Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-24 / 95. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 - BÁRNA 2003. ÁPRILIS 24., CSÜTÖRTÖK BARLANGKEGYHELY. Egyre kedveltebb és közismertebb nevezetesség a település közepén szépen rendben tartott barlang- kegyhely. A sziklamélyedésben kialakított vallási találkozóhelyen sokan gyújtanak meg pár szál gyertyát, s töltik az időt imádkozással. ■ A falu középkori eredetű, az első írásos adat 1405-ből való egy itteni erdőrészt említő birtoklevélből. A néveredet kutatói a „sötét” értelemben használt „barna” melléknév helynevesülést tartják legvalószínűbbnek. Más feltételezés szerint a Barna, Barnabás személynévből ered a falu neve. 1495-ben azt jegyezték fel, hogy Lorántffy Tóbiás az embereivel véresre verette Szapolyai János egyik bárnai jobbágyát. A falu földesura 1548- ban a Feledy család volt. A település a XVI. század második felében a török portyák miatt elnéptelenedett. A birtokos Báthory Zsófia 1662-ben felvidéki szlovák jobbágyokat telepített ide. Az új lakosok hat évre teljes adómentességet kaptak, s már a XVIII. század elejére teljesen elmagyarosodtak. Bárnát 1715-ben a nemes, 1720- ban pedig a jobbágy községek közé sorolták az adóösszeírók. A település a török időkben elnéptelenedett, a hódoltság után felvidéki szlovákok települtek Ide, akik azonban a 18. század elejére már elmagyarosodtak. A római katolikus plébániát 1799-ben alapították. A műemlék jellegű, késő barokk stílusú templom 1809-től 1822-ig épült. Bárna erdő környezetben bújik meg, a nevezetességek egyike az 520 méter magas Nagykő, amire turistaút vezet. A csúcsról szép kilátás nyílik a Bükk, a Cserhát és Mátra vonulataira. Bárnától északkeletre található a 457 méter magas Szerkő, (a helybeliek Szérkőnek mondják) amelynek az a különlegessége, hogy nem vulkánikus eredetű, hanem homokkő. Egy zsákfalu nyitni szeretne Bárna, az 1104 lélekszámú község azon ritka települések közé tartozik, amelyet csak egyetlen kiépített útvonalon lehet megközelíteni, azaz zsákfalu. A festői völgyben élők ennek nem nagyon látják hátrányát, ha mégis, a jó levegő, a csend és nyugalom kárpótolja őket.- Sokmindenre lehetünk büszkék: rengeteget fejlődtünk, a község önkormányzati útjainak 99 százaléka szilárd burkolatú, az 1996-os ivóvíz és digitális telefonhálózat, a '97-es gázbevezetés mellett azonban nagy szívfájdalmam, hogy nincs kiépített szennyvíz- hálózatunk - vonta meg a röpke mérleget Hadik József polgármester. Az említetteknél persze sokkal több kisebb-nagyobb lépés történt itt az utóbbi évtizedben. így többek közt felújították a Bárna-patak hídjait, jól felszerelt, számítástechnikai kabinettel is rendelkező iskolával, négyezer kötetes könyvtárral, postahivatallal, gyógyszertárral rendelkeznek. Helyben lakó háziorvosuk és körzeti megbízottjuk van, szilárd a közbiztonság. Az ötven fős napközis óvoda főzőkapacitását az iskolai menza mellett a rászorult, idős emberek szociális étkeztetésére is fordítják. Vállalkozás nem sok működik a faluban, az önkormányzat a legnagyobb munkaidő, de egyben közcélú és közhasznú foglalkoztató is, miközben a megyeszékhely közelsége enyhít a foglalkoztatási hiányosságokon. A kisebbségi önkormányzattal harmonikus és felhőtlen az együttműködés - summázhatjuk dióhéjban a múltat és jelent, de milyen terveket szeretnének megvalósítani a jövőben?- A ciklus végére megvalósul a nagyon várt szennyvízhálózat kiépítése, s még ebben az évben bekötik a kábeltévét. Szeretnénk fellendíteni a falusi turizBflRNfl 2003. ÉVI KÖLTSEGUíTESE összesen: 106 7001 Ft must. Tudni kell, hogy községünkön vezet keresztül a Kék Túra útvonala és sok kiránduló megpihenne, étkezne, talán meg is szállna itt, ha erre a feltételek meglennének. A falu szélén épülőben van egy panzió, vendégfogadó, amely remélhetőleg minél előbb elkészül, s már jó három éve egy vadaspark is működik itt, ez utóbbi a vadászturizmust lendítheti fel - vázolta fel a jövőképet a falu első embere. Negyedszázada a falu élén Hadik József 1978-ban arról volt híres, hogy 28 évesen ő volt az ország egyik, de Nógrád megye kétségtelenül legfiatalabb tanácselnöke. Azóta sem történt változás a falu élén, s mint elmondta, amíg bíznak benne, addig szeretne a közösségéért, annak élén dolgozni. A villamosenergia-ipari technikumot, majd államigazgatási főiskolát végzett kétgyermekes polgármester szereti a természetet, ha ideje engedi, szívesen tesz- vesz a ház körül és eljár gombázni is. Valaha labdarúgó volt, nagy szívfájdalma, hogy mára már nincs fociélet a faluban. Alig fél kilométerre a falutól, közvetlen a híres Nagykő alatti völgyben fekszik Magyarország egyedülállóan első, teljesen magántulajdonú vegyes vadaskertje, amelyet a Báma-Vad Erdő- és Vadgazdálkodási Kft. alapított 1999-ben.- Édesapámmal együtt gyakran jártunk ide az Alföldről méhészkedni, később vadászni, innen a gyönyörű környékhez való kötődésem - mesélte Zsikla Attila, a cég egyik tulajdonosa, mialatt bemutatta a mintegy 400 hektáros, tíz kilométernyi kerítés övezte, mély vízmosásokkal is tarkított változatos és csodálatos fekvésű területet. A zárttéri vadtenyésztésre betelepített állatok között találhatunk gímszarvast Gemencből, dámot Gyulajról, őzet, vaddisznót különböző helyekről, egytől- egyig jó vérvonalú vadakat, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján kiválóan érzik itt magukat, s megfelelően szaporodnak. A minőségi vadászat és a fotóturizmus mellett a vadaskert közvetlen oktatási és kutatási célokat is szolgál, hiszen a most szakirányú egyetemet végzők, a jövő erdészei, vadgazdái itt végzik a terepmunkát, ismerkednek a gyakorlati teendőkkel.- Munkalehetőséget is nyújtunk az ittenieknek és a jövőben bővíteni szeretnénk foglalkoztatásukat, mint ahogy a jelenleg rendelkezésre álló területünket is. Tevékenységünkkel szeretnénk elősegíteni a régió fejlődését, hozzájárulni Bárna és környéke megismertetéséhez, amelyhez számítunk a falu támogatására is, a kölcsönös előnyök jegyében. Trófeagazdag területünkön a vadgazdálkodási tervnek megfelelően a gondos és a jövő etikus szakembereinek vezetésével várjuk az ide látogatókat vadásztatásra, pihenésre, vadnézésre, szállás- és étkezési lehetőséggel ebben a tiszta levegőjű egészséges környezetben - zárta szavai! házigazdánk. ______■ A jó kenyér titka Gajdár Zoltán és felesége keze munkáját nem csak Bárnában, hanem az egész környéken ismerik. Sőt, eszik, mivel mindketten pékek. A jó kenyér egyik szinonimájaként is használhatnánk vezetéknevét, hiszen termékeik rendkívül keresettek. De mi is a jó kenyér titka? - kérdeztük a vállalkozásba félig-meddig kényszerűségből, pesti barátja nógatására 1996-ban belevágó Gajdár Zoltánt, aki gépésztechnikusként jószerivel két keze munkájával, és felesége, Katalin - aki mára már pékmester - segítségével építette fel apró „pékség-birodalmát”.- A jó kenyér titka a kovász és a liszt valamint a pék tisztességes munkája - hangzott a válasz. - A „titkot” egyik mester sem árulja el, csak gyermekének, aki továbbviszi a dinasztiát, mint ahogy én is reménykedem a nagyobbik fiamban, hiszen úgy néz ki, az általam elkezdett úton ő megy tovább. De azért annyit mondhatok, a liszt minősége, beszerzési helye, a kovász mennyisége és érési ideje, a keltetés időtartama, a pékség mikroklímája, valamint további rengeteg apróság befolyásolja a végeredményt. S még valami: mi nem használunk adalékanyagot, ezért az árban nem tudunk jobbak lenni az ipari méretekben és villámgyorsan legyártott kenyérnél - fejtette ki véleményét a titkokról a mester, aki feleségével együtt hét éve szabadnap és nyaralás nélkül dolgozik, jelenleg három alkalmazottal. Hagyományos házi kenyerük és a finom pékáruk (kifli, zsömle) mellett egyre népszerűbb a legkorszerűbb táplálkozási követelményeknek megfelelő, teljes kiőrlésű rozsból készült cipójuk is. Nem csak kínálatuk bővül időről-időre, de a pékség kapacitása, valamint nagyobbodó épülete, amely már eddig is megfelelt az EU-szabványok- nak. Hiába csábítják a családot angliai ismerősei arra, hogy költözzenek oda, nyissanak ott kuriozitásnak számító üzemet, ők inkább itthon keresik a boldogulás és a bővülés útját - egy pékdinasztia megalapításának lehetőségét. Arcok a településről Önzetlen numizmata Ritka gyűjtőszenvedély rabja Szabó József, aki 35 éve, még pincér korában szerette meg a pénzt. No nem a borravalóként adott „suterokat”, hanem az akkor ritka külföldi vendégektől inkább szuvenírként kapott érméket. Azóta már szinte egyedülálló, 35004000 darabos gyűjteménnyel rendelkezik, de nem csak a mennyiség, hanem a ritkaság a fontos. Kétezer évet ölel fel a kollekció, hiszen már az első századból is van fizetőeszköze. A magyar érmek a kedvencei, azoktól meg nem válna. A gyűjtőszenvedéllyel megáldott „fanatikustól” szokatlan hitvallást is hallhattunk tőle: „Bár minden gyűjtő szinte csak magának szeretné a ritkaságokat, különlegességeket, én mások sikereinek, szerzeményeinek is tudok örülni”. Háziorvos, Erdélyből Hét éve van saját háziorvosa a falunak, dr. Takács Erzsébet Ildikó azóta Bámában is lakik. A Nagyváradról származó doktornő és családja gyerekeik boldogulása miatt költözött Magyarországra, s nem bánták meg döntésüket. Egy ilyen kis és elzárt település egyetlen orvosa gyakran kerül embert próbáló helyzetekbe, annak ellenére, hogy a rendelési időn kívül az ügyeleti szolgálatra tartozik a körzetek ellátása, az emberek általában ahhoz fordulnak először, akit ismernek, akiben bíznak, így nem egyszer fordul elő, hogy fáradtan is rendelkezésre kell állni. De a bizalomnál fontosabb megtiszteltetés és tőke nem létezik - vallja a falu orvosa. A drámapedagógus Bár Hódmezővásárhelyről származik, 31 éve tanít már Bámán Hagymási Józsefné, aki majd' két évtizede vezeti az iskolai színjátszó csoportot. Számos országos versenyen arattak elismerést tanítványai, közülük többen Szlovákiában is ismertek. A szomszédos országba gyakran hívják a dramaturgiával is foglalkozó, rendkívül energikus és fáradhatatlan tanítónőt az irodalmi és színjátszó fesztiválok zsűrijébe. Két lánygyermeke közül főleg Bereczki Brigittára büszke nem csak Bárna, Nógrád megye, de az egész ország: a kétszeres olimpikon biatlonos megszámlálhatatlanul nyerte az országos bajnoki címeket nem csak sílövésben, hanem sífutásban is. Nagymester kisleány A most hetedikes Szegedi Alexandra már három éve a Palóc Mesemondás Nagymestere. Persze ezt a kitüntető címet nem csak úgy egyszerűen adják, Szandi mögött már számos hazai díj és elismerés áll, sokaknak okozott felejthetetlen élményt egyedi és lebilincselő előadásmódjával, amelyre nagy hatással volt nagymamája ízes beszéde, magával ragadó humora. A könyveket szinte faló cserfes kis menyecske kitűnő tanuló, s bár még messze van az igazi pályaválasztástól, de már most határozottan állítja: színésznő, vagy polgármester lesz belőle. Hagymási Józsefné Gyakran ajándékozza el képeit Susánné Torják Erzsébet pontosan fél évszázada, 14 éves korában festette meg első képét. Próbálkozott grafikával, használt már temperát, vízfestéket, de végül az olajnál maradt, s nem válogat a témákban, a portrétól tájképig mindent fest, sokszor akár emlékezetből is. Kétezer körül van képei száma, rengeteget elajándékozott belőlük, de vettek már tőle gyűjtők, s már a tengeren túlra is került alkotása. Tárlaton is szerepeltek már képei, hamarosan Salgótarjánban lesznek megtekinthetők kiválasztott művei. Volt egyszer egy színjátszó csoport Gondolná valaki, hogy úgy 15-20 éve Csehov, Oscar Wilde, vagy Agatha Christie darabokat is láthattak az érdeklődők, nem csak a valahai bányásztelepülésen, hanem a környező falvakban is, méghozzá a helyi amatőr színjátszók előadásában? A már 35 éve itt tanító, tősgyökeres bámai, Gajdár László dramaturgként, színészként és rendezőként is motorja volt a lelkes fiataloknak, ám a tartalmas szórakozás és a sikerek ellenére a rendszerváltás körül lassan megszűnt a színjátszósdi ezen műfaja, de szerencsére nem nyom nélkül. Az általános iskolások előbbitől kissé eltérő jellegű irodalmi színpada Hagymási tanárnő vezérletével tovább járja az elkezdett művészi utat, szá- mos területi és országos fesztiválon elismerést aratva. ______________■ E gyedülálló vadaspark
