Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-15 / 88. szám
2003. ÁPRILIS 15., KEDD HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Erősebb nyelvoktatás az iskolában Nyelvtanulás éve 2003 szeptemberétől nak, hogy az EU-csatlakozás után több idegen nyelvű tanár taníthasson hazánkban. Fontosnak tartom, hogy bizonyos órákat idegen nyelven tartsanak majd az iskolákban. Ez akár a kontrollja is lehetne az iskolai nyelv- oktatásnak. Felmérhető lenne, hogy a gyerekek mennyire tudják használni a nyelvet, mennyire képesek teljesen hétköznapi dolgokról idegen nyelven beszélni, ki tudják-e fejezni magukat, vagy éppen értik-e az előadókat.- A nyelvtanárok gyakran nyelviskoláknál dolgoznak magasabb fizetésért. Miként lehet ezen változtatni?- Már a kormányváltás után bekövetkezett pedagógusbér-emelés segített ezen. A nulladik évfolyam bevezetése után remélhetőleg szűkülni fog a magániskolák piaca is. Ha a diák megkapja az iskolában a megfelelő nyelvi képzést, nem lesz szüksége arra, hogy nyelviskolában vegyen pluszórákat, és a szülők súlyos tízezreket fizessenek a gyerek taníttatásáért. A minőségi nyelvoktatás az iskolában tartja majd a tanulni vágyókat, és így a tanárok egy része várhatóan visszakerülhet a közoktatásba. STEINER KATA így látja a nyelvtanár A nyelvtanárok többsége szerint heti 6-8 érára lenne szükség a leginkább tanult idegen nyelvből. Cn szerint egy átlagos diáknak heti hány ötéi kellene tanulnia ahhoz, hogy 5 éven belül középfokú tfyetoizsgát szerezzen egy olyan nyékiből, amit még nem tanult? Vélemények a nyelvtanulásról A nyelvtanulással kapcsolatos állítások mérleg-indexe (+ 100, ha mindenki teljesen egyetért, -100, ha senki nem ért egyet.) Diákok Szülök 8 ö. 11 ö-I iskolákban inkább csaj, eg,/nyelvet kellene tanítani nagy óraszámban, mint többet ugyanannyi órában. +22 +17 +36 Aki nem beszel legalább egy világnyelvet, az műveletlennek, analfabétának számít a xxl században +11 +19 »28 az iskolákban azért nehéz nyelvet tanulni, mert a nye-vor.yvek unalmasak, semmi közük az élethez 4-16-31 Egy magyarban sokkal nehezebb megtanulnia egy idegen nyelvet, mint egy németnek vagy egy hollandn ak ■32-28-34 Egy nyelvet csak külön órakort vagy magántanártól lebei tisztességesen megtanulni, az iskolákban nem. ■44-3-6 Manapság csak angolul ententes tanulni, más nyelvek tanulasa luxus-69-75-71 Merxeong Centim, 2003 Szubjektív nyelvteszt, 8. évfolyam Egy állago& nyolcadikos öt évemntú idegen szelvén, heti 4,9 órában. Közei egy harmaduk egy pohár vfeet sem xtid hévsd idegen nyekren, l# ttxfrmd-e fyntftatv se&i&t z mm'atohat ac kíegz* OM ßefefctef k apturtc, m ég tudják joviont a gumit'' E gy csoporttal vagyok itt, de eltévedtem f Inkább narancslét kérnék, ha van. Ei ne felejts felhívni, amint m egétkezel Budapestre. Nincs hova mernem. Kérek egy pohár Mset. 8 ez nekem bonyoiuft onem <szó szenet ebte tudom i OOO ryolcsfo'^os rr>egkérőezé$e, Msrkebrtg C&.ntri Szubjektív nyelvireszt, 11. évfolyam All. os7Gi]yosok átlagosan heti ő,4 órát fordítanak nyclvtanulásia, beleértve az iskolai és a különórákat is. Átlagosan 2,3 őrá |wt az otthoni nyéshntaratMssa„. A diákok lefordítani mindegyik mondatot. L» a etvreo'atohat a.-ra az aiírályÜKut a toqjatstsxnludsx? Defektst kaptunk, megtudják javftart a gum it ? E gy csoporttal vagyok itt, de eltévedtem Inkább narancsaiét kérnék, ha van. £! ne felejts felhívni, am irt megérkezel Budapestre. Nincs hova m ennem . OM K érek egy pohár 'vizet. Az Oktatási Minisztérium (OM) a 2003-2004. tanévet a nyelvtanulás évének nyilvánította. Ennek keretében hirdette meg a Világ nyelv Programot a hatékonyabb iskolai nyelvoktatásért. A program egyik eleme, hogy jövő szeptembertől a 8. osztály után a középiskolákban lehetőség nyílna a nulladik évfolyam bevezetésére. A pluszévben a diákok tanóráinak minimum a 40 százaléka nyelvóra. Az OM támogatja a nyelvszakos tanárjelöltek magasabb szintű nyelvi és módszertani felkészítését is, illetve a 2005-ben változó érettségi rendszer is az iskolai nyelvtanulást erősíti. A programról nyilatkozott lapunknak Magvar Bálint miniszter.- A magyar nyelvoktatásban minőségi változásra van szükség. Milyen intézkedésekkel érhető ez el?- A minőséghez idő kell. A Világnyelv Program célja az, hogy időt teremtsünk a diákoknak a nyelvtanulásra. Ma Magyarországon nagyon elnyúj- tottan és elaprózottan tanulnak nyelvet a gyerekek tizenkét éven át, heti két- három órában, mégsem szereznek használható nyelvtudást. Az össz- óraszám elvileg elegendő kellene hogy legyen, az időbeosztás azonban nem megfelelő. Gyakran túl korán kezdődik a nyelvoktatás, rossz módszerekkel. Az elsős, másodikos gyereknek nem nyelvtant, helyesírást kell tanulnia, elég, ha verseket, mondókákat szaval, játékosan tanul. Később, amikor valóban intenzívvé válhatna a nyelvtanulás, egyszerűen nincs idejük rá, mert a többi tárgy leterheli őket. A nulladik évfolyam bevezetésének célja tehát az, hogy időt teremtsen, és a nyelvtanulásra koncentráljon a fogékony korban. Ha a gyerekek a tanítási idő 40 százalékában tanulnak egy nyelvet, sokkal nagyobb esélyük van arra, hogy el is sajátítják azt. Magyarországon a felnőttek nyolcvan százaléka nem beszél egy idegen nyelvet sem, ez a szám az Európai Unióban átlagosan 53 százalék. Mindenképp javítanunk kell ezen az arányon, mert némák leszünk az új világban, ha nem beszélünk idegen nyelveket.- Hogyan készítik fel a tanárokat a magasabb elvárásokra?- A Világ-nyelv Program része a pedagógusok képzése is. Célja a többi között a mentorképzés, a tanítási gyakorlat minőségi és mennyiségi javítása, valamint a nyelvszakos hallgatók nagyobb aránymagyar Bálint miniszter rOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Dán maradjanak a tanan pályán. Jó len- ne, ha a leendő nyelvtanárok bizonyos időt eltölthetnének az adott nyelvterületen, így fejlesztve tudásukat.- Gyakran éri az a vád a magyar- országi nyelvoktatást, hogy nem elég iyelvcentrikus, a gyerekek nem tudják valójában használni a nyelvet, hiába van nyelvvizsgájuk. Mi lehet erre a megoldás? Tervezik idegen nyelvű tanárok bevonását a képzésbe?- Meg kell teremteni a lehetőségét anA magyar felnőtt lakosság 80 százaléka „néma” _- A népszámlálás adatai szerint a magyar felnőtt lakosság 19,2 százaléka képes idegen nyelven másokat megérteni és magát másokkal megértetni. (KSH, 2001.)- Az Európai Unióban az idegen nyelvet ismerők J ß * * ifjjÄ aránya 53 százalék. fllL 4 - A fiatalok között alig valamivel jobb a helyzet. ■MHbpr A 15 éven felüli magyar népesség egynegyede ■L. jX IljvlíÍPfipW*0 beszéli valamennyire az öt leggyakoribb nyugati m ' me nyelv (angol, német, francia, olasz, spanyol)- A felnőttek 14 százaléka tud legalább alapfokon angolul, 13 százaléka németül.- A 15 éven felüli magyarok idegennyelv-tudása az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül is a legalacsonyabb.
