Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-21 / 67. szám

2003. MÁRCIUS 21., PÉNTEK REGIONÁLIS NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Nyereményeső a hallgatókra Március 22-én: szülinapi fergeteg a Rádió Focusban 1996 március 23-án új feje­zet kezdődött a Nógrád me­gyei elektronikus médiában. Ezen a napon szólalt meg szőkébb pátriánk első - és azóta is egyedüli - kereske­delmi rádiója, a salgótarjáni Rádió Focus. E hét végén im­már hetedik születésnapját ünnepli az FM 100.4-en hall­ható rádió, s ez alkalomból március 22-én - szombaton - fergeteges műsorral kedves­kednek a Focus egyre népe­sebb hallgatóságának. A szerkesztőktől megtudtuk: a születésnapi műsorblokk reg­gel 7-től este 6-ig tart, sok-sok zenével, meglepetéssel, játékkal és nyereménnyel. Az adásban munkatársaik Bátonyterenyéről, Pásztóról, Szécsényből, Balassa­gyarmatról és természetesen Salgótarjánból jelentkeznek az éter hullámain keresztül, nyeré­si lehetőségeket kínálva a hall­gatóknak. A „szülinapi fergeteg” adásának végéig tartó játékok­ban a kitartó és figyelmes hall­gatók - a támogató üzleti part­nerek felajánlásainak köszönhe­tően - számos értékes ajándékot nyerhetnek, a vacsorameghívás­tól, a divatruhán keresztül a mo­biltelefonig. A fődíjak természe­tesen az ünnepelt, a Rádió Focus ajándékai: a legszerencsé­sebbek színes televízióval vagy hifi-toronnyal gazdagodnak. A szerkesztők nem árultak el min­den titkot, mert szeretnék, ha a hallgatóknak a műsor hozná az újabb, váratlan meglepetéseket. Ám kedvcsinálóként elmondták: Balassagyarmaton, a Runner ka­szinóban például - ahol az elő­zetes tervek szerint a város pol­gármesterével is találkoznak - arra is lehetőség nyílik, hogy a legfigyelmesebb és leggyorsabb hallgatók maguknak csapolják a sört... S ezzel nincs vége a meglepetéseknek... A Rádió Focus munkatársai nem csak az éteren, hanem lapunk hasábjain keresztül is meginvitálják a hall­gatókat az ünnepi műsorra: hangoljanak március 22-én is minél többen a 100.4-re, érez­zék jól magukat a rádió mellett, figyeljenek, játszanak, telefonál­janak és nyerjenek. Négy patika a városban Balassagyarmaton négy páti- 17.30 óráig tart nyitva. A hét vé­ka működik. A Winkler Lajos gi és ünnepnapi ügyeletek meg- gyógyszertár hétfőtől péntekig határozott rendben történnek, 7 órától 17.30 óráig, a Kristály hetes váltással, gyógyszertár hétköznapokon 8 Az ügyelet a pénteki zárástól órától 17.30 óráig, a Remény a következő hétfő reggeli nyitá- gyógyszertár 7 órától 17 óráig és sáig tart. a Szent György patika 8 órától _________________________! P ISTA BÁCSI, A KERESKEDŐ. Nagy Márta olajportréja. ■ „Határőrökkel mulatni is jó!” Március 14-én került sor a balassagyarmati művelődési köz­pontban az immár hetedik alkalommal megrendezett határőr­bálra mintegy 200 vendég részvételével. Ferencsik Pál, a Ba­lassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy nemzeti ünnepünk előestéje egyben az igazgatóság napja is. A dandártábornok örömét fe­jezte ki, hogy az állományon kívül egyre több ismerős, barát, városi lakos tiszteli meg az estélyt, de éppúgy jelen van a vendégek kö­zött Borenszki Ervin, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Urban Árpád parlamenti képvise­lő, Lombos István polgármester, dr. Tolvay Örs megyei főügyész, Kelemen Antal városi rendőrfőka­pitány, Markó Antal szügyi pol­gármester is. Rendszeresen elfo­gadják meghívásukat az együtt­működő, a mindennapi felelős­ségteljes munkát segítő szervek, mint a rendőrség, a vám- és pénz­ügyőrség és a polgárőrszövetség képviselői. A munkát feledve jól­esik a szórakozás, s a bál a továb­bi együttműködési kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. Ferencsik Pál megjegyezte, hogy a megye egyik leghangulato­sabb mulatságának tartják a ha­tárőrbált a résztvevők, s a szóra­kozni vágyók lassan már 40 szá­zaléka „külsős.” A folyamatos svédasztalos kínálat, az élőzene, a tánc, az éjféli káposzta és virsli, a különböző desszertek mind-mind hozzájárulnak a jó hangulathoz. A polgári lakosság azzal is elisme­ri az állomány munkáját, hogy a szórakozásban szintén együtt van a határőrökkel, megmutatva, hogy jó velük mulatni. Nem utol­só szempont az sem, hogy Nóg- rádban követik el a legkevesebb bűncselekményt - emelte ki a dandártábornok az állomány tel­jesítményéről szólva. Lombos István polgármester, „elsőbálozó” volt az esten, új po­adójában. Remeknek tartotta a társaságot, a rendezvény színvo­nalát, s megerősítette azt, hogy a kikapcsolódásra, táncra szüksége van egy polgármesternek is a min­dennapi fáradalmak közepette. Urbán Árpád parlamenti kép­viselő szót ejtett arról, mennyire hiánypótló az ilyenfajta bál. Min­den olyan rendezvényre szükség van, mely közelebb hozza egy­máshoz az embereket, s a határ­őrbál ilyen alkalom. Még a más­ként gondolkodókat is egy asztal­hoz ülteti egymással, a szórako­zás nyitottabbá tesz mindenkit. A határőrség szintén egyre nyitot­tabb szervezetté válik, az EU-csat­lakozás után is fontos lesz helyük, szerepük a térségben. Évek óta igen színvonalas rendezvényeket szervez az állomány, a város és a környék lakossága számára egy­aránt - emelte ki a képviselő. Dovicsin Ottóné, az Erro '96 Kft. ügyvezető gazdasági igazga­tója, férjével együtt volt jelen, aki a kft. műszaki vezetője, és jó né­hány jótékony- sági bált szpon­zorált. A víz-, gáz- és szenny­vízelvezető háló­zat építésével foglalkozó kft.-t irányító házas­pár négy éve fő támogatója a ha­tárőrbálnak is. A hangulatot, a ze­nét, a harapniva- lót, a társaságot minden eszten­dőben kiválónak találják. Szőllősi Fe­renc, a budapesti Profon Informa- ■ tikai Kft. ügyve­Baby Gabi, a bál sztárvendége zető igazgatója 1990 óta építi cé­gével a határőrség informatika rendszerét. Héttulajdonosú tele­pítő cége minden jelentős határ­őrprogramon részt vesz, nyere­ségük jó részét visszaforgatják az állomány kulturális és sportren­dezvényeire. Magyarország kö­zel száz határőrizeti kirendeltsé­gén tartják működésben az infor­matikai és telefonrendszert. Főbb tevékenységük az informa­tikai rendszerépítés, az intelli­gens, számítógép-vezérelt épü-' letfelügyelet. Országos karban­tartási szerződést kötöttek a ha­tárőrséggel, ezer számítógépes végpontot, a határregisztrációs rendszer unixos központi gépeit, valamint a mobil útlevélolvasó rendszert tartják karban. Cégük alapelve az „élni és élni hagyni”, szponzorálásuk is ennek szelle­mében történik. A hajnalig tartó bál a résztve­vők véleménye alapján nemcsak önfeledt szórakozást nyújtott, hanem széles körű társadalmi összefogásról is árulkodott. SZ. A. Hajnalig tartott a határőrök vidám bálja Jó palócok konyhasikere Eredményesen szerepelt a balassagyar­mati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola a Gundel gasztronómiai seregszemléjén. A taninté­zet a salgótarjáni Karancs belvárosi étter­mével képviseltette magát. A napokban rendezték meg a fővárosban a vendéglátó-ipari szakiskolák versenyét a Gundel Károly Vendéglátóipari Szakiskolá­ban. A receptúrák, a konyha- és cukrászmű­vészet, valamint a felszolgálás és a terítés ha­zai diákolimpiája mindig nagy érdeklődésre tart számot. A versenyen a palóc konyha is­mét valódi szakértők dicséretét vívta ki. Moh­ács Ferencné és Gál Gusztáv szakoktatók ta­nítványai közül a Sági Anasztázia, Hruska Bea, Minárik Eszter összeállítású csapatot a Karancs szakácsa egy tízpontos tállal segítet­te. Tótok Tamás gasztronómiai költeményét aztán egy állófogadás keretében Gundel Kár­oly hidegtálaival együtt fogyasztották el a ver­seny résztvevői. Pingiczemé Gyalog Mariann, a Karancs étterem és szálló vezetője a ver­senyt követően kifejtette: Bár nem az ő tanu­lóik képviselték megyénket a versenyben, mégis szívesen vállalták a balassagyarmati is­kola felkérését. A diákok versenye ugyanis Karancsban szakácsok, felszolgálók, hajópin- öregbítheti a palóc konyha és vendéglátás jó cérek és idegenforgalmi technikusok ismer- hírét. Ők egyébként tizenhat tanulónak bizto- kednek a szakma fogásaival. sítanak szakmai gyakorlati lehetőséget, a ­___________________ t.l. _______B_________________MM-__alt______ • - ~~__f -»______________ Epyfltt a sikeres csapat B Néptanítók dicsérete - „Taníts, oktass, égj el az önfeláldozásban... Hogy mit jelentettek a falusi tanítók Magyarország történe­tében, mennyire meghatározták községük, tágabb környe­zetük, az egész nemzet sorsát, s Móriczcal szólva szinte „lámpásai” lettek e hazának, az Végh József előadásán ke­resztül is átsugárzott a balassagyarmati honismereti kör legutóbbi rendezvényén. Január 22-én a magyar kultúra lovagjává avatott rétsági művelő­dési központ igazgatója igazi pe­dagógusdinasztiából származik. Nagyapja, Végh Károly 120 éve született Párkányban, s 1907-től Diósjenőn telepedett le az ottani katolikus iskola igazgatójaként. A századelő elhagyatott, elszigetelt falujában teremtett óriási kitartás­sal és lelkesedéssel kultúrát a ta­nító úr. Szívügye volt egész köz­sége, nemcsak a 120 tanulós in­tézményt igazgatta, hanem szín­darabjaival, rendszeres publikáci­óival a megyei és országos peda­gógiai szaksajtóban valódi nép­művelővé vált. Szerkesztője volt a Hont-Nógrád vármegyei szakmai kiadványnak, a Vezérfonalnak, az elemi oktatás rendszerének szakfelügyelőjeként és a nógrádi járás iskolafelügyelőjeként mű­ködött. Egyik írásában kifejtette, hogy az ember csodálatos te­remtmény, ugyanaz az egyén, aki lejjebb tud süllyedni, mint az állat, de képes a csillagok fölé is emelkedni. Taníts, oktass, égj el az önfeláldozásban: névtelen maradsz vagy keresztre feszíte­nek! S mégis: Végh Károly a nép­tanítók nemzetformáló táborába tartozott, akiknek többségét va­lóban elfeledték, de kultúrate­remtő munkásságuk beépült az ország életébe. Diósjenőn az ő nevéhez fűző­dik a tejtermelő, gyümölcsérté­kesítő és -feldolgozó szövetkeze­tek létrehozása, legendás hírű lett gyümölcsfaiskolája. Csak al­mából 24-félét termesztett, Ipolyságtól Léváig kerültek ki kertészetéből a gyümölcsfák. Te­vékenységéért arany oklevelet kapott, melyet Hegedűs Raj- mund adott át, Diósjenő pedig posztumusz emlékplakettel is­merte el munkásságát. Mi sem természetesebb, hogy fia, Végh László is pedagógus lett. Felesé­gével a diósjenői elemi iskola nagyhírű tanítóiként dolgoztak, a helyi sajtó szerint ők voltak a Börzsöny-vidék legjobb pedagó­gusai. Vándor-bábszínházukkal járták a környéket, s Végh László híressé vált mesemondásáról, meséit máig is emlegetik a falu­ban. 5 persze az agrárvégzettsé­gű Végh József is a helytörténet és a népművelés területén kötött ki. Kutatásai során megnyíltak előtte a padlások, hisz Diósjenőn ő még mindig Végh Károly uno­kája és Végh László fia. Előadásakor bemutatta sok­sok értékes helytörténeti kiadvá­nyát, melyeknek vagy szerzője vagy szerkesztője. Szót ejtett többek között Nagy Zoltán diós­jenői református lelkész által a helyi reformátusság történetét feldolgozó munkájáról, a Rímfa­ragók című kötetről, mely két jenői parasztköltő verseit tartal­mazza, a diósjenői helyismereti tankönyvről a falubeli gyerme­kek számára a Kámor című mű­ről, mely egy hegycsúcson lévő rejtélyes barlanghoz kötődő re­géket, mondákat gyűjti egybe. Beszélt a diósjenői tó különös úszó szigetéről. Feldolgozta Nógrádsáp templomtörténetét, kibogozta Borsosberény históri­áját, foglalkozott Alsópetény nagyszámú kereskedő zsidósá­gával, megírta a híres betyár, Sisa Pista történeteit, beszámolt Hont vármegye egykori székhe­lye, Kemence székházának sor­sáról, melyet 1806-ban felgyúj­tottak azok, akik Ipolyságra akarták telepíteni a megyeszék­helyet. Előítélet és vérpad című műve sorsfordítóvá vált Végh Jó­zsef életében. 1782-ben cigányo­kat vádoltak meg emberevéssel, s bizonyítékok nélkül 42 embert kivégeztek. Az előítélet vezérel- » te, folyton ismétlődő tragédiák egy példája az eset. És még foly­tathatnánk... Hisz ott van Rétság története, mely kedvező útvona­la miatt lett járási székhely a ki­egyezés után, s ott a hatkötetnyi rétsági kalendárium is... Lehetetlen mindent számba venni e felsoroláskor, hisz máris összeállt egy életműnyi munka, s még sok kézirat vár befejezés­re. Egy biztos: Végh József mél­tó módon viszi tovább azt a szel­lemi örökséget, melyet tanító­ősei hagytak rá. SZABÓ ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents