Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-30 / 25. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NAPLÓ 2003. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK REGIONÁLIS FANAK ÜTKÖZÖTT. Január 28-án hat óra után néhány perc­cel egy 23 éves férfi Varsány fe­lől Szécsény irányába autózott. Egy egyenes útszakaszon a gépkocsi megcsúszott és a hala­dási irány szerinti a jobb oldali vízelvezető árokba rohant, ahol fának ütközött. A gépkocsi ve­zetője súlyos sérüléseket szen­vedett. BENZINT AKARTAK LOPNI. Szerda hajnalban, 1 óra 40 perc­kor Mátranovákon a körzeti megbízott két férfit igazoltatott. Az ellenőrzés során a két férfi­nél lévő szatyrokból egy 5 literes benzineskanna és 2 literes mű­anyag flakonok, valamint csípő­fogó, kés és egy fémtölcsér ke­rültek elő. Elmondták, hogy az igazoltatás helyétől néhány mé­terre parkoló Wartburgot sze­melték ki, abból akartak üzem­anyagot csapolni. Azzal azon­ban nem számoltak, hogy a ké­sei időpontban rendőrrel talál­koznak. Turisztikáról tárgyalnak Bátonyterenye A kisterenyei házasságkötő teremben tartja mai ülését dél­után háromkor a képviselő-tes­tület. A képviselők megtárgyal­ják a Bátonyterenyei Gazdaság- fejlesztő Kft. társasági szerződé­sét és az ehhez kapcsolódó együttműködési megállapodást, az önkormányzat turisztikai koncepcióját. Várhatóan megha­tározzák a Bátonyterenye­Rákóczibánya önkormányzatok közötti vagyonmegosztás elveit. „Terítékre kerülnek” a szociá­lis szolgáltatást nyújtó intézmé­nyek térítési díjai, tárgyalnak a 21-es fő közlekedési út Bátonyterenyét érintő fejleszté­si, közútkezelő által felvetett kérdésekről. Módosítják a Gon­dozási Központ alapító okiratát, és megalakítják a városi emlék- bizottságot is. Helycsere a ckö élén Salgótarján Személyi változások, a Roma Segítő Szolgálat működése, valamint a működés anyagi nehézségei egyaránt szere­peltek a Salgótarjáni Cigány Kisebbségi Önkormányzat (ckö) tegnapi ülésének napi­rendjén. A múlt év novemberében meg­alakult testület elnöke, Klajbán János pár hónap után lemondott tisztségéről. A volt elnököt az ülés utáni percekben a miértről kérdeztük: válasza az volt, hogy személyes okokra hivatkozva döntött úgy, megválik az elnök-, ségtől. Részletekbe nem kívánt bocsátkozni. Utódja személyére ő tett javaslatot, melyet a többség elfogadott: e szerint a kisebbségi önkormányzat új elnöke Klajbán eddigi helyettese, Balázs Győző. Klajbán János a továbbiakban az alelnöki posztot tölti be. A romák élethelyzetének javí­tása érdekében létrehozott, sok­irányú tevékenységet folytató roma segítő szolgálat munkájá­nak szervezéséről, valamint a roma szociális segítő csoport tá­mogatásáról is szó volt az ülé­sen. Az utóbbi érdekében meg­állapodást kívánnak kötni a sal­gótarjáni önkormányzattal, ez­zel kapcsolatban a kisebbségi önkormányzat tagjai fejtették ki véleményüket, álláspontjukat. Klajbán János újdonsült alelnök kérésünkre a ckö anyagi nehéz­ségeiről anynyit mondott, hogy az az összeg, (680 ezer forint), amit éves szinten működésre kapnak, igen kevés ahhoz, hogy ellássák feladataikat. Hiszen - mint az alelnök fogalmazott - mindig felmerülnek váratlan ki­adások, most például fizetni kell a segítő szolgálatot ellátók orvo­si vizsgálatának költségeit, emellett fenn kell tartani az iro­dát is. Ezért fontos számukra - s törekszenek is arra -, hogy meg­nyerjék a megyei jogú város tá­mogatását. UNIÓRÓL IDŐSEKNEK. A megye Európai Információs Pontját mű­ködtető Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület „Idősek Népfőiskolája” rendhagyó előadásra invitálta a még idős korban is tanulni vágyó, mindenre fogékony tagjait. Tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban Thomas Glaser, az Európai Bizottság ma­gyarországi delegációjának egy éve hazánkban tartózkodó tanácsosa tartott előadást. Az információs pont eredeti célkitűzései között sze­repel a megyei közvélemény mind szélesebb körű tájékoztatása az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeiről és majdani lehe­tőségeiről. Az előadás azt volt hivatott erősíteni, hogy ne csak a me­gye fiataljai, hanem idősei is minél tájékozottabbak legyenek a kü­szöbön álló és mindenkit érintő változásokról. fotó: -án­Kék hírek Ünnepelt a legbátrabb város „Mi, nógrádiak...” DR. SZABÓ JÓZSEF PÜSPÖK posztumusz díszpolgár Szabó József 1902-ben született a dunántúli Alsó­mesteriben. A sop­roni evangélikus lí­ceumba járt, majd 21 évig szolgált Győrött. 1948-ban választották meg a Dunán inneni egyházkerület püspö­kévé, s iktatták be március 18-án Balassagyarmaton. 1952-ben meg­fosztották rangjától és gyülekezeti lelkészként szolgált tovább. A Ha­rangszó című evangélikus hetilap szerkesztője lett és Madách-kuta- tással foglalkozott. Mintegy 8 ezer darabból álló Madách-gyűjtemé- nyével 1973-ban Győrbe kénysze­rült, s ott hunyt el 1986-ban. A Civitas Fortissima Kör koszorúját helyezik el a városháza falán lévő emléktáblánál ___ Balassagyarmat Id én is több helyszínen emlékezett meg Balassagyarmat a Civitas Fortissima ünnepéről. A legbátrabb város legfonto­sabb saját ünnepén az 1919-es „csehki- verés” - a város polgárai a megszálló cseh hadsereg erőit űzték ki a városból, hozzájárulva ezzel Balassagyarmat anyaországbeli jövőjéhez - hősei előtt tiszteleg. Először a Hősök temetőjében és a vasútállo­máson tisztelgett a város az áldozatok emléke előtt, ahol Arató János, a Szondi György Szak- középiskola és Szakiskola igazgatója, illetve dr. Omvecz Lajosné, a Szabó Lőrinc Általános Is­kola igazgatója tartott ünnepi beszédet. Ezután a városháza falán elhelyezett emléktáblánál koszorúzással folytatódott az ünnepség. Dr. Kiss Efemér_kancelláriaminiszter a ci­vil társadalom összefogásának máig élő pél­dájaként emlegette Balassagyarmatot: mint mondta, a csehkiverés hősi tette a soknem­zetiségű város együttműködésének volt kö­szönhető. E gondolatot aktualizálva a térsé­gi együttműködés szerepét emelte ki leendő EU-csatlakozásunk előtt. Alapvető feladat­nak nevezte a helyi kezdeményezések intéz­ményes felkarolását, az önkormányzatok hatáskörének bővítését, a szlovák-magyar kapcsolatok megerősítését a városban és tér­ségében. Az önkormányzati reform fő állo­másai - emelte ki a miniszter - a települési autonómia megteremtése, az önkormány­zatok társulása és a regionális közigazgatás létrehozása kell legyenek. A reformok vég­hezviteléhez nagy elszántságra van szükség, ami - Kiss Elemér szerint - bizonyára nem hiányzik a „bátorság városában”. A városházán megtartott ünnepi képvise­lő-testületi ülésen Lombos István polgármes­ter, Orenszki Ervin, a megyei közgyűlés alel- nöke, Urbán Árpád és Bállá Mihály ország- gyűlési képviselők, valamint a város díszpol­gárai és Pro Urbe-díjasai jelenlétében dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör ^el­nöke szólt elsőként az egybegyűltekhez. Ő is az összefogás, a közös célok elsőrendűségét hangsúlyozta. Ezután adta át a posztumusz díszpolgári címet Lombos István polgármes­ter dr. Szabó József evangélikus püspök em­léke előtt tisztelegve. A címet a püspök lá­nyai, Márta és Judit vették át. A városért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeré­séért dr. Kalos Gézáné nyugdíjas pedagó­gus, Lengyel Anna újságíró-rádióriporter, Garami Lajos evangélikus esperes és a Hon­ismereti Kör részesültek Pro Urbe-díjban. SZABÓ ANDREA Pro Urbe-díjasok - Pedagógus, újságíró, lelkész kitüntetettek DR. KA LAS GÉZÁNÉ PEDAGÓGUS „Szolgálni az embert egy életen át!” 1923-ban szü­letett Borsodsze- merén értelmisé­gi család gyer­mekeként. Az egri Angolkis­asszonyok Inté­zetében szerzett diplomát, majd tanítói munkáját a Jászságban és Nyíregyházán végezte. 1957-ben került Balassagyarmatra, ahol a Bajcsy Úti Általános Iskolában működött napközis nevelőként és igazgatóhelyettesként 1970-ig A Dózsa György Általános Iskolában 10 évig volt napközis tanító. Hu­mánuma, következetes szigora, a tanulókkal való egyéni bánásmód­ja, a gyermeki személyiség sokirá­nyú fejlesztése révén lett a város nagyra becsült pedagógusa. B LENGYEL ANNA ÚJSÁGÍRÓ, RÁDIÓRIPORTER A város „Magyar Rádióba akkreditált nagykövete” 1948-ban szü­letett Balassa- gyarmato n, 1967-ben kitűnő eredménnyel érettségizett a Balassi Bálint Gimnáziumban. Magyarnándori és dejtári tanítóskodása után 1972-ben szerzett diplomát az eg­ri tanárképző főiskola magyar­orosz szakán. Még ez évben a Magyar Rádió külső munkatársa lett, majd 1976-tól a Kossuth Rá­dió Krónika című műsorát vezet­te. Eközben az ELTE bölcsészka­rán és a Hittudományi Egyete­men is diplomát szerzett. A város szellemi, művészeti programjai­ról hivatásszerűen tudósít. GARAMI LAJOS NYUGALMAZOTT EVANGÉLIKUS ESPERES „A szeretet evangéliuma” 1924-ben szü­letett Jobbágyi­ban. Aszódon, az evangélikus gimnáziumba járt, majd a soproni Evan­gélikus Hittu­dományi Aka­démián végzett. 1946-ban szentelték lelkésszé Balassa­gyarmaton. 1949-től 1973-ig Egyházasdengelegen szolgált, 1973-ban tért vissza a városba, Szabó József püspök méltó utódaként. Mint esperes 12 éven át hirdette az igét szerte Nógrád megyében. Mély hu­mánuma, az ökumené szelle­me, kiváló hitszónoklatai és missziói révén méltán része­sült az elismerésben. ■ BALASSAGYARMATI HONISMERETI KÖR „Értékőrző polgárok" Huszonöt éve működik a vá­rosban a hagyományápoló civil szervezet, a Madách Imre Váro­si Könyvtár közigazgatási egysé­geként Kovaksik András elnök­letével. A XIX. századi kisneme- si kúriában a helytörténeti gyűj­temény székházában tartják összejöveteleiket. Céljuk a város múltjának minél mélyebb feltá­rása, a település szellemiségé­nek továbbvitele. 80-100 fős tag­ságuk könyvpremierekkel, kiál­lításokkal emlékezik meg Balas­sagyarmat nagyjairól, s a kör élő kapcsolatot tart fenn a városból elszármazottakkal és a felvidéki magyarokkal. Esze Tamás- és Horváth Ercdre-gyűjteménye a kulturális alapítványokban való közreműködés, a Honismereti Híradó megjelentetése is a lelkes kör nevéhez fűződik. ■ Emelkedett a súlyadó A gépjármű-tulajdonosok lassan már megszokják, hogy min­den évben van valami változás, amely többnyire azt is jelen­ti, hogy mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, mint az előző évben. Ez a tendencia látszik igazolódni a súlyadó esetében is, amely tavaly 700 forintot jelentett a gépkocsi saját tömegé­nek minden megkezdett 100 kilogrammja után. Az idén janu­ár elsejétől ismét módosult a gépjárműadóról szóló törvény. Bátonyterenye A módosítás szerint az évi adótétel a gépjármű forgalmi en­gedélyében feltüntetett saját tö­megének minden megkezdett 100 kilogrammja után 800 forint. Tehergépjárművek esetében a saját tömeget a raksúly 50 száza­lékával kell növelni. A motorke­rékpár, lakókocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó évi adója 5000 fo­rint. Az ideiglenes forgalmi en­gedéllyel rendelkező személy- szállító gépjármű után minden megkezdett hónapra havi 2000 forintot kell fizetni, míg a teher­gépjárművek után minden meg­kezdett hónapban havi 5000 fo­rint a lerovandó összeg. Amint azt a bátonyterenyei polgármesteri hivatalnál meg­tudtuk, 2003. január elsejétől ugyancsak változtak a környe­zetvédelmi osztályba sorolás alapján igénybe vehető kedvez­mények: így 20 százalékos ked­vezmény illeti meg a 2. és 4. környezetvédelmi osztályba so­rolt gépjárműveket, harminc százalék adókedvezményt érvé­nyesíthetnek a 6-7-8. környezet- védelmi osztályba sorolt gépjár­művek tulajdonosai. 50 százalé­kos adókedvezményre azok a gépjármű-tulajdonosok tarthat­nak igényt, akiknek járművét az 5. környezetvédelmi osztályba sorolták. További változás, hogy a nem szabályozott katali­zátoros, valamint az EURO-1. osztályba sorolt gépjárművek kikerültek a kedvezményes be­sorolás alól. A bátonyterenyei polgármes­teri hivatal adócsoportjánál megtudtuk azt is, hogy a gépjár­műadóról szóló határozatokat februárban minden gépjármű­tulajdonosnak kiküldik. A válto­zások miatt a határozatban sze­replő kedvezmény mértékét mindenképpen érdemes ellen­őrizni a fent ismertetett adóked­vezmények alapján. Ha valaki eltérést tapasztal, a kedvezmény pontos megállapítása érdekében mutassa be a forgalmi engedélyt az adócsoportnál. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents