Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-03 / 2. szám

2003. JANUÁR 3., PÉNTEK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal RIPORT Templomfelújítók Balassagyarmaton Karácsonyra megújult templombelsővel fogadta a híveket az 1740-46 kö­zött felépített barokk stílusú balassagyarmati főplébánia-templom, amelyben már nagyon elkelt a tatarozás. Az októbertől tartó munkálato­kat Lencsés Zsolt freskófestő vezetésével feszített tempóban végezte a Múzsart Kivitelező és Oktató Kft. és annak tagja, a Szondi György Szak- középiskola és Szakiskola. A barokk romai katolikus templom Csókási János és Slezák István mester­oktatók vezetésével 39 festőtanuló vará­zsolta csodaszépre a plébániatemplom belsejét és ebből a munkából kivette ré­szét az a 15 villanyszerelő-tanuló is, akik Tupi Sándor és Farkas András mesterok­tatók irányítása alatt a legmodernebb EU- szabványnak megfelelő világítást szerel­tek be. A munkálatokban csak az ellátá­sért részt vett két szlovákiai fiatalember, akik a közelmúltban több Ipoly folyón tú­li település templomában oltárképeket és faldíszítéseket készítettek. A balassagyarmati főplébánia-templom kanonoka, Koza József szerint kész csoda, ahogy ez a templomfelújítás összejött, mert pénz hiányában nem sok remény volt rá. OLASZORSZÁGBÓL HAZA A megoldást a Lencsés Zsolttal való ta­lálkozás jelentette, akivel az előző gyar­mati polgármester, Juhász Päer hozta össze Koza atyát. Lencsés Zsolt elnöke a nemzetközi mű­vészkapcsolatokat ápoló terényi szék­helyű Arttéka Mű­vészet Határok Nélkül^ Egyesület­nek. Ő ajánlotta, hogy az általa kikí­sérletezett eljárás­sal a szabad három hónap alatt, kará­csonyig rendbe hozza a templom belsejét. Ehhez partner volt Arató János, a Szondi György Szakkö­zépiskola és Szak­iskola igazgatója, aki intézményében az országban egye­dül kialakította az „antik mész”-re épülő vakolás és freskóalapozás megtanulásának lehetőségét, ami a festőknél a tan­anyag része lett. A plébánia­templom belsejé­ben folyó munká­latokat irányító Lencsés Zsolt ré­gen kötődik a vá­roshoz, mert itt vé­gezte el a középiskolát. 19 éve külföldön él, főleg Olaszországban, de annál na­gyobb szeretettel jön haza mindig szülő­földjére, Balassagyarmatra. Elmondta, hogy 12 éve foglalkozik fres­kófestészettel és mintegy ötezer négyzet- méter figurális freskófestészet van a háta mögött, főleg olaszországi és európai or­szágokban készített munkáiból. A tanul­mányút során szerzett tapasztalatok ve­zették a szakma folytatásához, olymódon, hogy az anyag, amit a freskófestészethez használ, az a J. Colors olasz festékgyártó multinacionális világcég kérte meg őt arra, hogy ezt az eljárást alkalmazza a freskók­ra és jelenjen meg az ipar különböző terü­letein is. Az anyag maga az antik mész, ami a cég egyik kifejlesztett terméke, egy vegytiszta mészalapú festék, különféle glett formájú ecsetelhető és vakolható for­mája, aminek az eljárása más, mint a cég kötelező érvényű felhasználási módja. Eb­ben a másságban volt a kapcsolat, illetve a művészeti háttér a magyar ipari termékek­kel. Az 1999-es Farba festékbemutató vi­lágkiállításra invitálta meg őt az olasz cég, mely régi vágya volt, hogy a művészet és a freskófestészet hogyan és miként kerül­het be az iparba, s ennek kapcsán a szak­munkásképzésbe. A balassagyarmati múlthoz való kötő­dés alapján került sor a Szondi György szakiskola megkeresésére, melynek igaz­gatója fantáziát látott az ajánlatban, és a vüágkiállításon ők is és Párkányi Raáb Pé­ter szobrászművész is részt vett, ahová már a szakiskola gyártotta le a bemutató paneleket és videóra is rögzítették. Az ott készült felvételekből egy szakmai bemu­tatófilmet is készítettek. A világkiállítás után felkeresett ben­nünket a magyarországi iparkamarák el­nöke és kérte, hozzuk haza ezt a technikát Magyarországra. Erre 2000 tavaszán a bu­dapesti műjégpálya dísztermében is készí­tettünk egy közös bemutatót, ahol jelen volt az ország összes szakiskolájának kép­viselője és kívánságukat fejezték ki arra, hogy ezt az eljárást tanítani és tanulni sze­retnék! Ez a budapesti szakma bemutató elég komoly szaksajtósikert aatott az Épí­tőmester és Festőmester, valamint más szakújságokban. EURÓPAI SZINTŰ SZAKKÉPZÉS- Ekkor született meg a gondolat, hogy ennek a szakképzése Balassagyarmaton történhet hivatalosan is - tájékoztatott az elképzelésekről Lencsés Zsolt. - A világki­állításon aatott siker jogosított fel ben­nünket a cég felé arra, hogy megkérjük, álljanak a magya szakmunkásképzés mögé és próbálják azt finanszírozni. A cég anyagban segítette az elképzeléseket a kibontakozásban. Közben elkészült az antik mész felhasználásának iskolai tan­anyaga. Az olasz vüágcéggel folyamato­san tartva a kapcsolatot, már elértünk olyan pontra, hogy a tananyag beilleszthe­tő lett az alapképzésbe. A világcég javasla­tára merült fel az a gondolat, hogy ezt az európai honos eljárást, melyre a szakkép­zés is vállalkozott, vállalkozási szinten próbáljuk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy az iskola vállalkozik arra, hogy tanít­va lesz az eljárás és ez a garanciája a világ­cég támogatásának. így jött létre a szakis­kolával közösen a Múzsart Kivitelező és Oktató Kft. Ebben tanárok, építészek, mű­vészek, kereskedelmi és marketing szak­emberek álltak össze, hogy az elképzelé­seket valóra váltsák. Ennek céljait támoga­tásáról biztosította Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, és remény van arra, hogy a megyei területfejlesztési ta­nács segítségével megépülhet egy olyan tanműhely, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unióba illesztett eljárást megfelelő körülmények között taníthas­sák Balassagyarmaton is. Ennek a célja, hogy alapszinten egy országos, mester­szinten egy világiskolává bővüljön ki az itt folyó festőtanuló-képzés. MŰANYAG NÉLKÜL Menet közben jött az ajánlat Koza Jó­zsef kanonoktól, a balassagyarmati fő­plébánia-templom belső festészeti mun­káira, amelyet az antik mészre alapoz­tak. így kezdődhetett meg október elején a már régóta időszerű templombelső-re- konstrukció, amely a Szondi György szakképző első ilyen irányú referencia- munkája. A templomba betérő hívők azt láthatták, hogy a jó két hónapja megállás nélkül tartó munkában szinte emberfe­letti munkát végeztek a mesterek, a tanu­lók. Egyik fő feladatuk az volt, hogy eltá­volítsák a falakról a XX. század fő bűneit, az enyves felületeket, a műanyag gyors- gletteket és a festékeket. Tégláig leverték a lerohadt vakolatot, eltávolították a gom­bás és penészes részeket is. Sajnos, a műemléki felügyelőség analizálója során is bebizonyosodott, hogy a barokk festés­rétegek is penészesek és gombásak, eze­ket is teljesen le kellett kaparni. A temp­lom tégla- és kőfalát lemosták az antik mész oldatával. Amikor ez megtörtént, mindig a fal és a vakolat függvényében keverték be a vakolatot, ami nem tartal­mazott gipszet és cementet, hanem az előírt lisztfinomságú, őrölt folyami ho­mok granulált szemcséjének váltakozá­sának a függvényében, akár márvány- és gránitport is. Az alap- és simítóvakolat után az antik meszes glett következett, amely után antik meszes színezést ka­pott egy speciális, kónuszos inox vassal, mellyel egyszerre két-három szín felhor­dása történt meg. Ezáltal egy csodálatos, pasztellszerű, márványos tükörvakolat következett, mely a reneszánsz, antik meszes, velencei stukkós vakolatot idézi fel, amelyben egy grammnyi műanyag kötőanyag nincs. Visszaállították a szel­lőzését a felületeknek és a barokk tisztes­séges művészeti befejezését - magyaráz­ta Lencsés Zsolt. FRESKÓK TAVASSZAL A plébániatemplom belseje egy komplett, új vakolatot és új felületkeze­lést kapott. A szakiskola mesterei és ta­nulói új, Európa-szabvány szerinti vil­lanyszerelést is végeztek és kialakították a Múzsart Kft. tervezői által megálmo­dott rejtett világítást is. A templombelső padlója új Kanaffar-burkolással újult meg. A szakiskola a villanyszerelésért nem fogadott el pénzt, hanem az össze­get felajánlotta a templom burkolóanya­gának a megvásárlására, aminek mun­kálataira szintén a fenti kft. a szakiskolá­val közösen vállalkozott. Az oltárt és más fontos templomi részeket a műem­lék-felügyelőség már régebben letisztí­totta és karácsonyra már egy megújult templombelsővel várták a híveket. A templomban tervezett. freskófestészeti feladatok már tavaszra húzódtak, mivel akkor állnak neki a várhatóan szeptem­berre elkészülő munkának egy periszkó- pos állványzaton. Párkányi Raáb Péter a régi oltáron elhelyezett angyalpárt fogja ezalatt elkészítem. NEVEK A MÁRVÁNYTÁBLÁN Koza József kanonok elismerően szólt a munkálatokban résztvevőkről, akiknek nevét egy márványtáblán örökítették meg. Csaknem ötmillió forint adományt kaptak a hívőktől, amihez az előző ön- kormányzat 800 ezer forinttal járult hoz­zá. Örvendetes, hogy a jelenlegi városve­zetés is 2 millió forint támogatást nyújt a plébániatemplom megújítására. A szakis­kola is szeptembertől beindította a festő­tanulóknál az antik mésszel való munkák elsajátítását és referenciamunkaként fel­vállalták a templom festését. A festőtanu- . lók átfestették az orgonát, a gyóntatószé­ket és a templom más fa- és vasrészeit, amelyek jól illeszkednek bele a szépen el­készített antik meszes, márványos falfe­lületbe. _________ SZABÓ ENDRE A templom belsejének megújítói: A Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola mesterei és tanulói: Festők: Csókási János és Slezák István mesteroktatók, tanulók: Bállá Ágos­ton Balázs, Bander Attila, Bangó Roland Károly, Baráth Gábor, Bogdán Gá­bor, Burai Roland, Deák Szabolcs, Dóka Péter, Elek József, Frankó Péter, Gáspár Zsolt, Gönczi Gergely, Horváth György, Illés Róbert, Juhász István, Koncsek Patrik, Kuszt Dávid, Lászka Gábor, Molnár Péter, Nagy Tamás Pé­ter, Oláh Norbert, Oláh Zoltán, Oláh Richárd, Orosz László, Rados Gábor, Sándor Krisztián, Szilágyi Norbert, Drajkó Dániel, Herczeg József, Kolompár Szabolcs, Ludvig Zsolt, Mravcsik Norbert, Medgyesi János, Sándor Gábor, Szabó József, Tóka Balázs, Valiczka Zsolt, Viszkok Péter. Villanyszerelők: Farkas András és Tupi Sándor mesteroktatók, tanulók: Bán Ferenc, Hugyecz Zoltán, Imre Zsolt, Kucsera Norbert, Mákká Zsolt, Pleskó Péter, Szűcs László Péter, Takács László, Bagyinszki Arnold, Benedik Mi­hály, Dropka Jácint, Jele István, Saliga László, Szabó László, Végh Rórián, valamint Stanko Kriván, Dusán Muransky, Párkányi Raáb Péter és a munká­latok vezetője: Lencsés Zsolt. Megújuló evangélikus hitélet Megközelítőleg másfél esztendeje ke­rült a miskolci származású Bartha István evangélikus lelkész hétéves nyíregyházi szolgálata után Balassa­gyarmatra. Az ötgyermekes család­apa Celldömölkön, Mezőlakon műkö­dött segédlelkészként teológiai tanul­mányai befejezése után, majd püspö­ki elhelyezéssel került Nyíregyház­ára, ahol az ottani főiskolán is tanított a hittanári szakon. 2001-ben hívták meg a megüresedett gyarmati paróki­ára. Jelenleg a templommal szembeni lelkészi hivatal lakásában lakik bé­késcsabai születésű feleségével, vala­mint 13,12,10 éves lányaival, a 6 éves kisfiával és az ötödik, alig egyéves gyermek már városunkban látta meg a napvilágot. Balassagyarmat A lelkész úr tele van tervekkel az egy­házát illetően, s ehhez igen jó segítő­társra lelt a szeptember óta Gyarmaton működő tiszavasvári Kulcsár Zsuzsan­na segédlelkésznő személyében. A 2002-es év jelentős hitéletbeli esemé­nyekkel telt el. Kiemelkedő alkalom volt, amikor áprilisban, dr. Szabó József püspök születésének 100. évfordulójára emlékeztek meg, Harmati Béla és Szebik Imre püspökök jelenlétében, s ekkor leplezték le a Réti Zoltán által ké­szített emléktáblát is. A csővári kórus fellépése, Unterwéger Zsolt orgona- és Banda Ádám hegedűjátéka, a templom­szentelési ünnepen való közös muzsiká­lás, amikor még Bartha István lelkész is gitározott, a 27 gyermek konfirmációja, a gyülekezeti házban az ökumenikus if­júsági találkozó keretében megrende­zett nagy sikerű koncert, melyet a buda­pesti Sigmunk együttes adott, mind­mind vonzották a híveket az egyházkö­zösségükbe. Ez azt jelenti, hogy a magát filozófia szakon továbbképző lelkész és az orvosi egyetem mentálhigiéniás sza­kát végző segédlelkésznő a heti két alka­lommal tartott áhítat, a vasárnapi három gyarmati és egy ipolyszögi istentisztelet, a szombati hittanórák, ifjúsági és felnőtt ifjúsági órák mellett rengeteg feladatot vállal magára. A kórházi kápolnában minden vasár­nap, az evangélikus szeretetházban he­tente két alkalommal szolgálnak, ahol a gondozók mentálhigiéniás képzése és egy Soros-pályázat keretében működő hospice-tanfolyam is folyik. Érsekvad- kerten havonta egyszer az iskolában tar­tanak istentiszteletet. Valamennyi általá­nos iskolában és a Balassi-gimnázium- ban megszervezték a hitoktatást, kb. 105 gyermek számára, akik nyáron nap­közis táborban nyaralhattak. A segédlel­késznő még óvodai hittancsoportot is beindított, s a gyermekeknek külön hír­levelet terveznek a leendő programok­ról. Papi piac c. körlevelüknek ádvent táján jelen meg az 5. száma. Ebben a tá­jékoztató újságban szó esik örömökről, gondokról, programokról, tervekről. A város kb. 1700 evangélikusából 10-15 százalék jár templomba, az elvilágia- sodás problémájával tehát meg kell küz­deni. 28 temetéssel szemben 10 keresz­telő volt, viszont nő a hittanosok száma. A jövő évben gyermekprogramokat, rajzkiállításokat, orgonahangversenye­ket terveznek, s 2003. február 23-án az evangélikus lelkészekből álló Promise együttes ad majd koncertet. Március 30- án teológusnapot rendeznek majd. Ter­mészetesen gondok is akadnak. Meg kell oldani a templom elektromos háló­zatának felújítását, a fűtés korszerűsíté­sét, az orgona karbantartási munkálata­it, színvonalas programokat szeretné­nek, s ezekhez bizony a hívők anyagi hozzájárulása is szükséges. Ez évente a minimálbér 1 százaléka lenne. A Luther utcai ingatlant kulturális konferencia- központtá alakítanák, s a szeretetház bővítését is tervbe vették. A lelkész és a segédlelkésznő áldo­zatkészségével, egyházösszetartó sze­repvállalásával mindent megtesz azért, hogy megőrizze és megerősítse Balassa­gyarmat nagyhírű evangélikus hagyo­mányait. SZABÓ ANDREA Jaj de szép volt a karácsonyfa” Ami pár napja még felöltözve tündökölt a szobában, most dí­szeitől megfosztva csupaszon „fekszik" a kukák mellett, vagy egyéb helyen. Ez a karácsony­fa, amely minden évben erre a sorsra jut, de vajon innen hova kerülnek? NMH-Információ Az ünnep végeztével az addig szépen feldíszített karácsonyfák most a kukák mellett végzik. A vallás szerint a fenyőfákat vízke­reszt után, azaz január hatodikán „fosztják meg” díszeitől. Sok he­lyen azonban már december 28-án kidobták a fákat, hiszen elvégez­ték a feladatukat: megtalálták alat­ta az ajándékokat, beillatozták a lakást és ezzel vége. Felmerült a kérdés, vajon hová kerülnek a fák és mikor kezdik el az összeszedést? A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemelteté­si Kft. (VGÜ) kommunális részleg- vezetője, Fékét éné Sörös Erika nyi­latkozott lapunknak. Elmondta, hogy a fákat Kotyházán gyűjtik össze, ahol aprítják, majd kom­posztálják. Ez egy regionális lera­kóhely, tehát több település kará­csonyfája is itt talál „végső nyuga­lomra”. Most azonban a kft. elsőd­leges feladata az utak csúszás- mentesítése, emiatt nem foglal­koztak még a kidobált fenyők ösz- szegyűjtésével. Utóbbiakat egyéb­ként ugyanazon brigád szedi ösz- sze minden évben. A VGÜ vízke­reszt után kezdi meg a fák elszállí­tását, hiszen sok családban ekkor kerül utcára a karácsony legfőbb dísze. Jelenleg sem az időjárás, sem a személyzet száma nem megfelelő a fenyők összeszedésé- hez, mert mindenki, aki él és mo­zog az utak csúszásmentesítését végzi - mondta el a részlegvezető. Viszont január első hetében meg­kezdjük a fák eltakarítását a köz­területekről, kukák mellől, illetve egyéb helyekről - zárta mondani­valóját Feketéné Sörös Erika. Végezetül mindenkinek azt ta­nácsolnám, hogy várja meg a ja­nuár hatodikát és csak ezután sza­baduljon meg a már feleslegessé vált karácsonyfától, hiszen vízke­reszt előtt úgysem szedik össze és csak a közterület látványát csúfít­ja az idő előtt kihajított fenyőfa. H. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents