Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-30 / 228. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 30., HÉTFŐ Hatvanöt év emlékére Ezüst, arany, gyémánt, vas ... E szavak hallatán sok ember­nek a csillogás, gazdagság vagy a szürkeség, ridegség juthat eszébe. Az ezüst-, arany-, gyémánt- és vas­lakodalom ellenben két ember kö­zös életének jelentős állomása. A vaslakodalom a házasságban eltöltött 65 évet jelenti, amely az emberi élet nagyon hosszú szaka­sza. Mire idáig eljut az ember, sok élménnyel, tapasztalattal lesz böl- csebb, gazdagabb. Közben észre­vétlenül megváltozik, hiszen a fia­talságtól az öregségig olyan lassú átmenet vezet, hogy az ember ma­ga sem veszi észre a változást. Ugyanúgy, ahogy az ősz követi a nyarat, s a tél az őszt, ahogy a ter­mészet is fokozatosan változik. Nem minden ember életében következik a nyár után ősz. Kevés családban van lehetőség arra, hogy a vaslakodalom alkalmából együtt ünnepeljenek, hiszen, ha a nyár­nak még alig-alig rozsdásodó leve­leit egy hirtelen támadt szél letépi, mögötte feltűnik a tél. A sors ke­gyessége folytán mi most együtt ünnepelünk. Ünnepeljük szüléink házasságkötésének 65. évforduló­ját. Bár nekünk, gyerekeknek is le­zárult már életünk egy-egy jelen­tős szakasza, örömmel és hálával tölt el, hogy még mindig mögöt­tünk vannak. Jó érezni és tudni, hogy ha kételyeink támadnának az élet megoldatlan kérdéseiben, van kitől tanácsot kérni. Szüléink hamar megismerték az élet kemény létét. Édesapánk már 12 éves korában munkát vál­lalt, hogy segítse egy kilencgyer- mekes család (testvérei) boldogu­lását. Amikor családot alapított, a bányát választotta munkahelyéül, mely biztosította a megélhetést, a növekvő igények kielégítését. Ke­mény munkája ellenére sem feled­kezett el családjáról. Mindig szere­tettel és segítőén fordult felénk. Édesapánk mellett ott volt édes­anyánk, aki szerető szigorával irá­nyította három lánya sorsát. Szere­tő törődése nem merült ki a min­dennapok teendőiben, a család el­látásában. Cselekedeteivel, tettei­vel, nyitottságával mindig példát mutatott. Segített elképzeléseink, vágyaink megvalósításában, ab­ban, hogy megtaláljuk helyünket az élet rögös útjain. Kapcsolatunk Pihenő- és Salgótarján-Rónafalu A Rónafalui Baráti Társaság október 5-én avatja fel a Rónafa­lu városrészben megépített pi­henő- és kilátóhelyet. A 16 óra­inkább baráti volt, mint szokvá­nyos anya-gyerek kapcsolat. Az ünnepre készülve fel-felvil- lan előttünk a szüléinkké! eltöltött évek sok szép emléke, eseménye. Az, ahogy iskolába indítottak, ha­zavártak, ápoltak, ha betegek vol­tunk. Amikor édesanyánk ruhát varrt, mi gyöngyöt fűztünk, vagy édesapánkkal kirándultunk, köz­ben árvalányhajat szedtünk, fűzfá­ból sípot, szekeret készítettünk. Eszünkbe jut az a sok-sok beszél­getés, amelyek során jellemünk, személyiségünk észrevétlenül for­málódott. Az unokák születése, amelyek talán az életük legboldo­gabb eseményeit jelentették. Ezek a pillanatok elevenen él­nek emlékezetünkben, mert eze­ket a perceket, az összetartozás melegsége emelte tó a hétköznap­ok szürkeségéből. Őszinte törődé­süket nem csak mi, gyerekek él­vezhettük. Jutott belőle a családja­inknak, az unokáknak, déduno­káknak, akik közelsége megszépí­tette életüket. De figyelmességük­ből részesültek a rokonok, szom­szédok és az ismerősök is. Sokat tanultunk tőlük. Megtanultuk, ho­gyan lehet munkánkat szeretni, azt becsületesen, tisztességgel vé­gezni. Azt, hogy a hímév, a gaz­dagság nem teszi életünket boldo­gabbá, mert boldog az, aki a szívét tudja odaadni egy csokor mezei vi­rágban. Megtanítottak egymás el­fogadására, tiszteletére, szereteté- re, arra, hogy az ember észrevegye a tó nem mondott szeretetet is. Ed­digi életük példa volt a családi har­mónia, a családi összetartás meg­teremtésére, hogy miként lehet az együtt töltött napokat virágoskert­té varázsolni. Minden gyerek sokat kap szüleitől. A hálának azt az adósságát, amivel tartozunk nekik, soha nem lennénk képesek vissza­fizetni. Figyelmességünkkel, kö- szönetünkkel azonban kifejezhet­jük szeretetünket. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntjük szüleinket, Torják Gézát és feleségét Bárnán 65. házassági évfordulójukon. Kö­szönjük az együttlét minden pillanatát. Kívánjuk, hogy még sokáig legyenek közöttünk erő­ben, egészségben... B. B.-NÉ KILÁTÓHELY kor kezdődő ünnepséget Puszta Béla, a megyei jogú város pol­gármestere nyitja meg. Palóc ételek bemutatója és kóstolója, néptánc- és népzenei bemutató „ízesíti” színesíti a programot. Állati gondok, rettegő lakók Vaddisznókonaatúrja fel a lakótelepet: szeretik achipset és az uborkát (Folytatás az 1. oldalról) Rakok Zoltánnal, a megyei pol­gárőrszervezet alelnökének társa­ságában járjuk be a dúlások hely­színeit, aki egyébként kemerovói lakos, s a helyi közbiztonságért, - nyugalomért sokat tevő ember. Kakuk úr büszke arra, hogy kevés bűncselekmény történik a terüle­ten, éjszakai kocsilopás meg egyál­talán, de füstölög, hogy bűnözők helyett immár lassan vaddisznók­kal kénytelenek „háborúzni”, vagy inkább tehetetlenül szemlélni, hogy mit művelnek a jószágok. Szavaiban azért ott bujkál a féle­lem is, mi lenne, ha megtörténne a baj, ne adj1 isten egy malacát féltő koca netótámadna, megtiporna egy felnőttet, vagy éppen gyereket.- Először csak éjszaka dúlták fel a telepet, s csak egy-két rosszul alvó, későn hazatérő láthatta a kondát, két anyakocát és tizenhat malacát, ahogy a kukák között csörtettek, éhesen habzsolták az ételmaradékot - jegyzi meg Kakuk úr, s hozzáteszi, immár esténként is megjelennek a vaddisznók ma­lacaikkal, néha még egy öreg kan is fúj utánuk. - Lassan a telep éle­téhez tartoznak, a gyerekek elem­lámpákkal kutatnak utánuk, s nagy ricsajjal kergetik őket, ha rá­juk találnak. Mi lesz, ha valame­lyik menekülő koca visszafordul? Nem természetes, inkább termé­szetellenes mindaz, ami történik - jelenti tó Kakuk Zoltán, akinek szavaiból kiderül, hogy tájfutó, is­meri a környéket, mint a tenyerét, s a konda élőhelyét is:- Futás közben is rendszeresen találkozom velük, de amennyire lehet, kikerülöm őket. Valahogy benne van a félsz az emberben, hi­szen nagyvadról van szó, s faluhe­lyen nőttem fel, tudom, mire képes egy malacait féltő, háziasított anya­disznó. Talán innen is származik a lakókban meglevő félsz, aggodal­maskodás... Szanyi Tibomé, az egyik lakó szerint nemcsak az a gond, amit a vadászok állítanak, hogy hirtelen felszaporodott a vaddisznóállo­mány, hanem a probléma magvát már jóval korábban a lakótelep ki­jelölésekor, megépítésekor elvetet­ték. A házak gyönyörű környezet­ben állnak, de ehhez hatalmas da­rabot kanyarítottak tó az erdőből. Nem a vad, az ember vett el az ál­latok életteréből! A vaddisznó éhes, táplálékot keres, közben kénytelen „urbanizálódni”, s ez fé­lelmet, aggodalmat okoz a kör­nyék lakóiban, ami természetesen érthető. Szanyiné még néhány ötlettel is szolgál, hogy is próbálják elriasz­tani a városiasodó, kukák környé­kén turkáló vaddisznókat. - Mivel az állatok félnek az embertől, elég egy taps, üres konzervdobozok zörgetése az általuk rendszeresen látogatott helyeken, s az állatok többé nem merészkednek oda. Kakuk Zoltán mindezzel kész vitá­ba szállni, szerinte a megszokás nagy úr, ez a konda hónapok óta rendszeresen feldúlja és -túrja a la­kótelepet. A vadászoknak, az ille­tékes erdészet munkatársainak kell mielőbb lépniük: befogással, esetleg altatólövedékkel, de legin­kább kerítéssel, vadháló felállításá­val, s a különböző erdőrészeken fokozott élelem-kihelyezéssel megakadályozni a szóban forgó vaddisznók és szaporulatuk dúlá- sait. Jobb lenne, ha az itteni gyere­kek a vadasparkban, állatkertben ismerkedhetnének velük!- Hogy ez az egyszerű és termé­szetes kívánság teljesüljön, mit te­hetnek maguk a szakemberek? - kérdeztük Andrási Lászlótól, az FM megyei hivatala vadászati, ha­lászati felügyeletének vezetőjétől.- Valóban új jelenségről van szó, a mezőgazdasági kultúrák visszaszorulásával az állatok ter­mészetes táplálkozó- és élőhelye is csökkent, ugyanakkor a nagyvad­állomány, közöttük is a vaddisznó­állomány száma ugrásszerűen megnövekedett. Az állatok meg­próbálnak alkalmazkodni a válto­zásokhoz, majdhogynem „házia- sulnak”. Az erdei etetőkbe rend­szeres az élelem-kihelyezés, de ez sem elég. A növekvő vadkárok is ezt jelzik. Ettől függetlenül való­ban nem szokványos eset a Fály András körúti, ezért intézkedni kell, gondolok itt elsősorban a terü­let gazdájára, az Ipoly Erdő Rt. sal­gótarjáni erdészetére.- Mire gondol elsősorban?- A terület többszöri meghajtá­sára, természetesen puska nélkül, hiszen lakótelepről lévén szó, így a fegyver használata szigorúan til­tott. Természetesen a védett zónán kívül már gyéríteni is lehet. A befo­gás alkalmazása is megoldás lehet. Szabó Ferenc, az Ipoly Erdő Rt. salgótarjáni erdészetének vezető­je, egyben a karancsi vadászterü­let közös képviselője. Az ominó­zus erdőterület gazdája szerint sem természetes dolog, hogy a „vaddisznók kukázni járjanak a Kemerovóra”. Ismeri a problémát, a lakók képviselői is megkeresték már, de megnyugtató és főleg azonnali megoldást nem tudott ígérni számukra.- Huszonhárom éve lakom Sal­gótarjánban, de hasonló gonddal, ilyen mértékű vaddisznó-túlsza- porodással még nem találkoztam - állítja a tapasztalt vadász, aki a karancsi vadászterület szakmai és pénzügyi felelőse.- A szakhatóságok által jóvá­hagyott lelövési tervünkben 120 vaddisznó elejtése szerepel, jelen­leg 85-nél tartunk. Hordozható, telepíthető eszközökkel 30-nak a befogása sikerült, ezeket a „Kő­ház” környéki saját, 270 hektáros vaddisznós kertünkben helyez­tük el. Az már bizonyos, hogy az idei télre pótlelövési tervet kell ké­szítenünk és benyújtanunk a szakhatóságokhoz engedélyezés­re. A lakótelepről kiinduló, fegy­ver nélküli, több vadászt, erdészt megmozgató hajtás valóban elri­aszthatja a vadat, de a közeli erdő­ben történő puskahasználatra, amely a gyérítést, apasztást is szolgálná, csak télen lesz lehető­ség. Most még sok kiránduló jár­hatja az erdőt, ami növeli a ve­szélyt, s a menekülő vad elejtése is könnyebb havas erdőben, leve­lüket vesztett fák, bokrok között. Az egyik lakó által említett „vad­kerítés” néhány éve még valóban megvolt, de az egy fiatal fatelepí­tést védett, mára azonban ezt a kerítést szétlopták. A vadhálló fel­állítása költséges dolog, amelyre nincs pénz, több szervezet, eset­leg önkormányzat összefogására lenne szükség - vélekedett Szabó Ferenc. Addig is, amíg erre sor kerül, a vadásztársulat közös képviselője a telep lakóinak türelmét és félelem helyett, óvatosságát kérte. A riasz­tóeszközök használatát célraveze­tőnek tartaná, ezek között meg­említett egy korszerű, ám drága kenőcsöt, amelyet, ha a területre kihelyeznek, szagával elriasztja a vadat, esetünkben a Kemerovón kukázó vaddisznókat. Ebben azonban nemcsak a telep lakói ér­dekeltek, akik tehetnek, s köteles­ségük tenni a megoldásáért, azok mozduljanak, ne legyintsenek megengedő mosollyal, oldják meg az „állati” problémát. SZABÓ OY. SÁNDOR A malacos vaddisznókocák veszélyessé válhatnak F0Ta, faragó t Ötszáz állásajánlat munkanélkülieknek Több mint 1600 érdeklődő látogatta meg a börzét Salgótarjánban, a sportcsarnokban a napokban állásbörzét szervezett a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ. Ezúttal nemcsak a regisztrált munkanélkülieket várták, hanem azo­kat is, akik már kikerültek a rendszerből, illetve azokat a munkavállalókat is szívesen látták, akiknek jelenleg ugyan van állásuk, de változtatni szeretnének. 28 munkáltató jelez­te részvételi szándékát, amelyek összesen ötszáz állásaján­lattal várták az érdeklődőket. Kamarai program Amint azt Tamási Ildikó, a Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­pont igazgatója elmondta, nem­csak munkahelyeket, hanem képzési irányokat is ajánlottak: 13 tanfolyam indul a közeljövő­ben, amelyre a regisztrált munka- nélküliek jelentkezhetnek. A pá­lyakezdő fiatalok és kismamák esetében nem feltétel a regisztrá­ció megléte. Az igazgató kiemel­te: eddig háromszor rendeztek ál­lásbörzét, amelyeken nagy szám­ban jelentek meg munkáltatók és álláskeresők egyaránt. A mostani börzére Salgótarjánból és térség­ből 1200, Szécsényből 200, Bátonyterenyéről 350 munkanél­külit értesítettek tó: a megjelentek nagy számát tekintve sokan éltek a lehetőséggel. Puszta Béla, Salgótarján pol­gármestere megnyitójában ki­emelte: az önkormányzatnak képviselnie kell a munkaválla­lók érdekeit. A salgótarjáni tér­ség 20 százalékos munkanélkü­liségi mutatóját figyelembe vé­ve több területen is lehetőség kínálkozik.- Egyik ilyen lehetőség a köz­munka szervezése: pályázatok, különféle támogatások igénybe­vételével 300-400 főnek tudunk munkát biztosítani - hangsúlyoz­ta Puszta Béla. - Nemcsak a köz­területek tisztán tartása a felada­tunk, számos esetben közvetítjük óvodákhoz, iskolákhoz is őket, s nemegyszer előfordult az is, hogy a közmunka után ezek az intéz­mények tartósan is alkalmazzák ezeket az embereket. Az önkor­mányzat fontos feladata új mun­kahelyek teremtése, hiszen köz­munkával nem lehet tartós foglal­koztatást biztosítani. Éppen ezért szolgál nagy örömünkre, hogy a mostani állásajánlók között ott vannak a salgótarjáni ipari park­ba települt cégek is, de állást kínál több régi cég, ahol korábban lét­számot csökkentettek: ez pedig azt jelenti, hogy gazdaságilag megerősödtek és újra fejleszteni tudnak. Itt szeretném bejelenteni azt, hogy jövőre két olasz cég te­lepül be az ipari parkba, amelyek 400 embernek kínálnak majd munkát. Közülük az egyik 80 százalékban női munkaerőt sze­retne foglalkoztatni. A polgármester befejezésül el­mondta: az állásajánlatok és az állást keresők szándéka nem mindig találkozik. A feladat az, hogy ezt az 500 álláshelyet tó tud­ják használni, a munkát kereső­ket „helyzetbe” tudják hozni, az­az a kínálat és a kereslet minél nagyobb számban találkozzon. Talán jó előjel mindehhez, hogy a börze 500 állásajánlatára a munkaügyi központ adatai alap­ján 198 megegyezés született a munkáltatók és a munkát kere­sők között. HEGEDŰS E. A Nógrád Megyei Mérnöki Ka­mara elnöksége a nyári szabadsá­gok ideje alatt is megtartotta üte­mezett üléseit, melyek során az aktuális kérdéseket, sürgős vagy fontos ügyeket tárgyalta, illetve hozott szükséges esetekben hatá­rozatokat. Ezek során áttekintette a kama­ra stratégiai programjának teljesí­tését, a megelőző időszak kama­rai eseményeit, valamint a Ma­gyar Mérnöki Kamara érdekérvé­nyesítési bizottságának eddigi te­vékenységét. Megtárgyalták az el­ső félév költségvetésének alakulá­sát, mely megfelel a tervezettnek. Határozat született a 2002/2003. tanévre a tanulmányi versenypályázat kiírásáról, me­lyet a műszaki szakközépiskolák legjobb eredményt felmutató ta­nulóinak a megyei kamara most már hagyomány szerint - saját költségvetéséből - minden évben kiír. Határozat született a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara honlap­jának megnyitásáról, amely e tájé­koztató megjelenésekor már láto­gatható a www.memok.profin- ter.hu címen. Egyúttal e honlapon megje­lentettük első közérdekű felhívá­sunkat, mely szerint munkálta­tók műszaki alkalmazott iránti igényét várjuk bejelenteni, illet­ve várjuk munkahelyet kereső mérnökök, technikusok beje­lentkezését, akiknek segíteni szeretnénk munkahely keresé­sével, közvetítésével, megyeha­táron túl is, természetesen díjta­lanul, kamarai tagságtól függet­lenül. A bejelentéseket kérjük te­lefonon vagy faxon a 32/423- 253-ra, e-mailen: mernok@profinter.hu , vagy le­vélben a Nógrád Megyei Mérnö­ki Kamara, 3100 Salgótarján, Rá­kóczi út 13. címre. ______________________________kis« «Andor a lelnök • j JL -p» i -pv TTTf-kT i y\ Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \l I II IJ \ I I H I 12 I \ P és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 V vJlVili/ megyei x1-XX\Xjx~VX Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt, munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében _____________________■'__________________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési dij egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! -V az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents