Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-05 / 207. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2002. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK RÉSZWÉMYÁBFOLYAIWOK (2002. szeptember 4.) Borsodcfiem 5 050 Ft 6 Egis 12000 Ft 8 Matáv 815 Ft fi Mól 5 280 Ft O OTP 2 090 Ft 8 Richter 13000 Ft 8 TVK 3 990 Ft fi Zalakerámia 1 220 Ft 8 BUX: 7336,79-0,62% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,86 Cseh korona 8,06 Euró 245,57 Japán jen (100) Lengyel zloty 210,06 60,09 Svájci frank Szlovák korona 167,60 5,69 USA-dollár 247,13 ________Hír________ F EJLESZTÉS. A kormányzat elkötelezett az ágazati érdek- egyeztetés továbbfejlesztése iránt - mondta Kiss Péter mun­kaügyi miniszter. Az intéz­ményrendszer kialakításához PHARE-forrásból kétmillió eurót kap Magyarország, ame­lyet 0,5 millió euró önrésszel egészít ki a költségvetés, mti ■ Kis tőzsde - kis válság A gazdasági folyamatok barométereként a nemzetközi érték­tőzsdék érzékenyen reagálnak minden történésre. A börzék teljesítményére erősen hat az elhúzódó recesszió, és bár a BUX is sokat esett, nemzetközi összevetésben jónak minősül a budapesti index produkciója. Budapest A világgazdasági dekonjunktúra az idei első félévben még alapo­san rányomta bélyegét a nemzet­közi részvénypiacok teljesítmé­nyére. Az elhúzódó negatív folya­maton még a mértékadó amerikai gazdaságnak a vártnál korábban bekövetkezett, és gyorsabb üte­mű kilábalása sem változtatott markánsan. Nemzetközi elem­zők szerint igazi pozitív fordula­tot az egyesült államokbeli nagy- vállalatok eredményeinek javulá­sa eredményezhet. Az idei máso­dik félévre prognosztizált fejle­mény kedvező hatást gyakorolhat a tőzsdei mutatók alakulására is. A nyugat-európai részvény- piacok a hagyományoknak meg­felelően követték az amerikai indexek csökkenő trendjét. A tőzsdei mutatókon némileg javí­tott az euró fokozatos felértéke­lődése, stabil növekedés azon­ban csak a várt konjunktúra tőzsdei cégekre gyakorolt hatása alapján várható. A hazai börzén a tavalyi mély­repülés után - az évfordulón 7131 ponton zárt a BUX - már január­ban átlépte a 8 ezres határt az in­dex, sőt május első felében már a 9000 pontot is megközelítette a mutató. Az is igaz azonban, hogy a nyereség javát mostanra „visz- szaadta a piac”, vagyis a nyár mélyrepülése után (az index 6500 pont környékére csúszott vissza) a BUX mostanság nem túl sokkal 7000 pont fölött jár. A viszonylagos hazai stabilitás hátterében a hazai tőzsdei szak­emberek a külföldi befektetők bizalmának stabilitását látják. Emellett viszont az is igaz, hogy a túlságosan is kis forgalmú piac nincs a legnagyobb befektetési alapok érdeklődésének közép­pontjában. Márpedig ezek távol- maradása egyfajta tetszhalott állapotba taszíthatja a tőzsdét, nem is beszélve arról, hogy a vá­sárlók hiánya az árfolyamoknak sem használ. Elemzők szerint ha a nemzet­közi befektetői bizalmat sikerül az első félévi szinten tartani, akkor a javuló nemzetközi és ha­zai kilátások ismét 8000 pont fölé emelhetik a mutatót. ______________ KASZÁS ENDRE E gyre népszerűbb a MasterCard A MasterCard hárommillió-kétszázezer bankkártyájával 61 százalékos piaci részesedést ért el Magyarországon július végére. A magyar kártyabirtokosok 85 százaléka használja hitelkártyáját elsődlegesen vásárlásra. Budapest Az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz képest a kibo­csátott MasterCard kártyák száma 47 százalékkal, a velük lebonyolí­tott forgalom mintegy 35 százalék­kal nőtt - mondta Szabó Lívia Judith, a MasterCard Europe S.A. ügyfélkapcsolati igazgatója. A MasterCard májusban piackuta­tást végzett Magyarországon. Az eredmények szerint a magyar la­kosság a következő hiteltípusokat veszi igénybe: családi, baráti köl­csönök, áruhitelek, folyószámla­hitelek. A valódi hitelkártyák leg­főbb jellemzői, hogy nincs szük­ség lakossági folyószámla nyitá­sára, vagy a fizetés rendszeres át­utalására. Fontos még, hogy a tar­tozás visszafizetésére a kártyabir­tokosnak akár 46 nap is rendelke­zésére állhat. Ezenkívül a kártya- birtokos maga dönti el, hogy a tar­tozásából a minimum visszafize­tendő összeg (tartozásának 5 és 10 százaléka), illetve annak teljes összege között milyen arányú visszafizetést teljesít. A MasterCard kezdeményezte annak az egyedi terméktájé­koztató programnak a kidolgozá­sát, amelyet a jelenleg valódi MasterCard hitelkártyákat kibo­csátó CIB Bankkal, Citibankkal és Raiffeisen Bankkal összefogva va­lósít meg. A program célja, hogy bemutassa a hitelkártyák jellem­zőit, és eloszlassa azt a tévhitet, hogy minden bankkártya hitel­kártya. Ennek elérésére a bankok­kal együtt kidolgozott kommuni­kációs kampány szeptember 9-én indul. MasterCard International a világ több mint 15 ezer bankjának tulajdonában van; 1,7 milliárd Cirrus, Maestro, MasterCard bankkártyát használnak a világ 210 országában, tavaly 986 milli­árd dollár forgalmat bonyolítottak velük le 24 millió elfogadóhelyen. ________ PRIVACSEK ANDRÁS E gyenlegjavító kereskedelem Budapest A német és a magyar gazda­ságdiplomácia képviselői sikeresnek ítélik a két ország kereskedelmi kapcsolatait. Az elmúlt öt évben a két ország áruforgalma megduplázódott, és több mint 10 milliárd euró né­met befektetés valósult meg ha­zánkban - fogalmazta meg Major István, a Külügyminiszté­rium Integrációs és Külgazdasá­gi Államtitkárságának helyettes vezetője és Karl-Emst Brauner, a Német Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium kül­gazdasági és európai ügyekért felelős főigazgatója. Német­ország a magyar export leg­nagyobb felvevőpiaca, a kivitel több mint egyharmada a német piacra irányul, az import negye­de onnan származik. A kétolda­lú kereskedelemben évi 2-2,8 milliárd euró összegű magyar aktívum képződik. A magyar fél nagyra értékelte, hogy a német partnerek a kon­junkturális ingadozások és a működőtőke-kihelyezés nemzet­közi visszaesése dacára kitartot­tak befektetéseik mellett. Ha az első félév forgalmi irányzatai fennmaradnak, az év végére 5 százalék körüli export- bővüléssel - ami körülbelül 12,7 milliárd euró magyar kivitelt jelent -, és a tavalyihoz hasonló, 9,4 milliárd euró nagyságú be­hozatallal számol a tárca, dó la A gazdasági miniszter az iparkamarában Budapest Csillag István gazdasági mi­niszter részt vett a Kereske­delmi és Iparkamara elnöksé­gi ülésén, hogy a kamara és a kormány között megköten­dő együttműködési megálla­podásról tárgyaljon. A megbeszélésen szó volt a ka­mara és a minisztérium közötti együttműködési megállapodás­ról. A miniszter az uniós csatla­kozásig a kormány és a kamara közös feladatait három pontban foglalta össze. Az uniós fel­készülés keretében verseny- képessé kell tenni a hazai üzle­ti szektort, csökkenteni a vállal­kozások terheit, valamint be­ruházási kedvezményeket kell tenni a külföldi tőkebeáram­lás megkönnyítéséért. Parragh László, az iparkamara elnöke a gazdasági fellendülés kulcsát a befektetést ösztönző politiká­ban, a gazdasági teljesítmény növelésében és visszafogott, önkontrolláló költségvetésben látja. A miniszter közelgő moszkvai látogatása alkalmából elmondta: bár elsődleges az uniós csatlakozásra való fel­készülés, az állam nyitni kíván a keleti piacok felé is, ideértve Kínát, Japánt, Oroszországot, és a gazdasági érdeklődésre számottartó arab országokat. Csillag István oroszországi láto­gatása során találkozni fog az orosz ipari miniszterekkel, va­lamint Jevgenyij Primakovval, az Orosz Kereskedelmi Kamara elnökével is. STEINER KATALIN A - I I Cilii/-11 tSAHIl MAIIM MAGYAR A .LÁMPAP t magyar állampapír Váltania kell az ágazatnak A földművelésügyi tárca 2,7 milliárd forint támogatást nyújt az almatermelőknek, akik a jövő évben jutnak a szubvenció­hoz. A terméktanács szerint ez az összeg arra elég, hogy mér­sékelje a gazdálkodók veszteségét. Budapest Az agrártárca kilónként öt forint árkiegészítést nyújt a léalma fel­vásárlásához, hozzájárul továb­bá mintegy 50 ezer tonna jó mi­nőségű étkezési alma hűtőházi tárolási költségeihez. A támoga­tást az FVM a 2003 évi költség- vetése terhére biztosítja, a ki­fizetések is jövőre történnek. Szanyi Tibor, a tárca politikai ál­lamtitkára szerint az almapiac stabilizálásának feltétele, hogy a gazdálkodók léalma helyett lé­nyegesen több étkezési almát termeljenek. Ez az arány jelen­leg nyolcvan-húsz százalék a kí­vánatos ötven-ötven százalék helyett. Az államtitkár elmond­ta: ilyen jellegű intervenciós beavatkozásra vélhetően utoljá­ra került sor, mivel a mostani intézkedés nem EU-konform. Az Alma Terméktanácsnak - muta­tott rá - ki kell dolgozni egy kö­zéptávú tervet, amelynek alap­ján stabilizálható az almapiac és fejleszthetők a piacszabályozási intézkedések. Erre a célra 300 millió forintot biztosít a minisz­térium. Kovács Lajos, az Alma Ter­méktanács információs vezetője szerint a mostani támogatás csak arra elegendő, hogy mérsé­kelje a termelők veszteségét. El­mondta: az idén várhatóan 470 ezer tonna alma terem, szemben a múlt évi 600 ezer tonnás ter­méssel. A léalma felvásárlási ára 8-10 forint között mozog. A mos­tani ötforintos támogatással sem éri el a 20 forintos önköltségi árat. Kovács szerint a hazai al­matermesztés alapvető gondja, hogy a termés közel kilencven százaléka ipari alma. De az étke­zési almáért sem kapnak 30-40 forintnál többet a gazdák, holott az üzletekben ennek ötszörösét fizetik a vásárlók. A terméktanács képviselője szerint az évek óta ismétlődő problémákat fajtaszerkezet­váltással lehet kiküszöbölni. Az állam ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt az ültetvénytelepítéshez. De a gazdák is tehetnének kiszolgál­tatottságuk ellen azzal, ha minél több helyen szövetkeznének, értékesítési szövetkezeteket hoznának létre. ____________________________________(ÚJVÁRI! F eladatok az árvíz után Az önkormányzatokra súlyos feladatként nehezedik az árvíz során felhasznált, veszélyes hulladéknak minősülő homok­zsákok és fóliák ártalmatlanítása - mutat rá a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. Budapest A dunai árvízzel kapcsolatos utó­munkálatok egyik fontos lépése a védekezés során felhasznált 4 millió 830 ezer homokzsák meg­semmisítése. A vízügyi szervek az általuk használt 2 millió 260 ezer zsákot „hivatalból semmisí­tik meg”, az önkormányzatokra azonban súlyos feladatként nehezedik az általuk felhasznált 2 millió 230 ezer homokzsák ke­zelése, amiben a központi segít­ség is elkél - mondta Túri-Kovács Béla, az országgyűlés környezet- védelmi bizottságának elnöke. Mint kifejtette, a homokzsákok kétharmad része műanyagból ké­szült, veszélyes hulladéknak szá­mít, tehát hulladéklerakó-helyen elhelyezve hosszú ideig szennye­zi a környezetet, elégetésekor viszont jelentős mennyiségű mérgező dioxin jut a levegőbe. A védekezés után 70 ezer négy­zetméter műanyag fóliát használ­tak fel az önkormányzatok, és 115 ezer négyzetmétert a vízügyi szervek - e veszélyes hulladékok ártalmatlanítása szintén környe­zetvédelmi feladat. A Duna-Tisza közti homok­hátság vízpótlása szintén sürge­tő feladat, mert e területen 4-6 méterrel süllyedt a talajvízszint. Bár 1995 óta évente 1-1,2 mil­liárd forintot irányoztak elő a vízpótlásra, e pénzeket a folyó menti települések vízügyi prob­lémáinak kezelésére fordította a mindenkori kormányzat - muta­tott rá Túri-Kovács Béla. Az el­nök a természetes vízpótlást támogatja, ami egyebek mellett a csapadékmennyiség hatéko­nyabb hasznosításával valósul­hat meg, de emellett olyan gaz­dálkodási formák meghonosítá­sát is fontosnak tekinti, amelyek a terület lakosságmegtartó ké­pességét javítják. (A csapadék- hiány mérséklésének egyik módja a talajvizet megtartó növények telepítése lehet.) A környezetvédelmi bizottság el­nöke szerint a Balaton vízszint­jét is természetes módszerekkel célszerű pótolni - e feladatot ja­vaslata szerint az ősz folyamán napirendre kell tűzni. DÓCZY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents