Nógrád Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-12 / 60. szám

2003. MÁRCIUS 12., SZERDA NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS Eredményes évet zárt a főügyészség Adóhivatal: az élmezőnyben Segítségnyújtás terén még sokat kell tenni (Folytatás az 1. oldalról) ügyész állt rendelkezésre az en­gedélyezettnél. Az ügyészség informatikai helyzete azonban nagyságrendekkel javult a ko­rábbi időszakhoz képest, ami­Dr. Belovics Ervin ■ ként az állomány ez irányú is­meretei is számottevően gyara­podtak. A megyei főügyész egy­ben bemutatta az új sajtószóvi­vőt - a más megyébe távozott dr. Cseh Blanka helyébe lépő - dr. Bóna Gyula főügyészségi ügyészt. A megye bűnözéséről szólva az utóbbi néhány év távlatában elmondható, hogy a bűnözés emelkedő tendenciát öltött. 2002-ben 7,1 százalékos emel­kedés követhető nyomon, 7651 ismertté vált bűncselekményt kellett regisztrálni a megyében. A növekedés százalékos mérté­ke Nógrádban volt a legnagyobb az országban, viszont a bűncse­lekmények abszolút számát ille­tően megyénk változatlanul az utolsó, tehát a 20. helyet foglalja el a fővárossal kibővült megyék rangsorában. A bűnözés okai között ki­emelkedik a tartós munkanélkü­liség, mint a megélhetési bűnö­zés kiapadhatatlannak tűnő for­rása. A személy elleni bűncse­lekmények száma jelentős mér­tékben, 12 százalékkal emelke­dett, bár e kategórián belül visz- szaesett (15,6 százalékkal) a szándékos testi sértések gyako­risága. Dr. Bóna Gyula ■ Emberölést mindössze né­gyet követtek el a megyében, emellett két emberölés kísérle­tét és nyolc életveszélyt okozó testi sértést. Bár ez utóbbi bűn- cselekményekből egy is sok, mégis elmondható, hogy Nóg­rád egyike az ország legbizton­ságosabb megyéinek. A közlekedési bűncselekmé­nyek száma 5,1 százalékkal emelkedett. Az ittas járműveze­tések aránya gyakorlatilag stag­nál. 8 százalékkal nőtt a szemé­lyi sérüléssel járó, ugyanakkor eggyel csökkent (22-ről 21-re) a halálos kimenetelű közúti bal­esetek száma. Az alkohol közrehatása a bal­eseti okok között jelentősen nőtt, e vonatkozásban a gyors­hajtás viszi el a pálmát. Megfi­gyelhető volt emellett a közleke­dési morál további lazulása is és a cserbenhagyások szintén gya­rapodtak. Csaknem megnégy­szereződtek az embercsempé­szési esetek, ami azt jelenti, hogy az országban elkövetett összes embercsempészés közel egyhatodát Nógrád megyében vitték véghez. A közrend elleni bűncselek­mények kategóriájában 5,8 szá­zalékos csökkenés volt, de ezen Dr. Tolvay Örs Csaba __________ ■ b elül több mint négyszer annyi, (487) közokirat-hamisítást kö­vettek el. A gazdasági bűncselekmé­nyek köre 50 százalékkal bővült, ami főként az adó- és társadalom- biztosítási csalások számának gyarapodására vezethető vissza. Nógrád megye 2002-es évi összbűnözésén belül ezúttal is a vagyon elleni bűncselekmények domináltak, (53,5 százalékot tettek ki.) Nőtt a lopások - a személy­gépkocsi-lopások - száma, illet­ve gyarapodtak a sikkasztások is. Csökkent viszont a betöréses lopások, a csalások és rablások aránya. Közel négyszeresére nőtt a szervezetten elkövetett bűncselekmények száma. Ami a bűnelkövetői kört illeti, a fiatal­korú bűnelkövetők aránya 2,5 százalékkal gyarapodott, a gyer­mekkorú elkövetők esetében azonban 43 százalékos volt a növekedés. A férfiak és nők ará­nya gyakorlatilag változatlan, 88 százalék: 12 százalékhoz. A megyei főügyész ismertette, hogy 2002-ben 1800 ügyben ér­kezett be nyomozati anyag, 1500 vádemelés történt meg 2200 sze­méllyel szemben. 14 ezer ügyirat elbírálása során ezer panaszt nyújtottak be a nyomozószervek intézkedéseivel szemben, vi­szont a panaszok 98 százaléka alaptalannak bizonyult. A bíró- sági.kontroll mindössze 2 száza­léknál érvényesült. A nyomozások színvonalát, minőségét befolyásoló ügyészi eszköztár legjelentősebbike a fokozott ügyészi felügyelet volt. Az elmúlt évben 135 esetben él­tek a büntetőjogi felelősségre- vonás gyors és hatékony módjá­val, a bíróságok elé állítások szá­mával. A büntetés-végrehajtás törvé­nyességével és a jogvédelemmel kapcsolatos ügyészi tevékenysé­get illetően kiemelendő, hogy az erre szakosodott ügyész rend­szeresen vizsgálja a mintegy 70 százalékos túlzsúfoltsággal küz­dő Balassagyarmati BV Intézet­ben a fogvatartás körülményeit, az európai követelményeknek megfelelő bánásmódot, a fog- vatartottakat megillető jogok biztosítását, illetve az őket ter­helő kötelezettségek teljesítését. A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi tevékenység ezúttal is a fiatalkorúak által elkövetett va­gyon elleni bűncselekmények­kel találta magát szemben. Elő­fordult zsarolás is, divattá vált az osztálytársak, illetve iskola­társak sérelmére elkövetett mo­biltelefon-lopás, melyek meg­szerzése érdekében gyakran az erőszak alkalmazásától sem ri­adtak vissza a fiatalkorúak. Dr. Tolvay Örs kiemelte, hogy a megye ügyészi szervei 2002- ben eredményes évet zártak, és az ismertetett nehézségek elle­nére is fegyelmezetten eleget tettek a velük szemben támasz­tott, egyre növekvő követelmé­nyeknek. ’ (Folytatás az 1. oldalról) általában négy-öt évente számol be egy-egy adóigazgatóság. A beszámoltatást megelőző más­fél hónappal a központi hivatal különböző szakterületén dolgo­zó munkatársak részletes vizs­gálatot folytatnak, amelynek eredményeként összeáll egy je­lentés arról, hogyan végzi mun­káját az adott adóigazgatóság, mennyire felelnek meg eljárása­ik a törvényeknek, a belső eljá­rási rendnek, a szakmai elvárá­soknak. A jelentések összegzé­seként, lezárásaként az APEH vezetése - az esetek többségé­ben - kihelyezett ülés formájá­ban értékeli az adott adóigazga­tóság néhány éves munkáját. Ilyen beszámoltatás történt teg­nap Salgótarjánban, az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságán.- Ezek általában nem morcos hangú megbeszélések, hiszen az igazgatóságok igyekeznek jól végezni feladatukat - utalt a be­számoltatásra dr. Király László György. - A Nógrád megyei igazgatóságon ha lehet, még ba­rátságosabb volt ez a beszélge­tés: noha ez az APEH legkisebb igazgatósága, sikeresen és ered­ményesen működik. Lehet, hogy egy kisebb igazgatóságon jobban megvalósítható a szerve­zés, jobban össze lehet fogni a társaságot, szinte családias a légkör. Más a kapcsolat az adó­zókkal is, mint mondjuk egy pesti igazgatóságon, ahol renge­teg adózó áll kapcsolatban az adóhivatallal. Ezen az objektív adottságon felül is van egy kife­jezett pozitívum, ami erről az igazgatóságról elmondható: a menet közben felmerülő problé­mák megoldására sikeresen és hatékonyan találnak megoldá­sokat. Sok, részben informatikai jellegű fejlesztés jellemzi ezt az igazgatóságot, sok olyan, köz­ponti programban vesznek részt mintamegyeként, bedolgozó szakértőként, amelyeknek ké­sőbb országos jelentősége és eredménye is van. Összességé­ben ötös osztályzatot kapott az igazgatóság, sőt bizonyos terü­leteken még dicséreteket is a jó osztályzat mellé. Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen az APEH társadalmi megítélése, dr. Király László György elmondta: a világon se­hol nem szeret senki sem adóz­ni, ez pedig alapvetően meghatá­rozza a társadalom és az adóhi­vatal viszonyát. A lényeg, hogy az adóhivatalt nem fogják sze­retni az emberek. Amire hatásuk lehet, az eljárás: kétségkívül van­nak eredmények, mint például az elektronikus adóbevallás le­hetősége, de az elkövetkező né­hány évben fontos szemléleti váltást kell tenni. Ennek legfon­tosabb eleme, hogy tudatosítsák saját dolgozóikban: az adóalany az nem „helyből” adócsaló. Az adóhivatal egyik legfontosabb feladata, hogy felkészítse, segít­se az adózókat abban, hogy ele­get tudjanak tenni kötelezettsé­güknek. Ezt ellenőrizni is kell, hiba esetén pedig a törvény szi­gorával kell eljárni. Az ellenőr­zés terén jó eredmények van­nak, de a másik oldalon, az adó­zók segítéséért még sokat kell tenni. Ennek érdekében kidol­goztak egy stratégiát, amely 3-6 évre szól, de legalább másfél év­tizedre meghatározza az adóhi­vatal arculatát, amelyben a költ­ségvetés bevételeinek biztosítása mellett az adózók igényeinek megfelelő kiszolgálását, a lehe­tőség szerinti egyszerűbb eljárá­si rendet, a segítőkészebb hoz­záállást kiemelten kezelik. HEGEDŰS SZABÓ ANDREA Ki sárkány nyergében száll fölébe... A Cserháttól a Mátráig megyeszerte illegális szemétlerakatokban „gyönyörködhet’ (Folytatás az 1. oldalról) A klub működtetéséhez, sokoldalú tevé­kenységéhez jelentős részben egy a tavalyi év folyamán létrehozott társaság szolgáltatá­sainak révén teremtik elő a szükséges anya­giakat. A szintén pásztói környezetvédő csoport­tal közösen nemrégiben újból elkezdték a hulladékhalmok számba vételét Nógrád me­gyében. Tapasztalataik szerint minden tele­pülés körül lehet ilyeneket találni, s nem pusztán azért, mert az adott önkormányzat időről időre nem próbálja újra és újra felszá­molni az illegális lerakatokat. Ám a gondok és a tonnányi szeméthegyek a lakosok nem megfelelő szemlélete, a velük szembeni erélytelen fellépés miatt időről időre újra­képződnek. Azt is elszomorítónak tartják, hogy egy- egy szabadidős gyermekrendezvény után is rengeteg szétdobált műanyag flakon és más csomagolóanyag, papír zsebkendő marad hátra. Ebből látszik, hogy már a legkiseb­bek esze sem úgy jár, ahogyan a jövőjük azt megkívánná tőlük. Helyenként maguk az önkormányzatok is ott találhatók az illegá­lis szemetelők sorában például azáltal, hogy az általuk megbízott kivitelezőket nem el­lenőrzik, így azok például aszfalttörmeléket halmoznak fel, „várakoztatnak” városon be­lül vagy kívül, ami egyaránt veszélyes a kör­nyezetre. A Nyikom klub és a környezetvédő cso­port természetvédőinek észlelései szerint a Kövicses-patak mentén, a hasznosi víztáro­zó, illetve Mátrakeresztes környékén is sok a hulladék. Sándor Istvánnak és kevéske kör­nyezetvédő segítőtársának az a véleménye, hogy nagyrészt a politikusok hozzáállásán múlik, mennyire lesz gyors a problémakör felszámolása. ____________________________________________________IMIHAUK J.) D r. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet és Király László György ■ Jeles embereket adott Gyarmat az országnak Filmet is készített a 30-as évek Fehérvár]áról a történésznő Demeter Zsófia művének címével eljátszva valóban örvendezhet Székes- fehérvár, a királyi város, hogy a balassagyarmati származású tudós hölgy személyében ilyen neves kutatót, helytörténészt kapott. Nem túl­zás azt mondani, hogy Demeter Zsófiának szinte kisujjában van Fehér­vár története. Ahogy előfordult az is, hogy a dunántúliak gazdagították Balassagyarmat szellemi életét, s lettek annak meghatározói, most mind­ez fordítva történt. Egy balassagyarmati épült be teljesen a lehető legma­gasabb színvonalon egy dunántúli város életébe. Balassagyarmat A Petőfi Sándor Általános Iskola és a Balassi Bálint Gimnázium elvégzése után Demeter Zsófia bekerült a debrece­ni Kossuth Lajos Tudományegyetem francia-történelem szakára. Ekkorra megismerkedett férjével, a néprajzkuta­tó Lukács Lászlóval, s mivel Székesfe­hérváron két muzeológusi állást hirdet­tek meg, mindketten a Szent István Ki­rály Múzeumba kerültek. Habár Zsófia az ókor történetéből írta szakdolgoza­tát, újkori történészi állásba került egy akkor régészeti profilú múzeumba. Elő­ször évfordulók kapcsán rendezett kiál­lításokat: például Beethovenről, Sajnovics Jánosról, Szekfű Gyuláról, Brunszvik Terézről. A pákozdi csatára emlékező két nagy tárlat is az ő nevéhez fűződik 1998-ból - új, bécsi forrásanyag­okkal ellátva. Ekkor jött az igazán nagy téma, Székesfehérvár uradalmi gazdál­kodása a XVIII-XIX. században. 1688- ban Fehérvár felszabadult a török ura­lom alól, s a kukoricatermelő vidéken nagy állattartás folyt: marhacsordák, juhnyájak jelentek meg a környéken. Demeter Zsófia 1985-ös doktori disz- szertációja A mezőföld uradalmairól szólt. E hatalmas témából egy uradalmat választott ki később, az 1950-ig Veszp­rém megyéhez, aztán Fejér megyéhez tartozó 32 ezer holdas 1870-ig működő enyingi Batthyány hercegi uradalmat. Ti­zenöt évig tartott e terület kutatása, a ren­geteg irat kibogozása a levéltárakban. A Batthyány Fülöp nevéhez fűződő birtok állam volt az államban. Demeter Zsófia kandidátusi disszertációját e té­mában írta. Az európai hírű növényne- mesítők, kertészek sorában feltűnt szá­mára az 1841-től 70-ig a birtokon műkö­dő Farkas Imre tiszttartó alakja. Kitűnő vezető volt, szakcikkeket írt a vetőgép­ről, mindent pontosan lejegyzett az uradalom életéről. Az 1860-as években már nem Veszprém, hanem Fehérvár lett a piaci súlypont. Egy szerencsés vé­letlen folytán derült ki a ciszterci gim­názium értesítője alapján - melyet Zsó­fia fia hozott haza - hogy Farkas Imre unokája, Klebelsberg Kunó későbbi ok­tatásügyi miniszter volt. Az 1980-as években fotóanyag gyűj­tése alapján Demeter Zsófia tanulmá­nyával műfaj teremtő könyvet adtak ki Székesfehérvár anno... címmel. E képesalbumszerű mű átmenet a szak­könyv és az idegenforgalmi kiadvány között. Tavaly született meg a folyta­tás Gelencsér Ferenc fotóival, Demeter Zsófia szerkesztésével és tanulmányá­val, Örvendezz, királyi város! címmel. E könyv kifejezetten az 1930-as évek Fehérvárjárói szól: új szobrairól, terv­szerű műemlékvédelméről a műemlék jellegű cégfeliratokról és portálokról, az újfajta parkok, a színes díszkivilá­gítás megjelenéséről. A belváros még ma is e korszak hangulatát idézi. Úgy­szintén az elmúlt évben született meg a Zámoly című könyv a Száz magyar falu sorozatban. Demeter Zsófia írta meg a község történetét, míg zámolyi származású férje, Lukács László nép­rajzi szempontból vizsgálta meg szü­lőfaluját. A püspöki levéltárban tett kutatások során kiderült, hogy a színmagyar, köz­ségben katolikus svábok letelepültek, akik az idők folyamán elmagyarosodtak. S ez még mind nem elég! Filmet is készített a balassagyarmati születésű történésznő a 30-as évek Fehérvárjáról. Ennek alapja egy 1934-39-ben forgatott kéttekercses amatőr film volt, melyet az új változatban fehérvári idősek, lokál- patrióták kommentálnak városukra, az elhaltakra emlékezve. Valódi polgári városi társaság jött lét­re Demeter Zsófia és férje közreműkö­désével Fehérváron. A történelem az apró részletekben élhető meg igazán - vallotta a kutatónő, kit oly nagy szere­tettel fogadtak szülővárosában, hogy zsúfolásig megtelt a helytörténeti gyűj­temény székháza. A könyv címét egy kicsit átalakítva: örvendezhet Balassa­gyarmat, hogy ilyen jeles embereket ad az országnak. SZABÓ A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents