Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-05 / 54. szám
2003. MÁRCIUS 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Városi emlékbizottság alakult Feladatuk a minél teljesebb megemlékezés előkészítése Bátonyterenye A januári képviselő-testületi ülésen városi emlékbizottság alakításáról döntöttek a képviselők. Mint ismeretes, 2003- ban emlékezik Nógrád megye idős Szabó István szobrász- művész születésének 100. évfordulójára. A megyében már megalakult a szervezőbizottság, amely a tavaly novemberben tartott ülésén egyeztette a születésnaphoz kapcsolódó elképzeléseket, programokat. Id. Szabó István Bátonytere- nyéhez is kötődött, így az ünnepi évben a helyi önkormányzat is számos rendezvény megvalósítását vállalta fel - derült ki Vanya Gábor polgármester előterjesztéséből. Annál is inkább, hiszen a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése és Bátonyterenye Város Önkormányzata együttműködési megállapodást kötött arra, hogy a kisterenyei kastély épületében id. Szabó István hagyatékát bemutató kiállítóhelyet hozzanak létre. Mivel a feladatok sokrétűek, időigényes munkát kívánnak, ezért célszerűnek látták egy emlékbizottság létrehozását a feladatok megszervezésére, irányítására. A képviselők döntése alapján a bizottság elnöke Molnár József alpolgármester, tagjai Nagy Lajosné, a művelődési, oktatási és sportbizottság elnöke, Szabóné Oravecz Éva oktatási és művelődési osztályvezető, Szeberényiné Érdi Éva intézményvezető, Katona Károly- né képviselő, Kovács László bányász nyugdíjas-szakszervezet, Szabó Ferenc. A feladatok között szerepel egyebek mellett Bátonyterenyén kiállítás megnyitása, az ezzel ösz- szefüggő feladatok ellátása, mint a meghívók, belépőjegyek, katalógus készíttetése, a Gollner-műhely falán emléktábla elhelyezése, könyvbemutató, fotóalbum készítéséhez támogatás biztosítása. Ebben az évben tervezik ifj. Szabó István bronzból öntött, édesapjáról készült portrészobrának elhelyezését a város egyik közterén, illetőleg 2003 nyarán alkotótábort szerveznek a volt kastélykerti óvoda épületében művésztelep jelleggel. Ezeken a feladatokon túl a rendezvénysorozathoz kapcsolódó, más elképzelések megvalósítása is lehetőséget kap. A képviselők arról is döntöttek, hogy az ön- kormányzat 2003. évi költségvetésében 2 millió forintot biztosítanak a városi emlékbizottság működéséhez. A városi emlékbizottság februárban megtartotta első ülését, amelyen meghívott vendégként részt vett ifj. Szabó István. Amint azt Molnár József alpolgármester, a bizottság elnöke elmondta, feladatuk a minél szebb, teljesebb, maradandóbb megemlékezés előkészítése.- Szükséges az ismeretek fel- frissítése, a szélesebb körben történő megismertetés, hiszen a fő cél az, hogy emléket állítsunk id. Szabó Istvánnak - emelte ki Molnár József. - Összegezni, majd koordinálni kell a feladatokat a megyével, ugyanakkor szükséges a helyi teendők meghatározása, illetőleg szponzorok, pályázati lehetőségek kezelése. Első lépésként körlevelet intéztek a város minden intézményének vezetőjéhez, amelyben egyebek mellett figyelmükbe ajánlották a „Fából faragott esztendők” című videokazettát a Kossuth-dí- jas szobrászművész életéről, amelyet ajándékba minden intézménynek megküldték. Tájékoztatják az érintetteket arról is, hogy május, június, szeptember, október hónapban vándorkiállítást terveznek az intézmények galériájában id. Szabó István életéről, munkásságáról. Az év folyamán megszerzett ismeretekből városi vetélkedőt terveznek az általános és középiskolás tanulóknak a művész életéről. A kisterenyei Gyürky-Solymossy-kastélyban augusztus 29-én tervezik az állandó kiállítás megnyitását. HEGE Amatőr művészek pályázata Bátonyterenye A városi közművelődési központ és könyvtár pályázatot hirdet amatőr művészeti alkotások bemutatására a felnőtt korosztály részére. A témát, az alkotás nagyságát, technikáját mindenki maga határozza meg, egyedüli feltétel, hogy csak olyan munkákat lehet beküldeni, amelyeket még nem mutattak be az intézményben. Egy-egy pályázó maximum 10 alkotást küldhet, amelyekből a szakmai zsűri bírálata után választják ki azokat, amelyeket kiállítás keretében tekinthet meg a nagyközönség. A pályamunkákhoz mellékelni kell a mű címét, az alkotó néhány soros bemutatkozását, lakcímét, telefonszámát. A pályaművekből idén júniusban rendeznek kiállítást az Iványi Ödön Kisgalériában, amely egész nyáron várja majd az érdeklődőket. Ősztől igény szerint a közművelődési központ tagintézményeiben is kiállítják az alkotásokat. A beküldés határideje május 20., az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár címére (3070 Bátonyterenye, Molnár Sándor út 1-3.). Torna Gabi hetvenéves „Aki nem szereti a gyerekeket, ne menjen tanítani!” - mondja a tanár úr Szinte ma is magam előtt látom, amikor a kisterenyei gimnáziumban az első testnevelésóránk volt: a tanárról csak anynyit tudtunk, hogy Torna Gabinak hívják, és fanatikusa a sportnak, különösen az atlétikának és a kézilabdának. Eltelt pár hét, amikor egy Szabó Gábor nevű testnevelőt kezdtek emlegetni, s eleinte bizony nem tudtuk, a kettő egy és ugyanazon személy. Bátonyterenye- A gyerekek neveztek el Torna Gabinak, aztán a szülők is így kezdtek emlegetni - mondja mosolyogva Szabó Gábor tanár úr, amikor maconkai otthonában találkozásunk alkalmával felidéztem a régi mozzanatot. - Soha nem haragudtam érte, sőt annyira megszoktam, hogy furcsa volt, ha valaki a rendes nevemen szólított. A régi élményeket emlegetve a tanár úr elmereng: hogy' repül az idő, hiszen nem is volt olyan régen, amikor 1957-ben átvehette a tanári diplomát és a szakedzői oklevelet atlétikából és kézilabdából a Testnevelési Főiskolán. Akkor 24 éves volt, most pedig már átlépte a hetedik ik- szet. Azt viszont tényleg kevesen tudják, hogy a tanár úr budapesti származású: középiskolai tanulmányait a III. kerületi Árpád gimnáziumban végezte. Mivel jól rajzolt, festett, szülei javasolták: legyen építészmérnök. Oda azonban nem jutott be, így egy évig egy lenszövő gyárban dolgozott segédmunkásként, három műszakban. A Testnevelési Főiskola pótfelvételit hirdetett, gondolt egyet, és jelentkezett, s szeptemberben már a főiskola padjaiban ült.- A gimnázium után Iglói Mihály volt a testnevelőm, a híres futóedző: szigorú, de emberséges volt, akit mindig példaképemnek tekintettem - emlékszik vissza a főiskolás évekre. - 1957-ben kaptam meg a diplomát, majd Szentendrén kezdtem tanítani. Az unokatestvérem szólt, hogy Bátonyba testnevelőt keresnek: felültem a bátyám ócska motorjára, lejöttem szétnézni. Tárt karokkal vártak, itt ragadtam. Vagyis ragadtunk, hiszen akkor már nős voltam, sőt már Gábor fiam is megszületett. Rövid ideig munkásszállón laktunk, majd kaptunk egy 1 szoba, hálófülkés lakást, amelyet elcseréltünk az Ötéves terv útra egy nagyobbra. Közben megszületett Zsuzsi lányom is, feleségem - bár közgazdaságiban végzett - a helyi gyógyszertárban dolgozott 30 évig. 1975-ben vettünk egy telket Maconkán, és az 1 százalékos pedagógusköl- csön, meg az anyósék segítségével házat építettünk. 18 évig éltünk együtt az öregekkel. A kitérő után elmondja, hogy Nagybátonyban a 12 évfolyamos iskolában tanított, osztályt kapott, mint mondja, „válogatott banda” volt, mindenfajta értelemben. 1963-ban különvált a gimnázium, 10 évig ott tanított, majd a gimnázium megszűnése után a kisterenyei gimnáziumban dolgozott. Onnan ment nyugdíjba 1993-ban „Kiváló Tanár” kitüntetéssel és miniszteri dicsérő oklevéllel. Soha nem vágyott vissza Budapestre, szavai szerint itt nyugodtabb az élet, a közlekedés jó volt, havonta egyszer meglátogatta szüleit, amíg éltek. Most már csak a bátyjáékhoz látogat el néha-néha. A diákok szerették, hiszen gyakorta találkozik velük ma is: nagy örömmel fogadják, nyakába ugranak, s hát talán nincs is köztük olyan, aki ne emlegetné fel a „gondolatébresztő” órákat. Érdekes módon azonban ezek az órák nem gyű- löltették meg a tanulókkal sem a sportot, sem a tanárt.- A diákok ezeket az órákat büntetőóráknak nevezték egymás között - nevet a tanár úr, amikor említem. - Ez hathatós fegyelmezési eszköz volt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy kétszer ugyanazért a fegyelem- sértésért sohasem kellett megtartani. Az is igaz, hogy nem éltem túl gyakran ezzel a fegyelmezési eszközzel. A fegyelmen kívül arra is törekedtem, hogy jókedvűek legyenek az órák: amelyik tanártól félnek, az nem jó. Tartsanak tőle, de ne féljenek. Konfliktusom soha senkivel nem volt: biztos, hogy voltak rossz döntéseim, de mindig felvállaltam azokat is. Régóta gondolkodom már ezen, most meg is ragadom az alkalmat: ezúton is szeretnénk minden tanítványomtól utólagosan elnézést kérni, ha esetleg valakit megbántottam. A tanítással párhuzamosan aktívan részt vett a megyei sportéletben is: a nevéhez fűződik a nógrádi női kézilabda megszervezése. 1964 után hatszor nyertek a lányok megyei bajnokságot vezetésével a Nagybátonyi Bányász SC színeiben, majd négy évig az SBTC NB II női csapatának edzője. Ez nagyon sok elfoglaltságot jelentett, hiszen hetente négyszer edzés, szombatvasárnap meccs. Több tanítványa lett élsportoló: Gubán Ernő, Kovács Ilona kézilabdában, Kovács Öcsi labdarúgásban, Hemperger László és Poíicsányi István sokszoros válogatott röplabdások. Tanári munkája mellett közel 50 éve sporttörténeti kutatómunkát végez, 1966 óta tagja az Atlétikai Statisztikusok Nemzetközi Szövetségének. Rendszeresen publikál a hazai és nemzetközi szaksajtóban, 1965-ben Londonban „Magyar atlétika” címmel úttörő jellegű, egyedülálló hézagpótló kiadványa jelent meg angol nyelven, 1998-ban megjelent „Száz év atlétika” című reprezentatív könyv összeállításában is közreműködött. Legutóbb a Magyar Televízió „Hosszútávfutók” című dokumentumfilmjének volt szakmai tanácsadója. S hogyan telnek a nyugdíjasévek - A helyi Fáy András szak- középiskolában tartok kézi-” labdaedzéseket, úgyhogy most már inkább „Kézi Gabidként emlegetnek a gyerekek. Bevallom, pesszimista lettem: a mostani diákoknál nincs fegyelem, kiskorukban nem követelték meg tőlük. Az edzéseken inkább az ösztöneiket élik ki. Úgy gondolom, radikális reformra volna szükség az oktatásban. Búcsúzáskor elárulja, mekkora munkába fogott: szeretné összeállítani a középiskolás atlétikai bajnokságok történetét 1922-től napjainkig. Szerepel majd benne a fiú-leány egyéni, csapatbajnokságok adatai: a résztvevők neve, születési adatai, az elért idők. Óriási munka, hiszen az ország minden pontján érdeklődni kell, leveleket írni, adatokat kérni, aztán precízen rendszerezni, összegezni. Eltarthat még egy jó ideig. Ehhez kívánunk jó egészséget, tanár úr! HEGEDŰS ERZSÉBET Civil szervezetek támogatása Farsangzáró Mizserfán Bátonyterenye A képviselők döntése alapján a civil szervezeteket az idén összesen 1 millió 270 ezer forinttal támogatja az önkormányzat. Ezen belül a bányász-fúvószenekar 400 ezer forint, a bátonyterenyei kamaraegyüttes 180 ezer forint, a nagybátonyi és a kisterenyei bányász nyugdíjas- alapszervezet 50-50 ezer forint, a kisterenyei és a nagybátonyi polgárőr-egyesület 60-60 ezer forint, a nők klubja és a nyugdíjasklub 90-90 ezer forint, a Kastélykerti Társalgó 50 ezer forint, a Palóc népdalkor 70 ezer forint, az Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület 50 ezer forint, a képeslapgyűjtemény alapítvány 60 ezer forint, a Filléres Egyesület és a Bátonyterenye Polgárokért Egyesület 30-30 ezer forint támogatásban részesül. NMH-Információ Az ünneplésre mindig teremt lehetőséget három telephely- lyel működő intézményében a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősek otthona vezetése. A most véget érő farsangi időszakban például mind a három intézmény megtartotta, illetve tartja a maga - műsoros összeállítással egybekötött - jelmezbemutatóját. A harmadik rendezvényt tegnap 15 órától a mizser- fai otthonban rendezték meg, csaknem egy hete pedig Salgótarjánban kerítettek sort erre a hagyományos vígasságra, melyen a karancsaljai asszonykórus és kísérő zenekara lépett fel, s szerzett kellemes perceket a lakóknak. A bátonyi központi telephelyen elsőként megszervezett maszkabált a mátraverebé- lyi hagyományőrzők vendégszereplése színesítette. EURÓPÁRA TEKINTÜNK Az Európai Unió a terhes, gyermekágyas, vagy szoptatós anyák jogait fo- kozottan.szem előtt tartja. A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt a gyermekvállalás miatt. Emellett természetesen a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez is joga van az anyának. Hogyan kell ennek történnie a gyakorlatban? Nos, miután a munka- vállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen, egészségre ártalmas hatásoknak van kitéve a várandós nő. A munkáltató a vizsgálat eredményéről köteles tájékoztatni a munkavállalót, az esetleges negatív hatásokat pedig csökkentenie kell. A munkaórák számát és a munka- körülményeket a megváltozott helyzethez kell igazítani, ha ez nem lehetséges, más munkakört kell biztosítani a munkavállaló számára. Ha ez sem lehetséges, akkor fizetett szabadságra kell küldeni. Mit tiltanak a jogszabályok? A terhesség ideje alatt és a szülés után meghatározott ideig tilos a nőkkel Esélyegyenlőség a nemek között (2.) éjszakai munkát végeztetni. Akik egyébként éjszakai munkát végeztek, azokat nappali műszakra kell beosztani, ha ez nem lehetséges, a terhes nőt szabadságra kell küldeni. Ugyancsak joga van a várandós nőnek a szülési szabadsághoz, ami egybefüggő és minimum 14 hét időtartamú. Ebből két hetet a szülés meghatározott időpontja előtt kell kiadni. Nem kötelező teljes fizetést adni a szülési szabadságon lévőnek, de fontos, hogy a fizetésekben bekövetkező emelésekben részesedniük kell. Ha a terhesség előtti vizsgálatok csak munkaidőben végezhetők el, azt a várandós munkavállaló számára biztosítani kell, méghozzá bérveszteség nélkül. A terhes nő előbbiek mellett elbocsátási tilalom alá is esik, a terhesség kezdetétől egészen a szülési szabadság végéig. Ha más, objektív ok miatt bocsátanák el az említett időszakban, a munkáltatónak írásban kell kifejtenie indokait. A magyar jog harmonizál az európai uniós jogszabályokkal. A terhes, illetve szülő nőt 24 heti szülési szabadság illeti meg, ezt úgy kell kiadni, hogy ebből négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Új munkahely és munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő beleegyezése. Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet. Ami az egyenlő bánásmódot illeti, a szociális biztonság terén az egyenlő esélyek kérdése nem szűkíthető le a foglalkoztatásra, hiszen az élet valamennyi területét érinti. Az egyenlő bánásmód elve azt kívánja meg, hogy ne legyen semmiféle megkülönböztetés nemek alapján. A szociális biztonsági rendszerekhez jutás feltételeit, a járulékfizetési kötelezettséget és juttatások kiszámítását illetően sem lehet különbség férfi és nő között. A magyar jogban a szociális jogokról az alkotmány rendelkezik. Az ellátáshoz való jutás esélye jogi értelemben minden állampolgár számára egyenlő. A szülői szabadsághoz való jogok azért fontosak, __/y_ mert hozzásegítik a mun- j-( kavállalókat, hogy összehangolhassák családi és-fV munkahelyi kötöttségei- két. Az EU ugyanis na- /k gyón fontosnak tartja, 'h-( hogy a nő szabadon megválaszthassa, hogy otthon 'i- akar-e maradni gyermekével, vagy inkább dolgozni szeretne. Ennek értelmében három hónap szülői szabadság illet meg minden, gyermeket nevelő munkavállalót. Ez a jog az apát és az anyát is megilleti, illetve a munkavállalónak joga van arra, hogy családtagját betegség vagy baleset után gondozza. A szülői szabadságról szóló jogok ugyancsak ismertek a magyar jogrendszerben. Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az Interneten (www.nogradme- * gyeihirlap.hu), megfogalmaz- A hatják kérdéseiket is, me- lyeket „UNIÓ” jeligére cí- íA műnkre - Salgótarján, Erzsébet tér 6. - levél- yC. ben juttathatják el. Jú- ^ nius végéig minden szombaton szerkesztőéi ségünk üzenetrögzítős telefonon, a 32/416-455- ös számon várja a témával kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, kérdéseiket, melyeket lapunk hasábjain válaszolunk meg. A ROVAT A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
