Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap M EGYE! 2003. FEBRUÁR 17., HÉTFŐ KOR KÉP Eredményes bélyeggyűjtők PÁSZTÓ Megtartotta éves beszámoló taggyűlését a pásztói bélyeg- gyűjtő kör. Begai Vilmos, a kör elnöke sikeres évről adott számot, annak ellené­re, hogy a tagságuk az év vé­gére négy fővel csökkent, ki­lépésekkel és elhalálozással, így jelenleg húszfős tagság­gal rendelkeznek. Az elnök kiemelte, hogy Bátonyternyén Pécsi Sándor, Ta­ron pedig Maczonkai Károly ve­zetésével sikeres ifjúsági cso­port működik. Jelenleg Pásztón is alakulóban van egy ifjúsági csoport, szervezése előrehala­dott állapotban van. Az elnök tájékoztatott arról, hogy min­den hónapban rendszeresen összejönnek, baráti hangulatú beszélgetéseket tartanak. A rendezvényekkel kapcsolatban kiemelte, hogy Pécsi Sándor, Tóth Ferenc és Maczonkai Kár­oly a Tittel Pál Kollégiumban mutatta be bélyeggyűjtemény­ét. Szólt arról, hogy a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövet­sége aranyjelvényét Maczonkai Károly kapta meg az elmúlt esz­tendőben, ez évben pedig Pécsi Sándor ezüst jel vény elismerés­re van felterjesztve. Begai Vilmos az idei teendők között legfontosabb feladatnak határozta meg a taglétszám megszilárdítását, a havi összejö­vetelek létszámának emelkedé­sét, a pásztói ifjúsági szakkör beindítását, újabb kiállítások szervezése a gyűjteményekből. Az elnök tájékoztatta a tagsá­got arról, hogy Pádár Sándor le­mondott titkári tisztéről. Az elnöki beszámolót követő­en Maczonkai Károly a pénz­ügyi beszámolót ismertette, majd Tolnai Béla személyében új titkárt választottak. A taggyűlés záróakkordja­ként kiemelkedő munkájukért elismerésben részesült Begai Vilmos, Maczonkai Károly, Tol­nai Béla, Pécsi Sándor, dr. Kál­vin Mihály, Tóth Ferenc és Vizoviczki Jánosné. - esla ­Mi köze a hőhullámnak az orchideához? Salgótarján Nem meteorológiai előrejel­zésről van szó, amit a tél kö­zepén mindannyian szeret­nénk, hanem, ha lehet, még egy ennél is jobb dologról. Kies városunkban idestova 3 éve minden hónapban szé­pen, csendben összejön egy kis klubközösség, melyet a szervezők egymás közt csak klimax (hőhullám) klub né­ven emlegetnek. Becsületes neve ugyan valamikor köz­kívánatra, „Orchidea klub” lett, és ez sokkal jobban il­lik is résztvevőkre, de azért, hogy az elnevezés széles körben elfogadottá, elter­jedőé váljon - nos, ezen még dolgozni kell. Mint ennyiből is kitalálhat­ták, olyan hölgyek összejöve­teléről van szó, akik legjobb éveikbe érve tapasztalják, hogy számos olyan testi és lel­ki változáson mennek keresz­tül, melyek ezeket a legjobb éveket igyekeznek elrontani. Békés és kiegyensúlyozott utolsó évek a munkahelyen, majd a megérdemelt pihenés: termálfürdők, kirándulások, klubok... Mindenki így tervezi, és az­tán jönnek a hőhullámok, éj­szakai álmatlanság, izzadás, teljesítőképesség csökkenése, ingerlékenység, mozgásszervi panaszok, elhízás, csontritku­lás, vizelettartási képtelenség. Nos, a klubot látogatók úgy döntöttek, hogy nem hagyják, hogy mindez megkeserítse legjobb éveiket, összejönnek és megpróbálnak segíteni ma­gukon. Az összejöveteleken számos téma kerül szóba a nőihormon-kezeléstől a moz­gásterápián át a diétáig. Bár a klub szervezője, dr. Márkus László ugyan orvos, (nőgyógyász) és sok szó esik betegségekről és azok kezelé­séről is, de a program nem me­rül ki laborleletek elemezgeté- sében, vagy a „szomszédom­nak is hullott a haja, mi baja le­het” jellegű, népszerű, rende­lésen kívüli orvos-beteg kvíz­ben. Ezek a beszélgetések sok­kal oldottabbak, mindenki vagy majdnem mindenki meg­nyílik, hiszen látja, hogy a mel­lette ülő sem tud éjszakánként aludni, rossz a hangulata, szé­pen szedi fel a fölös kilókat stb. A sorstársak közelsége, és nem utolsósorban egymás lelki megerősítése elviselhetőbbé teszi a változókor megpróbál­tatásait. Számos vendég hozott már színt a klubba. Orvosok, ter­mészetgyógyászok, gyógytor­nászok, dietetikus, más váro­sokban működő klubok veze­tői. Külön élmény volt, mikor az egyik lelkes tag, Varró Jánosné derűs hangulatú fest­ményei között került sor a ren­dezvényre. Időnként, ha a szervezők utolsó idő- és ener­giamorzsáiból futja, még büfé is van (ilyenkor a legjobb a hangulat). Mostanában sok a klubosok dolga, mert vihart kavart a női- hormon-kezelésről megjelent néhány újabb adat. Tíz éve még az ilyen kezelések min­denhatóságáról hallhattunk, most pedig ez gyakran kritikák céltáblája. A gond csak az, hogy a változókori hormonke­zelés sokszor megalapozatlan bírálatával, a változókort, illet­ve az érintettek bajait mintegy a szőnyeg alá söprik. Mit tehetünk? Az első lépés talán az Orchi­dea klub lehet minden hónap utolsó szerdáján 16 órától a Jó­zsef Attila Művelődési Központ klubhelységében. Vár minden­kit a csapat: Gyenge Györgyné - Ági, Csatlós Csabáné - Babi, Ké­ri Istvánné - Erika. Mint az évszakváltó szep­tember, olyan ez a változókor. Ha nem is szép, de sokarcú, hi­szen ez a „már nem” és „még nem,” az átmenetiség furcsa időszaka. Kellemetlenségei jól kordában tarthatók, főleg, ha a nő elfogadja, hogy már ko­pogtat, hogy már itt van a kora ősz. Akit szorongással tölt el közelségének, jelenlétének a tudata, valószínűleg nehezeb­ben fog együtt élni vele. (A kör­nyezet jól teszi, ha észreveszi a nő, az asszony szeptemberé­nek beköszöntét, s ennek kellő tapintattal jelét is adja.) Leg­jobb, leghelyesebb a dolog ter­mészetességének hangsúlyozá­sa. Mondani persze könnyű, de nem olyan egyszerű kinevet­ni, hogy már megint közeleg az a fránya meleghullám... Igaz viszont, hogy csak egyszer kell gondolkodásban idáig el­jutni, attól fogva már köny- nyebb lesz megváltozni. Hang­súlyozni ebben az életszakasz­ban mást is érdemes: a nőiség természetes másságát, karak­terességét, amely igenis lehet vonzó, még ha vele is jár pár pluszkiló... (A többit majd a klubban.) MÉRNÖKÖK MULATTAK. Nem egyszerű mulatság volt a sorrendben 12. salgótarjáni mérnökbál, a me­gyei mérnöki kamara rendezvénye, hiszen a hagyományoknak megfelelően idén is díjakat adtak át a megnyitók után. Livoné Targaco Ágnes, Knizse József, Táborszki János, Kovácsáé Veres Valéria, Virág András megkapta az év tervezője címet, Klenóczky Sándor az év építésze lett, míg az év mérnöke kitün­tetést Kiss Sándor vehette át Dóra Ottótól, a megyei közgyűlés elnökétől. Felső képünkön a díjazottak. Az év mérnökeinek bemutatására későbbi lapszámainkban visszatérünk. ___________ _ fotó, gócséwa É rkezik a pénz a Civitas-emlékműre (Folytatás az 1. oldalról) 5 millió Ft-ot pedig az év máso­dik felében folyósítja a kor­mány.- A polgármester az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytatott az oktatási intézmé­nyek szakszervezeti vezetőivel, részt vett az orvosi kamara ülé­sén, valamint látogatást tett a büntetés-végrehajtási intézet állományértekezletén, mely összejövetelen megjelent dr. Bökönyi István vezérőrnagy, a bv országos parancsnoka is, aki rendkívül elégedett volt a fegy- ház és börtön viszonyaival, a cipőgyár eredményeivel. Ker­tész Sándor ezredes parancsno­ki megbízatását ennek megfele­lően újabb öt évvel meghosz- szabbították.- A polgármester említést tett a szlovákiai Nagykürtössel való gazdasági, kulturális és oktatási kapcsolatok megerősí­téséről is, melynek céljából tárgyalt a kürtösi vezetőkkel. Megállapodtak abban, hogy Gyarmat diákjai kedvezmé­nyes áron vehetik igénybe a felvidéki település népszerű uszodáját. A továbbiakban el­mondta, hogy levélben kérték a MÁV vezetését, miszerint ezentúl időben tájékoztassák döntéseikről az önkormányza­tot, legfőképpen az utazási kel­lemetlenségek elkerülése érde­kében.- A testvérvárosi kapcsola­tok szintén erősödnek a jövő­ben. Lengyel testvérvárosunk­ban, Ostrolenkába egy 9-10 évesekből álló labdarúgócsapa­tot és vezetőjüket hívták meg a jövőben, a romániai Désre pe­dig márciusban nyolc gyarmati középiskolás utazik három ta­nárral és dr. Bacskó József al­polgármesterrel a 6. Petőfi-sza- valóversenyre. SZABÓ ANDREA Erősíteni kell Salgótarján A területfejlesztési politika eddigi gyakorlatában a különbségek mérsék­lésére és a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására irányuló intézkedé­sek kis hatékonysággal valósultak meg - mondta Boldvai László országgyűlési képviselő Salgótarjánban azon a sajtó- tájékoztatón, amelyen a területfejlesz­tés 2003. évi eszközrendszerérői be­szélt. Mint mondta, a kistérségek kö­zötti különbségek nőttek, nem érvénye­sültek egyértelműen a felzárkóztatás szempontjai.- Ezért kapott kiemelt szerepet a kormány programjában a területfejlesztés - mutatott rá Boldvai László. - Ez az esélyteremtés programjaként kiterjed a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, másrészt az uni­ós csatlakozás és a közigazgatás modernizá­ciója keretében célul tűzte ki a régiók és kis­térségek szerepének megerősítését. Éppen ezért a 2003. évi költségvetésben markánsan láthatóvá tette a fő irányokat a területfejlesz­a régiókat és a tési eszközrendszer átalakítása tekinteté­ben. A hátrányos helyzetű térségek legpon­tosabban kistérségi szinten jelölhetők ki, ezért a felzárkóztatási programok címzettje az Országgyűlés által meghatározott kritéri­umok alapján kiválasztott 94 hátrányos helyzetű kistérség, ezen belül kiemelten a legsúlyosabb helyzetben lévő 42 kistérség. Az országgyűlési képviselő elmondta: a megyék feladatai a jövőben elsősorban az önkormányzati fejlesztésekhez és egyes in­tézmények működtetéséhez kötődnek, ezt szolgálja a területi kiegyenlítő támogatás (teki) és a céljellegű decentralizált előirány­zat (céde). A területfejlesztés közvetett esz­közeiként említette a térségi adókedvezmé­nyek rendszerét a társasági adótörvényben, az ágazati politikák keretében nyújtott speci­ális térségi támogatásokat, az ágazati célelő­irányzatok területi preferenciáit, a hét hátrá­nyos helyzetű megye többlettámogatását, il-' letőleg a többlettámogatások biztosítását a hátrányos helyzetű kistérségekben. A terü­letfejlesztés közvetlen eszközeinek sorában nevezte meg a területfejlesztési célelőirány­zatot, a területi kiegyenlítő támogatásokat, a céljellegű decentralizált előirányzatot, a te­rület- és településfelzárkóztatási célelőirány­zatot, a kistérségi támogatási alapot és a vál­lalkozási övezetek támogatását. Utalt arra, hogy a Phare-segélyprogramokat az eltérő költségvetési rendszer miatt nem sorolják a közvetlen eszközök közé.- A Pháre regionális fejlesztési, valamint a határ menti programok keretében 2003. év­re 12,7 milliárd forint felhasználását tervez­zük, részben a korábban jóváhagyott progra­mok végrehajtásával, részben új programok indításával - mondta Boldvai László. - A tér­ségi felzárkóztatás érdekében kiemelten fon­tosnak tartjuk, hogy az ágazati előirány­zatokból nyújtott támogatások esetén a 94 hátrányos helyzetű kistérség közül 52-ben 10 százalékos, a 42 legsúlyosabb helyzetben lévő kistérségben 20 százalékos többlettá­mogatásról döntsön a kormány. Ugyancsak érdemi döntést igényel, hogy a hét leghátrá­nyosabb helyzetű megyében az elkülönített keret legalább 10 százaléka a megyei sajátos­ságoknak megfelelően legyen felhasználha­tó, illetve létre kell hozni a területfejlesztési kabinetet. hegedűs e. Tanácsadó - Használt autók; Vectra, Escort OPEL VECTRA„A” A modell 1988-ban mutatkozott be és még ma is gyártják, igaz a mai már a harmadik generáció. Igen népszerű a használtautó pi­acon. Ennek oka az autó konstrukciójából adódik. Tágas, prakti­kus és kényelmes az utastere, a motorok pedig az Opel elnyűhe- tetlen „C”-sorozatú motorcsaládjából kerültek ki. A Vectra egyet­len betegsége a karosszéria, azon belül is a hátsó kerékív, és cso­magtartó ajtó korróziója; szokatlan lehet még továbbá a fék „gyen­gesége”. Ez nem másból adódik, mint a rásegítő kis méretéből, ami miatt nagyobb taposóerő szükséges. A fékhez tartozik még, hogy a GT, CD, 4x4 kivitelekben széria a blokkolásgátló berende­zés. A felszereltség a ’90-es éveknek megfelelő. A motorválaszték az 1,4 literes benzinestől a 2,5 literes V6-osig terjed. Kezdetben két dízel erőforrás volt rendelhető, egy 1,7 literes szívó és ennek tur- bófeltöltős változata. 1993-tól már csak a Vectra 1,7 TD-t gyártják. A bázismodell az 1,6 literes injektoros, 75 lóerős motorral van fel­szerelve. Nagyon kellemes a hosszú utazásokra, fogyasztása nagyon kul­turált és megfelelően dinamikusan mozgatja a kicsivel több mint egy tonnás karosszériát.) Az autó ára a használt-autópiacon, kor­tól, állapottól és felszereltségtől függően 650 ezer és 1 millió 400 ezer forint között mozog. FORD ESCORT/ORION „A” A modell 1990 októberében mutatkozott be, az „A”-szériáról az 1993-as modellfrissítésig beszélhetünk. Az utastér megfelel az alsó középkategóriás elvárásoknak, egyetlen negatívumaként az erős motorzajt lehet felróni. Igazából a 8 szelepes benzinesek (l,3i; l,4i) elég lomhák és hangosak. Ebben a típusban mutatta be azonban a Ford a Zetec erőforrások első generációját, amelyek dinamizmusuk miatt váltak híressé. Már az 1,6 literes is kellő vehemenciával moz­gatja az autót. Az alsó középkategória „legbrutálisabb” autója cí­met is sokáig az Escort birtokolta, köszönhetően 2,0 literes Turbós motorjának. Több mint 200 lóerős teljesítményével az autópályák réme a mai napig is. A dízel motorokat kezdetben az 1,8 literes szí­vó, majd később ennek turbós változata képviselte. A típus hátrá­nyai közé sorolható a korrózióra való hajlam, valamint a drága al­katrészek. Igaz, egy gondozott Escorttal/Orionnal nem gyakran le­szünk a szerviz vendégei. Külön meg kell még továbbá barátkoznunk a fékkel. Az Opellel szemben a Fordnál túlméretezték a fékrásegítőt, ezért a blokkolás- gátló nélküli típusok kerekei könnyen megcsúsznak. Ez különösen télen veszélyes. Az Escort/Orion ára a piacon a kortól és állapottól függően 550 ezer és 1 millió 300 ezer forint között mozog. CSÖRGŐ BALÁZS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents