Nógrád Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-10 / 84. szám

2003. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal KORKÉP „Kevesen látnak, sokan ismernek” (Folytatás az 1. oldalról) a „Palócföld” főszerkesztője mondta el ünnepi beszédét, hang­súlyozva, hogy minden olyan nap a költészet napja, amikor verset mondunk vagy olvasunk. A főszerkesztő után Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján alpol­gármestere elmondta, hogy ho­gyan és miért jött létre ez a könyv. A kötet megszületése szo­rosan összekapcsolódik a város 80. születésnapjával, hiszen az évforduló alkalmából tizenöt olyan kötet jelent vagy jelenik meg, amely várostörténeti, illetve helytörténeti szempontból fon­tos. Ilyen Balázs János kötete is, mert az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a lakosság a sokáig el­feledett művészt is megismerje. Az alpolgármester asszony el­mondta azt is, hogy javaslatot ter­jesztettek a megyei közgyűlés elé, miszerint szeretnék, ha a salgó­tarjáni panteonban felavatnák a költő mellszobrát. HORVÁTH BOGLÁRKA Hogyan szervezzünk vendéglátást? (Folytatás az 1. oldalról) A feltételek között szerepel például, hogy vállalják a tataro­zást, családi apartmanok kiala­kítását eredeti bútorokkal be­rendezve. 10 évig kell vendége­ket fogadniuk, akikről feljegy­zést vezetnek, vállalják, hogy nem tartanak alkalmazottat, csak a család tagjai dolgoznak. A telkeken biogazdálkodást folytatnak, amennyiben saját bort, vagy olívaolajat állítanak elő, azt is forgalmazhatják. Ha nincs éttermi rész, a vendéglak konyháját önellátásra kell be­rendezni. Készíttetniük kell ki­adványokat, ismertetőket, igény esetén túrákat, különféle prog­ramokat szerveznek. A programkoordinátor hoz­zátette: több ilyen farmot láto­gattak meg, így benyomást sze­rezhettek az olasz vendégszere­tetről, valamint arról is, hogy megőrzik az épület szépségeit, és összegyűjtik és szívesen be­mutatják a régi falusi használati eszközöket, régi eljárásokat. Bioélelmiszereket használnak, a termékeket külön raktárakban gyűjtik össze, mint például a magyar búzából kézzel készített tésztákat, olívaolajat, borokat és onnan forgalmazzák. A minősé­get laboratóriumban ellenőrzik, a farmokon, raktárakban is meg lehet vásárolni ezeket a termé­keket.- Kérdezhetnék, hogyan ke­rül ezzel kapcsolatba egy szak­képző iskola? - mondta végeze­tül Bocsok Józsefné. - A nyári gyakorlatokat itt töltik a tanu­lók, valamint igény szerint kur­zusokat szerveznek a farm tulaj­donosainak. Úgy vélem, felesle­ges hangsúlyozni: ezt megyénk­ben is meg lehetne valósítani. H. E. Itt az ideje az anyagokat tanítani Bérezi Szaniszló a holdkőzetek belsejébe engedett bepillantást ■ Bérezi Szaniszló szerint itt az ideje, hogy az anyagokat kezdjük el tanítani a középiskolákban, mert ez kimarad az általános műveltségből. A technikai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi, hogy a rendelkezésünkre álló mind több kozmi­kus anyagot összehasonlíthassuk - nem csak a föl­dön található kőzetekkel, amelyekben lényegében benne van az egész univerzum - hanem az ember által gyártott ipari anyagokkal is. Nagy előny, hogy a csillagászatot, a távcsöves vizsgálódást egyre in­kább össze lehet kötni az „égből hozott”, kézbe fogható anyagok vizsgálatával. A kutató a XXI. szá­zadhoz illő hatalmas feladatában a világminden­ség kutatásában, elsősorban az évtizedek óta sike­resen folyó Hold, a Mars és a kisbolygók vizsgála­tát emelte ki. ___ ______ PÁDÁR ANDRÁS Salgót arján A Gagarin Általános Iskola minden évben meg­emlékezik az űrhajózás napjáról. Az idén a meg­emlékezéssorozat keretében szerda délelőtt izgal­mas bemutatót és előadást rendeztek az érdeklő­dőknek. A salgótarjáni csillagvizsgáló kozmikus- anyag-kutató csoportjának vendégeként dr. Bérezi Szaniszló, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Fizika Tanszékének docense a holdkuta­tásról, a holdkőzetek vizsgálatáról tartott érdekfe­szítő előadást. A fizikus-csillagász tudományos kutató a holdkőzetek mellett bemutatta hallgató­ságának a kőzetekből készült mikroszkópcsiszola- tokat is. Megtudtuk, hogy az általa irányított kozmikus anyagokat vizsgáló űrkutató csoport az utóbbi hét évben, elsősorban a holdkutatások területén aktí­van szerepelt a NASA tudományos konferenciáin és jelentős szerepet játszanak az ESA (Europe Space Agency) keretében működő 25 magyar űr­kutató csoport egyikeként is. Kézbe fogható kísérőbolygónk: bemutató a boldkőzetekből _____ GYURIÁN TIBOR FELVÉTELEI Biztonságpolitika és jogrend az EU-ban Lakossági fórum a kapitányságon Hírek SZÉCSÉNY FÓRUM EURÓPÁRÓL. Az Or szággyűlés európai uniós nagybi­zottsága és az európai integrációs ügyek bizottsága „Együtt az egy­séges Európáért” nevű országos körútja - Szili Katalin fővédnök- lété vei - ma este 18 órakor Szécsényben, a művelődési köz­pontban zárul. A találkozóra meg­hívták az önkormányzatok, pár­tok, civil szervezetek képviselőit, vállalkozókat és szeretettel vár­nak minden érdeklődőt. A kérdé­sekre dr. Serfőző András, dr. Sur­ján László, Gusztos Péter és Sisák Imre válaszol. _____Balassagyarmat T AVASZI TÁRLAT. Tegnap tar tották a Balassi Bálint Gimnázi­um galériájában az iskolába járó diákok festményeiből, rajzaiból a hagyományos tavaszi tárlatot. A kiállítást Kovács Ferenc gim­náziumi tanár nyitotta meg. A tárlat május közepéig tekinthető meg, tanítási napokon 7.30 órá­tól 18.30 óráig. Kazár NYELVVIZSGA ÉS JOGOSÍT­VÁNY. A kazári önkormányzat bízvást pályázhat a fiatalokat tá­mogató település címére: a képvi­selő-testület döntése értelmében minden középiskolai és főiskolai hallgatónak kifizetik sikeres nyelv­vizsga esetén a középfokú „C” tí­pusú nyelvvizsgadíját. Ugyancsak támogatják a jogosítvány megszer­zését: 17-20 éves kor között 15 ezer forinttal járulnak hozzá meg­szerzéséhez. A támogatást a jogo­sítvány bemutatása után automati­kusan kifizetik részükre. Költözik a Sole A papírdobozos tej továbbra Is Pásztori készül majd A salgótarjáni rendőrkapitányság adott otthont tegnap a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egye­sület lakossági fórumának. A konferencia többek közt az európai uniós integrációval összefüggő biztonságpolitikai kérdésekről, a társadalomra gyakorolt hatásairól és az ön­kéntes haderő kialakításának feladatairól szólt. (Folytatás az 1. oldalról) Nagygyörgy Éva arról is tájé­koztatott, hogy a Sole tárgyalá­sokat kezdeményez azokkal a szervezetekkel, amelyek a fel­szabaduló munkaerő mielőbbi elhelyezkedését képesek segíte­ni. Hozzátette: a Nógrád megyei termelői kört az áttelepítés nem érinti, azaz nem lesznek szerző­désbontások. __________ ____ H. B. Sal gótarján Juhász István, Salgótarján rendőrkapitánya köszöntőjében elmondta, hogy a megyeszékhe­lyi kapitányság abszolút mér­tékben Európai Unió párti. A ka­pitány szerint az EU-tagság nem politikafüggő, hanem pusztán józan szándék; ugyanis a rend­őrségnek is meg kell újulnia és fel kell venni az új fordulatot. Dr. Gömbös János nyugállo­mányú ezredes, a HM irodave­zetője az Európai Unió bizton­ságpolitikájáról beszélt, míg dr. Rozgonyi Viktória, a HM főosz­tályvezető-helyettese az EU jog­rendjéről tartott előadást. Az irodavezető szerint gazda­ságilag ellensúlyozhatja^ az Eu­rópai Unió az Egyesült Államok egyeduralmát, de az EU-ban nincs meg az a katonai erő, amellyel valóban megteremthet­né az egyensúlyt. Gömbös véle­ménye szerint a tagállamok be­látható időn belül nem hajlan­dóak akkora összegeket fordíta­ni olyan közös haderő kialakítá­sára, amely az Egyesült Államo­kéhoz hasonló erőt képviselne.- Éppen a nemzeti haderők csökkentése tart az unió orszá­gaiban, a gazdasági recesszió pe­dig arra ösztökéli a kormányo­kat, hogy a fegyveres erőkön spóroljanak - fogalmazott az ez­redes. Az előadó kitért rá, hogy a múlt év végén kötött megállapo­dás értelmében a NATO rendel­kezésre bocsátja tervező-, felde­rítő- és szállítókapacitásait, amennyiben az EU önállóan in­dít katonai tevékenységet. Hoz­zátette: a tagállamok így elkerül­hetik a kétszeres finanszírozást. Gömbös János rámutatott, az el­múlt években éles verseny bon­takozott ki a hadiipari piacokért, és az európai országokban is megkezdődött a hadiipari integ­ráció. Gömbös elmondta; a ma­gyar hadiipar a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt. Vé­leménye szerint Magyarország a kis szeletet jelentő elektronikai iparban vívhat ki pozíciót. Az irodavezető mindezek mellett kitért az uniós csatlako­zás ellenzőire is. Gömbös úgy gondolja, hogy a közelgő válasz­tásnál nem szabad alternatívák­ról beszélnünk, a csatlakozásra való szavazatnak teljesen egyér­telműnek kell lennie.- Akinek nem tetszik Európa, az csatlakozzon Albániához, miután más perspektíva nincs - mondta az ezredes. Az előadó véleménye szerint nem szabad Magyarországot a fejlett világtól elzárni. Gazdasági fejlettségüket tekintve Spanyolországgal és Portugáliával példálózott a HM irodavezetője, amely országok a hetvenes években azonos szin­ten voltak Magyarországgal. Manapság a legnagyobb jóindu­lattal sem lehet egy napon emle­getni ezeket az országokat. _______ __________ S. A. Salgót arján MÉHÉSZET. Buchinger György klubjának zárófoglalkozását tartják április 14-én délután négy órakor Salgótarjánban a Munkáspárt tanácstermében. A foglalkozás témája a méhcsa­ládok tavaszi előkészítése és az akácméztermelés. CSESZTVE SZÉPÜL A HÁZ. Ezen a héten befejeződik a művelődési ház belső tatarozása, szépítése a te­lepülésen, a munkálatokat a szügyi önkormányzat ellátó szervezete végzi. Az épület tető- szerkezetének javítását a későb­biekben tervezi a faluvezetés. Karancslapujtő BÁBOS MŰHELY. A Nógrád Megyei Közművelődési és Tu­risztikai Intézet, valamint a Mocsáry Antal Általános Iskola április 11-én rendezi meg a bá­bos műhely következő foglalko­zását, melynek témája: „Mese- feldolgozás árnyjátékkal”. ■ EURÓPÁRA TEKINTÜNK Magyarország környezeti ál­lapota a felmérések szerint nem rossz, de ez nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk. Különösen érezhető a lema­radásunk a hulladékgazdál­kodás terén, de van mit tenni a levegőtisztaság-védelem, a vízminőség-védelem terén, valamint a zajszennyezés csökkentése érdekében. Hazánkban évente hozzávető­legesen 100-110 millió tonna - fe­jenként kb. 10 tonna! - hulladék keletkezik. Az összes mennyiség­ből mintegy 20 millió tonna a ke­zelt folyékony települési hulladék és 4-5 millió tonnára tehető a szakszerűen tárolt, vagy feldolgo­zott szilárd hulladék. 85 millió ton­na, zömében ipari és mezőgazda- sági, illetve kommunális hulladék nem hasznosul, sőt, a tárolása sem felel meg az uniós elvárásoknak. E mennyiségen belül 3,5 millió ton­Hogy is állunk a szennyező anyagokkal? na veszélyes hulladék keletkezik évente. Egy budapesti felmérés szerint a települési hulladék mintegy 19-20 százaléka papír, 12-13 szá­zaléka műanyag, 6 százaléka tex­tilféleség, s kisebb részben üveg, illetve fém. A depókra kerülő sze­mét egyharmada lebomló szerves anyag. 2000 előtt részletes jogi, műszaki és gazdasági szabályozás hiányában nem épült ki a kommu­nális hulladékkezelés komplex, re­gionális egységekből álló rendsze­re. A hulladékgazdálkodási tör­vény elfogadását követően meg­kezdődhetett az országos hulla­dékgazdálkodási terv kidolgozása, majd elfogadása. Megyénk jól áll e téren, hiszen elsőként született meg az ide vonatkozó feladatterv, az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Egyesülés jóvoltából, s három korszerű kistérségi depóval is rendelkezünk. A hulladékgazdálkodás terüle­tén ma elsődleges a megelőzés, sorrendben ezután következik a hasznosítás. Jóllehet a lerakás csak a végső eszköz a hulladékok kezelése terén, az országban - szemben a jelenlegi, szinte egy te­lepülés, egy hulladéklerakó gya­korlattal - mintegy 100 db olyan regionális hulladéklerakót kell ki­alakítani, amelyek kielégítik a kör­nyezetvédelmi követelményeket és regionális jellegük miatt több te­lepülést képesek hatékonyan és gazdaságosan kiszolgálni. A törvény rámutat, hogy szük­ség van a szelektív hulladékgyűjté­si rendszer megvalósítására, a cso­magolási hulladékok EU által elő­írt hasznosítási arányának elérése érdekében. A veszélyes hulladékra vonatkozó magyar szabályok a bá­zeli egyezményen alapulnak, és megfelelnek az OECD ajánlásá­nak. Hazánkban mintegy 100 mil­lió tonna, korábban betárolt mennyiségű veszélyes hulladék ártalmatlanítása sürgető feladat. A 90-es években tapasztalt álta­lános javuló tendencia a környe­zetvédelemben a felszíni vizek mi­nőségének javulásában is érezhető volt. Számos helyen épült ki a mo­nitoring (figyelő) rendszer; a Zagy­ván például a közeli években vár­ható ilyen fejlesztés egy, a folyó vé­delmét célul tűző alapítvány jóvol­tából. A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottsága majdnem teljes körű. A települési közművek kö­zül a csatornázás-tisztítás megva­lósítása igényli a legköltségesebb beruházást, hiszen a lakosságnak csupán 60 százaléka él közműcsa­torna-hálózattal ellátott helyen. Je­lentős a lemaradásunk az ipari- szennyvíz-kibocsátás ellenőr­zése, valamint a felszín alatti vizek monitoringja terén. Ugyancsak 1990 óta je- 4 lentősen csökkent a lég- J szennyező anyagok Jl, kibocsátása és javult a környezetünk leve- jv, gőminősége. Ebben ^ jelentős szerepet ját- a. szott az energiaágazat ; í átalakulása, a jármű­vekre vonatkozó szabályo­zás és az üzemanyag-minc ségi szabványok szigorús; ga, vagyis pl. az, hogy 199? óta hazánkban nem forgalmazna! ólmozott benzint. S bár az összes kéndioxid-kibo csátás 1990 és 1997 között egyhar madával csökkent, még így is az OECD-átlag másfélszerese. Ugyan­ezen időszakban egyötödével csökkent a nitrogén-oxidok levegőszennyezése, s jelentő­sen visszaszorult a szálló por mennyisége is. Hasonló ér- ^ tékeket mértek a szén- a monoxid és a széndi- §j oxid szennyezőkből is, 8 a„ s jó hír, hogy az * ózonréteget fenyege­tő CFC-k kibocsátása gyakorlatilag meg­szűnt hazánkban. A még meglévő problémák orvoslásában alapvető esz­közként szolgál a 2001-ben el­fogadott, keretjellegű levegő­minőségi kormányrendelet. SOROZATUNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents