Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-28 / 50. szám
2003. FEBRUÁR 28., PÉNTEK NAPLÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁL IS A város szellemi műhelye Balassagyarmat A Madách-díjas Madách Imre Városi Könyvtár hosszú évek színvonalas munkájával nem véletlenül érdemelte ki a nagy erkölcsi elismerést. Mondhatjuk, hogy az Orosz- lánné Mészáros Agnes vezette intézmény Balassagyarmat szellemi központja, a település kulturális életének mozgatórugója. Hetente 61 és fél órában tartanak nyitva, fiókkönyvtárként üzemeltetik a Dózsa György Általános Iskolában fenntartott intézményt, az ipolyszögi könyvtárat és a helytörténeti gyűjteményt. Letéti anyagot visznek ki az idősek otthonába és az idősek klubjába. A dokumentumokat számítógépes könyvtári rendszerben tartják naprakészen nyilván. A képi információhordozókat digitalizálták az elmúlt öt évben. Tájékoztató munkájukban egyre nagyobb szerepet kap az Internet. 1999. december 3-án áttértek a korszerű számítógépes kölcsönzésre. Évente 4300-4700 olvasó iratkozott be a könyvtárba, ez a lakosság 24-27 százaléka, s a látogatók száma 62-72 ezer között Balassagyarmat A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola galériájában Lengyel Péter művész-tanár alkotásaiból nyílik kiállítás március 3-án, hétfőn 17 órakor. A tárlatot Demus Iván alpolgármester mozgott. Az alapfeladatokkal összefüggő kiegészítő tevékenységként felnőttek számára számos alkalommal rendeztek programokat, kiállításokat, író-olvasó és művésztalálkozókat, könyvpremiereket, konferenciákat, emléküléseket, tudományos tanácskozásokat, valamint ismeretterjesztő előadásokat. Az évente visszatérő legfontosabb ünnepséget, a januári Ma- dách-ünnepség, az áprilisi költészet napja, a május-júniusi ünnepi könyvhét, a szeptemberi Balassagyarmat barátainak találkozója, az októberi őszi emléknap és a decemberi karácsonyi összejövetel. A könyvtár tervezi két nagy múltú közösség életét. A honismereti kör programjait a helytörténeti gyűjteményben tartják, míg a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság foglalkozásait a könyvtárban rendezik meg havonta. Huszonöt éve foglalkoznak könyvkiadással. A Honismereti Híradót 1978-tól jelentetik meg, s az elmúlt öt évben megjelent e sorozat millenniumi kötete és két ifjúsági különszám is. Bácsik Katalin három verseskötetét, a Röpke ívek három antológiáját és Szabó Károly három művét jelentették meg. nyitja meg. A műveket április 8- ig tekinthetik meg az érdeklődők, munkanapokon: 8-18 óra között. A Balassagyarmaton 1950-ben született művész vallja: a világ kimeríthetetlen gazdagsággal bír. Képünk illusztrá- ció: Lengyel Péter rajza. _____■ L engyel Péter tárlata Egy rejtett ékszer - A szerb templom története Balassagyarmat főutcájának meglehetősen egyhangú panelházsorát egy kis átjáró szakítja meg, melyen keresztül mintha egy csodavilágba csöppennénk. Hirtelen beszippanthatjuk a történelmi város levegőjét, elénktárul a parányi, hagymakupolás, bizánci stílusú, kápolnaszerű szerb templom, s mögötte rögtön ott a varázslatos Óváros tér, letűnt évszázadok tanúja... Balassagyarmat 1785-ben szentelték fel Gyarmat eredeti görögkeleti templomát, a balkáni török hódoltság miatt Magyarországra menekült, s az Ipoly mentén is megtelepülő szerb kolónia részére. A jelenlegi épülettől kb. 20 méterrel távolabb helyezkedett el kőfallal körülvéve. Ikonosztázát - ahogyan azt Majdán Béla és Reiter László könyveiből megtudjuk - az a Mihailo Zsivkovics festette 1815-ben, aki a szentendrei híres Blagovestenszka templom ikonfestője is volt. 1908-ban a szerb népesség erős megfogyatkozása miatt lebontották az eredeti templomot, s a jelenlegit 1911. november 30-án szentelték fel. Érdekes adalék az, hogy a felszentelést Margitovics Kornél siklósi görög katolikus lelkész esküvője követte Torbicza Ilona úrleánnyal. A pici előtér jobb oldalán fekete márványtáblát láthatunk, cirill betűs szerb szöveggel, mely közzéteszi, hogy a templom Ferenc József császár uralkodása alatt épült Bogdánovics Lucián szerb pátriárka közreműködésével. 1911-ben 12 görögkeleti hívőt tartottak számon a gyermekekkel együtt. 1945-ben öt román katona halt hősi halált városunkban egy akna hatástalanítása közben. Ortodox szertartással temették el őket, koporsóikat a menet e templom elé kísérte, s valójában ez volt az utolsó nagyobb súlyú szertartás. Lassacskán elfogytak a szerb hívek, akik főként növényekkel, gabonafélékkel, nemesfémmel kereskedtek, s a második világháború idején az Óváros téren még álltak patinás kereskedőműhelyeik, üzleteik. A kis templom a '60-as évek elejéig működött, főleg húsvétkor tartottak szertartásokat, majd raktár lett az épületből, melynek nem volt gazdája. A szentek képével ellátott ablakait betörték, a bejárat fölötti színes mozaikképet, a Pantokrátor Krisztust elvitték. Az egykori képen Jézus az evangélium könyvét tartotta kezében, alul színaranyból, a tetején mozaikból készült a mű. Ha rekonstruáljuk a templom eredeti állapotát, elöl volt látható a szent család ikonja, mellette oldalt a szószék, ennek oldalán egy fehér márványkereszt foglalt helyet, s ezek előtt állt az oltár, melyre egy lépcsőn keresztül lehetett fellépni. Az oltárt korlát választotta el a hívőktől. A templomot gyertyatartók díszítették, dúsított aranyozással, valamint egy freskó az utolsó vacsoráról, a mennyezetet pedig kékre festették ragyogó csillagokkal ékesítve. Az ülőhelyek és a karzat is aranyozott volt. A talapzat alatt két méter mélyen temetkezési helyet alakítottak ki. Az 1970-es évek elején a kegytárgyak, köztük a tabernáku-- lum, két ikon, Zsivkovics iko- nosztáza is, két kehely, egy több száz éves Biblia, valamint néhány miseruha Szentendrére került. A roskadozó épületben 1986-ban műfalat emeltek, 1988-tól pedig az addigra a városi tanács tulajdonába került templom a Horváth Endre Galériának adott otthont. Jelenleg mint szerb templomi kiállítóterem működik, ahol kéthavonta rendeznek tárlatokat Csemniczky Zoltán és Pénzes Géza szervezésében. A szerb templom történetének ismertetése azonban nem lenne teljes a bűbájos kedvességű Bozóki Mária tárlatvezető említése nélkül, aki rengeteget tud az épületről és sugárzik róla, mennyire szereti munkáját és a templomocskát. Az 1926-os születésű, tősgyökeres balassagyarmati hölgy kitűnő eredménnyel végzett a Balassiban a híres Szász Lajos tanítványaként. Mindig is a művészetek, az irodalom, a latin és a francia nyelvek érdekelték. Gyermekek korrepetálásával szinte maga taníttatta magát... Bírósági iktatói munkájából 1953-ban politikai okok miatt távolították el. 1957-től társadalombiztosítási ügyintéző lett, egészen 1982-es nyugdíjba vonulásáig. S ekkor visszatért a régi szenvedély: a művészet. Először a Palóc Múzeumban vállalt teremőri munkát, majd a szerb templomban. Mint elmondta, a modern alkotásokat megfejtendő keresztrejtvénynek tartja, ahol minden vonalnak jelentősége van, s a képzőművészet éppúgy, mint az irodalom, mindig az adott kor lelkét tükrözi. SZABÓ A. Élhetőbb város az Ipoly partján (Folytatás az l. oldalról) hogy a 770 literes szabványos tároló egyszeri ürítési díja 2010 forint + áfa, s a városüzemeltetési kht. felmérés alapján dönti el, hol indokolt e tárolók elhelyezése. Lehetőség lesz kisebb gyűjtőedények használatára is. Elfogadták Balassagyarmat infrastruktúra-fejlesztési koncepcióját, melyben legfontosabb tényező a közúti közlekedés. Várhatóan javulni fog a belváros közlekedési helyzete, az északi elkerülő út első ütemének megépülésével. Folytatni kell a további közműépítéssel nem érintett utcákban a burkolatok felújítását, s kívánatos megoldani a buszállomás áthelyezését a városháza mögötti szűk területről. El kell kezdeni a kerékpárút-hálózat megvalósítását is. Fontos a közvilágítás korszerűsítése, a vízelvezetési rendszer megoldása. A regionális vasút, az urbanizáció, a belváros rekonstrukciója, a Civitas Fortissima-emlékpark megtervezése, a Köztársaság tér kivilágítása, valamint a gázhálózat fejlesztése a Nyírjesben, szintén bekerült a koncepcióba. A 2003-as évi út- és járdaépítési feladatok meghatározására a képviselők felmérései alapján kerül sor, a hóolvadást okozta károkat is tekintetbe véve, s a fontossági sorrendet szem előtt tartva. A telekkialakítások ügyét szintén tárgyalta a testület. A közművesített telkek értékesítése jelentős bevételt hozhat az önkormányzatnak. Hatmillió 720 ezer forintot különítettek el e célra a költségvetési tartalék terhére. Az ülésen értékelték a 2002-es év gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak magas színvonalú ellátását, mely az uniós elvárásokhoz igazodik. Rendeletet hoztak a városatyák a júniusi és augusztusi szúnyogirtásról, mely vegyszeresen, valamint légi járműről történik majd. A parlagfű elleni védekezés érdekében azokon a területeken, ahol a gyommentesítés kézi munkaerővel nem oldható meg, közhasznú munkások munkagépekkel, vagy vegyszeresen fogják végezni a gyomnövény irtását. A kiszabható növényvédelmi bírság legkisebb összege 20 ezer forint, legmagasabb összege pedig 1 millió forint lehet. SZABÓ ANDREA Bár egy bizonyos német filozófus, nevezetesen Johann Gottfried Herder (1744-1803) azt jövendölte, hogy a magyar nyelv a huszadik század elejére ki fog halni, s ezzel együtt - tekintve, hogy „nyelvében él a nemzet” - a magyarság is elenyészik majd a történelem süllyesztőjében. Ehhez képest „köszönjük, megvagyunk”, sőt mára odáig jutottunk, hogy - annyi viszontagság, keserves tapasztalat után - hamarosan nemcsak a keresztény Európa részesei lehetünk, hanem az Európai Unió néven ismert politikai, gazdasági közösségé is. Érdekes, hogy kulturális értelemben már régen befogadtattunk, mégis éppen a nemzeti hagyományok, értékek féltése, védelme kapcsán merül fel sok szkeptikus vélemény. Annyiból talán jogosan is, hogy hazánkkal egy kis nép kerül az unióba, egy olyan ország, amelynek különleges nyelvét viszonylag kevesen beszélik, s amellyel a más anyanyelvűek szinte csak kuriózumszerűen ismerkednek. Továbbra is De szerencsére az új tagokkal bővülő Európában az anyanyelvhasználat megmarad a helyi emberi-társasági, valamint a hivatalos társadalmi érintkezés, a kommunikáció legfontosabb eszközének éppúgy, minthogy a törvénykezés, az oktatás gyakorlata, a szépirodalom művelése sem képzelhető el sehogyan másként. A nyelvet mint nemzeti létünk folytonosságának szimbólumát, azonosság- tudatunk letéteményesét, bizonyos tradícióink őrzőjét nem fenyegeti tehát semmilyen veszély abban az Európában, amelyben azonban kétségtelenül köny- riyebb lesz (és már eddig is az volt) továbbtanulni, munkát vállalni, eligazodni, egyáltalán élni azoknak, akik jártasak az úgynevezett világnyelvekben, társalgási szinten beszélnek például angolul, németül, franciául. Ugyancsak nem mennek veszendőbe azok a sajátos kulturális értékek, hagyományok sem, amelyeket szintén évEUROPARA TEKINTÜNK „nyelvében él a nemzet” századok során hozott felszínre, halmozott fel népünk, amit a művészet, a tudomány magyar kiválóságai megalkottak. Hiszen a mi tudásunk, a mi művészetünk, a mi szokásrendünk újabb színfoltját jelentheti az eleve az egyetemességre, a sokszínűségre épülő multikulturális berendezkedésnek. Biztató, reményteli jövőt, sőt garanciát jelenthet kultúránk sajátosságainak megtartásában, hogy továbbéltetésük nemcsak számunkra fontos, hanem közös érdek is. Mi nem abban tudunk, akarunk versenyképesek lenni másokkal, hogy miként vesszük át, hogyan adaptáljuk a nagyobb, a fejlettebb országok kulturális „termékeit”, hanem eredetiségünkkel, specialitásainkkal, a csak ránk jellemző arculat, életforma bemutatásával. Ebben a világörökségként számon tartott látványosságoknak, a vidéki Magyarországnak, a falvaknak és városoknak, a természetvédelmi területeknek éppúgy komoly szerep jut, mint Budapestnek, amely világvárosi léptéke, természeti és építészeti szépsége és barátságos hangulata, társasági élete miatt mindig is vonzó célpontot jelentett a kül földieknek (is). Miért éppen . az uniós tagság változtat- L na ezen? yV Ez az optimista alapál- lás nemcsak jól hangzó _a elveken, nemcsak az ak- tuális megállapodásokon, szerződéseken —V nyugszik, hanem az el- ^ múlt tíz esztendő gyakor- ^ lati tapasztalatain is. Az eddigi " tagországok - amelyek között akadnak azért kisebbek is, így Dánia, Finnország, Írország - egyikében sem okozott gondot a kulturális szuverenitás megőrzése, az önállóság biztosítása. Sőt felértékelődött, úgymond „piacképesebb” lett az úgynevezett nemzeti kultúra. Példaként gyakran hallani az ír népzenéről, amely úgy látszik, hogy éppen az ország uniós tagsága révén vált népszerűvé szerte Európában. Kedves Olvasónk! írásainkat megtalálják az Interneten (www.nogradme- _/\gyeihirlap.hu), megfogalmaz- T hatják kérdéseiket is, meyy lyeket „UNIÓ” jeligére ' '' címünkre - Salgótarján, Erzsébet tér 6. - levél- ben juttathatják el. Június végéig minden szombaton szerkesztő- ségünk üzenetrögzítős Y telefonon, a 32/416-455- ös számon várja a témával kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, kérdéseiket, melyeket lapunk hasábjain válaszolunk meg. A ROVAT A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
