Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-20 / 43. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Elveszett a tárca Évzárás batyusbállal Az esztendőt záró taggyűlést a bányászok himnusza vezette be, a szakszervezet salgótarjáni Il-es alapszervezetében. A Gerelyes nagytermében a „batyuban” hozott hazaival terített asztaloknál elhalkult a zsongás. Először csak néhány bátortalan hang csatlakozott, majd az alkalmi kórus egyre erőteljesebben zengett: Szerencse fel... Február 14-én, a szerelmesek napján, roppant nagy szerencsétlenség ért. Délelőtt felvettem a nyugdíjamat, s elmentünk vásárolni Pásztóra, ahol 10-11 óra között elhagytam a pénztárcámat, amiben a havi nyugdíjam volt, továbbá a férjem bankkártyája, egy 3000 forintos dominó- kártya, különböző telefonszámok, névjegyek. Nekem, rokkant nyugdíjasnak mind fontos! A férjem hétfőn megy kórházba, ezenfelül még a számlákat sem tudom kifizetni ebben a hónapban, mert azokat a nyugdíjamból szoktam rendezni. Kérem Önöket, ha egy mód van rá, bízva az emberek jóságában, segítsenek, ha tudnak! Tegyék közzé lapjukban az írásomat! Jutalmat felajánlani, sajnos, nem tudok, mivel tartalékom nincs, de bízom az emberekben és a lehetetlenben is... A pénztárcám fekete, kétrészes, alul cipzáras. Benne volt 4 db 10 ezres, 1 db 5 ezres, 4 db ezres, 1 db 500-as bankjegy és aprópénz, sok papír, bankkártya a férjem nevére, 3000 Ft-os feltöl- tős telefonkártya, 5 db 120 Ft-os budapesti buszjegy, és egy 170 Ft-os pesti átszállójegy. Igen nagy a károm, ha lehetséges, valami módon segítsenek! Mit csináljak, hová forduljak segítségért? Mindenki szegény, aki jó ismerősöm. Egy hónapig miből élek, miből fizetek? A férjemnek február 17-én kórházba kell feküdnie. Most mi lesz velünk? Kire számíthatunk ilyen esetben? Kérem, adjanak támpontot, merre, hová? Sosem könyörögtem, inkább segítettem másokon, ha tudtam, és a bánatomat nem merem elmondani senkinek, mert nincs lelki erőm szembenézni a sajnálkozással. Köszönöm segítségüket! Olvasónk kéri, hogy a tárcát a palotási polgármesteri hivatalba juttassa el a megtaláló. NÉV ÉS CÍM a szerkesztőségben KINEK, KINEK KEDVÉRE Az elnök, dr. Kardos Gyula röviden szólt, ám mondandója tele volt hasznos információkkal, tapasztalatokkal. A legfontosabb közülük az volt, hogy ma már csaknem kétszázan vannak és legalább tizenöten belépésre várnak. Ez volt a harmadik taggyűlésük az elmúlt fél esztendő alatt. A nyáron vezetőséget választottak és bővítették a bizalmiak csoportját. Szeptemberben, a bányászok ünnepén az emlékezés mellett elismeréssel adóztak azok előtt, akik nem kevesebb, mint 50 esztendeje hűséges tagjai a bányászszakszervezetnek. Az esztendős program gazdag volt, mindenki talált benne kedvére valót. Találkoztak a városi ön- kormányzat képviselőjelöltjeivel és közösen beszéltek arról, milyennek szeretnék látni környezetüket, a zagyvapálfalvai városrészt. Előadásokat hallgattak az egészséges életmódról, a gyógynövények egészségvédő hatásáról. Voltak Aggteleken, a cseppkövek meseszép barlangjában és Miskolctapolcán is, a megifjodott látványfürdőben. S havonta legalább egyszer megmártották magukat väame- lyik melegvizű fürdőben. Gyógyít- gatták sajgó vállukat, hátukat, derekukat, munkában fáradt karju-' kát, lábukat. S bizony voltak nem is kevesen, akik nem szégyellték bevallani, hogy most először volt módjuk erre. TÖBBET TUDNI Később az is kiderült, hogy ebben az esztendőben az áprilisi uniós szavazást tartják a legfontosabbnak. Készülnek rá maguk is és azt szeretnék, ha valóban fel is készülhetne mindenki a döntésre. Azt már sokszor hallották, hogy a csatlakozás nagy esély, amelyet nem szabad elszalasztani. Ám arról csak keveset tudnak, hogy nekik személy szerint milyen esélyük lesz életük jobbítására? Lesz- e munkájuk gyermekeiknek, unokáiknak? A nyugdíjak mennyit érnek majd? Mit tudnak vásárolni érte, hogyan élnek belőle? Ezért a szakszervezeti tagok tájékoztatását az alapszervezet vezetői egyfajta érdekvédelmi, szociális munkának fogják fel. Kötetlen beszélgetések, tájékoztatók sorát szervezik az unióról, annak reményében, hogy kicsit oldódik az idős emberek nyugtalansága, bátrabban lépnek majd a szavazófülkébe. Az alapszervezeti tagok többsége nyugdíjas és kevés pénzből él. A tagdíjak, amelyek a legfontosabb bevételt jelentik, 30-80 forintos határok között mozognak. Hiába fizetik pontosan, sokan előre egy esztendőre, bizony nem messze jutnának belőle, ha nem volnának önkéntes támogatóik. Tavaly önkormányzati képviselő, vállalkozó, meg az Arany János Általános Iskola vezetői segítettek. Az intézmény ad helyet összejöveteleiknek, heti vezetőségi üléseiknek, fogadónapjaiknak. Ok meg önkéntes munkával üzemek érte az idén is, pontosan úgy, mint tavaly tették. Iskolakezdésre rendbe teszik, megszépítik az intézmény udvarát. Godó Gyulánénak, az ellenőrző bizottság vezetőjének véleménye az volt, hogy az alapszervezet a gondos gazda módján bánt pénzével. Hozzájárultak a közös rendezvényekhez, segélyt fizettek a rászorulóknak és még egy kis tartalékuk is maradt. Az alapszervezet elnöke azonban azt tartja: biztosabb alapra kellene helyezni az alapszervezeti munka anyagi feltételeit, esetleg úgy, hogy a bányászszakszervezeten belül önálló jogi személyként működnének. így a civil szervezetekhez hasonló módon pályázhatnának, juthatnának pénzhez. MINT A CSALÁDBAN A beszélgetés, amely ezután kezdődött, egyformán szólt a sikerekről, a gondokról meg a tervekről is. Pontosan úgy, mint otthon, a családban. Kovács László, a BDSZ nyugdíjasválasztmányának elnöke azt magyarázta: a kormányintézkedések, mint a 8,4 százalékkal megemelt nyugdíjak, a szénpénz, az özvegyi és a méltányossági ellátások rendezése, sokat lendíthetnek az idős emberek életkörülményein. Minden remény megvan arra is, hogy ez az unióban sem lesz rosszabb. Záhorszkiné Nagy Gizella, a nyolc bizalmi munkájáról beszélt, kapcsolatukról a tagokkal. A bennfentesek hangján szólt, hiszen maga is bizalmi. Kalocsai Jenőné a szűkebb környezet védelméről mondott véleményt. S nem csupán azért tette, mert ez követelmény az uniós országokban. Azért mondta el tanácsait, hogy egészségesebbek legyenek az emberek, jobban érezzék magukat lakóhelyükön. Bartha Bélámé azt tette szóvá, hogy őszinte, egyenes beszédet várnak azoktól, akik sorsukat irányítják. Olyan ígéreteket, amelyek teljesíthetők, amelyekkel számolni lehet. Nem nagy kérés volt ez egy olyan asszonytól, aki közel 40 munkásesztendőt hagyott maga mögött. így folyt a beszélgetés, megfontoltan, felelősen. Aztán játszani kezdett a „kazettazenekar” és táncoló asszonyok, férfiak lepték el a parkettet. „... Kell egy kis áramszünet..., És aztán megint mehet minden tovább.- dalolták. Az asztaloknál közben fogyott a sült, a vizslási túrós lepény, a csokoládéval takart mézes, a teasütemény, meg a jó házi borocska. A családok, a barátok, a jó ismerősök meg arról csevegtek, az azért nem lenne rossz, ha egy kicsit jobban mennének a dolgok, mint eddig. V.G. SZÉP BESZÉDÜEK MEGMÉRETTETÉSE. A Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny megyei fordulóját tegnap rendezték meg a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban. A megmérettetésen huszonöt középiskolás diák mérte össze tudását a zsűri előtt. (A részletekre szombati lapszámunkban visz- szatériink.)___________________________________________________________________fotó, rigó tibor Elégedett, boldog ember az év mérnöke A 2002. évben nyújtott kiemelkedő szakmai munkája eredményeként Az év mérnöke díjban részesült Kiss Sándor okleveles villamos- és kohómérnök. Kiss Sándorral a Kiss és Társai Bt. irodájában beszélgetünk. Ebben a salgótarjáni belvárosi házban működik a gazdasági társaság, amelynek ügyvezető cégtulajdonosa.- Nem látszik hatvanévesnek!- Lehetséges, pedig 1943. január 27-én születtem, népes családban a hetedik fiúgyermekként. Hatan élünk még. Munkával telt az életem. Gyerekkoromban, nem volt mese, be kellett állni a sorba. Édesanyám beteges volt, édesapám szerencsére nagyon jól tartotta magát. Szikár, nagy teherbíró ember volt. Az apám háromszor annyit dolgozott, mint egy átlagember. Volt neki egy álma, mindegyik gyerekét taníttatni akarta. Ez sikerült is. A két legidősebb testvérem még polgáriba járt, majd különféle szakmai képzésekben vettek részt. Az egyetem nem sikerült nekik, a háború után már idősebbek voltak. Az öt fiatalabb azonban kivétel nélkül egyetemet végzett. Ötünknek van kilenc diplomája. Van olyan bátyám, aki hét nyelvet beszél, már hajlott korú nyugdíjas. Minden testvérem legalább egy, de inkább két idegen nyelvben járatos.- Ön milyen nyelveken beszél?- Nem vagyok eladható angolul és németül, különösképpen a műszaki területen. A műszaki pályám egyik sarokkövét abban látom, hogy sikerült magam időben rábírni, hogy mind a két nyelvvizsgát letegyem és műveljem, gyakoroljam is ezeket a nyelveket. Ehhez az is hozzátartozik, hogy ehhez soha senkitől semmiféle támogatást nem kaptam, az erőmnek és kitartásomnak köszönhetem idegen- nyelv-tudásomat.- Hogyan hasznosítja ezt a tudást?- Az Országos Műszaki Könyvtárnak 1970-ben kezdtem fordítani. Az egyetemeknek, vállalatoknak rengeteget dolgozom. Azt gondolom, hogy húszezer oldal körül lehet az a meny- nyiség, amit angolból és németből fordítottam napjainkig. Persze ez csak becslés. Ebből az elmúlt két-három évben mintegy 10-11 ezer oldal anyagot külföldi cégeknek fordítottam.- Mit mondhatna műszaki pályafutásáról?- Középiskolámat Győrben, a gépipari technikumban végeztem, itt kezdődött minden. Onnan a villamosmérnökire kerültem 1962-ben. '67-ben végeztem. A fővárosban sokáig tervező voltam, s ez rányomta az életemre a bélyegét. Mindig tervező szerettem volna lenni, ami sikerült is 1979-ig, amikor a Salgótarjáni Ötvözetgyárban a főener- getikusi posztot felcseréltették velem a létesítmény főmérnöki beruházás vezetői beosztással, amit ugyancsak nagy kedvvel végeztem. Akkor azonban már terveztetnem kellett, nem terveznem.- Úgy tudjuk, hogy úttörő szerepet játszott új gazdasági vállalatok felépítésében is.- Az ötvözetgyárat követően elég nagy vargabetűvel kikötöttem a szécsényi csomagológépgyárnál, ahol ügyvezető igazgatóként egy francia-magyar vegyes vállalat vezetését vettem át az induló cégnél. A cég feintet gazdasági szakembert, hogy mit lehetne tenni, ő csak ennyit mondott: semmit. Kereslet nem volt, pénz nem volt. Vadkapitalizmusnak sem nevezhető, ami akkor lezajlott. Az ország kétharmada tönkrement. Mi sem tudtuk ezt átvészelni, s abból a szellemi tőkéből, amit még annakidején a jó hírű szécsényi termelőszövetkezetnél létrehoztunk, kialakult több olyan cég, amelyek meg tudnak állni a lábukon. Örülök ennek, legyen jó nekik. Mindenkinek legyen jó ebben az országban, aki arra érdemes, és azért megdolgozik.- S ekkor az új lehetőségekhez igazodva váltott?- Igen. Ezt a szakmai pályát meglovagolva ajánlatot kaptam Nekem még sok dolgom van, sokat kell tennem. A gyerekeket pályám kell állítani, amitől nincs szebb feladata a szülőnek. futtatása lett volna a feladatom, a hazai csomagológép-gyártás egyik szeletének a fejlesztése. Ebbe azonban beleszólt az a hihetetlen mélyrepülés, amit sosem tudtam volna elképzelni, hiszen 25-28 százalékos volt az infláció. Megkérdeztem egy néakkori külföldi partnereimtől, hogy képviseljem őket Magyar- országon. Ezt a képviseletet ma is viszem. Sajnos a beruházási kedv nem olyan nagy azóta sem, hogy ebből egyedül meg lehetne élni. Több területen ténykedem, az igazságügyi szakértéstől kezdve a külföldi cégek letelepedésének segítéséig.- Elégedett?- Nincs okom panaszra. Milliárdos nem vagyok, százmillióim sincsenek. Ezt másoknak Kiss Sándor, a díjazott sikerült megoldani az elmúlt tíz év során. Ami számomra nagyon fontos, hogy a családommal megvagyunk. Második házasságomból két, most már nem is olyan kicsi gyermekünk van. Igyekszem őket a tanulás, a nyelvtanulás irányába terelni és arra törekszem, hogy igazi, becsületes, tisztességes, magyar emberek legyenek. Apámnak is ilyen céljai voltak.- Szabad idejét mivel tölti?- Újabban írogatok. Az évek során beérett bennem az a gondolat, hogy ki kellene írni magamból a sok-sok élményt és tapasztalatot. Hála Istennek néha kapok ilyen írási rohamokat és ez össze is jön. Azt gondolom, hogy ha nem kapok negatív visszajelzéseket az eddig megjelent dolgaimról, akkor többet foglalkozom az irogatással. S máig is tanulgatok a maradék időmben. Eléggé széles az elektronikus levelezőkapcsolatom a világgal, ami erre ösztönöz. Évek óta töröm a fejemet, hogy még eszperantó, vagy spanyol nyelvet tanulok. Szeretném any- nyira megtanulni, hogy beszélni tudjak. S az eddigi nyelvi ismereteimet szeretném az élőbeszéd, a mindennapi beszéd szintjén elmélyíteni. Érzem, hogy szükség lenne rá, nem mások mondták.- Néhány éve másoknak szavazta meg ezt a díjat, most önnel tették ezt.- Megértem azt a megtiszteltetést, hogy benyújtott pályázatom alapján éppen a hatvanadik születésnapomon nyertem el az Év mérnöke címet. Úgy vélem, hogy a kívülállók másképp látják ezt, mint én. A mérnöki kamarában végzett munkám mellett inkább a szakmai tevékenység javára írnám a címet, arra, amit elsősorban mérnökként német, angol nyelvterületen műveltem. Természetesen kollégáim és a kamara elnöke hozzászámítják azt is, hogy 1991- től, a megalakulásunktól számítva a mai napig az alelnöki posztot viszem. A továbbiakban már nem leszek újra választható, mert ez csak két ciklusban lehetséges. Jó lenne azonban, ha jönnének utánunk a fiatalok, egy olyan csapat, amelyiknek a stafétabotot méltón át tudnánk adni. De még közkatonaként sem akarom feladni. A befejezés még messze van! , _ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó és főszerkesztő: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Főszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN és TIBAY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., \J I || 13 A || U I 13 I A 13 Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati 11 v/VjlVfTJ-/ megyei AAIIVIJiaX szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótaiján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében _________________Közti FTi napuap_______________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1345 Ft, negyedévre 4035 Ft, fél évre 8070 Ft, egy évre 16 140 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. 1, * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. | az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! szerkesztőség, rendszerrel készült
