Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-01 / 76. szám

2003. ÁPRILIS 1., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Buli után most takarítás” Szilváskő környéke tegnap. „Napokba telhet, mire úrrá leszünk a szeméten" _____■ T űzzománcok varázsa Alkotások a tűzhelygyári műhelyből Mátramindszent Elmúlt a rallye, véget ért a láz - viszont megmaradt a szemét. Sörösdobozok, zacs­kók, üvegek „díszítik” most a környezetet. Köszönhető ez az elmúlt hét vége során az egész országból ideérkező érdeklődőknek, akik sajnos úgymond „angolosan” távoz­tak, hátrahagyva szemetjü­ket a helyieknek. Természe­tes, hogy a rallye izgalmas és látványos, de a bulihoz hoz- zátarozik a takarítás, ez azonban már nem mindeni- kinek tetszik. A szemételtakarítással kap­csolatban megkerestük a Salgó­tarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-t, ahol el­mondták, hogy a cég csak a sal­gótarjáni Főtér és az azt övező utcák takarítását vállalta. Dániel Tamás, a rallye helyi szervezőinek vezetője lapunk kérdésére elmondta, hogy a hul­ladék összegyűjtését már a ver­seny ideje alatt azzal párhuza­mosan elkezdték, de a tömeg nagysága miatt ez igen nehezen ment, hiszen ennyi ember ren­geteg hulladékot hagy hátra.- Napokba telhet, mire úrrá le­szünk a szeméten, de természe­tesen mindent eltakarítunk, hi­szen ez a feladatunkhoz hozzá- tarozik - mondta el Dániel Ta­más. Mint megtudtuk, a helyi szervezők különféle cégekkel együttműködve végzik a takarí­tást. A tegnapi nap során Salgó­tarján belvárosát már rendbe rakták ezt követi a napokban az útvonal menti nagytakarítás. A helyi szervezők feladata a Mátrakeresztes-Mátraszenümre, illetve a Cered-Zagyvaróna sza­kasz rendbetétele, az Egerbakta és Terpes közötti útvonal takarí­tását pedig az egri kollégák vég­zik. Dániel Tamás azt kéri a lako­soktól, hogy legyenek türelme­sek, mert maximum egy hét alatt teljesen megtisztítják a területet. A helyi szervezők vezetője hoz­Faluház és út Etes A település önkormányzatá­nak nemrégiben megrendezett falugyűlésén a hivatal ismertette négyéves programját, ezen belül az ez évi program részleteit és tá­jékoztatta a lakosokat az uniós népszavazás kérdéseiről. Emel­lett a községben zajlanak a kü­lönböző felújítások a tavalyi év során elnyert pályázatoknak kö­szönhetően. Ilyen felújítás a falu­ház kialakítása, amely hagyomá­nyos, a település stílusjegyeit magán viselő épület lesz, korhű bútorokkal, berendezéssel. Szin­tén pályázaton nyert összegből oldják meg a Petőfi út teljes fel­újítását, amely összességében ti­zenkétmillió forintba kerül. A be­ruházás során buszperonokat is kialakítanak. ■ zátette, hogy ezzel a takarítással azt a szemetet is összeszedik és elszállítják, ami már jóval koráb­ban ott volt. Úgymond tavaszi nagytakarítást végeznek a termé­szetben. A ceredi szakaszon a polgárőrök, az egerbaktai részen pedig a bükkszéki polgármester asszony és kijelölt emberei segí­tenek a szervezőknek úrrá lenni a helyzeten. Dániel Tamás a ver­seny alatt a rendőrök, mentők, tűzoltók, polgárőrök, önkénte­sek, erdészek példaértékű össze­fogását ezúton is megköszöni. Hozzátette, ha bárkinek problé­mát okoztak a közlekedésben a tömeg nagysága miatt, akkor ezért elnézést kér. De látni kell azt is, hogy megyénknek mennyi pénzt hozott ez a verseny és mekkora hírverés ez a régiónak. * * * Szerkesztőségünkbe olyan bejelentés is érkezett, miszerint a rónafalui lakosok nem vártak senkire, hanem tegnap már megkezdték a környék „tisztítá­sát”. Vajon követik a példájukat? Főtér: ma és holnap Salgótarján Mi lesz a város központjának sorsa? Megvalósul-e valamelyik nagyszabású centrumrendezési pályázat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ a Salgótarjáni Polgári Kör, amely­nek áprilisi vendége Kenyeres Ist­ván főépítész. Az összejövetel április 2-án, szerdán 18 órakor, a József Attila Művelődési Köz- pont klubjában lesz. _________■ E zerarcú népfőiskola Salgótarján A Medves Hotelben április 3-a 5-e között a Magyar Népfőiskolái Társaság, a Sréter Ferenc Népfőis­kolái Egyesület és a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság szervezé­sében rendezik meg a III. orszá­gos „Ezerarcú népfőiskola” konfe­renciát. A csütörtökön 3 órakor kezdődő programsorozaton Pusz­ta Béla polgármester köszöntője után dr. SZ Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság elnöke tart előadást „EU-csatlakozás előtt - a népfőiskolák már csatlakoz­tak?...” címmel, majd Kovács László, az EU szaktanácsadója be­szél a civil szervezetekről az Eu­rópai Unióban. Pénteken a Ma­gyar Népfőiskolái Társaság 2002. évi nemzetközi tevékenységéről beszél Mihályfi Márta, az MNT Népfőiskolái Társaság Intézeté­nek igazgatója, majd szól lesz a dániai népfőiskolái együttműkö­désről, és a magyar kultúráról. A nap folyamán a küldöttek elláto­gatnak a föld alatti bányamúze­umba is. Szombaton népfőisko­lákról és civil szervezetekről, vala­mint táji központok működéséről és működtetéséről tartanak elő­adást. A rendezvény levezető el­nöke Vajda Tibor, a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaságtól. ■ Az általános iskola galériájá­ban tegnap nyitotta meg Pádár Éva igazgatóhelyettes Balogh Er­zsébet „A tűzzománc varázsa” című kiállítását. A megnyitón az iskola diákjai műsoros összeállí­tással köszöntötték a művész­nőt. A 25 tűzzománc kép a sal­gótarjáni tűzhelygyár műhelyé­ben készült a tavalyi zománc­művészeti alkotótáborban. Az alkotásokat három hétig tekint­hetik meg az érdeklődők. Mint megtudtuk, az iskolá­ban tanulók kiemelkedő ered­ményeket hoznak országos versenyekről, öregbítve Rétság hírét. A fiatalok magyar, föld­rajz, fizika, valamint matema­tika tárgyakból szerepelnek ki­tűnően. Fontos, hogy egy általános iskola folyamatosan ápolja a kapcsolatot az adott település többi intézményével. Rétságon rendszeresen csecsemőgondo­zó-, vöröskeresztes és polgár- védelmi versenyeken van lehe­tőség megmérettetni magukat a tanulóknak. Sztavrov Lazóné elmondta, a város sportéletében fontos szerepet játszik az iskola. A tornateremben tartja edzéseit a sikeres Rétsági Judo Club, de itt rendezték meg a megyei diákolimpia asztalitenisz-ver­senyét is nemrég. Az ipari park üzemei önzetlenül segí­tik az iskolát, nagy szerepet játszott hozzájárulásuk a tor­naterem felújításához. Továb­bá támogatnak sportrendez­vényeket, segítik a képzést sporteszközök vásárlásával. A rétsági általános iskola le­hetőséget nyújt esti gimnáziu­mi képzésre. Folyamatban van továbbá egy művészeti alapis­kola előkészítése, melyben mód nyílik a tánc-, szín- és képzőművészet mielőbbi felfe­dezésére. tendő anyagi támogatást nyújt. Pályázatot írnak ki a városban élő és alkotó egyének, művé­szek, közösségek és más érték­teremtő munkát végző polgá­rok számára. Az elbírálás során előnyt élveznek azok, akik programjaikkal hozzájárulnak Balassagyarmat kulturális ha­gyományainak ápolásához. A pályázatokat három pél­dányban pályázati adatlapon kell benyújtani a polgármesteri hivatal humánfejlesztési irodá­jánál. Benyújtási határidő: 2003. április 25, az elbírálás végső időpontja 2003. május 14-e. A felosztásra szánt összeg 1,5 millió forint. SZ. A. H. B. TISZTÍTJÁK A VÁROST. A salgótarjáni Városüzmeltetési Kft. a téli hónapokban keletkezett szemetet modern kisgép segítségével takarítják le a város fontosabb útjairól. _____________________fotó= rigó tibor Rétság E gy kisvárosi általános isko­la oktatási színvonala, a di­ákság lehetőségei és helyze­te nagyban tükrözi az adott település színvonalát. A rét­sági általános iskola műkö­déséről kérdeztük Sztavrov Lazóné igazgató asszonyt.- Az iskola kistérségi szere­pe jól látható a vidékről bejáró diákok számából. Jelenleg a 353 tanulóból 87 jár be a kör­nyező településekről - nyilat­kozta lapunknak az intézmény első embere. - Nyelvtanulás­ban elöljárók vagyunk, mivel a korszerű nyelvi laborban 24 fő tud német nyelvet tanulni már 3. osztálytól. Komoly lépés volt a számí­tástechnika-oktatás terén, hogy ma már 12 gépen tanulhatják a gyerekek a számítógép kezelé­sét és az Internet használatát. Ez a beruházás csak segítséggel jöhetett létre - tudtuk meg. Az összeg nagyobb részét a me­gyei közalapítvány állta. Az Internet használati díját az ala­pítvány finanszírozza, így egé­szítve ki az iskola hiányos költ­ségvetését. Az intézményben működő szakkörök színes ská­lájából választhatnak a gyere­kek. Ezek összefonódnak a te­hetségek gondozásával, egyben felkészítik a diákokat a tanul­mányi versenyekre. SZÁVAI ATTILA Pályázati feladatok (Folytatás az 1. oldalról) A csapadékvíz-elvezető rendszer felülvizsgálata, vala­mint rekonstrukciója szintén nem elhanyagolható csakúgy, mint a lakóépületek és intéz­mények energiatakarékosságá­nak biztosítása. Az oktatási, közművelődési feladatok ellátá­sa és a régiós kapcsolatok fej­lesztése kitűzött célja a város- vezetésnek. A képviselő-testü­let kiírta a 2003. évi kulturális pályázatot is. Az önkormányzat szeretné elismerni, szerény ke­retek között támogatni a helyi kultúra és művelődés területén munkálkodó egyéneket, közös­ségeket. Ezért részükre ez év­ben egyszeri, vissza nem téri­Kis város, nagy iskola Nyelvi képzés, számítástechnika, sportélet Megemlékezés a református templom udvarán (Folytatás az 1. oldalról) Önkéntes éveinek letelte után hosszabb külföldi útra in­dult: Anglia világhírű vasiparát tanulmányozta, 1903-ban Ame­rikába utazott és az Újvilág gyá­raiban fejlesztette tovább mű­szaki tudását. A St. Luis-i világ- kiállítás után, 1904 közepe tá­ján hazajött, és a Rimamurány- Salgótarjáni Vasmű Rt. vezér- igazgatóságának műszaki osz­tályán, Budapesten nyert alkal- , mazást. Ugyanez év végén a salgótar­jáni acélgyárba helyezik, ahol a nagy műhelyben, mint beosz­tott mérnök működik, később műhelyfőnök lesz, majd Jónásch Antal nyugalomba vo­nulása után a vállalat vezérigaz­gatósága őt nevezi ki a hatalmas acélgyár igazgatójává. A legne­hezebb időszakban veszi át a vezetést, de az 1919-es esemé­nyek és a trianoni diktátum okozta akadályokat kitartó és lelkes ügybuzgóságával, alapos szaktudásával leküzdötte, a ter­melést újraszervezte, fokozta. Népszerűségéről sokat elárul, hogy 1919 tavaszán, a fegyveres zavargások idején, saját munká­sai szabadították ki Kun Béla fel­fegyverzett embereinek karmai közül. Alig egy évtizedes igazgatói működése alatt újításaival és fá­radhatatlan munkájával a gyárat felvirágoztatta. Az 1920-as tria­noni békediktátumot követő ha­tárkiigazítási tárgyalásokban meghatározó szerepe volt: a Ri­ma küldöttségét vezette. A dip­lomáciai erőfeszítések eredmé­nyeképpen az új határvonalat a térség alatt húzódó szénmező kiterjedésének figyelembevéte­lével állapították meg, amelynek köszönhetően Somoskő és So­moskőújfalu visszakerült Ma­gyarországhoz. Mint gyárigazgató továbbra is részt vett a társadalmi, jóté­konysági és kulturális egyesüle­tek vezetésében. A munka, a társadalmi konszolidáció és a magyar feltámadás eszméjének hirdetése volt beszédeinek ve­zérvonala, emellett mély szoci­ális érzését, nemes, humánus gondolkodását és páratlan jószí­vűségét ismerte a nagy gyár minden alkalmazottja. Nála az igazságos ügy, a közérdekű cél, a kulturális érdek, de különö-. sen a betegek, az özvegyek és az árvák panaszai megértésre találtak. Néhány esztendő leforgása alatt a város legszebb része, az ő igazgatása alatt álló acélgyári te­lep lett. Munkája túlnőtt az acél­gyár nagyipari keretein, a város teljes társadalmi életében jelen volt. Salgótarján képviselő-tes­tületének, az építő bizottságá­nak, az igazoló választmányá­nak is tagja volt. Példás családi életet élt, há­zasságából két fiú született. Sze­rette a természetet és az ifjúság iránt is nagy megértést tanúsí­tott: 1921 őszén az ő felhívására kelt életre az acélgyári cserkész- csapat. Bár a kitüntetéseket sohasem kereste, működése nem marad­hatott észrevétlenül. A köz­ügyek és az ipar terén kifejtett közhasznú munkálkodásának legfelső elismeréséül, a kor­mányzó 1925-ben magyar kirá­lyi kormányfőtanácsossá nevez­te ki, tisztelői örömére. A helyi református egyházkö­zösség még 1919-ben főgondno­kává választotta. Ebben a minő­ségében, dacára széles körű el­foglaltságainak, még fokozot­tabb ambícióval szolgálta az egyház érdekeit. A hívek folyton növekvő száma érlelte meg lel­kében azt a gondolatot, hogy hozzáfogjon élete főművéhez, a református templom felépítésé­hez. A város által adományozott telken épülő templom 1929-es átadását azonban már nem ér­hette meg, mert 50 évesen, 1928 április 1-jén hosszan tartó sú­lyos betegség után visszaadta lelkét a mindenható Istennek. A református templom épülete alatt kialakított családi kriptá­ban helyezték örök nyugalomra. A salgótarjáni református templom kertjében április 2-án 17 óra­kor kezdődik a megemlékezés Liptay B. Jenő halálának 75. év­fordulója alkalmából. Emlékező beszédet mond a református egy­házközség nevében Égetöné Németh Judit református lelkész, a család nevében fia, Liptay Jenő, a dr. Förster Kálmán Városvédő és Városszépítő Egyesület részéről Vass Csaba elnök.

Next

/
Thumbnails
Contents