Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-06 / 4. szám

2003. JANUÁR 6., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírláp - 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap _______Baráthi Ottó jegyzete Á ldatlan árhullámok O lvasom az illetékes szakem­berek nyilatkozatait, mi­szerint a nagyobb folyóin­kon - Duna, Tisza - várhatóan az idén is levonuló árhullámok eleddig gyakran súlyos kataszt­rófákat okozó hatásait - az egyre jobban kiépülő gátrendszernek, a mind nagyobb ráfordításoknak és odafigyelésnek köszönhetően - ez évben vélhetően már elkerül­hetjük. Viszont megint nem sike­rült kivédeni az ez évi - szintén menetrendszerűen megérkező - áremelések háborgó, áldatlan hullámait. Mint közgazdász, peresze tudom, hogy az árak ter­mészetes rendje a növekedés, no de azért figyeljünk oda... Annál is inkább, mert a fo­gyasztási és közszükségleti cik­kek, szolgáltatások várható ár­emelkedésének teljes listáját - talán pohtika-taktikai okokból - még közzé sem tették, gondolok itt elsősorban azon termékek és szolgáltatások árára, amelyek­nek megállapítása a kormány hatáskörébe tartozik. Még nem készültek el a számítások, így az indoklás. Szerintem azért ez nagyjából már ki van találva, csak mert hogy utalások vannak rá, most még a pszichikai felké­szítés idején vagyunk, nehogy rögtön szívszélhűdést kapjunk. Amit tudunk konkrétan - mert bejelentették - annak egy része engem nem igazán érintett meg, fel sem izgatott, hogy pél­dául emelkedik az ásványvíz ára, meg a válásé is, az előbbit nem fogyasztom nagy mennyi­ségben, az utóbbin meg már túl­estem, mint ablakos tót a talics­kán. Csak nehogy azt tessenek hinni, hogy szilveszteri ■után- hangulatomban viccelődni aka­rok az áldatlan árhullámokkal, azokkal, amelyekről még nem is tudjuk igazán, hogy önt el ben­nünket. Az ásványvíz áremelésé­nél például már jobban érint en­gem és másokat, hogy többet fi­zetünk majd a kábeltévézésért 3-17 százalékkal. Szerintem bi­zonyosra vehetjük, hogy a vezeté­kes telefonálás díja is nőni fog... De ez még hagyján, mondhat­nám, mert nem kell mindig a té­vé előtt ülni és bámulni, aztán valahogy a telefónia fóbiája nél­kül is meg lehet élni. Viszont nemigen lehetünk meg kenyér, tej nélkül. Márpedig ezek ára is emelkedni fog, a hírek szerint át­lagosan 12, illetve 5 százalék­kal, mely leginkább a kis- és többgyermekes családokat, a nyugdíjasokat, meg más hátrá­nyos helyzetűeket hozza még ne­hezebb helyzetbe. Aztán drágáb­ban utazhatunk a buszon és a vonaton, nő az örökösödési ille­ték ára, a gépjármű-átíratás költsége és így tovább, amiről még nem tudunk... N o, azért - mert soha nem vagyok, voltam pesszimis­ta - van jó hírem is: állító­lag a szokásostól eltérően nem emelkedik több olyan termék és szolgáltatás ára, amelynek meg­állapítása a kormány hatásköré­be tartozik. Mondhatnám, végre van egy olyan jó kormányunk, amely nem emeli mindjárt az év elején a hatáskörébe tartozó ára­kat. Fogadni mernék, ezt a kis hibáját ki fogja javítani. Emelni fogja például az energiaárakat, az autópályadíjakat és egyebe­ket is. Szóval készüljünk fel az áldatlan árhullámokra. Tanul­junk meg úszni ez évben is a magasabb árakkal, próbáljuk meg leküzdeni őket. (Folytatás az 1. oldalról) A várakozásokkal ellentét­ben azonban nem emelkednek - legalábbis az év első havában biztosan nem - az autópálya­matricák, a villany és a gáz ára. Az autópálya-használat dijának emeléséről még nem döntött a kormány, ám a decemberi tár­gyalások alapján a személyau­tók valamivel több mint 20 szá­zalékkal drágábban hajthatnak fel az idei árhoz képest, míg a D3-as kategóriájú nehézgépjár­művek 40 százalékos áremelés­re számíthatnak, amennyiben nem változik a kormány szán­déka. A drágulás elsősorban az autópályadíj áfájának 12-ről 25 százalékra történő emeléséből adódik. Ezen túl pedig valószí­nűleg a felújított M7-es, vala­mint az M3-as décember óta üzemelő új szakaszáért is fizet­nünk kell februártól. A benzinre kivetett jövedéki adó mértéke januártól nem emelkedik, így csak a „szoká­sos” évközi áringadozásokra kell számítani. Ennek jegyében szerdától a Mól Rt. már három forinttal emelte a benzin és 2 forinttal a gázolaj árát. A cigaretta áremelkedését csak áprilisban érezhetik meg a dohányosok, akkor majd 20 százalékkal nő a füstölnivaló ára. Emelkedik az illetékek díja is januártól. Az ünnepek előtti utolsó pillanatban elkészült ja­vaslat szerint átlagosan tíz szá­zalékkal emelkednek a hatósá­gi árak, míg a lakosság nem egész kilenc százalékkal fizet többet a 2002-es árakhoz ké­pest. Örökösödés esetén a ti­zenötmillió forint értékhatár alatt a gyermek, szülő, illetve házastárs ugyan változatlanul 11 százalékos illetéket köteles fizetni, ám ha az örökség ezt az értékhatárt meghaladja, ak­kor tizenöt százalékra emelke­dik az illeték. A gépkocsi átíra­tása köbcentiméterenként tíz helyett 13 forint elsejétől. Töb­be kerül a válás is, a bontóper illetéke a tavalyi hétezer he­lyett tízezer forintba kerül 2003-tól. A kábeltelevíziós szolgálta­tások díjának növekedése a ti­zenhét százalékos drágulást is elérheti. Nem emelkedik egy­előre ugyanakkor a vezetékes telefonálás. Az érintett cégek várhatóan februárra halasztják a számukra a törvény által en­gedélyezett mértékű drágítást. A vasúti személyszállítás díja átlagosan 7 százalékkal emel­kedik. Dóra Gyula, a Salgó Center COOP Rt. vezérigazgatója el­mondta lapunknak, hogy az élelmiszeriparban korai volna inflációs hatástól tartani az élelmiszerárak növekedése kapcsán. A tervezett árnöveke­dés minden esetben az átadási árra vonatkozik: a gyártók a kereskedőkkel szemben ennek emelését próbálják keresztül­vinni, a sütőiparnál mintegy 10, a húsiparnál 15 vagy ennél több, a tejipar esetében pedig mintegy 5 százalékos mérték­ben. Előreláthatóan februártól kell magasabb kenyérárakra számítani a boltokban, a ke­reskedők ugyanis az átadási ár növekedésének legalább egy részét biztosan a vevőkre há­rítják. A kenyér átadási árát sütőipari szakemberek szerint A tejtermékek esetében mintegy öt százalék drágulás várható _______fotó: gócs éva 1 0-12 százalékkal lenne szűk- att ennél nagyobb mérték is Ín­séges emelni, de az uniós csat- dokolt lenne, lakozásra való felkészülés mi- _______________________esa­Dráguló hétköznapok Az áremelések szinte az élet valamennyi területén éreztetik hatásukat A pubok ideje lejárt Rozsdás vascső az új hálózatban EXCHANGE DÉNÁRÉN 1 CHANGE N MH-Információ Ez év január elsejétől az idegen nyelvű feliratok mel­lett kötelező magyarul is kiírni a cégérekre kerülő feliratokat, a meglevő táblákat a törvény előírásai­nak megfelelően kell megváltoztatni, vagy kicserélni. A magyar nyelv védelmét célzó törvény alapján a reklámokat, üzletfeliratokat és egyes közérdekű köz­leményeket magyar nyelven kell közzétenni. A pubok ideje tehát lejárt, az idegen nyelvű fantáziane­vet viselő üzletek viszont megtarthatják régi nevei­ket, ha közük, hogy milyen tevékenységet végeznek.- Az 1997-es LVIII. törvény a gazdasági reklámok, az üz­letfeliratok és egyes közérdekű közlemények magyar nyel­vű közzétételéről szól - tudtuk meg Angyal Lászlótól, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezető főtanácsosá­tól. Az üzletfeliratokkal kapcsolatban Angyal László el­mondta, hogy az egységek elnevezésének utalniuk kell az üzlet fő tevékenységi körére, az ott kapható árukra, vagy az igénybe vehető szolgáltatásokra. Az elnevezésnek sze­repelnie kell az üzlet működési engedélyében is. A türelmi idő ez év január elsején járt le, a törvény 2002. február 17-én már hatályba lépett, a területileg illetékes jegyzőnek biztosítva ellenőrzési és intézkedési jogosultsá­got. A fogyasztóvédelmi felügyelőség általuk tapasztalt tör­vénysértés esetén a jegyzőtől kérhet intézkedést, mely akár az engedély bevonása is lehet. Legfeljebb 90 napra be is zá­rathatják az üzletet, ez a fellebbezés ellenére is végrehajtha­tó. Abban az esetben, ha 90 napon belül nem szünteti meg, azaz nem pótolja a tulajdonos a hiányosságot, akkor a jegy­ző véglegesen visszavonhatja a működési engedélyt. Ha egy intézmény fantázianevet „visel”, megtarthatja azt, ha kiírja, hogy milyen tevékenységet végez: ki kell ke­rülniük például az üzletház, áruház, kávézó feliratoknak. A pubok ideje is lejárt, jönnek az éttermek, kocsmák, bo­rozók, bárok, melyek már meghonosodtak nyelvünkben - tájékoztatott bennünket Angyal László. A gazdasági reklámokat illetően a fogyasztóvédelemnek van hatásköre, az idegen nyelvű megjelenést magyar nyel­ven is közölni kell. A név, a megjelölés és bizonyos árujel­zők (a védjegy és földrajzi árujelző, valamint minden más jellegzetes elnevezés vagy megjelölés) lehet idegen nyelvű, minden mást magyar nyelven is közölni kell. A tömegköz­lekedési eszközökön kihelyezett utastájékoztatót szintén köteles az üzemeltető magyar nyelven is közzétenni. A fenti esetekben a magyar nyelvű megfelelőt ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben kell megjeleníteni. Mint megtudtuk, a meghonosodott ide­gen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. H. B. Cered Mint azt szerkesztőségünk­nek jelezték, a múlt hét köze­pén Cereden az ivóvíznek bar­nás színe volt, egy bizonyos ideig ihatatlanná vált A telepü­lés polgármestere, Czene Ár­pád a Nógrád Megyei Hírlap kérdésére elmondta, hogy há­rom falu - Cered, Zabar és Szilaspogony - nem tartozik a regionális vízhálózatba, ennek oka az, hogy nincs kiépítve a regionális kapcsolat. A három Sztrájkolnak (Folytatás az 1. oldalról) A sztrájk után folytatódnak majd a tárgyalások, s ameny- nyiben nincs elfogadható meg­állapodás, az elnökség fog döntést hozni a következő lé­pésről. A szakszervezeti veze­tő hangsúlyozta, hogy nem­csak a buszvezetők, de a kar­bantartók és az ügyviteli terü­let dolgozói is méltánytalanul alacsony fizetést kapnak. Míg országosan 110 ezer forint az átlagkereset, addig a Nógrád Volánnál mindössze 87 ezer forint. A buszvezetők 170 óra helyett sokszor 220 órát tölte­nek munkahelyükön, így kere­setük a minimálbért épphogy meghaladja. Felelősségteljes munkájukat a magyar állam is elismeri, de anyagilag nem méltányolja. Vélhetően aki teheti, a vona­tokat választja közlekedési esz­közül. Kasuba László balassa­gyarmati MÁV-állomásfőnök szerint a sztrájk a vasút közle­kedését nagyban nem befolyá­solja majd, nem lesz fennaka­dás. A Vácról fél hatkor induló település így önállóan oldja meg vízellátását. Megtudtuk, hogy a „fura” szín oka az, hogy az építésnél bennfelejtettek egy régi vasveze­téket, amelyet ki kellett volna cserélni műanyagra. így amikor a víz áramlása megváltozik, ak­kor a csövön található rozsda - úgymond - felázik és belekerül az ivóvízhálózatba. A rozsdás víz felhasználásának veszélyes­ségével kapcsolatban lapzártáig nem sikerült elérnünk illetékest. H. B. a volánosok vonattal a diósjenői, drégely- palánki, ipolyvecei, dejtári ta­nulók és dolgozók beérhetnek az iskolákba és a munkahe­lyekre. 5 óra 40-kor Aszódra, hat után öt perccel pedig Vácra indul szerelvény, a városból ki­felé menő közlekedés is megol­dott. Elképzelhető azonban, hogy a hét óra ötkor a Balassa­gyarmatról Budapest Keleti pá­lyaudvarra induló sebesvona­ton többen lesznek a megszo­kottnál. Az állomásfőnök min­denesetre kora reggel már in­tézkedik a pályaudvaron, és ha szükséges, a 4-5 kocsis sebes­vonathoz két pótkocsit kap­csolnak majd. Mentesítő vona­tok indítását nem tervezik. Salgótarjáni MÁV Rt. forgal­mi szolgálattevője úgy nyilat­kozott, hogy fölsőbb utasítást megerősített szerelvények be­iktatására nem kaptak. A Salgó- tarján-Hatvan útvonalon há­rom óra négy perctől hét óra húszig menetrendszerűen köz­lekednek a járatok, fennakadás valószínűleg nem várható. SZABÓ ANDREA

Next

/
Thumbnails
Contents