Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-24 / 46. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2003. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ-----------------------------—------------------------------M EGYEI KÖRKÉP Diák kiállítása a galériában Bandúr Ádám képeiből rendeztek kiállítást Salgótarjánban az ifjúsági információs és tanácsadó irodában. Az ifjú művész oly sok képét szeretné a barátainak és a városnak bemutatni, hogy a kiállítás ideje alatt több alkalommal, cserélni kell az anyagot. A Mát- raszelén élő, a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulójának bemutatkozását Rigó Tibor festőművész, grafikus ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A képek március közepéig láthatóak a fiatalok egyre népszerűbb kiállítóhelyén a SITI- galériában. Hitélet protestáns szemmel Balassagyarmat Február 22-én Takácsné Kovácsházi Zelma nyugdíjas evangélikus lelkész tartott igen nagy fel- készültséget mutató, filozofikus megközelítésű, lebilincselő előadást az emberi lét legfőbb kérdéseiről, legfőképpen a hitről, a balassagyarmati evangélikus gyülekezeti házban. Az előadó több mint 30 éven át szolgált a budapesti Deák téri gyülekezetben, s a teológiai főiskolán, valamint a Fasori Gimnáziumban is tanít. „Infantilizmus-e a hit?” - vetette fel az első merész kérdést a lelkésznő, aki ezután a hit mibenlétét feszegette. Hinni annyit jelent, mint olyan dolgot igaznak vallani, ami már elhagyja a bizonyítható valóság területét. A hit azonban értelmünkkel is lehetséges, ha elfogadjuk, hogy minden mozgásnak van egy első mozgatója, egy magasabb- rendű intellektus, vagy okság elve alapján eljutunk a „prima causa”-ig, első okig, az első létezőig. Ha a célosság szempontjából vizsgáljuk a világot, mondhatjuk azt is, hogy a cél egy végső eredőtől származtatva szinte beleprogramozódott a létezésbe. A jóság, igazság, szépség úgyszintén származhat egy kezdettől fogva létezőtől. Tehát a hit nem tartozik az infantiliz- mus kategóriájába. Hinni persze lehet erőszakos vagy lenyűgöző tekintély hatása alatt, akár félelemből is, sőt még kényelemről is beszélhetünk, ha gondolatok híján valaki - lehet, hogy épp az egyház - szánkba adja a választ belső kérdéseinkre. A személyiség azonban észből, akaratból és érzelmekből tevődik össze, s a valódi hitben mindhárom tényezőnek érvényesülnie kell. Luther 1513-ban merte a „hit” szót először kimondani. A római levelet magyarázva „toronyélményekor” világosodott meg előtte, hogy Isten lényege nem a fenyegetés, hanem az irgalom, szeretet. 1521-ben az egyházalapító megvallotta hitét, megszületett az újkori ember, akinek tudatát semmiféle emberi tekintély nem határozta meg, csakis a hite. Luther kimondta, hogy a hit nem tömegmozgalom, egyedül áll az ember Isten előtt. Szerb Antal a világirodalom történetében kimutatta az északi protestáns irodalmat tárgyalva, mennyire magányosak a lutheránus hírek, hiányzik náluk a katolikusoknál meglévő közösségi melegség. Ingmar Bergman filmjeiben, aki svéd lelkészfiú volt, szintén érzékelhető a lutheri irányzatot követők magánya, s a svájci papfői Jung szerint is kockázatosabb evangélikus módon hinni, a lutheránus magára van hagyatva, jóformán egyedül küzd hitéért. Kierkegaard dán evangélikus filozófus Félelem és reszketés c. művében állította fel azt a tézist, miszerint a létnek három stádiuma van. Az első stádium az érzéki örömök világa, melyben az ember mindent magának akar. A második réteg az erkölcs, a morál rétege, amikor az ember már másokért vállal felelősséget, áldozatot, s ez a felnőtté válás, a szeretet útja. A harmadik stádium a hit, ami nem elhatározás kérdése, hanem történik az emberrel. Ez az elvont, az örök, a szent iránti feltétel nélküli odaadás, mely túlesik a ráción. Ábrahám és Izsák történetével bizonyítja a dán bölcs, hogy a hit esetében megtörténhet az erkölcs, a felelősség parancsainak áthágása is. Ábrahám mély hitében képes lenne feláldozni rábízott fiát, s ha erre hajlandó, Istentől visszakapja feltétel nélküli odaadása jutalmát. Az előadást követően jó néhány tabu nélküli kérdést tett fel a hallgatóság a lelkésznőnek. Szó esett Krisztus kereszthaláláról, akinek istenképe vallásilag és politikailag nem fért össze a zsidóság Istenről alkotott elképzelésével, s ez vezetett elítéléséig. S felvetült a teológia örök és megoldhatatlan problémája is: a mindenható Isten miért nem avatkozik bele a világ szenvedéseibe? Vagy talán az embernek adott szabadság túlontúl nagy? A végső konklúzió az volt, hogy Isten minden benne hívőt a világ jobbításának feladatára hívott fel, s az életre éppúgy elszólítja az embert, mint a halálra. „Meghalni meghalsz, de elveszni nem fogsz...” zárta mondandóját Kovácsházi Zelma, kinek mély előadása során hívők és ateisták egyaránt gondolkodóba eshettek. SZABÓ ANDREA Országos megnyitó Balassagyarmat Hollós Máté zeneszerző köszöntőszavaival a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában indult útjára az az országos zenei műveltségi vetélkedő, mely Hungaroton- Hang-Játék címmel egy kétéves sorozat kezdete. „Tehetségek felfedezése és zenehallgató közönség nevelésének támogatása egyaránt fontos számunkra” - mondta a vezérigazgató. A 660 magyar zeneiskolában tanuló százezernél több ifjú muzsikus nem csak hangszeres tudásáról, de általános zenei műveltségéről is számot adhat a neves rádiós riporter, Varga Károly kérdéseire válaszolva. Mint Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke a megnyitón elmondta, különösen fontos, hogy a diákok a zene művelése mellett zenehallgatóként is gyakorlatra tegyenek szert hangversenyeket járva vagy éppen otthon hallgatva a muzsikát. Ehhez ad minden korábbinál nagyobb segítséget a Hungaroton azzal, hogy a verseny idejére a résztvevőknek, s az odajáró szülőknek különösen kedvezményes áron kínálja klasszikus zenei kiadványait. baton, aki pár órára tűzoltó lett, esetleg rettenthetetlen vadász, vagy csodaszép királylány, de voltak olyanok is akik egy messziről érkezett földönkívüli lény elképzelt bőrébe bújtak, ami tu- lajdonképpen az iskola névadójához is illik valamelyest... ____________fotói oyuriáh t. Eg yik megáll, másik nem NMH-információ Salgótarjáni olvasónk a Salgó-kapui buszmegállót igénybe vevő utastársai nevében fordult szerkesztőségünkhöz, mivel nem tudják, hogy az egri Volán járatainak kötelező-e itt megállni vagy sem. Ők ugyanis azt tapasztalták, hogy egyik egri járat minden további nélkül megteszi ezt, a másik viszont nem, arra hivatkozva, hogy a következő, vagyis a Kohász Művelődési Központnál lévő megállónál kell megállnia. Olvasónk szeretne tisztában lenni azzal, hogy mire számíthat? Megtudtuk, hogy a szóban forgó helyen, a Salgó-kapunál, csak bizonyos egri volános buszoknak van megállója. A losonci és a nemzetközi járatnak például nincs. Amennyiben észrevételüket, panaszukat továbbítani szeretnék, azt is jelezniük szükséges, melyik napon, milyen időpontban közlekedő autóbusz esetében tapasztalták a leírtakat. Farsangoltak Kisbágyonban A helyi falubázban a hét végén a jókedvről, az éjszakába nyúló mulatságról a Kisbágyon Ifjúságáért és Hagyományaiért Alapítvány, a közösségi színtér és az önkormányzat gondoskodott. A nyitótánc után az óvodások jelmezbemutatója, majd tánca, később tinidiszkó következett. Az este inkább a felnőtteké volt, de ők sem felejtették otthon a jelmezeiket. FOTÓI GYURIÁN TIBOR NÓGRÁD É, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben,
