Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-20 / 66. szám
VILÁG TÜKÖR 2003. Március 20., csütörtök Napi 2,5 millió hordó fekete arany Irak az emberiség legrégibb lakott helyei közé tartozik: már az ókorban hidat alkotott Európa és Ázsia között. A Tigris és az Eufrátesz folyó ma is az ország fejlődésének kovásza. A huszadik század elején fölfedezett olajkincs korszakos változásokat hozott az ország életében, az arab világ gazdaságát és politikáját meghatározó tényezőjévé vált. Irak nemcsak vízzel rendelkezik, hanem több mint 22 millió lakosával az emberi tényező is rendelkezésre áll a lehetőséghez, hogy fölépítse mezőgazdaságát és iparát; nagy olajhozama hosszú távon is képes az ökonómiai fejlődés finanszírozására. A több mint 438 ezer négyzet- kilométer kiterjedésű ország 1921-ben brit mandátumterületté vált, majd 1932-ben kivívta függetlenségét. II. Fejszál király hatalmát 1958-ban nemzeti érzelmű katonatisztek döntötték meg 1958-ban. Tíz évre rá, 1968-ban a Baath-párt került hatalomra, Szaddám Haszeinnel az élen. Közben 1961-ben a kurdok fölkeléssel kívánták autonómiatörekvéseiket megvalósítani. Bagdad 1980-ban katonai támadást intézett Irán ellen: kitört az első Öböl-háború. A békétlen- kedő kurdok ellen 1987 és 1988 között mérges gázt vetettek be. Az Irán elleni háború 1988-ban fegyverszüneti egyezménnyel befejeződött, de 1990-ben Irak lerohanta Kuvaitot. Az ENSZ fölhatalmazta az Egyesült Államokat és szövetségeseit az olajsejkség felszabadítására. A második Öböl- háború 1991-ben Irak vereségével végződött. A katasztrofális gazdasági helyzet és a nemzetközi elszigeteltség ellenére 1993-ban hatalmát sikerült konszolidálnia Szaddám Huszeinnek, akit 1995- ben és 2002-ben hét-hét évre ismét államfővé választottak. Az iraki gazdaság fejlődésének kulcsa a déli partoknál és az északi hegyek lábánál elterülő olaj- mezőkben rejlik. Az országot kiterjedt távvezetékrendszer hálózza be; a „fekete arany” exportja emellett szárazföldi úton, Törökországon, Szaúd-Arábián és Jordánián keresztül történik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1990 augusztusában felfüggesztett, a mindenekelőtt az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ösztönzésére időnként újból meghosszabbított gazdasági akciók azonban a kőolajszállítást leállították, mígnem 1996-ban az úgynevezett olajat élelmiszerért program Irak számára nem engedélyezte, hogy ismét exportálásba fogjon. A bevételek egyharmada a második Öböl-háború utáni újjáépítést szolgáló számlára folyik. A további kétharmad a kurdoknak fizetett összeg és az 1998-ban és 1990-ben folytatott fegyverzet- ellenőrzés költségei mellett az ínségben szenvedő lakosság számára égetően sürgős gyógyszereket és a legszükségesebb élelmiszereket fedezte. Az olajexport meny- nyiségi korlátozását 1999-ben feloldották, így Irak 1999-ben és 2000-ben ismét napi 2,3-2,5 millió hordót szállíthatott; ez a mennyiség az első Öböl-háború után mintegy 2 millió hordót tett ki. A két Öböl-háborúban az ipari létesítmények és az infrastruktúra hatalmas károkat szenvedett; az újjáépítésben és a szükséges korzserűsítésben az 1990-es évek során alig történt előrelépés. Az áram-, a víz- és a csatornaszolgáltatások nem működtek kielégítően, s az egykor példás egészségügy is képtelenné vált a megfelelő ellátásra. Ugyanakkor a politikai vezetés csempészetbe bonyolódott és az állam jövedelmeit presztízs- beruházásokba ölte. Nemzetközi becslések szerint pénzsegélyek nélkül Irak gazdasági teljesítőképessége nem állítható helyre és a humanitárius helyzet jottányit sem javulhat. A HÁBORÚ ÁRA Amerika költségei mai árakon számolva, milliárd dollárban (a Massachusetts Institute of Technology adatai) polgárháború 62 első világháború 190 második világháború 2896 koreai háború 336 vietnami háború 494 Öböl-háború 76 Az iraki beavatkozás tervezett kiadásai 80-150 A háborút követő béke- fenntartás kiadásai 100-600 A pusztítás fegyvertára Amerikában, Európában, Ázsiában és Afrikában egyre több ország rendelkezik nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverekkel, illetve egyre többen dolgoznak kifejlesztésükön. A világ békéjére, biztonságára napjainkban a legnagyobb fenyegetést azok az úgynevezett „latorállamok” jelentik, amelyek bármikor bevethetik tömegpusztító eszközeiket, kivonják magukat a nemzetközi ellenőrzés alól, és megtagadják a lefegyverkezést. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint ugyanakkor kérdéses, vajon háborúkkal megoldha- tó-e a nemzetközi biztonság helyreállítása és az említett eszközök elterjedésének megakadályozása. Utóbbi esetben külön gond, hogy mérgező mellékhatásának foko- ható, ám szakértők szerint legfel- célba juttató rakéta alkalmazása, a kutatóintézetekben végzett bio- zásával, vagy a gyógyászatban al- jebb lassítani lehet e gyilkos fegy- A most kitört háború annyiban lógiai, kémiai kísérletek eredetileg kalmazott készítmények „torzítá- verek elterjedését. Amint az ame- különbözik a korábbiaktól, hogy békés célokat szolgálnak, ám az sával” halálos anyagok, vírusok rikai példa mutatja, a postát is fel ezúttal „raktárról” vívják: a felhal- eredményekkel könnyű visszaél- állíthatók elő. A forgalmazás, az lehet használni a lépfene további- mozott készleteket használják fel, ni. Például a növényvédő szerek export ellenőrzése persze szigorít- tásához, nem szükséges külön és nincs szükség a pótlására. Nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyvereket birtokló, kifejlesztő államok ÜSA PB r KA6r«$TAiratA um am FSMtCltMSMG ÓBB ü«»ph ESTI PTÖM H | sam**00 ül H *pgy taftetetoett arrená"' ö O Q teául WÉ,MHhHiy telttnl srnjttm □ tM) iiifpiőii OBI PAUSZT** HŰM □O PB ____________________ÁLLÁSPONT_____________________ GYULAY ZOLTÁN A jó harmincak Harminc ország nyíltan csatlakozott az Egyesült Államokhoz Szaddám Húszéin iraki elnök erővel való megbuktatására, további tizenöt támogatást ígért ugyan, de nevének elhallgatását kéri. A „hajlandók koalíciójának” listáján Magyarország is szerepel. Igaz-e az ellenzéki vád, hogy a magyar kormány „első csatlósként” jelentkezett Amerika óhajának végrehajtására, szembe menetelve a közvéleménnyel? Józan ember nem pártolhatja a háborút. Csak hát a háború a politika folytatása más eszközökkel - márpedig a kormány dolga a politizálás. A közvéleményt befolyásolhatják az érzelmek, a politikusoknak azonban az értelmet kell figyelembe venniük. „A beképzelt világhatalom”; „Amerika önmagát hergeli?”; „A halál üzenete”; „A megkötözött Gulliver”; „Az USA a világ csendőre”; „Háborús ok kerestetik” - újságcímek, no nem az ötvenes évek Pravdájából, hanem a Der Spiegel című német hírmagazin legutóbbi számából. Lám, ami ötven éven át nem sikerült a Szovjetuniónak, öt hónap alatt elérte Bush: a világ nagy része elítéli, keményen bírálja Amerikát. Az egypólusúvá váló világ vezérét, amely saját szája íze szerint értelmezi az ENSZ határozatait, kényére-kedvére magyarázza a történéseket és saját arcára formálja a politikát: ha elfogadja Szaddám Húszéin az ultimátumot, ha nem, Washington - miként a Fehér Ház kereken egy nappal a határidő lejárta előtt bejelentette - megszállja Irakot. Az utolsó szem hajnali 2 óra 15 perckor lepergett a homokórán, a kuvaiti sivatagban dúló viharon kívül már semmi sem áll a támadás útjában. Tehát háború. Mostanra az egyetlen lehetőség maradt, nem csupán ígérvény. Bush elnök mindent meggondolt, mindent megfontolt. Márpedig igazságos háború nincs, csak győztes háború. A győztes szándékát igazolja maga a győzelem; a történelem, az idő mutatja meg, miként kufárkodott vele. A világ át-, illetve újrarendezési folyamata már megkezdődött, s most fordult igazán termőre. Majd kiderül: vajon lehet-e demokráciát exportálni, lehet-e egészen más, szokatlan talajon termeszteni? Van-e fogadókészség; átállítható-e a más kultúrához szokott világ mozdonya alatt a váltó? A „jó harmincak, a hajlandók koalíciója” nemes célra esküdött, s idővel az is elválik: nemes vagy nemtelen eszközökkel. Isten áldása csak olyan fegyveren van, amelynek nem kell eldördülnie. Csúcstechnológia a szuperháborúban Bombák és rakéták á? 1991. ént Öhöf ftabsnrttí« aJkatowstta* nagyfisntssságo tatpmrsfcuui »fcial Mstw«) ancMH «I a katoas»* teste&cttséts a ttgtatíosaWia*: Az Egyesült Államok jelenlegi elnökét a fegyverlobbi juttatta be a Fehér Házba. George W. Bush és országa Szaddám Huszeint a legújabb fegyverek generációjával kívánja térdre kényszeríteni. A C-130-as repülök műholdas támogatással földerítik és laptopos irányítással megsemmisítik a földi célokat. Az AH-164D „Apache” a világ legkorszerűbb harci helikoptere, amely egyszerre 16 ellenséges páncélos befogására képes nyolc kilométeres távolságból. A Perzsa-öbölben nagy sebességű katamaránok szállítják óránként 90 kilométeres sebességgel a különleges egységeket a bevetés színhelyére. Az új PAC-3 „Patriot” légvédelmi rakétarendszer az iraki berepülő Scudokat a levegőben megsemmisíti. Az FA-18 E/F „Szuper Hornet” a tengerészet legújabb harci repülőgépe, erős lézerérzékelővel ellátva. A jet egyszerre négy célpontot tud befogni és „gondolkodó” fegyverekkel lelőni. A különleges, vállra helyezhető benzinöklök robbanószer helyett gyúlékony hajtóanyag-keveréket tartalmaznak, amelyek hő és nyomás hatására belobbannak. A fegyvert házak elleni bevetésre tervezték. A katonák mellényzsebnyi érzékelőkkel védekeznek biológiai fegyverek bevetésekor. Az arzenált a többi között távirányítású, katonák számára veszélyes, beláthatatlan terepen mozgó felderítő robotok, mindössze két és fél kilós repülő kamerák egészítik ki.
