Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-06 / 55. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖR KÉP 2003. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK Tisztelegnek Táncsics emléke előtt Pillanatkép a rendezvényről A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépis­kola diákjai, nevelőtestülete és szülői munkaközössége teg­nap is megemlékezett a intézmény névadójáról, akinek je­lentős szerepe és érdemei voltak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben. Tél után jön a vízözön? (Folytatás az 1. oldalról) Ily módon veszélyeztettet tele­pülések: Mátraszele, Kazár, Er­dőkürt, Kálló, Szarvasgede, Szirák és Bér. - A felkészülés­hez hozzátartozik, hogy az ön- kormányzatoknak feladata a csapadékelvezető rendszerek karbantartása - tájékoztatta la­punkat az őrnagy. Hozzátéve, az utóbbi időben jelentősen ja­vult a karbantartott árkok ará­nya. Meg kell említeni a földtu­lajdonosokat is, akiknél előfor­dul, hogy betemetik az árkokat. Mint megtudtuk megyénkben két árvíz által veszélyeztettet te­lepülés létezik: Ipolytarnóc és Litke. Szerencsére mindkét tele­pülés vezetése komoly tapaszta­latokkal rendelkezik ezen a té­ren, hiszen az utóbbi években az Ipoly rendszeresen veszé­lyeztette a települést. Köszön­hető ez a szlovák hőmennyi­ségnek és a gyors olvadásnak. Minden önkormányzat rendel­kezik vízkár-elhárítási tervvel. Az utóbbi hetekben ezeknek a terveknek a pontosítását, illetve az eszközök ellenőrzését végez­te el a polgári védelem. Az ellen­őrzést' követően - mint azt Bobrovics Árpád elmondta - úgy tűnik, hogy területünkön nem lesz különösebb gond. Per­sze ez az időjárástól függ. - A múlt hét során a megyei igazga­tóság levélben kért tájékoztatást az önkormányzatoktól, arra vo­natkozóan, hogy ki milyen esz­közzel rendelkezik - tudatta la­punkkal az őrnagy.- Mint azt a tapasztalatok mutatják, a lakosság nem fog­lalkozik a megfelelő megelő­zéssel. Előfordul, hogy az ál­lampolgár betemeti a háza előtt található árkot, nem is sejtve, hogy ezzel nagy problé­mát okozhat. Pedig a megfelelő felkészüléssel meg lehetne előzni a katasztrófát. H. B. NMH-információ A Táncsics Mihály Közgazda- sági Szakközépiskola igazgató­ja, Vadovicsné Tölgyesi Mária nyitotta meg a már negyedszá­zada minden év márciusában megrendezett diáknapokat, mellyel a iskola névadójára és a forradalom lélekfordító napjaira emlékeznek közösen a diákok és a tanárok. A március közepéig tartó ren­dezvénysorozat lehetőséget kí­nál minden diáknak tudása, te­hetsége bemutatására és új is­meretek szerzésére. Emellett persze az elkövetkező napokban számos vetélkedőre, szekció­ülésre, pályázatok bemutatására is sor kerül, de természetesen já­tékos órák, sportversenyek is színesítik a programot. Az igaz­gató szerint ilyenkor megerősöd­nek a baráti és közösségi kap­csolatok amik segítenek az egyé­ni és közösségi célok megvalósí­tásában. A diákságnak pedig kö­telessége a hagyományok ápolá­sa, ami a közösségek térhez, idő­höz, rendhez való kapaszkodá­sát és természetes kötődését je­lenti. A diáknapok nem múlhat­nak el a 155 évvel ezelőtti 1848- as forradalom, a márciusi ifjak szellemi hagyatéka és a szabad­ságharc szellemiségének átérzé- se nélkül de az emlékezés mellet a diákság jövőbe, Európába tartó útját is egyengetni kell. A megnyitó után zenés ünne­pi emlékműsorral folytatódott a délelőtt, majd a megkoszorúzták Táncsics Mihály szobrát. Ezután már számtalan program várta az érdeklődőket, ki a sakktudását ki a közgazdaság iránti érdeklődé­sét bizonyíthatta. A mai nap a titkári munka a modem üzleti életben, tanár-diák kosárlabda- mérkőzéssel és a számítógép építőköveinek megismerésével telik az intézményben. A másság elfogadtatása Ság új falu elfogadtatása, hiszen a Katica cí­A svéd nagykövetség és a ma­gyar Oktatási Minisztérium kö­zös projektet indított Katarina Taikon Katica című könyvének feldolgozására. Az írónő roma származású, Svédországban élt, amikor megírta életrajzi regé­nyét, amelyet magyarra fordítot­tak. A magyar gyermekek illuszt­rációival megjelent könyvekből az ország négy iskolája kapott több példányt feldolgozásra, köztük a ságújfalui általános is­kola 57 darabot. A könyvek elol­vasása után számos kézműves­munka, rajz, írásmű született, amelyek közös témája a másság „Aranyos NMH-Információ Salgótarján zagyvapálfalvai városrészében működő Arany János Általános Isko­la március 7-én, pénteken a névadó költő születésének 186. évfordulója tiszteletére iskolanapot tart, amelynek jelentőségét növeli, hogy az intézmény az idén ünnepli fennállásának 130. évfordu­lóját. A program 9 órakor koszorú­zással kezdődik. Arany János szobránál Kovácsáé Czene Csilla, Salgótarján megyei jogú város al­polgármestere tart megemléke­zést. 9.30 órakor az „Arany János élete és munkássága gyermek­szemmel” című kiállítást dr. Csongrády Béla tanár, lapunk mu könyv is arról szól, hogyan tudta szerzője elfogadtatni saját magát. Március 7-én (pénteken) 10 órakor az iskolába érkezik a svéd nagykövet, Katarina Taikon testvére és egyik leánya. Az Oktatási Minisztérium képvi­seletében itt lesz dr. Csonka Csabáné vezető főtanácsos, Sipos János közoktatási politikai helyettes államtitkár. A vendé­geket Oláh Jolán és Balogh Ba­lázs András kiállításának meg­nyitójával fogadják, amelyet Pál József író ajánl az érdeklődők fi­gyelmébe. H. E. 1 nap (ok) nyugalmazott felelős szerkesztő­je nyitja meg. 10 órakor kerül sor a végzős diákok jelvényavató ün­nepségére, amelyen Hajduné Nagy Katalin igazgatóhelyettes mond köszöntőt. 10.30 órakor gálaműsor veszi kezdetét. 14 óra­kor tartják az „Arany-os észbon­tó” elnevezésű városi matemati­kaversenyt. A sport- és kulturális program nem korlátozódik egy napra, hiszen március 26-án 15 órától városi dalostalálkozót szerveznek, 28-án, ugyancsak 15 órakor a rajzpályázat eredmény- hirdetése lesz, míg a szintén Arany Jánosról elnevezett me­gyei versmondóversenyt március 29-én 10 órától rendezik. Április 4-én 14 órakor ünnepélyes kere­tek között hirdetik ki a versírópá­lyázat eredményeit. Jótékonysági bál Cserháthaláp lés 422 lakójából mintegy 250-en------------------------------ vettek részt a rendezvényen. A A falu óvodája a múlt hét pén- bevétel 200 ezer forint. Az össze- teken jótékonysági bált rendezett get az óvoda javára fordítják, a művelődési házban. A telepü- _________________________! M egtartó erő az Ipoly túlpartján Urbán Aladárt, az ipolyvarbói iskola pedagógusát, a nagy múl­tú Palóc Társaság elnökét, az általa vezetett szervezetről, s a felvidéki magyarság helyzetéről kérdeztük a közelmúltban. El­mondta, hogy 1989 nyarán Mikszáth szklabonyai szülőházá­nak udvarán hívták életre az akkor 25 tagú társaságot, mely felvidéki magyar tanítókból, orvosokból állt, s céljuk a magyar identitástudat megőrzése volt, valamint a környékükön szüle­tett szellemóriások hagyományának ápolása. Mostanra körülbelül 70 főre gyarapodott e lelkes társaság, akik nemcsak Balassiról, Ma- dáchról, Mikszáthról emlékeztek meg, de a kevésbé köztudatban lévő Ipolyi Arnold püspökről, művészettörténeti íróról is, vala­mint Gyürky Antalról, aki 1848- ban Ipolyság főterén ismertette az áprilisi törvényeket, s 1861-es borászati szótáráról ismert, a bussai Zsélyi Aladár feltalálóról, repülőgép-tervezőről, Kubinyi Ferenc történészről, Kubányi La­jos festőművészről. Az asztaltársaságszerű csopor­tosulás emléktáblákat hagy maga után. Felsőzellőn pld. Madách tábláját helyezték el, aki ott vett részt Balogh Károly és Csemus Emma esküvőjén. A fiatalokat szintén „megcélozza” a szerve­zet. A magyar kultúra napján, ja­nuár 22-én fogalmazási, esszéírói pályázatot hirdettek általános és középiskolások számára immár nyolcadszor. A Rákóczi-szabad- ságharc, valamint Attila 1600. év­fordulója az idei téma. Március 15-én hirdetnek eredményt, s Ma­gyarországra szintén kiterjed a verseny, melynek zsűrijében bu­dapestiek is helyet kapnak. Két­évente rendezik meg a „Kedves virágai a Palócföldnek” című pró­zamondó versenyt Mikszáth tisz­teletére Losoncon, s az első há­rom helyezett a pásztói Mikszáth gimnázium által szervezett hús­vét utáni döntőre utazik, a kárpát­medencei versenyre, ahová még Erdélyből is érkeznek fiatalok. A Lantvirágok c. előadóművészi megmérettetés során Madáchtól, illetve Madáchról adnak elő mű­veket a versenyzők háromnapos előadásokkal egybekötött rendez­vénysorozat kapcsán, sőt Alsósztregováról túrát is indíta­nak a nagy költő nyomában. De beszélhetnénk még az Elek apó (Benedek Elek) vetélkedőről is, a Balassi-versenyről, a Mikszáth és Vörösmarty illusztrációs pályáza­tokról - hisz e nemes versengések mind-mind a hagyományok élet­ben tartását szolgálják. Ami az ipolyvarbói helyzetet illeti, Urbán Aladár elmondta, hogy 9 osztályos iskolájukba 76 tanuló jár hét faluból. Sajnos ke­vés a gyerek, összevont osztá­lyokban folyik az oktatás, sok szülő szlovák iskolába íratja gyermekét, a vegyes házasságok­nál ez még inkább jellemző. Pe­dig Urbán Aladár maga viszi busszal az óvári tanulókat a var- bói iskolába minden reggel. A nyolcfős tantestület színvonalas munkájának is köszönhető, hogy tavaly mind a 16 végzőst el­sőre felvették középiskolába, még szlovák tannyelvűbe is. Tíz számítógépével, angoltanításával a környék egyik legnevezetesebb intézménye a varbói. Az itt vég- ~zett diákok többek között Prágá­ba, Pozsonyba, Budapestre, a műszaki egyetemre jutottak be. Rossz beidegződések, előítéletek működnek tehát a szülőknél, amikor nem magyar iskolába ad­ják gyerekeiket, hisz semmiféle hátrány nem éri őket. A Csemadokról szólva a Palóc Társaság elnöke kifejtette, hogy a szervezet egy kárpát-medencei kuriózum, hisz 50 éve tartja élet­ben a magyarságot, segített a ma­gyar iskolák megnyitásában, így lett megtartó erő. Az 500 helyi szerveződés élteti az országosat, szem előtt tartva a folklórt, a népi hagyományokat is. Bússá érdekes példa, kitűnő Csemadok-szerve- zete van, ugyanakkor nincs ma­gyar iskolája. Urbán Aladár, aki az Együttélés tagja volt, rokonszen­vezik ugyan az MKP-val, de fenn­tartásokkal. A következetességet hiányolja, véleménye szerint túl sok a kompromisszum, a pozíció­halmozás, a karrierizmus. Szlová­kia erős nemzetépítő politikája, identitástudata sok esetben ki­használja a magyar politika gyen­geségeit, engedményeit. Urbán Aladár Mikszáthot idézte: mint cukor a szájban, elolvadhat a ma­gyarság. E nem éppen optimista jövőképp ellen veszi fel a harcot a Palóc Társaság és a Csemadok. SZABÓ ANDREA Hiányos a költségvetés Pásztó A pásztói önkormányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén módosította költségvetési rende­letét, melynek során a kiadási főösszeget 2 milli­árd 869 millió 560 ezer forintban, a bevételét pe­dig 2 milliárd 705 millió 110 ezer forintban hatá­rozta meg. A hiány 164 millió 450 ezer forint, 4 millióval kevesebb, mint az előző rendeletben szereplő összeg. Megtárgyalta és az éjszakába nyúló vita után fogadták el az ez évi költségvetési rendeletet. A kiadási főösszeg 3 milliárd 175 millió 604 ezer, a bevételi pedig 2 milliárd 967 millió 335 ezer fo­rint. A hiány 208 millió-269 ezer forint. A költség- vetési koncepciók kidolgozása során még közel 400 milliós hiány volt, ami az elfogadott összegre csökkent. A képviselő-testület megállapította, hogy a 2003. évi költségvetésének megalkotása érdeké­ben felmerülő hiány, valamint a gyermekszám csökkenése miatt elkerülhetetlen mind a kötelező, mind a vállalt feladatok vonatkozásában a szolgál­tatások csökkentése és a létszámcsökkentés. Ezért a város önkormányzata az ellátási, az intézmény- hálózat működtetési és fejlesztési tervben megha­tározott középtávú feladatokról, valamint a 2003. évi költségvetés kidolgozásával kapcsolatos hatá­rozatban foglaltakról is döntött. Ennek megfelelő­en integrálódik a Gyermekkert és a Százszorszép óvoda, a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola és a Tittel Pál Középis­kola és Kollégium, valamint a Gárdonyi Géza Álta­lános Iskola és a Rajeczky Benjamin Zeneiskola. Előbbiek miatt létszámcsökkentés is várható. KEREKES LAJOS TÁRLAT AZ ÁRUHÁZBAN. A salgótarjáni Star Áruház Lépcsőház-galériájában április elejéig tekinthe­tő meg Fancsikné Deák Ibolya kiállítása. A sokszínű, káprázatos, szinte lángoló tűzzománcokat Barna László ajánlotta az érdeklődők figyelmébe._____________________________________fotó: gyurián tibor NOGRADt, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon.és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Thumbnails
Contents