Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-27 / 49. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. FEBRUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Csohány Kálmán, özvegye gondolataival Nemrégiben Pásztón járt Csohány Kálmánná, a neves művész özvegye, aki ezúttal is számos Csohány-alkotást adományozott a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolának. Szívesen jár férje szülővárosába.- Mit lehet tudni önről és hogyan találkoztak Csohány Kálmánnal?- Én magam hódmezővásárhelyi születésű vagyok, ott jártam ki az általános, majd a középiskolát. Előbb tanítóképzőt végeztem Budapesten, utána Szegeden a tanárképzőt. Később Cinkotára kerültem egy tanfolyamra, Csohány Kálmán akkor Soltész Nagy Anna baráti köréhez tartozott, nekem is voltak ott ismerőseim. Ott találkoztunk, több közös kiránduláson vettünk részt. Egyik alkalommal elhozta Anatole France Nyersforgató Jakab meséi című könyvét, hogy olvassam el és utána küldjem vissza. Visszaküldtem és a válaszban Kálmán, tudatta, hogy szeretné felvenni velem a kapcsolatot, újam meg, mi a véleményem. Megírtam, sőt utána rendszeres levélváltások következtek. Együtt szilvesztereztünk, majd 1953 márciusában a családom előtt bejelentettük, hogy szeretnénk összeházasodni, ami május 7-én meg is történt.- A házasságkötés után, hogy alakult a sorsuk?- Én Budapestre kerültem tanítani, Kálmán hosszabb időkre elment művésztelepekre, ipari kiállításokra tablókat készített pénzkeresés céljából. Az irodalom érdekelte, sokat olvasott, mindig irodalmi illusztrációkat készített. Többek között Tamási Áron Ábel című trilógiájából készített grafikákat. A megrendelésre készült munkákkal mindig küszködött, azt szerette, ami belülről jött. Néhány év múlva fordult a kocka, majolikával kezdett foglalkozni, sokat járt Hódmezővásárhelyre a majolikagyárba. Salgótarjánban, a Karancs Szálló bárjában majolikafalon az Énekek éneke, című alkotást formázta meg. Emellett sok helyen megtalálhatók munkái. Pásztón is volt egy majolikafala a volt áruházban, amely az átalakításkor megsemmisült.- A majolika után milyen művészeti ág következett?- Rézkarcokkal foglalkozott, litográfiákat készített Miskolcon, a művésztelepen. Sokat dolgozott a képzőművészeti szövetségben, amelynek tagja volt. Ebbéli munkájából sokat járt külföldön is. Éveken át Hajdúböszörményben a nemzetközi művészeti tábor vezetője volt.- Milyen volt a kötődése szülővárosához, Pásztóhoz?- Nagyon kötődött, 19 éves koráig itt élt. Nagy törés volt életében, amikor édesanyja meghalt és a mostohája nem volt kedvérevaló. Évek múltával azonban egyre szorosabb kapcsolatba került Pász- tóval, egyre több kiállításon mutatták be alkotásait. Nagy lelkesedéssel szervezte a Pásztoréi elszakadt társak szövetségét.- Csohány Kálmán segítette művésztársait is.- A Magyar Képzőművészeti Alapnak vezetőségi tagja volt. Az állam által akkoriban megvásárolt alkotásokból segítették a művészeket. Ebből a gyűjteményből válogattak Pásztó város számára is. Ez képezte a pásztói galéria alapjait. Kálmán egy kiállításnyi anyagot adományozott alkotásaiból Pásztónak. Amikor Pásztó a városi címre pályázott, a pályázatban kiemelték, hogy milyen komoly művészeti gyűjteménye van a városnak.- Csohány Kálmán fiatalon halt meg, akkor, amikor még sokat alkothatott volna.- 1980-ban halt meg nagyon súlyos betegségben. Halála után eltelt huszonhárom év alatt több emlékkiállítást rendeztem alkotásaiból ezek között voltak tusrajzok, grafikák és akvarellek is. Alkotásai az ország számos helyén megtalálható és nagyon sokat őrzök én is.-Ön is sokat jár Pásztora.- Valóban, nagyon sok barátom van itt. Szinte minden rendezvényre meghívnak. A Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolának eddig 26 Csohány-alkotást adományoztam.