Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-08 / 57. szám

2003. MÁRCIUS 8., SZOMBAT GAZDASAG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Ellenőrzés nélkül nincs támogatás Tizenhatmilliárd forintba kerül az Európai Unió strukturális alapjainak fogadására, a támogatások feldolgozására, ellenőr­zésére, kezelésére hivatott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (HER). Hazánk 2004. január 1-jétől alkalmas lesz az uniós pénzek fogadására - jelentette ki Szanyi Tibor. FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Budapest Az agrártárca politikai államtitká­ra elmondta: az integrált irányítá­si és ellenőrzési rendszer létre­hozása a magyar mezőgazdaság egyik legjelentősebb informatikai projektje. Adatbázisa jelentősebb lesz, mint a népesség-nyilván­tartási adatbanké. Az IIER-en ke­resztül nem csak a közvetlen kifi­zetések, a területalapú normatív jövedelempótló támogatások fo­lyósítása és ellenőrzése történik majd, hanem az intervenciós és exporttámogatásoké, illetve a pia­ci intézkedéseket kísérő kifizeté­seké is. Az intézményrendszer magában foglalja a gazdák re­gisztrációját, az állat- és földnyil­vántartást is, egy-egy termelőről akár több száz adatot is tartal­mazhat. Nyilván kell tartani töb­bek között a gazda tulajdonában lévő termőterületet, azt, hogy mit termeszt rajta, milyen növények­re vett fel területalapú támoga­tást, hogyan alakult az állat- állománya, milyen jogcímeken mennyi pénzhez jutott. Minderre azért van szükség, mert az Európai Unió csak egy zárt, mindenre kiterjedő, megbíz­ható adatszolgáltatási és ellenőr­zési rendszer megléte után haj­landó folyósítani a támogatáso­kat. Ha ez nincs meg, akkor az 55 százalékos közvetlen támoga­tást sem lehet kifizetni a magyar gazdáknak. Az intézményrendszer kialakí­tása - mutatott rá az államtitkár - az elmúlt négy évben szinte egy helyben toporgott, a kormány ta­valy nyár óta próbálja rohamtem­póban behozni a lemaradást. Őszre el kell készülni a magyar munkálatoknak, mivel Brüsszel­nek féléves akkreditációs időre van szüksége. Az Unió aggodalommal figyeli, hogy Magyarország képes lesz-e a csatlakozás időpontjáig kiépíte­ni az IIER-t. Ezért kért a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól tavaly október­ben pontos ütemtervet, amelynek alapján ellenőrizheti a teljesítést. A parcellaregiszter az első ne­gyedévben hat megyére készül el, őszre pedig az egész országra ki­terjedően. A második félévben befejeződ­het a teljes körű gazdaregisztrá­ció, bár egymillió gazdából egy­előre alig több mint 210 ezren regisztráltatták magukat.- ÚJVÁRI ­Hírek TELEFON. Aláírta a Matáv a telekommunikációs hálózatok összekapcsolásáról szóló szer­ződést a Monor Telefon Társa­sággal, a British Telecommal és' az Emitellel. A szerződés min­denben megfelel a Hírközlési Döntőbizottság által jóváha- . gyott referencia összekapcsolá­si ajánlatnak. A Matáv más táv­közlési szolgáltatókkal is tár­gyal az összekapcsolási szerző­dések megkötéséről, europress ACÉL. Burány Sándor munka­ügyi miniszter felkérte Gur Nándor borsodi parlamenti képviselőt, hogy miniszteri biztosként foglalkozzon a DAM Steel acélipari vállalat problé­máinak megoldásával, ahol 1500 alkalmazott munkahelye vált kérdésessé. Burány szerint az acélművek példája azt mu­tatja, hogy mi történik egy or­szágban akkor, ha a verseny- képesség romlik. A forint a gaz­daság teljesítőképességéhez képest túlságosan erőssé vált, s ezt a piaci hátrányt a cég már nem tudta költségoldalról fedezni, europress PRIVATIZÁCIÓ. Hamarosan megkezdődhet a Konzumbank privatizációja. Az ÁPV Rt. Igazgatósága határozott arról, hogy nyilvános, egyfordulós pályázatott ír ki a Konzumbank 99,6 százalékos tulajdonrésze értékesítésének tanácsadói fel­adataira. Az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. sze­rint a majdani tranzakció célja az, hogy a kedvező keresleti viszonyokat kihasználva maxi­malizálja az állam privatizációs bevételét, europress REPÜLÉS. A Malév Rt. folytat­ja regionális expanziós elképze­léseinek megvalósítását, e prog­ram részeként néhány hónapon belül három új járatot indít. El­sőként március 30-án Pristiná- ba, május 5-én Splitbe, július 5- én pedig Genfbe indít repülőgé­pet a Malév. A járatok a Malév kelet-közép-európai jelenlété­nek erősítését hivatottak szol­gálni. A kereskedelmi terv el­készítésekor fontos szerepet játszott az is, hogy a Ferihegyi repülőtér központi elosztó sze­repe, s ezzel az átszálló utasfor­galom is növekedjen, europress DÍJAK. Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igaz­gatója kapta a Gyurós Tibor-díj - Az év informatikai menedzse­re címet. Az év fiatal informati­kai menedzsere Czinege László, a Hewlett-Packard Magyaror­szág képalkotás és nyomtatás üzletág igazgatója lett, europressb Több jut a szegény megyéknek Hét megye gazdasági teljesítménye nem éri el az országos átlag 70 százalékát, ezek kiemelt támogatást kapnak. Az érintettek: Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun- Szolnok, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Budapest A Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei önkormányzat aljegyzője, Alföldi László szerint nap mint nap érzékelik a megye elmaradott­ságát. A regisztrált munkanélküli­ek aránya a megyében 18-20 szá­zalékos, de van olyan településük is, ahol a lakosság 60 százaléka ál­lástalan. A munkában állók is 20- 30 százalékkal kevesebb pénzt ke­resnek az átlagnál. E kedvezőtlen helyzet az intézményrendszerre és a gazdaságra is kihat. A megye az egy főre eső GDP alapján 1975-ben még az első har­madhoz tartozott, a kilencvenes évek elején került a leszakadók közé, és ma közöttük is a szegé­nyebbek közé tartozik. BAZ me­gye leszakadásának fő oka az volt, hogy miközben a feldolgozó ipar szerepe nőtt, az alapanyaggyártás - így a megyében jelentős acélipar és bányászat is - leépült. A keleti piacok összeomlása az átlagnál érzékenyebben érintette őket, és a tevékenységüket szűkítő országos cégek jelentős része is a keleti országrészben lévő egységeit zár­ta be. Az aljegyző szerint a megye fejlettsége az autópályák tovább­építése és más infrastrukturális fejlesztések révén, a külföldi tőke- beruházások, a hazai kis- és kö­zépvállalkozások támogatásával, illetve a jól képzett helyi munka­erő kihasználásával javítható. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat területfej­lesztési és nemzetközi kapcsola­tok osztályának vezetője, Vincze István szerint érzékelhető a me­gye elmaradottsága, de jelentősen különbözik a megyeszékhely élete a kisebb településekétől. Sza­bolcsban is magas munkanélküli­ség okozza a legnagyobb gondot, amelynek mértéke a legkedvezőt­lenebb helyzetű településeken a 70 százalékot is meghaladja. A megye hosszú évtizedek óta a leg­elmaradottabbak között van. A mezőgazdaság, illetve a keleti ex­port leépülése súlyosan érintette a megyét. A külföldi működőtőke­befektetéseknek alig egy százalé­ka érkezett ide. Ma már a megye exportjának 60 százaléka az EU tagállamaiba irányul. Kedvező vál­tozás, hogy az M3-as autópálya el­érte Polgárt, de az igazi élénkítő hatás akkor jelentkezik majd, ha megépül az országhatárig. Békés megyében a plusz forrá­sokra az agrárgazdaság éppúgy pályázik, mint a kis- és középvál­lalkozások. Az ide érkező pénzek megháromszorozzák a hagyomá­nyos területfejlesztési keretet: 2,5-3 milliárd forintról lehet be­szélni évente. Békés megye mező- gazdasági adottságai mindazonál­tal talán a legjobbak az országban, emellett rendelkezésre áll egy viszonylag jól képzett és részben szabad munkaerő. Turisztikai szempontból kiemelkedő jelentő­sége van a gyógyvízkincsnek, va­lamint a Körös-völgy háborítatlan természeti környezetének. Bács-Kiskun megyében a me­gyeszékhely és tágabb vonzáskör­zetének fejlődése nem tudja ellen­súlyozni a Bácska vagy a Felső- Kiskunság (Kunszentmiklós, Sza­badszállás) kedvezőtlen mutatóit. - A megye a 15. helyre csúszott vissza a rangsorban az elmúlt négy esztendőben. Már Borsod- Abaúj-Zemplén is megelőz ben­nünket, amely mindig mögöttünk állt - mondja dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés el­nöke. - Magyarország legnagyobb megyéjében jelenleg strukturális válság van, a megyében alapvető­en meghatározó a mezőgazdaság. Az pedig nem kérdés, hogy Bács- Kiskun és a hozzá hasonló hely­zetben lévő megyék állami segít­ség nélkül nem lábalhatnak ki ebből. Jász-Nagykun-Szolnokkal együtt Bács-Kiskunra jut az or­szágban a legkevesebb állami beruházás. Bács-Kiskunba most több mint háromszor annyi pénz jöhet, mint eddig. A fejlesztési pri­oritások: mezőgazdaság, foglal­koztatás, infrastruktúra, a Ho­mokhátság vízháztartási problé­mája és az oktatás fejlesztése. A Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében lévő önkormányzatok forrásban szegények - mondta érdeklődésünkre Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke. Ennek oka, hogy saját bevételeik jóval a fejlesztési igények alatt vannak. Az iparűzési adó mértéke az ösz- szes bevételen belül kicsi, mert az önkormányzatok területén műkö­dő vállalkozások nem elég erősek. A megyében élő önkormányzatok fejlesztéseiket csak külső források bevonásával tudják megvalósíta­ni. Ez állami támogatás, külső be­fektető, pályázati forrás vagy hitel lehet. A legfontosabb az önkor­mányzatoknál az úthálózat (bel­ső) építése, felújítása, szennyvíz- hálózat kiépítése, csapadékvíz-el­vezetés megoldása, iskolák felújí­tása. A megye azonban természeti adottságokban gazdag, így a tu­risztikai, idegenforgalmi lehetősé­get a termálkutak, termálvíz, holt­ágak, a Tisza-tó jelentik. Somogy megyében az egy főre 36 százalék Januártól ötről hétre nő a - gazdasági elmaradottság miatt - kiemelten támo­gatott megyék száma, ezek kapják a pályázati úton elosztható célelőirány­zatok legalább 36 százalékát. Ez a fej­lesztési célkitűzéseik megvalósításá­hoz további 15-20 milliárd forint fel- használását teszi lehetővé. További előnyt jelent e kör számára, hogy a megvalósuló fejlesztések után adóked­vezmény jár, ha a beruházás mértéke a 3 milliárd forintot meghaladja. AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP az országos átlag százalékában 12000. évi adat) Bács-Kiskun: 68 Békés: 66 Borsod-Abaúj-Zemplén: 65 Jász-Nagykun-Szolnok: 67 Nógrád: 65 Somogy: 68 * 68 Szabolcs-Szatmár-Bereg: 54 jutó GDP-termelés a legutóbbi adatok szerint az országos átlag 68 százaléka. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés és a megyei területfejlesztési bizottság elnöke szerint a megye gazdasága terén nem jelent óriási különbséget az, hogy a terület teljesítménye egy­két százalékkal átlag alatt, vagy egy-két százalékkal felette van-e. Ennek az állami támogatásokban viszont óriási jelentősége van, így nem baj, ha a teljesítmény inkább az átlag alatt marad. A felzárkóz­tatáshoz kapott területfejlesztési pénzek nagysága ugyanis jóval több, mint maga a területfejlesz­tésre kapott alapösszeg. Somogy hátrányos helyzetét elsősorban a beruházások illetve az infrastruk­turális befektetések lemaradása okozza. A gazdaságfejlesztési, be­ruházásösztönző alapra, munka­helyteremtésre, műszaki fejlesz­tés hátterének kialakítására, a kis- és középvállalkozások támogatá­sára, turisztikai célokra és útépí­tésre lehet pályázni. Nógrád megye öt fő fejlesztési prioritást határozott meg, azon­ban az, hogy melyik célirányzat­ból mennyi pénzhez jutnak, csak jövő héten derül ki - mondta la­punknak Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynök­ség Kht. ügyvezető igazgatója. A megye javítani kívánja gazdasági helyzetét a foglalkoztatás bővíté­sén keresztül, emelni szeretnék a lakosság képzettségi színvonalát, fejlesztenék a műszaki infrastruk­túrát, rehabilitálni szándékoznak a városközpontokat, és differenci­áltan kívánják támogatni kistérsé­gek felzárkóztatási programjait. Nógrádban szükség van az ipari szerkezet átalakítására, kiemelten fontos a meglévő munkahelyek megőrzése. EUROPRESS Euró 245,25 Bolgár leva 124,57 Cseh korona 7,70 Horvát kuna 31,93 Lengyel zloty 57,08 Orosz rubel 7,03 Román lej (100) 0,67 Szlovák korona 5,87 Zöldség, gyümölcs, juh Mi történik akkor, ha a piád ár, az EU-ban jelenleg érvényes 24 476 forintos az intervenríós ár alá csökken? Ebben az esetben a termelő, kereskedő vagy tulajdonos fel­ajánlhatja intervenciós felvásár­lásra a búza-, árpa, rozs-, kukori­ca- vagy cirokkészleteit novem­ber 1-jétől a következő év márci­us 31-ig. A minimálisan felajánl­ható mennyiség 80 tonna. Mit kell tudni a cukorrépa­termesztőnek? Az Unió védi belső piacát a harmadik országból származó importtal szemben. A felesleg értékesítésének elősegítésére ex­port-visszatérítést fizet, továbbá intervenciós felvásárlást is bizto­sít a gazdák számára. Kapnak-e támogatást a do­hánytermesztők? Igen. A támogatott termelés alapja a kvóta, amely a száraz do­hányra vonatkozik. A szubven­ció összege fajtánként változó. Például, ha egy átlagos - hektá­ronként 1,6 tonnás - termésátla­got elérő dohánytermesztő egyé­ni gazdaság bevétele 532,6 ezer forint, akkor ez a csatlakozás el­ső évében 870,5 ezerre emelke­dik. Becslések szerint az áremel­kedés 2004-ben mintegy 3,8 mil­liárd forint bevételnövekedést eredményez majd az ágazatnak. Mekkora összegű termelési tá­mogatást kapnak a szántóföldi növények? Az egy hektárra jutó 55 száza­lékos (25 százalék EU-forrás és 30 százalék nemzeti kiegészítés) támogatás gabonafélékre 39,7 ezer forint, olaj- és fehérjenövé­nyekre 45,7 ezer forint. A jogo­sultság feltétele, hogy a 19 hek­tárnál nagyobb területen gazdál­kodó a terület meghatározott - jelenleg 10 - százalékát ugarol- tassa. Erre is jár a dotáció. Milyen támogatásra számít­hatnak a sertés-, a baromfite­nyésztők és a tojástermelők? Ezekre a termékekre nincs ter­melési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció, így meglehetősen szűk a támogatási lehetőség. Dotációhoz csak pályázat útján lehet hozzájutni állománycsök­kentés, piacrajutás elősegítése marketingtámogatás címén. Milyen támogatásra számít­hatnak a juhtenyésztők? Az uniós támogatás összege anyajuhra és jerkére jelenleg évente 5061 forint, ennek a nyolcvan százalékát lehet igé­nyelni az anyakecske után. A ha­zai gazdák a csatlakozáskor kö­zel kétszeresét kapják majd a je­lenlegi - állatonként 1500 forint - támogatásnak. Hogyan jutnak támogatáshoz a zöldség- és gyümölcstermelők? A gazdák csak a Termelői Érté­kesítő Szervezeteken keresztül kaphatnak pénzt, évente meg­határozott mennyiségű zöldség­gyümölcs feldolgozására. Tizen­hat fajta, szabványnak megfelelő termékre túlkínálat esetén áru­kivonási kompenzációt lehet igé­nyelni. Az ipari paradicsomter­melés szubvenciója már a csatla­kozás évében 100 százalékos. ■ Átmeneti dotáció Zajlik az egyeztetés a termelői csoportok létrehozásának feltéte­leiről és támogatásáról. Ezek a szervezetek Brüsszelből öt éven keresztül kapnának maximum 94,5 millió forint dotációt. Brüsszel hozzájárul a gazdák az uniós környezeti, higiénés, ál­latjóléti, élelmiszer-biztonsági és munkavédelmi előírások teljesí­tése során felmerülő költségei­hez. Az öt évre adható támoga­tás évente azonos mértékben csökken nullára. Az első eszten­dőben nem haladhatja meg hek­táronként a 48 500 forintot, vagy az alternatív módon számított ÖSSZeget. EUROPRESS I. ARANY ASZOK i Országos Kispályás Labdarúgó Kupa Minden csapatnak Lancast mez és focilabda az ajándék. Nevezési díj: 12 000 Ft/csapat. Jelentkezési lap: a www.aranyaszok.hu internetes oldalon és a március 8-i Nemzeti Sportban. Jelentkezési időszak: 2003. január 27-től március 14-ig. Infovonal: 06-20/452-2727 E-mail: pubcup@aranyaszok.hu A kupa összdíjazása 5 millió Ft! j * Bruttó összeg Helyszínek: • Selejtezők: Április 26. szombat, Pécs Május 3. szombat, Szeged Május 11. vasárnap, Győr Május 17. szombat, Zalaegerszeg Május 24, szombat, Budapest Június 1. vasárnap, Székesfehérvár íúuius 21. szombat. Békéscsaba ARANY ASZOK. A magyar foci jövőjéért! Az Unió mindent ellenőriz

Next

/
Thumbnails
Contents