Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-17 / 63. szám

„Állati” fontos győzelmet arattak a Sasok Kosárlabda, NB I/B Bl-csoport, férfiak, 3. forduló GloboNet-Fekete Sasok - PVSK-Panthers 71-64 (22-10, 17-24, 21-13, 11-17) Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 700 néző, vezette: dr. Smied, Fekete. GloboNet-Fekete Sasok: Major 6, UGHY 16/6, HARTVICH 13/3, VÁLEK 18, PUSKÁS 13/9. Csere: Tiba 2, Böszörmé­nyi 3. Edző: Farkas Attila. PVSK-Panthers: Balogh Z„ RADNÓT117/15, Vojvoda 2, Csirke 14, LO EL-HADZSI 20. Csere: Csányi 5, Hoffmann B. 6, Buzogány. Edző: Zalay Zoltán, Völgyi Péter. Az eredmény alakulása. 2. perc: 4-4, 8. perc: 20-4, 14. perc: 30-19, 19. perc: 35-32, 24. perc: 49-36, 28. perc: 53-43, 32. perc: 64-52, 37. perc: 69-62. Némi túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy egy szeré­nyebb vadaspark, illetve cirkusz vezetői is irigykedve figyelhették azt az „állatseregletet”, amely a NB I/B-s kosárlabda-bajnokság két élcsapatának szombati rang­adóján felvonult a Salgótarjáni Városi Sportcsarnok par­kettjén, ahol Farkas Attila edző vezetésé­vel egy egész csapat­ra való Sas készült újabb hazai szárny- csapásra a félelmetes és az utóbbi hóna­pokban a nekik ren­delt „prédákat” igen­csak nagy étvággyal elfogyasztó mecseki Párducokkal szem­ben. A Sasfészekben a most futó idényben még egyáltalán nem termett babér rivális gárda számára, s Harwich Tamásék rendre az áldozati bárány nem túl hálás szerepébe kénysz­erítették ellenlábasa­ikat. Remek soroza­tuk az elmúlt sze­zont is beleszámítva immár tizenegy si­kert számlál megszakítás nélkül, sőt, legutóbbi huszonhárom ösz- szecsapásuk közül huszonegy­szer besöpörték a két pontot saját közönségük előtt. Nagy kár, hogy a hazai szárnyalás a nógrádi me­gyeszékhelytől távoli „vadászme­zőkön” általában mélyrepülésbe fordul, s az otthonában verhetet­lennek tűnő had az idegenbeli portyákról általában megtépázott tollazattal kénytelen hazatérni. A biztos továbblépéshez azonban egy bravúr minimálisan szüksé­geltetik, s éppen ezért annyira fá­jó a legutóbbi sárvári baki, hiszen azzal nem csak a legnagyobb ide­genbeli győzelmi esélyüket pac­kázták el a tarjániak, hanem a négy közé kerülést is alaposan megnehezítették saját maguk szá­mára. Ebből a szempontból min­denképpen döntő jelentőséggel bírt az elmúlt hét végi, a listaveze­tő PVSK-Panthers elleni derbi, amelynek megnyerése a remé­nyek életben tartásával, míg eset­leges elvesztése az álmok szerte- foszlásával lett volna egyenérté­kű. A Párducok „idomárjait”, Zalay Zoltánt és Völgyi Péert viszont ilyen gondok nemigen gyötrik mostanság, hiszen a baranyai nagymacskák háza táján igazán nem számít mindennapos ven­dégnek a balsiker. A Zöld csoport küzdelmeit mindössze három ve­reséggel abszolváló, s a négy-ket­tes mérlegüket a rájátszásban újabb két magabiztos, idegenbeli sikerrel megtoldó pécsieket a felju­tás legfőbb várományosaiként tartják számon, keretük erejét fi­gyelembe véve teljes joggal. A minden poszton klasszisok sorát felvonultató, még a lelátóra is A- csoportot megjárt kosarasokat ül­tető (Móricz Tamás, Milld Attila), s az alapszakaszt követő­en Csányi Tamással és a hazatérő Csirke Ferenccel tovább izmosodó mecse­kiek nem titkoltan több mint két hónapra és tizen­egy összecsapásra rúgó győzelmi sorozatuk folyta­tásának reményében ér­keztek Salgótarjánba. Persze a Sasok is igye­keztek erősítem a nagy rangadó előtt, akik két új szerzeményüktől, Qkától és Richie-től, azaz az Animál Cannibalstól nem annyira kemény védeke­zést, vagy pontgyártást, sokkal inkább a városi sportcsarnokot rég nem látott nagy számban meg­töltő szurkolók feltüzelé­sét várták. Nem hiába... Az alaposan „bemelegí­tett” drukkerek hangulata a rangadó első perceiben csaknem az egekbe szö­kött, hiszen a kedvencek minden várakozást felül­múlóan kezdték a találko­zót. A vírusos betegsége után új­ból csatasorba álló Ughy Albert, valamint az elmúlt találkozókon mutatott gyengébb játékát feled­tetni kívánó JozefVálek találataira még érkezett felelet a túloldalról, ezt követően azonban öt és fél percig érintetlen maradt a Sasok gyűrűje. A fegyelmezetten táma­dó, akcióikat helyzetig játszó házi­gazdák ellenben tizenhat pontot termeltek megszakítás nélkül, s a nyolcadik percben 20-4 állt az eredményjelző táblán. Ahogy mondani szokás álomrajtot vettek tehát a Sasok, akik ebben az idő­szakban szinte oktatófilmbe illően játszották a Farkas Attila elmondá­sa szerint a Pécs szintű együttesek ellen már szinte kizárólagosan cél­ra vezető kontrolljátékot (kemény védekezés, szabálytalanságig, il­letve kosárig játszott akciók). Va­gyis nagyon futott a nyitó negyed­ben a tarjáni szekér, ám a PVSK nem azért az egész osztály egyik legkiválóbb alakulata, hogy - ki­váltképp a találkozónak ebben a korai szakaszában - feladja a küz­delmet. Nem is tették, s különö­sen az ördöngösen cselező, csapa­ta első tizennégy pontjából tízet magára vállaló Csirke, valamint a lepattanók gyűjtögetése mellett, immár a gólszerzésbe is bekap­csolódó Lo el-Hadzsi Malick révén az első rövid pihenőt követően megkezdték hátrányuk csökken­tését. Igaz, csak módjával, hiszen a tarjániaknál mindig akadt valaki (legtöbbször Puskás Artúr és Ughy) aki betalált, aminek követ­keztében a vendégek továbbra is tisztes távolságból követték riváli­sukat. Egészen a tizenhetedik per­cig, amikor egy 10-0-ás rohammal három pontra zárkóztak fel a láto­gatók - a mérkőzés feléhez érkez­ve kezdődhetett tehát minden elölről (39-34). Míg a csapatok fújtak egyet, addig ismét a Sas-mezbe bújt „ál­latkannibálok” vették birtokba a játékteret, akik a szünet percei­ben sem hagyták unatkozni a nagyérdeműt, ismét bizonyítva „leigazolásuk” helyességét. Mint ahogy a fordulás után a négy személyi hibás Váleket váltó Tiba János is meghálálta a bizal­mat, aki rögtön egy óriási zsáko­lással tette le névjegyét, s a szin­tén a cserepadról felálló Böször­ményi Péter is igyekezett hasznos­sá tenni magát - teljes sikerrel. A pécsiek viszont ismét a találkozó elején már elkövetett hibájukba estek, nehezen pörögtek fel, s mi­re elérték a megfelelő fordulatszá­mot a Puskás, Hartvich és Ughy találataival 14-3-as rohamot kivá­gó tarjániak megint tekintélyes előnyt építettek fel. Újból szár­nyaltak tehát a Sasok, a lelátó né­pe pedig extázisbán tombolt. Tel­jes joggal, hiszen bár a negyed végjátékában a hihetetlen akarat­tal játszó Lo el-Hadzsi és a távol­ról igen veszélyes Radnóti Miklós pár ponttal közelebb hozta együt­tesét, a záró tíz perc előtti 60-47- es állás nyugodt végjátékot ígért. Ám nem lett az, s ezért elsősor­ban a Párducok fent említett duó­ja okolható. A palánk alatt jeleske­dő szenegáli center és a zsinórban három triplát bevágó Radnóti ugyanis tizenhárom pontot süly- lyesztettek el a támadásban meg­torpanó tarjániak kosarában, s 66-62-nél kezdett ismét kényel­metlenné válni a Sasok helyzete, lévén, hogy öt perccel a vége előtt, a lendületbe jött pécsiekkel szem­ben négyegységnyi fór nem egy életbiztosítás. Nyilván így gondol­kodott Puskás Artúr is, aki a na­gyobb bajt megelőzendő egy fan­tasztikus triplával igyekezett le­hűteni a kedélyeket, s mivel a vé­dekezésben az egész találkozón osztályon felüli teljesítményt nyújtó Sasok, a finisben ismét megszilárdították hátsó soraikat, hétpontos előnyük már nem csökkent a lefújásig. A remekprodukáóval kirukkoló tarjániak végig vezetve, magabizto­san gyűjtötték be a remények élet­ben tartásálwz elengedhetetlen győzelmet, amivel egyszersmind megszakították a listavezető, ám ezúttal gyengébb napot kifogó pé­csiek hosszú veretlenségi sorozatát. A Farkas-tanítványok csupaszív, fe­gyelmezett, s látványosságot sem nélkülöző játékukkal métán vív­ták ki lelkes szurkolóik eüsmeresä, akiknek teljes öröméhez gyanítha­tóan már csak - legalább -egy ide­genbet siker hiányzik... Farkas Attila: - Örülök, hogy ennyien voltak kíváncsiak ránk és hozzásegítettek minket a győze­lemhez. Köszönjük szépen! Gra­tulálok csapatomnak, nagyon fe­gyelmezetten és okosan kosárlab­dáztunk. Jó lenne már egyszer idegenben is győzni és örülni visz- szafelé a buszon: Remélem pénte­ken sikerül. Zalay Zoltán: - Gratulálok a sal­gótarjániaknak, mert nagyon jól megszervezték a mai mérkőzésen mind a támadójátékukat, mind a védekezésüket. Kétszer álltunk föl a padlóról, de fordítani már nem tudtunk. Egy hosszú sorozat után vagyunk, Msz' két hónapja kap­tunk ki legutóbb, s remélem, hogy ismét legalább két hónapig nem fogunk. HORVÁTH PÉTER További eredmények: Penta- Gödi SE - SMAFC-Roto Elzett 74-81, Marso-Isobau Nyíregyhá­zi KK - Kanizsa KK-DKG-EAST 90-68, Diana SE - Flextronics- KSZC 62-61. A Bl-csoport állása 1. PVSK-P. 9 6 3 706-618 0.833 2. SMAFC-R. E. 9 6 3 722-693 0.833 3. Nyíregyháza 9 5 4 749-674 0.778 4. Fekete Sasok 9 5 4 768-733 0.778 5. Kanizsa KK 9 5 4 676-693 0.778 6. Diana SE 9 4 5 666-742 0.722 7. Penta-Göd 9 3 6 703-802 0.667 8. F.-KSZC 9 2 7 671-704 0.611 ■ Bámuló Párducok sötétben, pontszerző Böszörményi fehérben ____________________________________________________________GÓCS ÉVA FELVÉTELEI Sem Qka MC, sem Richie Pí nem hagyta „qkálkodni” a publikumot m Vegyészeket csíptek a salgótarjáni méhek Kézilabda - NB I/B Keleti csoport, férfiak Háromkő KC - ICN Tiszavasvári 38-25 (20-11) Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 300 néző, vezette: Herczeg, Sápi. Háromkő KC: Kerekes - Tasnádi 9, Köteles 2, Riba, Kerék­gyártó 4, Hódosi 7/1, Szabó G. 5. Csere: Polgár (kapus), Kecskés 2, Szabó T. 4, Suscsák 1, Győrffy 1, Vaiser 3, Pálfi. Edző: Molnár Ferenc ICN Tiszavasvári: Boczák - Papp 1, Kovács A. 7, Danes 3, Bí­ró 2, Simák 5/2, Kovács M. 3. Csere: Sándor (kapus), Kövér, Fedor, Szabó, Halász, Csaba 3, Nagy 1. Edző: Megyesi István. Hétméteresek: 2/1, illetve 2/2. Kiállítások: 8 perc, illetve 10 perc. Az eredmény alakulása. 8. perc: 6-1,14. perc: 9-3, 20. perc: 11-7, 25. perc: 16-8, 28. perc: 19-10, 36. perc: 23-13, 44. perc: 27-17, 51. perc: 31-18, 55. perc: 34-22, 58. perc: 36-23 Kapuzárás. A Háromkő KC hátsó alakzatán ritkán talált szabad rést a Tiszavasvári FOTÓ: GÓCS ÉVA A Háromkő KC számára a múlt heti, nyírségi kirándulás után hazai környezetben csak a magabiztos győzelem volt az el­fogadható eredmény. A vendé­gek ugyanakkor vereségükkel már-már véglegesen búcsút int­hetnek az NB I/B-nek. A mérkőzés 30 perces késés­sel kezdődött, mert a tiszavasváriak autóbusza meg­hibásodott. A vendéggárda in­dította útjára a labdát, ám Kere­kes, a tarjániak hálóőre már az első másodpercekben lehúzta a rolót, majd Kovács lövését véd­ve gyorsan indította Szabó Gá­bort a bal szélen, aki a 45. má­sodpercben a kapuba bombá­zott. Ez a gyors hazai gól meg­adta a mérkőzés alaphangula­tát: a kis kabalaméh által is tá­mogatott Háromkő magához ragadta a kezdeményezést, Ke­rekessel az élen kitűnően véde­kezett és gyors támadásokat ve­zetve alakította ki helyzeteit, amelyekből szemet gyönyör­ködtető gólokat szerezve a nyolcadik percben már -6-1-re elhúzott. A szép számú közön­ség biztatása közepette a tar­jáni gárda továbbra is lendület­ben maradt, remek védekezés­sel szűrték meg a Tiszavasvári támadásait és gyors indulások­ból fokozatosan növelték elő­nyüket. A fór birtokában is akadt azonban több hiba az összjátékban, így a félidő végé­re „csak” kilencgólos előnyt jel­zett a tábla. A második játékrész első tíz perce kiegyenlített játékot és eredményt hozott (22-13). A 40. percben Molnár Ferenc időké­réssel próbált frissíteni a hazai­ak játékán, s intelmei hatással is voltak a csapatra, mert Tasnádi a jobb, Szabó Gábor a bal szél­ről, Szabó Tamás pedig közép­ről volt ellenállhatatlan, ekkor ők hárman növelték a hazaiak előnyét 31-18. A meccs végére már mindenki játéklehetőséget kapott, s az összeesett Tisza- partiak már nem tudták csök­kenteni hátrányukat. A kiesési rangadón a késés el­lenére a hazai csapat alkalmaz­kodott a játék ritmusához, a vendégek pedig tisztában voltak a saját helyzetükkel, amit nagy becsvággyal, sportszerűen pró­báltak ellensúlyozni, de a tar­jáni gárda ezen a mérkőzésen minden elemében felülmúlta az ellenfelét, s a közönség vastapsa közepette zárhatta a vasárnapi matinét. Molnár Ferenc: - A sok kiha­gyott ziccer ellenére magabizto­san nyertünk egy szinte biztos kieső csapat ellen. A jövő héten megpróbálunk még jobb teljesít­ménnyel az igazi „oroszlánbar­langban”, Hajdúböszörmény­ben meglepetést okozni. Megyesi István: - Elég re­ménytelen helyzetben érkez­tünk Salgótarjánba. Nekünk szokatlan a délelőtti mérkőzés, s a busz meghibásodása is nehe­zítette a dolgunkat. A Salgótar­ján már az első félidő végére be­hozhatatlan előnyt szerzett. Ifi: 30-41 MULICZA FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents