Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-03 / 28. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Bát-összefoguvló Olcsó deviza Budapest A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten több mint 500 millió forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon közel 24 mil­liárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelentéséből. A kukoricapiacon az árfolyamok két lejáratra magasabban zártak, a többi stabil maradt. A márciusi szállítású tengeri húsz forintot erősödött, 22 500 forinton fejezte be a kereskedést. A búza ára - két lejárat kivételével - emelke­dett. A márciusi tíz forinttal, 23460 forintra gyengült. A ke­nyérnek való ára augusztusra és szeptemberre 23 800 forint volt. Az extrabúzát márciusra válto­zatlan áron, 23 700 forintért lehe­tett jegyezni. A márciusi határidejű takar­mánybúza elszámolóára 21500, a takarmányárpáé 19 700, az olaj­napraforgóé 61000 forint volt. A határidős pénzpiacon közel százezer kontraktussal keres­kedtek a brókerek. A legnépsze­rűbb az euró volt. A közös euró­pai fizetőeszköz gyengélkedett a héten. Márciusi elszámolóértéke 245 forintra csökkent, míg a feb­ruári 244,53 forint maradt. Az amerikai dollár árfolyama - a májusi kivételével - minden lejá­ratra csökkent. A zöldhasút már­ciusra 227, februárra 226 forin­tért lehetett jegyezni. A japán jen is alacsonyabban fejezte a kereskedést a hét végére. Feb­ruári értéke 188,70 forintra esett vissza. A svájci frank márciusi lejárata 168,50, a cseh koronáé 7,89, a zlotyé 60 forinton zárt. ÚJVÁRI Majdnem munkaviszony Nem a vállalkozói, hanem a munkaviszony kategóriájába sorolná a munkaügyi tárca a kidolgozás alatt lévő önfoglal­koztatói formát - mondta Kiss Péter miniszter a Világgazda­ságnak. Garantálnák a költségek elszámolhatóságát, és az al­kalmazottakat megillető munkaügyi védelmet is. Budapest Munkaügyi védelem, rugalmas munkaidő-beosztás, költségek el­számolhatósága - egyebek közt ezek lesznek a jelenleg kidolgo­zás alatt lévő önfoglalkoztatói munkaviszony legfőbb ismérvei. Az új foglalkoztatási forma nem vállalkozói kategória, ezért azt a munka törvénykönyve szabályoz­za majd. A tárca a munkaviszonyt leplező színlelt vállalkozások tó- szűrésével párhuzamosan új, a munka- és a vállalkozói viszony kedvező elemeit ötvöző foglalkoz- tatotti forma kidolgozásáról dön­tött. A szabályozás ez év második felében lépne hatályba. Bizonyos területeken - így az ügynöki tevé­kenység, személy- és vagyonőr­zés - a munkavállaló dönti el, al­kalmazottként vagy önfoglalkoz­tatói formában kíván dolgozni. A munkaadók kifogásolják, hogy a színlelt vállalkozások ki­szűrésével megbízott munkaügyi ellenőrök átminősíthetik a szer­ződést, ha az szerintük munka- viszonyt leplez. Úgy vélik, a mun­kaügyi bíráknak is „feladja a lec­két” a munkaviszony megállapítá­sa, nemhogy az ellenőröknek. Ám a miniszter szerint a munka­adók a munkaügyi ellenőr dönté­sét munkaügyi bíróságon meg­támadhatják. A gazdaság igényei és a mun­kaerő-utánpótlás problémájához kapcsolódóan Kiss Péter szólt a szakképzés megújításának szük­ségességéről. A gazdasági kama­rákkal együtt vizsgálják, hogyan lehet a versenyszférába terelni a szakmákhoz kapcsolódó képzést. Az már eldőlt, hogy gyakorlat- orientált oktatásra évente 3-4 mil- liárdot szán a kormány. Mind­emellett a közeljövőben uniós pénzekkel is számolhatunk a hu­mánerőforrás-fejlesztés terén. Jövő májusra, uniós csatlakozá­sunk időpontjára az európai szo­ciális alapból 120-130 milliárd fo­rint hívható le ilyen célokra. Bizonyos társadalmi csoportok esetében az esélyegyenlőség meg­teremtését szorgalmazza a mun­kaügyi kormányzat. A fogyaték­kal élőknek csak 16 százaléka dol­gozik, ez a roppant alacsony arány Kiss Péter szerint morálisan sem vállalható. A romáknál a többségi társadalomhoz viszo­nyítva fordított a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. A formálódó esélyegyenlőségi tör­vény reményeik szerint a jelensé- get visszaszorítja. ____________■ K ongatják a vészharangot Tömegével mehetnek tönkre az idén a tartósítóiparban dolgo­zó kis- és középvállalkozások, s a hozzájuk kapcsolódó több tízezer alapanyag-termelő, ha nem kapnak állami segítséget - kongatják a vészharangot az érintettek. Budapest A hazai tartósítóipar több mint 60 milliárd forint értékű nyersanya­got, zöldséget, gyümölcsöt vásárol fel egyetlen szezonban. Exportár- bevétele éves szinten 320-400 mil­lió dollár között mozog. A forint erősödésének hatására tavaly 1,7 milliárd forint árfolyamveszteség képződött az ágazatban, miköz­ben növekedett a termelés és a fel­vásárlás. A decemberi exportérté­kesítési adatok szerint csak zöld­ség- és gyümölcskonzervből 100 ezer tonnával kevesebbet adtak el a külpiacokon. Ez az új szezon kezdetéig további kétmilliárd fo­rint veszteséget okoz. A feldolgozók szerint a 2003-as felvásárlási szezonban egyetlen lehetőség marad számukra: a nyersanyagárakat 20-30 százalék­kal csökkentik. Ez azonban azt je­lenti, hogy a termelők 12-18 mil­liárd forinttal kevesebb árbevétel­hez jutnak az idén. Galambos József, a Magyar Tar­tósítóipari Szövetség titkára sze­rint állami segítség nélkül nem áll talpra a magyarországi zöldség­gyümölcs vertikum. Az elmúlt két év fokozódó - fő­ként értékesítési - válságjelei ed­dig kizárólag a feldolgozóipari vállalkozásokat érintették. Idén azonban már hatással lehetnek a mezőgazdasági termelőkre, a hát­tériparokra, a munkavállalókra, s mindezeken keresztül az állam költségvetési bevételére is. Ha­zánk uniós csatlakozásáig töme­gével mehetnek tönkre a cégek, ami kedvezőtlenül érinti a szek­torban tovább is működni képes vállalkozások gazdálkodását. A fo­lyamat a szakértők szerint együtt jár majd a termelési terület jelen­tős csökkentésével. ÚJVÁRI GIZELLA Nincs pénz, leálltak Budapest Leállt az állami üzletrészvásárlás a csőd, felszámolás és végelszá­molás alatt álló mezőgazdasági szövetkezetekben. Nem tud fizet­ni a Casa Vagyonkezelő Kft. elne­vezésű állami társaság a csőd, fel­számolás és végelszámolás alatt álló mezőgazdasági szövetkeze­tekben lévő üzletrészekért, mert máig nem vehette fel a felvásárlás folytatásához tavaly jóváhagyott, 9 milliárd forintos hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) - tudta meg a Világgazdaság. A for- rástóegészítéshez tavaly novem­ber végén megjelent határozatá­val járult hozzá a kormány. A Casa a kívülálló és nyugdíjas üz­letrészeket veszi meg, az 1992-es vagyonnevesítéskor megállapított névérték száz százalékán. A Casa eddig 125 ezer üzlet­részügyben járt el, és a vételre 21,5 milliárd forintot költött. To­vábbi 1,5 milliárdot fordított a vá­sárlás előkészítésében közre­működő FVM-hivatal költségeire, így a társaságnál lévő, korábban folyósított kölcsönből és tőkéből álló 23 milliárdos pénzkeret ki­merült. Akár másfél hónap is el­telhet, mire megszületnek a hite­lezéshez szükséges döntések. A Casánál már most 4,5-5 mil­liárdnyi jogos kifizetési igény tor­lódott fel. EUROPRESS Uniós tájékozatlanság Budapest Az agrárgazdálkodók egy ré­sze indokolatlanul derűlátó, mások viszont túlzottan bo­rúlátóak az EU-csatlakozás- kor várható változások kap­csán - állapította meg a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Integ­rációs Főosztálya. A főosztály a Magyar Marketing Szövetséggel együttműködve hét hazai megyében, összesen 511 mezőgazdasági termelő bevoná­sával készítette felmérését. A min­tában kis-, közepes- és nagymére­tű gazdaság is szerepelt. A gazdálkodóknak mindössze 39 százaléka kapott elegendő in­formációt az Európai Unióról álta­lában. Ennél lényegesen kedve­zőtlenebb a helyzet konkrétan az Unió agrárgazdaságát tekintve, amelyről a megkérdezett gazdák mindössze 12 százaléka rendelke­zik kielégítő információval. Érdekesen alakul az informá­ciós csatornák megoszlása is. Első helyen a számítógép említendő, a gazdák egyharmada saját gépen informálódik az EU-újdonsá- gokról. Az agrárgazdálkodók kö­rében meglehetősen magas a té­véműsorok nézettsége, ugyan­akkor a kifejezetten szakmai me­zőgazdasági műsorok már kevés­sé vonzzák a figyelmet. A tájékoztatás egyik leghatéko­nyabb formájaként funkcionálnak az EU-agrárinformációs füzetek, a megkérdezettek egynegyede for­gatott már ilyen jellegű tájékozta­tó anyagot. A gazdák körében a legna­gyobb igény szakmai tájékoztató fórumok, beszélgetések és viták megrendezésére van. Ezek infor­mációs tartalmát egészíthetik ki az elektronikus és nyomtatott for­mában nyilvánosságra kerülő is­mertetők. Az agrártárca EU-s kommunikációs stratégiájának ki­alakításában figyelembe veszi a felmérés tanulságait, kaszás endre CB O) Utal 125 000 Ft hiteltámogatás ** ‘Induló részlet (Swift 1.0 GL). ‘A Magyar Suzuki Rt. és a Suzuki-márkakereskedők közös ajánlata. Részletek a márkakereskedőknél. Az akció a hazai gyártású gépkocsikra a készlet erejéig és a 2003. január 27-től 2003. február 28-ig megkötött adásvételi szerződésekre érvényes. Üzemanyag-fogyasztás: 5,5-7,5 liter/100 km, C02 -kibocsátás: 130-178 g/km. 3 N 3 C/) £ £ £ SUZUKI. A mi autónk. Márkakereskedőink: Balassagyarmat, AUTÓ-CENTER PLUSZ KFT. Ady Endre út 47. Tel.: 35-300-279 • Pásztó, PILA AUTÓ KFT. Fő u. 149. Tel.: 32-460-845 Salgótarján, AUTO-CENTER PLUSZ KFT. Bartók B. út 14/b. Tel.: 32-423-842

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents