Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-16 / 13. szám

8. oldal - Nógrád Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2003. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Anglia nem akar az ENSZ-re várni Emírségek Miközben az Európai Unió tag­országai egyöntetűen az iraki kérdés békés megoldását he­lyezik előtérbe, a Temze part­ján egyértelművé tették: ha kell, nem várnak az ENSZ-re a háború megkezdésével. London - Moszkva Késhegyig menő vita bontakozott ki szerdán a londoni alsóházban a kormány és az ellenzék között arról, hogy szükséges-e egy újabb ENSZ-határozat az Irak elleni ka­tonai fellépéshez. A miniszter­elnök kitérő válaszokat adott, ami - a már javában folyó mozgósítás­sal együtt - megerősíti azon ko­rábbi közvetett utalásait, hogy London nem feltétlenül várna a világszervezetre az esetleges fegyveres akcióval. Az azonnali kérdések szoká­sos szerda délutáni órájában Tony Blair azt mondta: akik tü­relmetlenséggel vádolják Nagy- Britanniát vagy az Egyesült Álla­mokat, gondoljanak arra, hogy „ez az egész már több mint egy évtizede húzódik”, és Szaddám Huszeinnek számtalan alkalma lett volna teljesíteni a korábbi ENSZ-határozatokat. Blair sze­rint nem Nagy-Britannia és a nemzetközi közösség, hanem Irak döntésén múlik, hogy lesz-e fegyveres konfliktus. A hét végén már kifutott a dél-angliai Portsmouthból a királyi haditen­gerészet zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amely egy 16 hajóból álló expedíciós flotta élén tart a Földközi-tenger keleti medencéje felé. Oroszország a korábbi híreszte­lésekkel ellentétben nem kíván ha­dihajókat küldeni a Perzsa-öböl térségébe - közölte szerdán az orosz védelmi miniszter. Szergej Ivanov erről az orosz űrcsapatok egyik Moszkva környékén állomá­sozó egységénél tett látogatása so­rán beszélt. Az Europress értesülései sze­rint az Egyesült Államok minden­esetre hivatalosan is kérte a NATO támogatását egy esetleges háborúhoz. A nagykövetek taná­csának szerdai ülésén azonban a tizenkilenc diplomata foglalko­zott ugyan a kéréssel, de érdemi döntést nem hozott; a hivatalos választ egy későbbi ülésnapon fogalmazzák meg - hangzott el brüsszeli forrásból. Az amerikai kérés - hangsúlyozták - a támo­gatásra, nem pedig a támadásban való részvételre vonatkozik: a hatpontos igénylista tartalmazza Törökország védelmét, amelyhez AWACS felderítőgépeket és Patriot típusú légvédelmi rakétá­kat telepítenek, továbbá szó van a szövetségesek légterének, ki­kötőinek és katonai bázisának használatáról. Vérontás az olajért Vajon a washingtoni vezetés valóban azért akar- ja-e megdönteni a iraki rezsimet, hogy Szaddám Húszéin ne vethesse be tömegpusztító fegyvere­it, vagy meg szeretné vetni lábát a gazdag olajtar­talékokkal rendelkező közép-ázsiai térségben? Washington - Bagdad „Ne folyjon vér az olajért” - követelik világszerte a bé­kéért tüntetők, mintha az esetleges iraki háború pusztán gazdasági érdekeket szolgálna. Thomas Friedman, a New York Times szerzője éppúgy ezt ál­lítja, mint a CIA egykori főnöke, James Woolsey. Utóbbi árnyaltabban közelíti meg a kérdést, mond­ván: az iraki diktátor nemcsak a nemzetközi közös­ség biztonságát fenyegeti, hanem a világgazdaság is összeomolhat miatta. A Föld nyersolajtartalékának háromnegyede ugyanis a térségben található, és Szaúd-Arábia után Irak rendelkezik a legnagyobb készletekkel. Míg előbbi 262 milliárd hordót mond­hat magáénak, utóbbi alig marad el mögötte a maga 250 milliárdjával. A további sorrend: Egyesült Arab Emirátusok (98 milliárd hordó), Kuvait (97), Irán (90). Elemzők szerint az egypólusú világban most olyan lehetősége adódott Washingtonnak, amelyet „vétek” lenne nem kihasználnia. A közép-ázsiai régióban tar­tós jelenlétre rendezkedhet be, amit 15-20 év múlva, újabb szuperhatalmak színre lépésével talán már nem tehetne meg. Szaúd-Arábia volt olajipari minisztere, Szaki aklamani úgy ítéli meg, hogy Amerika új „me­derbe" akarja terelni a folyékony aranyat. Legbizto­sabb forrása ugyanis Szaúd-Arábia mellett kétségkívül Irak - lenne. Az ország olaja ugyanis kiváló minőségű, könnyen kitermelhető, és új, veszélytelen utakon le­hetne szállítani. Azon a csővezetéken, amely a török- országi Ceyhan kikötővárosig vezet, s amely ma is rendelkezésre áll. Aklamani azt sem zárja ki, hogy akár Izraelig is kiépülhet a vezeték. Elvégre 1948-ig létezett is, és amerikai segítséggel könnyen helyre lehetne állítani. Innen a Földközi-tengeren át - fegyve­res védelemmel - hajókkal lehetne továbbvinni a cseppfolyós energiát az Újvilágba. TONONY1 ATTILA Készenlétben a szolgáltatók is Taszár A taszári bázison már teljes a készültség. És készenlétben áll­nak Kaposváron és környékén a szolgáltatók: nekik is fel kell készülniük az esetleges rendkívüli helyzetekre és a védelemre. dési szabályokat” egy váratlan helyzet esetére. Mindez tagadha­tatlanul nyugtalanságot kelt a me­gyeszékhelyen és a Taszár kör­nyéki falvakban. A szolgáltatók azt a feladatot kapták: tekintsék át, milyen pluszfeladatokkal kell számolniuk a taszári megbízatás­sal összefüggésben, ennek milyen anyagi vonzatai vannak, ellenőriz­zék biztonsági rendszereiket, és ha kell, szervezzék meg objektu­maik védelmét. Napokon belül mintegy hatszáz arab származású személy kikép­zése kezdődik meg. Ez nemcsak azokra ró feladatokat, akik a bázi­son vagy annak közvetlen közelé­ben dolgoznak. A megyei és a he­lyi védelmi bizottság ülésén a kör­nyék védelméért felelős szervek, szolgáltatók képviselői, a kiemel­ten védett intézmények vezetői kézhez kapták a „javasolt viselke­Ift Miklós, a Kaposvári Vízmű­vek Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: megszervezték a hu­szonnégy órás őrzés-védelmet. Erdélyi Ferenc, a Dédász ka­posvári kirendeltségvezetője sze­rint a kapcsolóberendezések vé­delmét eddig is infrakamerás jel­zőrendszer látta el. Fábián György kaposvári ki­rendeltségvezető elmondta: a fo­lyamatos felügyeletet, rendszeres járőrözést mindenütt tervezik. Komáromi Attila távhőüzem- vezető elsősorban két nagy ka­zánházának biztonságát szervez­te meg. JAKAB EDIT Törökország Szíria Jordánia Egyiptom Szaúd-Arábía CSÁK ELEMÉR Kétarcú védelem Nincs könnyű dolga a központi és a helyi kormányzatnak a taszári szerepvállalással kapcsolatos kommunikációban. Egyfelől - kifelé - azt kell bizonyítania, hogy Magyarország megbízható NATO-szövetséges és fenntartás nélkül támogat­ja az Egyesült Államok terrorizmusellenes politikáját. Más­felől - befelé - meg kell nyugtatnia a hazai közvéleményt: a taszári bázis felhasználása iraki amerikaiak kiképzésére, nem fenyegeti a helyiek és az ország biztonságát. Mindez akkor és aközben történik, hogy a helyi vezetők egy­mással versengve igyekeznek demonstrálni: ők mindent megtettek a lakosság érdekében. így a kaposvári polgármes­ter tűzoltóautót helyezett riadókészültségbe, a megyei köz­gyűlés elnöke pedig két helikoptert kért a környék védettsé­gének növelésére. Kérdés, hogy ezek az intézkedések meny­nyire nyugtatják meg a kedélyeket. Vezető politikusok min­denesetre lelkesen bizonygatják a különféle csatornákon, hogy a kiképzőközpont engedélyezése hazánknak a legjobb megoldás: egyfelől az amerikaiak számára annak bizonyíté­ka, hogy mi bizony nem húzzuk ki magunkat az Irak-ellenes összefogásból, másfelől, hogy lám, milyen leleményesek vagyunk, hiszen ily módon viszonylag kis kockázatok árán és olcsón „letudtuk” kötelezettségeinket. Nem tudni, hogyan reagál ezekre a magyarázatokra a „Nagy Testvér”; nyilvános visszajelzésről egyelőre nem hallani. A kívülállónak mindenesetre az az érzése, mintha a nyilatkozók abból indulnának ki: a washingtoni illetékesek csak a kifelé, a nekik szóló üzeneteket hallanák meg, s nem vennék észre, mi­lyen retorika szól a magyar átlagembernek. Utóbbit persze ne­héz elképzelni egy olyan hatalom esetében, amely képes lehall­gatni a világon bármilyen telefonbeszélgetést, és percre készen tájékozott az egyes országok felelős embereinek megnyüvánu- * lásairól csakúgy, mint a sajtóban megjelent információkról. Akkor viszont két dolog lehetséges: a Big Brother ennek a kis magyar gesztusnak is örül, amit a taszári bázis bérbeadása jelent, és bölcsen szemet huny a belpolitikai indíttatású ma­gyarázatok fölött. A másik feltételezés az - de ez nyilván csak elméletileg lehetséges -, hogy az ügyben megszólaló politi­kusaink ennyire naivak. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430404 ___________________ÁLLÁSPONT _____________ L ENGYEL JÁNOS Kijózanító orvosság Mit találtál? - kérdezi a talpig műszőrmébe öltözött ember „kollégáját”, aki éppen derékig hajol egy szemeteskukába. - Kenyér nincs, hús sincs, de találtam többféle gyógyszert - így a megszólított. - Nem baj - szól a társa -; úgyis fáj a lábam... Uram - fordul felém -, nézze meg: jó ez ilyen kékség ellen? Mit válaszoljak erre? - Olvassa el a betegtájékoztatót - javaslom, mire furcsa vigyor a válasz. - Hát ez az: olvasni nem tudok, de a lábam nagyon fáj. Valami olyasmit mormogtam, hogy men­jen orvoshoz, és furcsa borzongás futott át rajtam. Gyógyszer a kukában. Micsoda felelőtlenség! Nemrégiben dohogtam így e lapokon. Most azért is furcsán érzem ma­gam. Mert nézzük csak a beteg fölkeresi az orvosát, aki meg­írja a megírnivalót, a patikus csinos csomagot készít a gyógy­írból. A beteg beszedi a gyógyszer egy részét. A többi meg­marad. Mit csináljon vele? Annyit tud, hogy ez nemcsak gyógyszer, hanem veszélyes hulladék is. A patikában viszont megbontott csomagot nem vesznek át. Azt mondják, több száz tonna gyógyszerhulladék vár az országban megsemmi­sítésre. Ha valaki a maradékot elvinné a megsemmisítőbe, még neki kellene érte fizetnie. Akár többet is, mint amennyi­be a gyógyszer kiváltása került. Tegnap még azt hittem, jobb híján jó megoldás a kuka. Mára megijedtem a saját ötletemtől. Mert mi van, ha nem sokat tapasztalt kukázó kezébe kerül az az orvosság? Mi van, ha öl a méreg? Ki a felelős? A sötétben bujkáló guberátor? Vagy a lát­hatatlan rendszer, amely erre kényszeríti? Tény: a probléma valós. Akkor is, ha nem beszélünk róla! EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Patthelyzet Csehországban Három menetben sem tudták megválasztani Havel utódját Az első forduló három menetben sem sikerült a cseh parla­ment két házának megválasztania a hivatalából február 2-án távozó államfő, Václav Havel utódját. Prága- Bízom abban, hogy a parlament bölcsen fog dönteni, és megfelelő elnököt talál az ország élére - mondta elköszönő beszédében a Hradzsin hamarosan kiköltöző lakója a képviselőház és a szená­tus tagjainak nagy ovációja köze­pette. Ezt követően került sor a titkos szavazás első fordulójára, amely a négy jelölt közül a két esélyes, a konzervatív Václav Klaus és a kereszténydemokrata Petr Pühart továbbjutását hozta. A közétett eredmények szerint az alsóházban a 62 éves Klaus, aki hosszabb időn át volt országa miniszterelnöke is, a szenátus­ban viszont Pithart kapta a leg­több voksot, de abszolút többség­hez egyikük sem jutott. A délután megrendezett máso­dik fordulóban megismétlődött az eredmény, azzal a különbség­gel, hogy ezúttal már csak Klaus és Pithart versengett egymással. Mindketten továbbjutottak a har­madik, egyben utolsó fordulóba, amikor már együtt szavaztak a képviselők és a szenátorok, s a győzelemhez egy jelöltnek a le­adott szavazatok egyszerű több­ségét kellett volna megszereznie. Mint az várható volt azonban, ez a 3. forduló sem hozott ered­ményt, a késő este nyilvánosság­ra hozott eredmények szerint sem Klausnak, sem Pithartnak nem sikerült kétvállra fektet­nie a másikat, ezért a válasz­tást a jelöléssel együtt meg kell ismételni. A tör­vény a két for­duló között akár kéthetes szünetet is lehe­tővé tesz. Elem­zők szerint el- képzelhető, hogy ekkor húzzák elő a szociáldemok­raták a titkos fa- voritot: a közelmúltban leköszönt Milos Zeman volt kormányfőt. GYŰ LAY ZOLTÁN A VILÁG HÍREI Párbeszéd Észak-Koreáról James Kelly, a kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügye­kért felelős külügyi államtitkár az észak-koreai vál­ságról folytat megbeszéléseket magas rangú kínai illetékesekkel. Az amerikai politikust egy nappal azután fogadták Pekingben, hogy Kína felajánlotta: színhelyet biztosít az esetleges amerikai-észak- koreai tárgyalásoknak, mti Lövöldözés Csecsenföldön Groznijban szerdán mintegy 150 ember tüntetett a csecsenföldi kormány hivatala előtt, amiért - felte­hetően részeg - szövetségi katonák egy ellenőrzési pontnál tüzet nyitottak a főváros és Gudermesz között közlekedő menetrend szerinti autóbuszra. Kedden szintén szövetségi katonák tűz alá vettek egy csecsen falut, és két helyi lakost lelőttek, mti Űrfiaskó Nem indítják el a Wirtanen üstökös felé a Rosetta európai űrszondát januárban. Az újabb startot ké­sőbb határozzák meg. A program csúszása nem­csak Európa űrkutatása, hanem a magyar szakem­berek számára is sajnálatos, ugyanis több magyar kutatógárda dolgozik évek óta a programban, mti Kijárási tilalom Izraeli katonák lelőttek egy palesztin fiút a Jordán folyó nyugati partján fekvő Túl-Karmban, miután állítólag kődobálással provokálta őket. A városban az izraeli hadsereg kijárási tilalmat rendelt el. mti Kalózok a Dél-kínai-tengeren Kalózok támadtak meg egy teherhajót Szingapúr partjai előtt, indonéz vizeken. A vízirablók kések­kel és pisztolyokkal arra kényszerítették a partok­nál horgonyzó, rakodásra váró Bina Ocean 2 nevű hajó hatfőnyi legénységét, hogy a tengerbe ugor­jon. Az indonéz első tiszt vízbe fulladt. A Dél-kínai- tengemek ebben a térségében tavaly január és szeptember között 72 kalóztámadás történt, mti Légisztrájk lesz Németországban A közalkalmazottakat tömörítő ver.di német szak- szervezeti szövetség figyelmeztető sztrájkra hívott föl csütörtök reggel 5 órára a nagy repülőtereken, így Frankfurtban, Münchenben, Hamburgban, Kölnben, Düsseldorfban, Berlinben és Stuttgart­ban. A szervezett munkások 9 százalékos béreme­lést követelnek a mintegy 52 ezer hajózó- és földi állomány részére, europress __________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents