella-tornac- sarnokban. A huszonegy pontos előnyt elherdáló vendégek közül azonban a hajrában, amikor szorult a kapca rendre előlépett valaki (legtöbbször az egykori gödi Kollár Balázs), aki egy-egy jó megoldással lelohasztot- ta a csatározásba a záró negyedre alaposan belemelegedő és ha a helyzet úgy hozta keményebb megoldásoktól sem visszariadó (más kérdés, hogy ezt többnyire minden következmény nélkül tehették) vendéglátók harci kedvét. A nagyarányú győzelem tehát Gödön elmaradt, ám semmi gond, hiszen szombat este már lehet is javítani a (gól)különbségen. H. P. Tizenhat versenyszám lesz 16. Ipoly gyaloglógála, Balassagyarmat Balassagyarmat fő utcáján április 27-én, vasárnap immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a nemzetközi Ipoly gyaloglógálát, amely egyben a hagyományoknak megfelelően országos bajnoki címek eldöntésére is hivatott. A balassagyarmati atlétika két megszállottja, Fábri Gábor és Révész László ötlötte ki, nem kis munkával és áldozatok árán teremtette meg a gyaloglógála alapjait. Közülük az egyik Révész László tragikus körülmények között közlekedési balesetben elhunyt, az egykori hagyományteremtő földi maradványait április 26-án, szombaton délután 14 órakor helyezik végső nyugvóhelyére a balassagyarmati temetőben. A rendezőgárda megszokott balassagyarmati stábjából Lisztes István tanár úr is elhunyt a tavalyi gála óta. A 13 órakor kezdődő versenyen az egy kilométeres körpályán az előzetes nevezések alapján öt ország versenyzői állnak rajthoz, közülük a bolgárok voltak a legfrissebbek akik már csütörtökön megérkeztek Balassagyarmatra. A magyarokon kívül várhatóan Gyarmaton lesznek még román, olasz és szlovák versenyzők is. A tizenhat versenyszámban színvonalas verseny várható, a húsz kilométeres táv mind a férfiaknál, mind a nőknél az országos bajnoki cím eldöntésére is hivatott. Továbbra sem mellékes, hogy a fiatalok számára a kanadai világbajnokságra ezen a napon nyílik lehetőség a kiküldetési szintidők teljesítésére. A tizenhatodik Ipoly gyalogló gála rendezői a Balassagyarmat Város Önkormányzata, a Nógrád sportjáért Alapítvány, Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány és az Tpnly Walking Huh ______________kahyó Ferenc N égypontos csata előtt Kézilabda NB 1/B - Férfi, Keleti csoport, 22. forduló Háromkő KC (10.) - Gyöngyös (12.) Molnár Ferenc, a Salgótarjáni Háromkő KC edzője: - Örömhír a csapat háza táján, hogy Hódosi a héten már százszázalékos munkát tudott végezni. Mindenki egészséges, harcra kész, eltiltottunk nincs. Csapatunk nagy becsvággyal készül, hiszen egyrészt szeretnénk visszavágni az őszi vereségért (26-24), másrészt mindent megteszünk, hogy megőrizzük tavaszi hazai veretlenségünket. A Gyöngyös ellen mindig óriási csatákat vívtunk. Az összecsapás tétje nem kicsi, ha három góllal verjük meg őket, akkor óriási lépést ELTILTÁSOK A Nógrád Megyei Labdarúgó Szövetség fegyelmi bizottságának határozatai: Verebélyi Attila (Nagybátony) két, míg Kun Norbert (Kisterenye), Alapi Norbert (Pásztó, ifi), Hajas Zoltán (Salgótarjáni FC, serdülő), Hegedűs Ádám (Karancslapujtő, ifi) egy-egy bajnoki mérkőzéstől eltiltva. Három sárga lapja van Lakatos Péter (Mátranovák), Nagy Péter (Magyargéc), Varga János (Berkenye), Molnár József (Szécsény), Nagy László (Pásztó), Meló Zsolt (Romhány, ifi), Gál József (Zagyvaróna, ifi), Kuris Tamás (Kisterenye, ifi), Benus Nándor (Nagybátony). A megyei szövetség legközelebb április 29-én, kedden 16 órától tartja a fegyelmi tárgyalását. VII. NYUSZI KUPA A Salgótarjáni Városi Sportcentrumban rendezték meg a minap a VII. Nyuszi Kupa és Bistei István emlék- torna kispályás labdarúgó-tornát, hat csapat részvételével. A díjakat az Áfész vezetői és Bistei István barátai, kollégái adták át. A húsvét alkalmából ajándékokat és sportfelszerelést tehetünk a biztos bentmaradás felé. Az ellenfelünk egy rutinos összeszokott gárda, nagyon kell összpontosítanunk. Nekünk természetesen a fő célunk a győzelem megszerzése. Ezért is kérném a szurkolóinkat, akik szeretik a kézilabdát, a tarjáni csapatot, hogy minél nagyobb számba jöjjenek el a mérkőzésre, és sportszerű buzdításukkal segítsék a csapatot. A készülő keret: Kerekes, Polgár (kapusok), Vaiser, Kerékgyártó, Riba, Kecskés, Szabó T., Köteles, Tasnádi, Suscsák, Szabó G., Győrffy, Hódosi, Berta. MUUCZA FERENC kaptak a salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciálpedagógia iskola diákja. A végeredmény: 1. Eyssen Balassagyarmat, 2. KGYV-Beton, 3. Tartós Kft., 4. Áfész-SCC Rt., 5. Rallye, 6. Tarjánhő. Különdíjak. Legjobb kapus: Hegyi Sándor (KGYV-Beton). Legjobb védő: Koplányi Attila (Eyssen). Legjobb csatár Gáspár Tamás (Áfész-SCC Rt.). Gólkirály: Drajkó Ferenc (Rallye) 6 góllal. HA NYERÜNK - FELEZÜNK Játékunkban pénteken Bánkúti Károly vizslási olvasónknak kedvezett a szerencse, így az ő szelvényét játszottuk meg. Tippjei: x2,1, 1, x2, lx, 2,1,1, lx, 1,1, lx, x2, x. LABDARÚGÓ NB I A 26. forduló műsora. Szombat. Az 1-6. helyért: Siófok - MTK Hungária 17 ó, v: Makai, Újpest - Debrecen, Megyeri út, 18 ó, v: Szarka - m2, Ferencváros - Győri ETO, Üllői út, 19 ó, v: Arany. A 7-12. helyért: Kispest- Honvéd - Zalaegerszeg, Bozsik-sta- dion, 15 ó, v: Sápi, Békéscsaba - Sopron 17 ó, v: Szabó Zs., Videoton - Dunaién 19 ó, v: Erdős. _________■ S PORTTURMIX Mindig bízott a kemény munkában Hatvanéves Kriskó Lajos, az SBTC egykori kiváló játékosa A Salgótarjánban élő Kriskó Lajos, az SBTC labdarúgócsapatának egykori remek csatára április 26-án ünnepli a hatvanadik születésnapját. „Imperial”, ahogy becézték a fekete-fehér színű együttesben 1962 és 1973 között szerepelt, de közben egy évig Békéscsabai Előre csapatában is volt. Játékos pályafutásának befejezése óta edzősködik. Kriskó Lajos a labdarúgó-pályafutását a Békéscsabai VTSK csapatában kezdte. Már 14 éves korában a megyei I. osztályban szereplő felnőttcsapatban játszott. Innét került be a magyar ifjúsági válogatottba. A viharsarokban szerezte meg a szerszámkészítő szakmunkás bizonyítványát, majd elvégezte a gépipari technikumot is. A focival egyidejűleg az atlétikával is kacérkodott, ahol futószámokban állt rajthoz, elég szép sikerekkel. A labdarúgást 1962 tavaszán Martfűn folytatta, igaz hamis igazolással.- Az SBTC vezetői, Booth László és Végvári József 1962 nyarán megkeresték egyik volt békéscsabai játékostársamat, Geszti Józsefet, akitől megkérdezték, hogy tud-e ajánlani fiatal tehetséget. Ő engem említett meg, és szerencsére pont otthon voltam, mikor jött hozzám a két vezető. Megegyeztünk, hogy eljövök próbajátékra. A Martfű atlétikai csapatával érkeztem Salgótarjánba, majd Nagybátony ellen léptem pályára a Stécé színeiben. Bablena László és Csáki Béla között játszottam, biztosan nyertünk, én több gólt szereztem. Ezután megkötöttük a szerződést, melynek nagyon örültem. Tehát villám igazolással érkeztem Salgótarjánba, és ezért a viharsarki klubom két játékost igazolhatott, Szurgent Lajos és Schneider István személyében. Az első NB I-es bajnoki mérkőzésem a Stécé színeiben az Újpest ellen volt 1962. augusztus 5-én. A Megyeri úton 15 ezer néző előtt, 1-1-es félidő után 2-1- re kikaptunk, de az eredménytől függetlenül számomra ez az összecsapás örökre felejthetetlen marad, ugyanis én lőttem a Stécé gólját az akkor válogatott játékosokkal teletűzdelt ellenfél hálójába. Az egykori szélvészgyors csatár pályafutása szinte valameny- nyi mérkőzésére szívesen emlékszik vissza. Ez nem is csoda, hiszen számtalan sikerben volt része, és sok gólt szerzett.- Gólképességemet talán a gyorsaságomnak, és jó lövőkészségemnek köszönhettem - emelte ki. Szerettem edzeni, mert tudatában voltam annak, hogy kemény és következetes munka nélkül eredményeket nem lehet elérni. Rengeteget gyakoroltuk a mérkőzések folyamán adódó különböző variációkat. Nem voltam ugyan technikás, de ha szabadon vehettem le a labdát, és elindultam az ellenfél kapuja felé, ritka eset volt, hogy szerelni tudtak volna az ellenfél védői. Ha nekem nem sikerült, akkor viszont beadásaimból a játékostársak szállították az örömteli gólokat. A legemlékezetesebb mérkőzésem egyike az 1964. október 18-án volt az NB I/B-ben, amikor is az Ózd csapatát hazai pályán 5-0-ra győztük le, és én mesterhármast értem el, valamint Szojka Ferenc és Horváth Zoltán szerzett még gólt. Egyébként ebben a bajnoki évadban Grosics Gyula irányításával elsők lettünk, így másfél év után 1965-ben már újra az élvonalban játszhattunk. A másik ilyen összecsapás 1971. május 12- én a Szombathely ellen volt Salgótarjánban, a Kohász-stadionban. Az első félidőben 1-1 volt az állás, majd végül 4-1-re nyertünk, a mérkőzés hajrájában két gólt rúgtam. Kriskó Lajos 1971 nyarán a Békéscsabai Előréhez igazolt, ahol egy évig játszott a második vonalban. Aztán ismét a Stécé következett, majd 1973 őszén Nagybátony NB /B-s gárdájában szerepelt, végül 1975-ben még öt bajnokin pályára lépett a megyei II. osztályú Tar gárdájában. Edzői közül Marosvári Bélára emlékszik vissza legszívesebben, akire a Stécénél emberileg és szakmailag is felnéztek a játékosok. Mint mondja kemény volt, s mégis emberséges. Ha kellett, velük mulatott, ha kellett velük sírt, de mindig lelket öntött a csapatba. Időközben 1974- ben a Testnevelési Főiskolán megszerezte az edzői képesítést, majd a játékvezetőit, igaz az utóbbiban sosem működött. A Bányagépgyár csapatánál ült le először a kispadra, még 1974- ben, a legtovább - 1976-92 között, közben egy évig, 1990-91- ben Cereden is volt - az Ötvözetgyárnál edzősködött.- Nagyon jó társaság volt az ÖMTE csapatánál - hangsúlyozta ki. - A megyei másod- és első osztályú bajnokság megnyerése után a területi bajnokságban (NB III) játszottunk, igaz csak egy évig. Még 1992-ben három hónapig voltam Kazáron, de ott hagytam mert értelmetlenné vált a munka, a játékosoknak mindig valami más volt a fontosabb, mint a futball. Egykori stécés csapattársammal, Kmetty Józseffel, 1993 őszétől a megyei I. osztályú SVT-Wamsler megyei I. osztályú csapatánál voltam, ahol 1995. február 21-én közölték az illetékesek, hogy a csapat visszalépett a bajnokságtól. Ezután 1995 tavaszán ismét Kazár következett, amelyet 1996 nyarán felvitt a megyei I. osztályba, ahol még két szép évet töltött a csapattal. Aztán folytatásban dolgozott az St. Acél, majd az SBTC ifjúsági csapatánál. Ezután a Nógrád Volán- Baglyasalja felnőttcsapatánál volt, majd 2001 őszétől a Stécé serdülő csapatának az edzője. Időközben játszott a Stécé-öreg- fiúk csapatában is.- Pályafutásom befejezése után a Nógrádi Szénbányáknál, majd az Ötvözetgyárban dolgoztam. Mind a kettőt felszámolták, így 1992 óta a Tokaji Borozót vezetem Salgótarjánban. Sajnos második feleségem, Vertich Zsuzsanna 1997-ben elhunyt. Lányunk, Beáta sokáig kézilabdázott, majd testnevelés-biológia szakon végzett az egri tanárképző főiskolán, és a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskolában kezdett tanítani. A férje, Schuchmann Attila, aki a másod- osztályú Balassagyarmat labdarúgója. Ez év február 14-én megszületett az unokám, Eszterke. Lányomék Balassagyarmaton élnek, de gyakorta találkozunk. Kriskó Lajos letette a névjegyét a pályán, és a kispadon is. Mindig bízott a kemény munkában, mert mint mondta, csak azzal lehet eredményt elérni. Egy olyan sportember, aki példaképe lehet a mai fiataloknak.- Összességében elégedett vagyok a labdarúgó-pályafutásommal - szól az összegezés a hatvanadik születésnapon. - Csodálatos volt az első osztályban futballozni, és nagy boldogságot jelentett az ellenfél hálójába betalálni. Az egykori stécés játékostársaimmal ma is jó kapcsolatom, különösen Kmetty Józseffel és Varga Sándorral. Az edző- séget addig folytatom, amíg örömet találok benne - zárta szavait Kriskó Lajos. BALOGH TIBOR Kriskó Lajos 1943. április 26-án született Békéscsabán. Posztja: csatár. Labdarúgó-pályafutása: Békéscsabai VTSK (1956-61), Martfű (1962 - fél év hamis igazolással), SBTC (1962-71), Békéscsabai Előre (1971-72), SBTC (1972-73), Nagybátony (1973), Tar (1975). Az SBTC-ben 1962. augusztus 5. és 1973. május 6. között 185 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 53 gólt szerzett (NB l-ben: 161/44, NB I B-ben: 24/9) és. A Magyar Népköztársasági Kupában második helyezett csapat tagja (1967: Győri Vasas ETO - SBTC 1 -0). A Stécében egyszer a vidék legjobbja volt (1970-71-ben hetedik). Edzőként: Bányagépgyár, Ötvözetgyár, Cered, Ötvözetgyár, Kazár, SVT-Wamsler ifi, Kazár, St. Acél ifi, SBTC ifi, Nógrád Volán- Baglyasalja, SBTC serdülő. Kriskó Lajos (jobbra) nagy csatákat vívott a pécsi védőkkel is a FOTÓI GÓCS