Nógrád Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-11 / 9. szám
2003. Január 11., szombat____________________________________________________________________________________________A NÓGRÁP MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE | Vándordíj gyertyafényben, körbe-körbe A darab bemutatásáról egyezkedik a leendő címszereplő, „Janika" (Pápai Erika) és a színidirektor (Szacsvay László) Bökkenőt és bonyodalmat nemcsak az okoz, hogy a Polgár családban és a színházi világban természetesen senki nem tud Gizi - nem létező - fiáról, hanem az is, hogy Bállá Jánossal Betty Torday, az újvilágbeli barátnő is Pestre érkezett, többek között azért, hogy segítse megszerezni János válásához a feleség egyetértését. Az író egy darabig habozik is, hogy mit tegyen, de végül is - miután újra lángra lobban az itthagyott, elhagyott szép színésznő iránt - úgy dönt, hogy neje mellett marad még akkor is, ha időközben rájön, hogy nincs gyermeke, Janika” csak a bemutatásra váró színdarabban létezik. A történet a csilingelős, gyer- tyagyújtásos szentestén és a csillagszórós karácsonyi ünnepek első napján játszódik, amikor is egy vázát, néhány szál virággal - Gizi találó megfogalmazásával „vándordíját” - a boyszolgálat révén többen is körbe-körbe ajándékoznak egymásnak, s a küldemény másodszor is kiköt a színésznő lakásán. Nos, hasonló a helyzet Janikával is, egyszer az „anyjánál” látszik maradni, máskor az „apja” és Betty szeretné Amerikába vinni, de az igencsak meghökkent nagymama és nagypapa is szívesen pátfogásba venné váratlanul felbukkant „unokájukat”. Az „osztozkodásban” egyedül a Janika által alaposan megtépett amerikai amazon jár rosszul: ő kénytelen egyedül visszautazni „Amerikába”. Gizi visszaszerzi Jánost és nemcsak az éppen aktuális szerepét játssza el a színházban, hanem a Janiká”-ban is hajlandó fellépni. János visszatalál feleségéhez és még azt is vállalja, hogy Fellegi művét átírja, alkalmassá tegye a bemutatásra. Ennek a színidirektor, bizonyos Adorján Géza és maga a debütáló szerző örül nagyon, a családi béke helyreállása pedig a nagyszülőknek is igazi ajándékot jelent. E vígjáték azért is oly népszerű színházban és filmen egyaránt, mert bájos humora van, s valami titokzatos, szemérmes líra is átlengi, ami - noha ezt a nézőknek nem feltétlenül kell tudniuk - Békeffy István egyéni sorsával is összefügg. Ő maga ugyanis szintén sok évet töltött külföldön és nagy Pest-rajongóként jól ismerte a honvágy, a viszonüátás, a nosztalgia sajátos, keserédes élményvilágát. Persze - mint mindig - ez esetben sem volt mindegy, hogy a rendező - ezúttal Cseke Péter - kiket választ játszótársul. Ez itt szó szerint is értendő, mert ő maga személyesíti meg a félszeg Fenek-Fellegit. A kétszereplős Pápai Erika főként színésznői alakjában ragyogó, vonzó jelenség, fiúként már akad némi problémája alkatával. A többi szereplő - Bencze Ilona, Benkő Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Nemcsák Károly, Szacsvay László, Tóth Judit - is valóságos sztárlistát alkot, s azon túl, hogy valamennyien jól illeszkednek a „csapatjátékba”, önmaguk nevéhez sem méltatlanok. Ha a Radnóti bérletesek elmondhatták magukról, hogy „színházügyileg” jól végződött számukra az óév, a József Attila bérletek gazdái az új esztendő kezdetéről mondhatják ugyanezt. CSONGRÁDIT BÉLA „Újszülöttnek minden vicc új” Színházt £Slék alaP°n új nézőnek valamennyi előadás új. Akkor is, ha ismeri, ha már látta a darabot. Ugyanis - mint ahogyan nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni - nem lehet kétszer ugyanolyan élményeket sem szerezni, hiszen minden előadás más és más, még ugyanazon szereplők, azonos rendező esetében is, hát még ha évek, évtizedek telnek el közben, s A-tól Z-ig kicserélődik a stáblista. Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a karácsony előtt a Radnóti Miklós, az új év első napjaiban pedig a József Attila bérlet- sorozat tulajdonosai láthatták Salgótarjánban Békeffy István Stella Adorján társszerzőségével írott Janika” című vígjátékát, amelyben a Turay Ida Színtársulat névadója - Békeffy felesége - tündökölt egykoron, de még jó néhá- nyan arattak nagy sikert az elmúlt évtizedek során nadrágos címszereplőként. Pedig bár hálás, de nem könnyű ez a feladat, mert egy meglett - jelen esetben harmincnégy éves - hölgynek fiúruhában fellépni és kamaszként viselkedni mindig mulatságosnak hat, de e darabban nemcsak a nemek közötti átváltozás okoz gondot, hanem a sok-sok átöltözés is, tekintve, hogy Polgár Gizi a neves színésznő és képzeletbeli fia - akit az Amerikából tizenöt év után hazatért csapo- dár félj, a feltételezett „apa” néz annak - egyszerre nem lehet jelen a színen. A cserben hagyott naiva, aki még mindig szereti ifjúkori szerelmét, az író Bállá Jánost, akinek darabjaiban oly sikeresen mutatkozott be annak idején, így - a „fiához” fűződő friss érzelmeit megzsarolva - akarja megleckéztetni és egyben visszacsalogatni a papíron még mindig férjének számító színpadi szerzőt. A színésznőnek a véletlen játszik a kezére, ugyanis azért öltözött rövidnadrágba, fiú- szvetterbe, rövid parókába, hogy kipróbálja miként fest ebben az öltözetben, ha kötélnek áll és elvállalja Fenek (később Fellegi) Jenő pályakezdő író első zsenge próbálkozásának, a Janiká”-nak a címszerepét. Polgár Gizi, a szép színésznő visszahódítja emigrált férjét (Pápai Erika) FOTÓK; P. TÓTH LÁSZLÓ A dal mestere Domenico Modugno 75 éves lenne Hetvenöt éve született Domenico Modugno olasz énekes és zeneszerző, a beat- hullám előtti könnyűzene nagy alakja, aki még az angolszászok túlsúlya ellenére is nemzetközileg elismert előadó tudott maradni. A szicíliai Polignanóban született 1928. január 9-én. Már gyermekkorától a zene volt az élete, 15 évesen gitározott és saját dalokat komponált. Frank Sinatra fedezte fel különleges szerzői és előadói képességeit, és segítette őt későbbi pályafutása során. Első önálló albuma 1958-ban jelent meg, legnagyobb slágere kétségtelenül a Volare, amelynek eredeti címe Nel blu dipinto di blu volt. A dallal megnyerte a San Remó-i dalfesztivált és két Grammy-díjat is begyűjtött érte. Összesen 23 millió lemezt adtak el legnagyobb sikeréből, amelyet egész Európa kedvelt és énekelt. Magyarországon így élni oly jó címmel lett kedvelt melódia. Gyakran turnézott külföldön, nagy sikert aratott Párizsban és New Yorkban is. San Remo több Modugno-siker színhelye volt, hiszen megnyerte a fesztivált Piove című dalával is, amelyet Ciao, ciao, Bambina címen ismernek, azután Addio, Addio valamint Dio come ti amo című, Gigliola Cinquettivel közösen előadott dalával is nyert. Posztumusz életműdíjat is adományoztak neki ezen a fesztiválon 2001-ben. A hatvanas években musicalt írt Garibaldiról: a Rinaldo a táborban című darabnak ő maga játszotta az egyik főszerepét. Több tucat film közreműködője volt színészként és zeneszerzőként. Nálunk is jól ismert közülük a Filumena házassága, A három testőr, Adua és társnői, Az utolsó ítélet. Élete utolsó éveiben már nem volt egészséges, 1994. augusztus 6-án mégis váratlanul halt meg szívinfarktus következtében. m Balogh József Gondok, csöndek, parolák című, verseket és tárcákat tartalmazó kötete látott napvüágot a közelmúltban a Savaria Médiacentrum Lapkiadó Kht. gondozásában, Fűzfa Balázs irodalomtörténész szerkesztésében. A címlaprajzot és az illusztrációkat Bárány Zsuzsa, a szerző fotóját Garas Kálmán készítette. Az elegáns kivitelezésű kötethez Fűzfa Balázs és Szávák Csaba felelős kiadó írt személyes hangú bevezető sorokat Balogh József Gondok, csöndek, parabolák című kötete éppen a tizenkettedik verseskönyvei sorában. Ezen kívül szakmai munkáinak, azaz tankönyveinek, munkafüzeteinek, feladatgyűjteményeinek száma is mintegy tucatnyi, továbbá dalszövegíróként is ismert. A termékeny költők közé tartozik, aki tanárként és a szellemi, művészeti élet fáradhatatlan munkásaként is folyamatosan jelen van a nyugat-dunántúli kulturális életben. Most közreadott verseiben és tárcáiban öt évtized tapasztalatai, megélt örömei és bánatai, a magyar nyelvért való reményei és aggodalmai sűrűsödnek. Miként azt Fűzfa Balázs irodalomtörténész megjegyzi: „A költő és a tanár egylényegűvé válik az itt „Percnek a kezdet a vége... Balogh József új verseiről és tárcáiról Bárány Zsuzsa: Illusztráció (Harmatcsönd c. vershez) következő szövegekben, s talán most forrt össze igazán és visszavonhatatlanul a két szerep, épp akkor, amikor a gondolkodó lélek kettőssége műfajokban elkülönítve is megmutatkozik: hisz a verset inkább a költő írja, a tárcát talán inkább a tanár.” A verseket három ciklusba sorolta a szerkesztő. Az első, a Gyerekhang a költő újabb gyermekverseiből ad ízelítőt. Ez korántsem véletlen, hiszen Balogh József munkásságának a gyermekvers egyik legmeghatározóbb része. Ebben a műfajban különösen fontos a nyelvi tisztaság, a változatos és világos képalkotás, a dallam könnyed szárnyalása, a vers zenéje, tehát mindaz, amit egyébként a költő felnőttekA Szósivatag ciklusban a Kórház/órák versei az élet és az elmúlás, a létezés értelmének örök emberi, végső soron megfejthetetlen kérdéseivel foglalkoznak. Egyetlen vigasz lehet az „emberi-arc-örömű” élet egyedülvalóságának megismételhetetlen csodája a végtelen időben. Balog József kötetét a tárcák zárják a „bántalmazott nyelviről, az igazságról, a gyógyszerekről, a szerencséről, a kíváncsiságról, a betegségről, a vakációról, az öregedésről, az átváltozásokról, a kivagyiságról, a színházról, a családról, az édesanyákról, a fizikoterápiás tortákról, a lustaságról, a humorról, a pénzről, a hazáról, a köznapokról, az iskoláról, a trágárságról, a közlekedésről, a mesékről. Ezek a rövid írások azért is érdekesek, mert hiszen a bennük megfogalmazottakról mindenkinek van véleménye, ami egyezhet a költőével, néha vitára vagy további gondolkodásra késztethet. BÓDI TÓTH ELEMÉR nek szánt verseiben is jellemzőnek vélünk. A tekintet parabolái című ciklus verseiben Balogh József egyrészt a magyar történelem meghatározó mozzanatai (1848, aradi vértanuk) kapcsán fejti ki aggodalmait és reményeit, másrészt evangéliumi történetbe ágyazva fogalmaz meg általános érvényű szentenciákat. A továbbiakban az édesanya, a család, az otthon, a barátság, a szerelem, a belső csönd, a „szárnyas idő” tűnik föl a gyakran pársoros, vagy csak kicsivel hosszabb dalokban, amelyek talán a kötet legemlékezetesebb versei közé tartoznak: Fagy, Harmatcsönd, Út, Nógató, Tükör, Lélegzet, Szárnyas idő. Bárány Zsuzsa: Illusztráció (Nógató c. vershez) Balogh Józsel FOTÓ: CARAS KÁLMÁI