- Mivel tölti napjait manapság?- Az előbbiekben említettem, hogy sokat leveleztünk Kálmánnal, ebben a zenéről, irodalomról. Ezeket a leveleket gépelem át két gyermekemnek, Kálmánnak és Klárának. Mindketten műszaki egyetemet végeztek, egyikünk sem hitte, hogy humán beállítottságunk után gyermekeink a műszaki pálya felé orientálódtak. KEREKES LAJOS Negyedszázad a zenepedagógiában Petőfi verseit mondták Pásztón a Teleki László Városi Könyvtárban rendezték meg a kultúra napját. A versenyen negyvenkilenc kisdiák mondta el Petőfi verseit. Az alsó tagozatosoknál Kovács Zoltán, (Szurdokpüspöki Általános Iskola), Seres Lóránt (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Pásztó), Till Anilla (Dózsa György Általános Iskola Pásztó) sorrend alakult ki. Különdíjat kapott Gubinyi Valentina (Gárdonyi Géza Általános Iskola, Pásztó) A felső tagozatos tanulóknál Herczeg Hajnalka (Dózsa György Általános Iskola, Pásztó) bizonyult a legjobbnak. A második, illetve a harmadik helyezést Orosz Gergely (Mátraszőlősi Általános Iskola), Hényel Brigitta (Csécsei Általános Iskola) érték el. Különdíjat kapott Nagy Réka és Makuch Csaba (Gárdonyi Gé- za Általános Iskola). _______ke L iterátum a Dózsában A hét végén került sor Pásztón a Dózsa György Általános Iskolában került sor a Literátum országos nyelvi verseny egyik elődöntőjére. Tóth Gáborné angol szakos tanárnőt, a verseny helyi rendezőjét kérdeztük a részletekről. Az elődöntők az ország tíz városában, egy időben zajlottak, Pásztón Nógrád és Heves megye diákjai vettek részt ezen az írásbeli tesztfeladatmegoldásból álló megmérettetésen. Ötvenegy tanuló két, angol, illetve német nyelvből adott számot a megszerzett ismeretekről. A dolgozatokat, valamennyi elődöntő helyszínéről Nyíregyházára küldik, ott kerül értékelésre és azután kerül sor majd az eredményhirdetésre. A versenyt második alkalommal rendezték meg Pásztón. K. L. Közel negyedszázada tanítja a fiatalokat a hegedülés művészetére Oraveczné Orsó Erzsébet, a pásztói Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanára.- Hogyan kezdődött a zene iránti elkötelezettsége?- Kisterenyei születésű révén, Nagybátonyba jártam az ottani zeneiskolába, hegedű szakra. Ezután Budapesten a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytattam tanulmányimat, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán szereztem zenetanári diplomát.- Milyen diplomamunkát kellett leadnia?- Az írásbeli szakdolgozatomat a Zene és társadalom címmel írtam meg. A gyakorlati részben pedig diplomakoncerten Bach Szóló szonátáiból mutattam be részleteket. Ez minden hegedűsnek mérföldkő, e nélkül nem adnak diplomát. A másik darabként pedig Bhrams A dúr szonátáját adtam elő. A végzés után kerültem vissza Nagybátonyba, ahonnan évekkel ezelőtt elindultam. Ez volt az első munkahelyem. Később - 1993-ban - amikor a pásztói zeneiskola önállóvá vált, átkerültem ide.- Kikkel foglalkozik az órákon?- Minden gyerekkel, aki hozzám jelentkezik, hogy hegedülni akar. Eddig mindegyik tanulóm végigcsinálta, sőt vannak, akik a helyi gimnáziumban továbbtanulva visszajárnak tanulmányaikat folytatni.- A tanítás mellett milyen zenei elfoglaltságai vannak?- Játszom, illetve játszottam zenekarokban. Először a nagy- bátonyi koncertzenekar tagja voltam, még a tanulóévek alatt is. Országos fesztiválhangversenyt nyertünk. Sajnos ez a zenekar már a múlté, megszűnt. Jelenleg a salgótarjáni szimfonikus zenekarban játszom, én vagyok a koncertmester. A Rajeczky Benjamin Zeneiskola tanárainak zenekarában is rendszeresen fellépek. A zenélés mellett hangversenyeket szoktam szervezni növendékeimnek, félévente kettőt, hármat.- Hány tanítványa van jelenleg?- Húsz gyermeknek szeretném átadni a hegedülés tudományát. Klasszikus hegedűt tanítok nekik.- Mint zenetanárnak van-e kedvenc zeneszerzője, zenéje?- Kedvenceim közé tartozik a barokk zene, kedvenc zeneszerzőm pedig Vivaldi. KEREKES L. NÓGRÁD ± HÍRLAP tarjanz T ATI ka 2003. március 22., 16 óra őóz séf Attila Művelődési Központ Szeretsz szerepelni? Kipróbálnád a világot jelentő deszkákat? Úgy gondolod, hasonlítasz Britney 5pears-re, vagy a Los Ketchup tagjaira? Esetleg táncolni is tudsz? Akkor itt a helyed, tiéd a5zínpad! JELENTKEZZ! Akár egyedül, vagy barátaiddal a JAMK-ban Andrássy Nóránál (Fö tér 5.) Határidö;2003.rnárcius 10. Régi vágya teljesült Huszonnyolcadik éve dolgozik a pásztói Margit Kórházban Szakolczai Györgyné, a szülészet-nőgyógyászat főnővére, egyben a kórház ápolási igazgatóhelyettese.- Hogyan került az egészségügybe?- Ennek hosszú története van. Csécsén születtem, a továbbtanulás lehetősége különböző okok miatt nem adatott meg. Elmentem Budapestre dolgozni, három műszakba, egy gyárba. Munka mellett mégis úgy gondoltam, tanulnom kellene, beiratkoztam a közgazdasági technikumba. Ennek hatására kiemeltek a termelőmunkából és előbb könyvelő, majd utókalkulátor lettem. Közben édesanyám megbetegedett: haza kellett jönnöm. Salgótarjánban folytattam tanulmányaimat és Pásztón az álíami gazdaságban lettem bérelszámoló. Itt lép közbe az egészségügy, ugyanis negyedikes közgazdaságis koromban a záróvizsga után nem érettségiztem le, mivel megtudtam, hogy Salgótarjánban akkor indult az utolsó kétéves ápolónőképző tanfolyam. Váltottam hát az egészségügyre, régi vágyam teljesült, szülésznő lehettem.- Mikor került jelenlegi munkahelyére?- Miután 1975-ben elvégeztem a kétéves tanfolyamot, a pásztói kórház szülészetére kerültem. Később gimnáziumban leérettségiztem, majd 1988-ban adódott lehetőségem arra, hogy szülésznőképzőt elvégezzem, pedig már nem is reméltem, hogy ez sikerülni fog. Az osztály minden részlegénél dolgoztam, mindenhol otthon vagyok. Szakmai fejlődésem érdekében továbbtanultam, elvégeztem az osztályvezető-ápoló és asszisztensképzőt és megszereztem a felsőfokú szakápoló-végzettséget is.- Mikor lett főnővér?- 1995-ben neveztek ki a szülészeti és nő- gyógyászati osztály főnővérévé, és mintegy fél esztendeje vagyok a kórház ápolási igazgatóhelyettese.- Milyen a nővérgamitúra és milyen a kapcsolata a beosztottaival?- Elmondhatom, hogy az eltelt 28 év alatt nagyon sok kollegával dolgoztam együtt. A jelenlegi nővérek egy része, miután elmegy szülni, nem jön vissza, inkább egy műszakos munkahelyet keres. Ami a korosztályokat illeti, egyre kevesebb az idősebb nővér. Minden kollégám szakmailag jól felkészült, igyekszik mindegyikük továbbképezni magát, folyamatosan szerzik meg a felsőfokú szakápolói végzettséget. Ami a kapcsolatokat illeti, igyekeztem jó kollegiális viszonyt kialakítani, a nővérek bizalommal fordulhatnak hozzám, megbeszéljük a problémákat, igénylik és elfogadják tanácsaimat. Büszke vagyok rájuk, hiszen egy jól összeszokott, szakmailag jól képzett csapatot alkotnak, akik szeretnek együtt dolgozni.- Mint szakmabeli, hogy ítéli meg a születések számát napjainkban?- Az elmúlt években csökkenő tendencia volt a jellemző, mostanában viszont mintha a csökkenés megállt volna. Ebből még nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, de hosszabb idő elteltével már igen.- Milyen pozitív emlékei vannak pályafutásáról?- Hosszú pályafutásom alatt sok izgalmas dolgot átéltem, voltak problémás esetek is. Aktív szülésznő koromban, egy évben hat T Szakolczai Györgyné kétikres szülésből négy esetben én segítettem a világra a piciket.- Milyen a családi háttere?- A férjem agrármérnök, húsz éve dolgozik a tejiparban, a fiam informatikusként dolgozik Pásztó egyik nagy vállalatánál, a lányom pedig végzős óvodapedagógus. KEREKES
