Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

2003. JANUÁR 27., HÉTFŐ H I R P E T É S Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Év emberei a Cserhátvidéke Takarékszövetkezetnél Idén két egyházi személyiséget, hét polgármestert, két pedagógust, két or­vost, egy vállalkozót, egy rendőrt díjazott a Cserhát-Takarék a Szakembe­rekért Alapítvány. Az életutakból, ajánlásokból látható, arra érdemes em­bereket tartanak szakmájukban példaképeknek a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet működési területén. A LEGEREDMÉNYESEBBNEK ÍTÉLT POLGÁRMESTEREK: Pintér Bertalan (Nógrádsáp): 1994 óta polgármester, 2002-ben egyedüliként in­dult a választáson, nem állított a település másik jelöltet, ez azt jelenti, hogy már a je­löléskor elismerték a helyiek a polgármes­ter munkáját. Aktivitása magával ragadja a 900 lelkes település lakosságát, a képvise­lő-testületet, a helyi intézményeket, egye­sületeket, ennek eredménye a kiépült a ká­beltelevízió, a vízrendszer, a gázközmű, a telefonhálózat-rendszer kiépítése, a közel­múltban átadott szennyvízcsatorna-háló­zat, továbbá az, hogy új lendületet vett a sportélet: sportcsarnokot, sportpályákat építettek. Nógrádsápon utcákat újítottak fel, önkormányzati házak épültek, s ki­épült a község centruma is, ahol butikok, presszók, étterem is helyet kapott. Jánvári Andrásné(Bercel): 1990 októ­berétől polgármester, 2002-ben egyedüli­ként indult a választáson, munkáját a 2200 főt számláló településen elismerik. Bercelen szintén kiépültek a közművek: víz-, gáz-, telefon-, szennyvízhálózat, szép, rendezett a település központja, amelyet gondoz is az önkormányzat. Ezen a tele­pülésen kábeltelevízió is van, tavaly adták át a helytörténeti múzeumot. Sándor István Magyamándorból 1990 óta polgármester, előtte a falunak tanácsel­nöke volt. A község lakossága 1400 fő kö­rül alakul, földrajzi elhelyezkedését illető­en Nógrád megye, illetve a Cserhát köz­pontjában fekszik. Az itteni fejlesztések hatása 4-5 községben is jótékonyan érez­hető. Az elmúlt 12 év alatt kiépültek a köz­művek: a víz, gáz, telefon, szennyvíz, ká­beltévé, így összkomfortosnak tekinthető a település. Magyamándor regionális ipari és kereskedelmi vásár, kiállítás megszerve­zésére képes önkormányzattal rendelke­zik. Európai nagykövetek találkozóját szervezték, s az EU-kiadványok olyan kiál­lítását és börzéjét, amelyekre addig csak olyan nagyvárosok vállalkoztak, mint Deb­recen, Székesfehérvár, Sopron. Vásárainak köszönhetően már három köztársasági el­nök is látogatást tett a községben. Sándor István egy országok közötti álla­mi bizottság tagja, TÖOSZ balassagyarma­ti területi képviselője. Kitüntetései: Munka Érdemrend arany fokozat, Szlovák Köztár­saság érdemérem, a Magyar Köztársaság elnöke által adományozott arany érdem­kereszt. A belügyminiszter gyűrűjével ki­tüntetett faluvezető egyébként még a helyi horgászegyesületnek és a térségi gazdakö­röknek is elnöke. Szántó József (Cserhátsurány): 1990 óta polgármester, 2002-ben az önkor­mányzati választás alkalmával három je­lölt közül került ki győztesen. „Összkom­fortos” településén kiépített a víz-, gáz-, telefon-, szennyvízhálózat, a községben a sport-, kulturális élet fejlődése elindult. Helytörténeti múzeum, sportcsarnok és a község gondozott terei, parkjai jelzik a munkáját. Surány polgármestere a helyi katolikus és evangélikus templom felújí­tásában is jelentős irányító, szervező fel­adatot vállalt. Kanyó Tibor (Hugyag): 1998 óta pol­gármestere a 900 főt számláló községnek. 2002-ben többes jelölésben választották újra. Hugyag szintén összkomfortos tele­pülés: víz-, gáz-, telefon-, szennyvízhálóza­tok már elkészültek. A helyi lakosság jelen­tős része a cigány kisebbséghez tartozik, ami a szociális problémák kezelésében speciális feladatot jelent. Kanyó János (Őrhalom): 1994 óta látja el a faluban a polgármesteri teendőket. Őrhalomnak vannak rendezvényei. Ilyen az idősek napja, a falunap, különbö­ző versenyek, működik a sportegyesület, horgászegyesület. A polgármesternek a helyi katolikus egyházzal a kapcsolata ki­váló. Magas életszínvonalon élő lakosságú községben polgármester, ami egyrészt kedvezőbb körülményeket, de fokozot­tabb intenzitást elváró polgárok közötti polgármesterkedést kíván meg, ennek az elvárásnak eleget tett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a 2002-es önkor­mányzati választásokon is győztesen ke­rült ki a többes jelölésből. „Összkomfor­tos” település: víz-, gáz-, szennyvíz-, tele­fonhálózat, kábeltévé kiépítve, az általános iskolában folyó munka megyeszerte is­mert, újjáéledt a hagyományőrző csoport, a sportélet is figyelemre méltó, mert az is­kolai sport mellett a felnőtt és az idősebb korosztály is rendszeresen sportol, baráti kapcsolatokat ápolnak szlovák település­sel. Markó Antal (Szügy): 1994 óta pol­gármester, 2002-ben ő is egyedüliként in­dult a választáson, nem állított a település másik jelöltet, ez azt jelenti, hogy már a jelöléskor elismerték a helyiek a polgár- mester munkáját, amely az 1400 főt számláló települést véve alapul bizony az erkölcsi elismerés egyik formája. A köz­ség országos hímévre tett szert a fejlődé­se eredményeként, összkomfortos a tele­pülés, minden van, ami szükséges az ott lakók komfortérzetének kialakításához, elsők között építették a közműveket. A közműveken kívül új sportcsarnok, sport­pálya épült, idősek bentlakásos háza is működik, van óvodája, iskolája, sport­egyesülete, művelődési otthona egész évet átfogó programmal rendelkezik, a város közelsége miatt - Balassagyarmat - szinte hihetetlennek tűnt, hogy a telepü­lés határába már három gyár telepedett és hozott létre 500 új munkahelyet, nem­csak a falu, hanem a környék lakóinak is. A faluban folyik a helytörténeti múzeum berendezése, a polgáimester kapcsolata az evangélikus és a katolikus egyházzal megfelelő. Kitüntetései: Szontagh Pál-díj 1999-ben, Magyar Köztársaság Ezüst Ér­demkeresztje. Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanácsban kistérségi képviselő, valamint parlamenti szakértő. AZ ÉV ORVOSAI Dr. Szakács Zoltán, a Dr. Kenessey Albert Kórház szülész-nőgyógyász főor­vosa 1941-ben Balassagyarmaton szüle­tett, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1966-ban végzett, szülész­nőgyógyász szakvizsgát 1972-ben tett. Az orvosi egyetem utál az Ipoly-parti vá­rosban kezdte a gyógyító munkáját, az­óta is itt dolgozik, részt vett a mozgó szakorvosi szolgálat, ellátásának meg­szervezésében, működtetésében. A beosztott orvosból adjunktus, majd főorvos lett, szakszervezeti munkáért ki­tüntetés bronz fokozatának tulajdonosa, a szakszervezeti elnöki tisztet jelenleg is el­látja. Társadalmi munkát szívesen vállal, a Civitas Fortissima Kör elnöke. Munkája mellett a továbbképzésre is fi­gyelmet fordít, s a család és nővédelmi ta­nácsadást is szervezi. Önmagával szem­ben igényes, munkatársaival segítőkész. Dr. Tiba Imre 1978-ban ugyancsak a Semmelweis Orvostudományi Egyete­men szerezte a diplomáját.Első munka­helye az Orvostovábbképző (később Haynal