Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-25 / 47. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. FEBRUÁR 25., KEDD HARANGSZÓ HOLLÓKŐRŐL. Ezen a héten minden délben a hollókői római katolikus templomból szól a harang a Kossuth rá­dióban. A falu templomának tornyában két harang lakozik: a dél­időben megszólaló két és fél tonnás harangot 1959-ben öntötték Budapesten. _____________________________________fotók, rigó t. T ARJÁN! TÁTIKA Jelentkezési lap /s/eved:..................................................... C ímed:...................................................... Iskolád: ................................................... K orod: ...................................................... T elefonszámod:.................................... Bemutatni kívánt műsorszám címe: __________________________ e lőadója:................................................. id őtartam a:._......................................... c soport esetén a tagok száma:......... t agok neve:____________________ a kJirtte NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP Beküldendő a József Attila Művelődési Központ címére. 3l005algótarján,Pf.: 100. Kis idősotthon, sok várakozóval A szécsényi Ferences Betánia Idősek Otthona, hosszú évek óta telt házas működésével járul az elmagányosodott hatvan éven felüliek biztonságos ellátásához. | Az intézmény szinte már a meg­nyitásakor kicsinek bizonyult, folyamatos a várólistája, jelenleg ( huszonhatan szeretnének ide | bejutni. A ferencesek idősottho­nának férőhelyei mintegy har­minccal bővülhetnek majd, ugyanis a kolostor melletti ingat­lant visszakapta a rend: ebben az épületben azonban jelenleg a városi óvoda működik. ■ Szécsényi eseménynaptár FEBRUÁR 28.: Farsangi hang­verseny, bál a művelődési házban. MÁRCIUS 1.: Jegyeskurzus a plébánián. (Oktatás a leendő há­zastársak számára). MÁRCIUS 3.: 10 és 14 órakor gyermekszínház a művelődési házban. MÁRCIUS 3.: 17 órakor a kert­barátkor farsangi estje. MÁRCIUS 4.: A színjáték tan­szak növendékei Bátonytere- nyén mutatják be a Kaméleo- nidász c. színművet. MÁRCIUS 5.: Hamvazószerda (A nagyböjti időszak kezdete.) MÁRCIUS 8.: Nőnapi megem­lékezés a város intézményeiben. MÁRCIUS 10.: 16 órakor nőnap a nyugdíjasok klubjában. MÁRCIUS 11.: Nyílt nap a Kipp-kopp óvodában (Hajnald Lajos út 7.) MÁRCIUS 12.: Nyílt nap a Me­sekuckó óvodában MÁRCIUS 12.: Nyílt nap a Cseperedő óvodában (Magyar út 13.) MÁRCIUS 12.: 17 órakor a mű­vészeti iskola színjáték tansza­kán tanulók hangversenye. MÁRCIUS 15.: Az 1848-as for­radalom és szabadságharc évfor­dulója alkalmából rendezett vá­rosi ünnepség. Fáklyás felvonu­lás, ünnepi köszöntő, műsor, ko­szorúzás és a „Szécsényért” ki­tüntetés átadása. MÁRCIUS 15.: Plébániai nagy­böjti lelki nap. MÁRCIUS 19.: 18 órától jazz- koncert a Santa Fe együttessel a művelődési házban. Szólóéne­kesük: Beszkid József. MÁRCIUS 20.: 17 órakor a mű­vészeti iskola növendékhangver­senye. MÁRCIUS 22.: 10 órakor a har­madik megyei rejtvényfejtő verseny. MÁRCIUS 27.: Rákóczi-szüle- tésnapi megemlékezés. A városi önkormányzat és a vá­rosunkban Rákóczi nevét viselő intézmények, szervezetek meg­emlékezése a fejedelemről. Ko­szorúzás. MÁRCIUS 27-28.: Körösi Apró elbeszélések nagysága Pintér Sándor hat plusz egy szépírása egy áj kiadványban Vajon hányán tudhatnak arról, hogy az egy­kori ludányi uradalom fáskertjében álló szá­zados hárs alól vezényelte Rákóczi az Ipoly- völgyi kuroc-labanc ütközetet? S ki mit szól ahhoz a megfigyeléshez, hogy az állatok vi­lágában sem csupán a létfenntartási ösztön az egyedüli mozgatóereje a küzdelemnek? És hogy valahol ennek következményeként vált lakatlanná a ludányi kastélykert üveg­házának tetején a hosszú évekig népes gó­lyafészek? Az etesi születésű polihisztor, Pintér Sándor „apró elbeszélései” ezt is el­mondják érdekesen, olvasmányosan, ked- ves-palócosan, elgondolkoztatva az olvasót életről, természeti törvényszerűségekről, ne­mes érzésekről. „Holléte ismeretlen”, áll az elszomorító, záróje­les megjegyzés az ajánlóban időrendben felsorolt művei közül néhány mellett. Minden korok olva­sója ezért külön hálás lehetne Gaksik Zsolt szécsényi levéltárosnak, aki kutatómunkája során - saját kifejezésével élve - összerakta a láncszeme­ket, melyek elvezették az elveszettnek hitt kézirat­hoz, a szerkesztésében most napvilágot látott ki­advány alapjához. Ugyanígy hálásak lehetünk a fe­lelős tóadó Antal Károly Honismereti Alapítvány­nak, a Szécsényi Honismereti Kiskönyvtár soro­zatnak, melybe az Apró elbeszélések is ékelődnek, s minden támogató szécsényinek. A hat írást egy­befogó kis kötet Pintér Sándor kiadatlan „Apró el­beszélései” címmel, Szécsény török alóli felszaba­dítása 320. évfordulójának évében jelent meg. Pin­tér Sándor (1841. Etes - 1915. Szécsény) a jogot végzett, a közéleti és többféle tudományos tevé­kenységet folytató polihisztor, a szépirodalmár, „kinek lelkét annyi nemes tulajdon díszítette”, 1903-ban Budapesten „minden bizonnyal a gyógy­fürdőben töltött szabad idejében” írta ezeket az el­beszéléseket. Ezek sorát a most megjelent kiad­vány szerkesztője az „Egy gólya család drámája" cíművel egészítette ki. A művek olvasmányosságát csak fokozza az a sajátosságuk, melyre Galcsik Zsolt így hívja fel a fi­gyelmet: „közzétételüknél igyekeztem megtartani a korabeli szókifejezéseket, némely esetben pedig a kor helyesírási módját is. Azért döntöttem így, mivel bizonyos szavak zamatos olvasata jobban visszaadja Pintér gondolatvilágát és a cselekmény színességét.” A gólyacsalád drámáját elbeszélő írás azt mond­ja el, miként áll bosszút a gúnár, mikor megtalálta jércéjét, amely új párjával és kicsinyeivel élt a régi fészkükben, amit a ludányi uradalom virágházá­nak tetejére mentett át a természetkedvelő Pejacsevics Artúr gróf. „Egy képviselő-választás az új században” címmel azt „beszélte el” fanyar hu­morba mártott tollával Pintér Sándor, hogy a törvé­nyes képviselő-választással milyen kiadások jár­nak. A .Jászberény” című munka arra világít rá, miként kell értelmezni egy bizonyos politikai be­széd homályosságát az osztrák-magyar kiegyezés tükrében. Az embert örökösen és aprólékosan megfigyelő, bíráló, az emberi élethelyzeteket bon­colgató szépíró önmagáról is vall „A Rudasban” címmel közreadott műben. A közéletiség apró fo­nákjai, meglepetésszerű fordulatok, tárulnak fel egy másik rövid írásban. („Menjünk haza!”) Öreg inasával telente kedvenc madaraival, sár­mányokkal és pipiskékkel népesítette be kastélyá­nak nagy ebédlőtermét a sokak által félreismert nagyságos úr. Róla is szól egy történet. („A nagy­ságos úr haldoklik”) Egy zord téli napon vendég­ségbe érkezik a múlt, s a cserfával megrakott kan­dalló mellett, megkapóan mesél az érzelmek sors­fordító erejéről. („A múlt”) ___________________________________nUMJKJ.) Megszűnik az áldatlan állapot napok, a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskolá­ban. MÁRCIUS 28.: Sulinap a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskolában. MÁRCIUS 30-TÓL: Az esti szentmisék 19 órakor kezdőd­nek. ■ Közbiztonság mérlegen Összességében jónak mond­ható Varsány község közbizton­sági helyzete, melyet nemrégi­ben a helyi képviselő-testület ülésén értékeltek. Ennek kereté­ben, a szécsényi kapitányságról Makra Imre alezredes tartott tá­jékoztatást a vonzáskörzethez tartozó településen tavaly vég­zett rendőrségi munkáról. Varsány biztonságát a helyi kör­zeti rendőr, valamint a jó kap­csolatrendszerrel rendelkező polgárőrség is védi, erősíti. ■ Szécsényben a buszmegálló­ban, a Király utcában évek óta ott áll a félig kész épület, amely finoman fogalmazva sem eszté­tikus látvány. Az utasok az épü­letet és környékét szeméttároló­nak használják. Egy-egy eldo­bott cigarettavég már több alka­lommal lángra lobbantotta a pa­pírhulladékot. A keletkezett és elterjedt tüzet a tűzoltóknak kel­lett eloltani. A másik gond, ami összefügg az üggyel, hogy nincs a busz­megállóban nyilvános WC. Ugyanis a tulajdonos vállalta, hogy a vendéglátóegysége WC- jét az utasok is használhatják. Csakhogy ami nem készült el, azt nem lehet használni. Most úgy néz ki, hogy pont kerül az ügy végére, azaz elké­szül a tervezett épület, de leg­alábbis az illemhely minden­képpen. A tulajdonos továbbra is kérte, hogy a félig kész épüle­te mellett lévő 48 négyzetméter­nyi, az önkormányzat tulajdo­nában lévő területet megkap­hassa. Egy korábbi testületi döntés alapján ott épülne fel a WC, amelyet a tervezett ven­déglátóegység vendégei és a buszmegálló utasai is használ­hatnának. A testület a legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy a tulajdo­nosnak legkésőbb ez év október végéig, a vécét a vendéglátóegy­ségtől függetlenül is meg kell építenie és a használatbavételi engedélyt be kell szereznie. A tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy erre sor kerül. SZENOGRÁDI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents