Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-07 / 209. szám
2002. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT MAGAZIN Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal A brit gyerekek és a klasszikus zene A MEZŐGAZDASÁGRÓL A kiegyezéstől a XX. század fordulójáig a magyar gazdaság alapja a mezőgazdaság maradt, ebből élt a lakosság 62 százaléka (1910), s ez szolgáltatta a nemzeti jövedelem 44 százalékát. A legfontosabb termékek - búza, árpa, zab, kukorica - termésmennyisége fél évszázad alatt megkétszereződött, vagy megháromszorozódott. Ezt az óriási fejlődést a Tisza és mellékfolyóinak, valamint a Duna szabályozása, a mocsarak lecsapolása segítette elő, melyek következtében a termőterület mintegy egy- harmaddal nőtt. A századelőn a bivalyok, ökrök, lovak vontatóereje mellett megjelentek az első traktorok, melyek számát a világháború előtt pár ezerre lehet becsülni. A háromnyomásos határhasználati rendszert felváltotta a vetésforgóval való gazdálkodás, intenzívebbé tették a trágyázást, s végül a vetőmag-nemesítés - Kosutány Tamásnak köszönhetően - mindenekelőtt a búza esetében igen eredményesnek bizonyult. Ekkor kezdett fogalommá válni a makói hagyma, a szegedi és a kalocsai paprika, a csányi dinnye és a kecskeméti kajszibarack. A szőlőtermelés már évszázados múltra tekintett vissza, a tokaji borok hosz- szú idő óta világhírnek örvendtek, de az 1880-as évek közepén a gyilkos betegség, a filoxéra, a szőlőterület kb. felét elpusztította. Az új telepítéseknek köszönhetően (homoki szőlőkultúra bevezetése a Duna-Tisza közén, a Kecskemét környéki sívó homok meghódítása a svájci származású Mathiász János által, 1913-ra megközelítette a filoxéravész előtti nagyságot, ami 563 ezer kát. hold. Állattenyésztésben 1870-1910 között a sertésállomány 70 százalékkal, a szarvasmarha-állomány 40 százalékkal nőtt. A lótenyésztés központja a nagybirtokosok magánménesei (1912-ben 420), és az állami ménesek (4 db) voltak. E hatalmas mezőgazdasági fejlődés ellenére ebben az időben hazánk már agrár-ipari ország lett. AZ OKTATÁSRÓL Az 1868-as népiskolai törvény megalkotója báró Eötvös József volt. Eszerint a gyermekek hatéves korukban kezdtek iskolába járni, 12, illetve 15 éves korukig voltak iskolakötelesek. Az elemi, vagy népiskola négy, ritkábban öt vagy hat évfolyamból állt. A tovább nem tanulók 15 éves korukig télen heti 5, nyáron heti 2 órában kötelező ismétlő oktatásban részesültek. A törvény minden olyan községet, ahol legalább 30 iskolaköteles korú gyermek élt, elemi iskola felállítására kötelezte. így az iskolák száma 1869-1914 között közel 14 ezerről 17 ezerre, a tanítóké 18 ezerről 34 ezerre, az iskolába járó diákok száma 729 ezerről több mint 2 millióra emelkedett. Ennek ellenére még két elgondolkodtató adat: az egy tantermes, egytaní- tós iskolákban néhol 100 gyermek szorongott egy teremben és országos átlagban egy tanítóra 64 kis palatáblás elemista jutott. De ezen intézkedések azt az eredményt hozták meg, hogy az analfabetizmus (a 6 éven feletti lakossága körében) 65 százalékról 1910-re 33 százalékra csökkent. A középiskolák két típusa honosodott meg: a gimnáziumoké (ahol a klasszikus nyelvekre helyezték a hangsúlyt) és a reáliskoláké, ahol a természettudományos ismeretekre és a modem nyelvekre koncentráltak. Mindkettő érettségivel zárult. A leányok 1883-tól magántanulóként érettségizhettek, 1895-től lehetővé vált középfokú iskolai képzésük és megszületett a harmadik középiskolai iskolatípus: a leány- gimnáziumoké. Itt említjük még a negyedik iskolatípust, a polgári iskolát, ahol négy elemi elvégzése után 4 osztályban és heti 24 órában tanították a 10 és 14, ritkábban a 16 éves korosztályt. Ennek az iskolatípusnak érdekessége volt, hogy a leányok körében lakoztak a speciális szakképzettséget szolgáltató főiskolák és akadémiák. Az 1850-es években mintegy 1000 fő volt a főiskolások és egyetemisták száma, az 1913/14- es tanévben már 17 ezren tanultak felsőoktatási intézményekben. Ilyenek voltak az Állatorvosi Főiskola 1899-ben, a Selmecbányái Bánya- és Erdőmémöki Akadémia, a magyar tisztképzést szolgáló Ludovika Akadémia (1872), az államhivatalnokok és jogászok képTanyai elemi népiskola osztályterme - Ópusztaszer. Nemzeti Park nagy vonzóereje volt: 100 ezer tanulója közül 57 ezer lány volt. Az egyetemi oktatás fejlődését később tekintjük át. EGYETEMEK - FŐISKOLÁK A XX. században két tudományegyetem - nem számítva a tőlünk független zágrábi horvát egyetemet - működött az országban: a régi múltra visszatekintő budapesti (elődjét Nagyszombatban Pázmány Péter alapította 1632-ben) és az 1872-ben létesített kolozsvári. A kultuszkormányzat 1912-ben Debrecenben és Pozsonyban alapított tudományegyetemet. Kizárólag mérnököket képzett a budai Műegyetem (1872). Ezekhez csatzésére szolgáló, de doktori fokozatot nem adó nyolc jogakadémia, a külkereskedőket képző Keleti Akadémia, továbbá a Zeneművészeti, Iparművészeti, Képzőművészeti, Mezőgazdasági, Színművészeti és Hittudományi Főiskola. Az 1870/1880-as években az addigi provinciális egyetemek felzárkóztak Európa világhírű egyetemei színvonalához, új épületeket kaptak (budapesti egyetemi klinikák - 1900, Műegyetem - 1909-1910). A főiskolások nevelését olyan kiváló intézmények támogatták, mint az Eötvös Collégium 1895, a Nemzeti Múzeum 1802, a Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia 1825. ____________________ K.A. M i a közös Leonardo da Vinciben, William Shakespeare- ben, Michael Jacksonban és Elvis Presleyben? Nos, brit gyerekek szerint valameny- nyien klasszikus zeneszerzők. A Classic FM klasszikus zenei magazin által készített felmérésben a Nagy-Britanniában élő 6-14 éves gyerekek 65 százaléka képtelen volt megnevezni akár egyetlen klasszikus zeneszerzőt is, 89 százalékuk pedig egyetlen klasszikus zenei előadót sem ismer. A megkérdezetteknek csak 14 százaléka tudta azt, hogy Mozart vagy Beethoven zeneszerző volt. Akadt, aki Claude Monet francia festőt, Britney Spears és Eminem amerikai popsztárt nevezte meg a klasszikus zene előadójaként. A brit gyerekek ismeretei a hangszerekről szintén nagyon hiányosak annak ellenére, hogy 40 százalékuk általános és középiskolában játszik valamilyen hangszeren. A zongora, a hegedű és a trombita közismert, bár a megkérdezettek hét százaléka a hegedűt gitárnak hitte. A válaszadóknak azonban csak a 30 százaléka ismerte fel a csellót, 40 százalék a klarinétot, a cimbalomról és a kürtről kevésnek volt fogalma. Julian Lloyd Webber, a világhírű csellóművész a magazinnak adott interjújában riadót fújt a brit gyerekek komolyzenei ismeretei, illetve azok hiánya kapcsán.- Szégyellnünk kellene magunkat amiatt, hogy a 6-14 évesek 65 százaléka nem ismer egyetlen klasszikus zeneszerzőt sem. A Távol-Keleten vagy Németországban a gyerekek klasz- szikus zenei műveltsége sokkal biztosabb alapokon nyugszik. Jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a zenei oktatásra az iskolákban - hangoztatta. Lloyd Webber szerint a médiának, a televízió- és rádióállomásoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk a gyerekek zenei ízlésvilága formálásában, az állandó popzenei műsorok helyett a komoly zene világának történéseit is el kellene juttatniuk az ifjúsághoz. A klasszikus zenei magazin felmérése jól tükrözi egy másik, a kulturális folyamatokról a minap kiadott közvéleménykutatás eredményét. Eszerint az elmúlt években rohamosan csökkent a szigetországban a koncerttermek fiatal látogatóinak a száma. A megkérdezett fiatalok egyharmada volt már életében komolyzenei koncerten, tavaly a koncertlátogatóknak 12 százaléka került ki az ifjúság soraiból. Yoko Ono száz koporsója Yoko Ono, a világhírű japán képzőművésznő a napokban felavatta Velencében, a filmfesztivál alkalmából száz fehér keményfa koporsóból álló installációját, amelyekből az életet és az újjászületést jelképező olajfák nőnek ki. Az „EX IT” című installáció része a velencei Open 2002 kiállításnak, amelynek témája a női képzelet. A tárlaton 43-an vesznek részt a világ minden tájáról. írta az újság... é NEGYVEN ÉVE ,A kapacitás bővítése és a hengerelt áruk minőségének javítása érdekében még az idén két új nagy teljesítményű lágyítókemencét helyeznek üzembe a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművében. A két j új sisakkemence már a negyedik negyedévben bekapcsolódik a termelésbe. Máris megkezdték további j két lágyítókemence alapjainak elkészítését ugyanitt.” Nógrádi Népújság, 1962. szeptember 5., 3. o. „Az ipolytamóci Béke Termelőszövetkezet tagsága az év folyamán, hasonlóan az elmúlt évekhez, j szorgalmasan kivette részét a munkákból. A jó munka jutalmaként több helyre szerveztek kirándu- f lásokat. Az idősebb tagok bükkszéki és az egri meleg gyógyfürdőn töltöttek egy-egy napot. Leg- utóbb 58-an indultak hazánk egyik legszebb tájára, a Balaton partjára.” Nógrádi Népújság, 1962. szeptember 5., 5. o. j HARMINC ÉVE „A negyedik ötéves terv kiemelt feladatai között szerepel a lakáshiány enyhítése. Megyénkben a tervidőszak alatt közel 10 ezer lakást építenek. A megépítendő lakások közül legnagyobb részt a csa- ládiház-építés képvisel: a középtávú terv 4775. Társasház és szövetkezeti lakás 2137 lesz.” Nógrád, 1972. szeptember 3., 3. o. „A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati 3. sz. gyáregységének az éves termelési feladata 110 millió forint értékű. Az üzem hatszáz munkással dolgozik, 90 százalékuk nő. Az üzem 20 brigádja közül öt nyerte el a szocialista brigádcímet. A gyártmányok 60-70 százaléka szovjet exportra készül, de más államoknak is küldenek úgynevezett mintaexportot.” Nógrád, 1972. szeptember 5., 3. o. _______________________________________HÚSZ ÉVE_______________________________________ ’ „ Szokatlan kiállítás nyílt csütörtökön délután Rétságon, az Asztalos János Művelődési Központ- j bán. Tizenhárom hazai és egy finn vállalat vonultatta fel termékeit. A korszerű építőanyagok és szerelvények című bemutató kiállítás a gyakorlati tanácsokon, tájékoztatáson túl, a tárgyi kultúra megismertetését, az ízlésfejlesztést is szolgálja.” Nógrád, 1982. szeptember 3., 1. o. „Javában tart a készülődés Bujákon a híres szüreti felvonulásra, amit az idén is híven a hagyományokhoz, október első felében rendeznek. Legalább 200 párra számítanak, akik százszorszép népviseletükbe öltözötten, dalolva, táncolva végigvonulnak a bujáki főutcán. Természetesen az egész napos vigasság sok más eseményből is áll.” Nógrád, 1982. szeptember 3., 8. o. TÍZ ÉVE „Az alsópetényi óvodások egy amerikai-magyar vegyes vállalat jóvoltából komoly ajándékhoz jutottak: kaptak egy miniuszodát. A három és fél méter átmérőjű, összerakható műanyag uszodát betonalapzatra helyezve lehet működtetni. Az alsópetényiek azt tervezik, hogy élve a lehetőséggel, minden óvodáskorú gyermeket megtanítanak úszni.” NógrádMegyei Hírlap, 1992. szeptemberi, 3. o. „Alighogy befejeződött a salgótarjáni Vidám vásár, már készülnek a bátonyterenyei bemutató és vásár programjára a szomszédos városban. Az alapötletet az osztrák ruhaipari szakközépiskolás kapcsolatokból adódott. Az osztrákok divatbemutatót tartanak Bátonyban, de jönnek Szlovákiából, Ukrajnából, Erdélyből is.” Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember 5., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr. JŐ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: „Fogadjunk, hogy eltalálom azt a kopaszt a buszmegállónál." Ezer- forintos vásárlási utalványt nyert: Sebők Istvánná Salgótarján, Fáy A. krt. 11. sz. Mai rejtvényünk megfejtését szeptember 12-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére.