Imre Egészségtudományi Egye­tem) Sebészeti Klinikája volt. 1995 óta ve­zeti a Dr. Kenessey Albert Kórház sebé­szeti osztályát. Nős, felesége asszisztensnő. Két gyermek apja. Idősebb lánya a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem hallga­tója, a kisebb lánya a Balassi Bálint Gim­názium diákja. A klinikai ismeretek alapján több kor­szerű műtétet vezetett be Balassagyarma­ton elsősorban a laparoszkópos epesebé­szet, a vastagbél- és végbélsebészet, a máj és hasnyálmirigy sebészete területén. Több új műtéti eljárás bevezetése fűződik a nevéhez a sérvek és a végbél sebészete területén. Rendszeresen tart előadásokat hazai és külföldi sebészeti kongresszuso­kon, illetve publikál szaksajtóban. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a sebészeti osztály orvosai és szakdolgozói is rendsze­resen képezzék tovább magukat. Ebben segítségére van az az alapítvány, amit Nóg­rád megye takarékszövetkezetei és a kör­nyék segítőkész vállalkozói hoztak létre. Miniszteri dicséretet 1984-ben kapott. Az orvostudományi egyetem rektori di­csérete (1990), tudományos munkájáért Bartha Elemér-díj és Perliczy János-díj (1999) szakmai elismertségét jelzi. Tagja a Magyar Sebészeti Társaság több szekci­ójának, a Magyar Geriátriai és Gerontoló­giai Társaságnak, a Gasztroenteorológia Társaságnak, a Magyar Crohn- és a Korá­nyi Társaságnak, valamint az orvosi ka­marának. AZ ÉV VÁLLALKOZÓJA Szomor József Balassagyarmatról az ál­tala alapított és a mai napig is vezetett kft. többségi tulajdonosa. A gazdasági társa­ság elsősorban közutak építésével és eh­hez kapcsolódó egyéb építkezésekkel, hídfelújításokkal, autópályáknál zajvédő falak, acélszerkezetű útszegélyek építésé­vel foglalkozik. Az általa vezetett társaság a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht.-nak, Pest Me­gyei Közútkezelő Kht.-nak, valamint az Ál­lami Autópályakezelő Rt.-nek dolgozik. A társaság 15-20 főnek ad munkalehetősé­get, akik szinte a megalakulástól együtt dolgoznak. Szomor József az elmúlt években jelen­tős összegekkel támogatta a sport-, az egészségügy, a kulturális, a gazdasági élet szakterületeit, rendezvényeket, sportegye­sületeket. Ha csupán az utóbbi év támogatását vesszük figyelembe, 2002-ben nyolc terü­leten közel 600 ezer forintos támogatást juttatott az érintetteknek. Személyéhez köthető, hogy volt, vá­ratlanul elhunyt munkatársa, az útépítő mérnök Pap Tamás emlékére alapítványt hoztak létre. Az alapítványon keresztül - Pap Tamáshoz emlékéhez hűen - a hát­rányos helyzetű, jó tanuló gyermekeket támogatják. AZ ÉV EGYHÁZI TISZTSÉGVISELŐI Vagyóczky József (cserhátsurányi plé­bános) tanulmányait Egerben végezte 1965-1970 között. Vácott szentelték pappá 1970. jun. 21-én. Egyházi szolgálatát Kun­szálláson kezdte, majd öt évvel később Rákosligetre helyezték, ahol káplán volt 1985-ig. Cserhátsuránynak az év szeptem­ber 15-étől plébánosa. Ekkor még csak Terény község tartozott a cserhátsurányi plébániához, a későbbi években az egyre fokozódó paphiány kö­vetkeztében egyre több községben kell a lelkipásztori teendőket ellátnia, 1986-tól Szandán és Herencsényben, majd 1999-től Cserháthalápon is. Ma öt községben lelki- pásztorként végzi nagy szorgalommal és alázattal a papi teendőket. 2001. június 15- étől újabb feladattal bízták meg felettesei: a Bercel-Kálló Egyházkerület esperese, amely 35 község 13 plébániáját fogja ösz­sze. Választott hivatásához méltó magatar­tása, hívei iránti önfeláldozó szeretete pél­daértékű a nem hívőkkel, az idősebb és a fiatalabb korosztállyal egyaránt. Tevéke­nyen részt vállal a községek életében. Részt vesz a községek rendezvényein, jók a kapcsolatai a községek polgármesterei­vel és a képviselőkkel is. Nagy feladatot vállalt és vállal a közsé­gek templomainak felújításában, korszerű­sítésében Herencsényben,Terényben, Cserhátsurányban, Cserháthalápon, Szandán. A tisztelendő úr Cserhátsurányban öregek napközi otthonát is működtet az egyházközség jó­voltából. Segítőkészségén csak szerénység a legszembetűnőbb erénye. Vendrey Gábor, a Don Bosco-rend Szent János-templomának plébánosa, a Szalézi Rendház igazgatója Budapesten született 1950 március 28-án. A középis­kolát Budapesten, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1979 június 16-án szentelte pappá Lékai László bíboros prí­más érsek. 1979-80 között káplán Nagy­maroson, majd 1980-81-ben Balassagyar­maton, a Don Bosco-lelkészégen. Az Ipoly-parti városba 1989-ben kerül vissza ismét, ahol a Bosco Szent János-lelkész- ségen plébániává alakulását követően plébános és három éve a Szalézi Rendház igazgatója. Vendrey Gábor a tanulóifjúság hitok­tatását tartja plébánosi munkája mellett legfőbb feladatának. Ezen belül is az ipa­ri tanulókkal foglalkozik eredményesen, követve a rend alapítójának, Bosco Szent Jánosnak példáját. Noha a rend alapítása 150 év óta sokat változott, javult a fiatal ipari tanulók helyzete, új probléma a csa­ládok szétesése, a válások növekedése. A fiatalok jelentős része csonka családban nevelkedik, nő fel. Támaszra van szüksé­gük azért is, mert növekszik a kábítósze­rek, az alkohol, a szabadosság csábítása. A legjobb megelőzés a családok megerő­sítése. Ennek érdekében a szalézi plébá­nián évek óta folyik a fiatal házasokkal való foglalkozás. A Balassagyarmaton tanuló diákok kö­zül sokaknak van szüksége kollégiumi el­helyezésre. Ebben is jelentős szerepet vál­lal a szalézi kollégium, amelynek létreho­zása is Vendrey Gábor atya munkásságá­nak része. A balassagyarmati Keresztény Óvoda megalakítását megszervezte, ületve az óvodai hitoktatók is hozzá tartoznak. A balassagyarmati fegyház elítéltjeinek mi­sét tart, a hajléktalanokat, a kórház bete­geit rendszeresen látogatja. Minden plé­bánia családsegítő szerepében jelentős a betegekkel, az életből távozni készülők­kel való foglalkozás. A haldoklók között már kevés az ateista, sokan igénylik tá­vozásuk lelki előkészítését, felkészülé­sük segítését a plébános úrtól, ami azt is jelenti, hogy életük folyamán (de leg­alábbis végző szakaszában) őt fogadták el lelki vezetőjüknek. Végül közéleti szereplésektől sem zár­kózik el, szívesen vállal a városi televízi­óban gondolatokat, hitet ébresztő előadá­sokat, egyik létrehozója és fenntartója a városi katolikus közösség által szerkesz­tett Életerő című újságnak. Elért eredmé­nyéit a Szentlélek ajándékának tekinti, az őt ért támadásokat szelíd alázattal és mél­tósággal viseli. AZ ÉV RENDŐRE Fürjes Béla elöljárói javaslata alapján az év rendőre. A putnoki születésű, 52 éves rendőr ezredes a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Balassagyarmati Rendőrkapitányság bűnügyi osztály osz­tályvezetője. Fürjes Béla több mint har­minc éve teljesít rendőri szolgálatot a Ba­lassagyarmati Rendőrkapitányságon. Jár­őr, járőr-gépkocsivezető, bűnügyi nyo­mozó, majd KMB alosztályvezetői beosz­tást látott el. 1995. február 1-jétől bűnügyi osztályvezető, 1999. április 1-jétől egyben kapitányságvezető-helyettes. Szakmai munkáját a céltudatosság, szakmai hozzáértés jellemzi. A bűnügyi szolgálatot kimagasló színvonalon irá­nyítja. Az állományba kerülő fiatal kollé­gák felkészítésére nagy gondot fordít. Széles körű helyi és személyi ismerettel rendelkezik, kapcsolata a lakossággal, társadalmi és gazdasági szervezetekkel kiemelkedő. A bűnmegelőzési bizottság elnökségének a tagja. A bűnmegelőzésre és áldozatvédelemre kiemelt figyelmet fordít, az iskolákkal példaértékű kapcso­latot alakítottak ki és tartanak fenn. AZ ÉV PEDAGÓGUSAI Taskó András 43 éves, a balassagyar­mati Dózsa György Általános Iskola testnevelés-földrajz szakos tanára. Isko­lájában 19 éve tanít, ebben az iskolában végezte az általános iskolai 4-8. évfolya­mos éveit is. A tanári pálya indíttatását Urbán Árpád általános iskolai testneve­lőjétől kapta, kivel nagyon sok országos sportversenyen vett részt és ért el sok sportsikert. 13-szoros országos ifjúsági válogatott labdarúgó, a Magyar Népköztársaság ér­demes ifjúsági sportolója. A Magyar lab­darúgásért emlékérem tulajdonosa. Munkájának kiemelkedő eredménye a 2001-ben elért Pepsi iskolai lábtenisz- kupa országos I. helyezése, amelyben na­gyon sok segítséget kapott Gaál Endre sportbarátjától. Az országos torna meg­nyeréséért 10 napos brazíliai jutalomút résztvevője a tanítványaival. Ezt a sikert a tavalyi évben is majdnem sikerült elérni, hiszen ismét országos döntőt játszottak a Dózsa iskola lábteniszezői. A tavalyi évben diplomázott a Sem­melweis egyetem sporttudományi karán mint okleveles testnevelő és szerzett UEFA B-licenszes labdarúgó-edzői diplo­mát. 19 év óta a balassagyarmati gyermeklabdarúgás aktív edzője és szer­vezője, több országos korosztályos válo­gatott és NB I-es labdarúgó elindítója. A város gyermek-úszósportjának edzője és sok kisgyerek úszásoktatója, a Kék Delfin Gyerekegyesület elnöke. Megrögzött futó, több félmaratoni fu­tóverseny és triatlonverseny teljesítője. 2000-ben 4 órán belül teljesítette a 42 km- es maratoni távot is. A téli teremlabdarú­gó-bajnokság aktív résztvevője. Testnevelői hitvallása: a gyerek érezze jól magát az órámon, izzadjon meg és ta­nuljon minden alkalommal újat! Tibay András pedagógusi pályáját 1972-ben kezdte. A Kiss Árpád Általános Iskola igazgatója. Először fél esztendeig Dejtárra járt ki, majd a pataki iskolában tanított. 1975 decemberében került a Madách Imre Városi Könyvtárba, ahon­nan a következő év augusztusában ment át a Kiss Árpád Általános Iskolába. Főis­kolai diplomát földrajz-rajz szakon szer­zett Egerben. Munkája során fő pedagógia törekvé­se osztályainak közösséggé fejlesztése volt, s ezért különböző módszerekkel és eszközökkel kísérletezett. Nyolc évig „zenirom”-klubokat szervezett, ahol a ze­ne és az irodalom megismerésére ösztö­nözte a tanítványait. Csoportjaival orszá­gos versenyekre is eljutottak szép sikere­ket érve el. Az 1980-as évek végéig nép­tánctáborokban is tevékenykedett. Az ok­tatáson kívül a pedagógiai munka fontos elemének tartotta mindig a nevelést, a gyermekek személyiségének sokrétű ki­bontakoztatását. 1987-től igazgatóhelyettesként, 1995 óta pedig igazgatóként látja el a rábízott feladatokat. Ettől az időtől már a tantestü­let összetartásán, igazi kollektívává alakítá­sán is fáradozott. A 41 fős szakmai és a 9 főből álló technikai gárdával jól szervezet­ten működteti a nagy múltú intézményt. A polgári iskolát 1875-ben a megyében elsőként alapították, s a későbbi utódok Tibay András irányításával kényesen ügyelnek a minőségi munkára, s az elért színvonal megtartására. ____________________________ oo

Next

/
Thumbnails
Contents