Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

2002. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal A városért tett lépések jó iránya mellett már a hossz is mérhető Ciklnsértékelő beszélgetés Puszta Bélával, Salgótarján polgármesterével- Polgármester úr, a harmadik évezred küszöbén, egy önkormányzód ciklus vé­gén, amely nehéz döntéseket, fontos vá­laszútokat is jelentett a városvezető politi­kai erőnek, hogyan látja Salgótarján hely­zetű?- A megye, a régió, Magyarország „színpadán” - ahol a sikeresség mértéke és a városfejlődés lehetséges alternatívái Puszta Béla, polgármester _______■ s zerint osztják ki a szerepeket - Salgótar­jánnak új helyet kell kiharcolnia. Mind­annyian tudjuk, hogy Magyarország tér- szerkezete jelenleg átalakulóban van, új térségek, települések értékelődnek föl, mások pedig leszakadnak, betagozódnak egy hátrányos helyzetű régió szegletébe. Egyáltalán nem mindegy, hogy ebben az átrendeződésben milyen helyzetet tu­dunk elfoglalni. A városok „versenyében” való sike­resség elsősorban a gazdaság sikeressé­gét jelenti, hiszen a település jövője szempontjából ez a legfontosabb, ez minden fejlődés alapja, az önkormány­zat, a lakosság, az itt működő vállalkozá­sok szempontjából is. Éppen ezért azokon a közgazdasági mutatókon tudjuk leginkább lemérni je­lenlegi helyzetünket, amelyek a gazdaság eredményeire és települési tőkeképessé­gére vonatkoznak. S mivel Salgótarján te­rületi szerepköre, térségi kapcsolatainak rendszere döntő e vonatkozásban is, így igazán objektív képet a Salgótarjánt és kistérségét komplexen vizsgáló mutató­számok alapján kapunk. Ezek egyértelműen pozitív irányú el­mozdulást mutatnak. Ilyen mutató például az, hogy a vállal­kozások számának területi megosztását tekintve a megyében 39 %-ot foglalnak el - ezen belül egy folyamatos növekedési tendencia látható. Szintén ilyennek te­kinthető, hogy az utóbbi 5 évben 80 %-os értékesítési bevétel-növekedést realizál­tunk. A társas vállalkozások adózás előtti eredménye is kedvezően alakult, a beru­házások pedig 1996-hoz képest megdup­lázódtak.- Itt kell szólnunk az ipari parkról is. Sok támadás érte az utóbbi időben. Azt vi­szont a „tamáskodóknak" is el kell ismer­niük, hogy „szemmel látható” a betelepü­lő váüalkozások gyarapodása Mit jelent ez a gazdaság élénkítése szempontjáról?- A megyeszékhely szempontjából valóban a legjelentősebb az ipari park. Itt telepedett le az első jelentős beruhá­zó, a Sínia Kft., mely két üzemcsarnok­ban folytatja a termelést 200 foglalkozta­tottal, s terveik szerint a következő évek­ben már 400-500 emberrel. A társaság a magyarországi bútorgyártás centrumát kívánja itt kiépíteni: speciális, magas színvonalú termékek készítésével foglal­koztatják a munkaerőt. Az ipari parkban alakította ki logisztikai raktárbázisát a Palóc Nagyker Kft. E jelentős beruházás kedvezően érinti a megye kereskedelmi fejlesztését, hiszen ebből a raktáráru­házból egy teljes régiót látnak el áruval. Az inkubátorház megépítése önkor­mányzatunk egyik legsikeresebb pályá­zatának is köszönhető. A nyomdaipari gépeket gyártó Meta-team Bt. üzemcsar­noka és a Mitsuba cég beruházása is a fejlődést érzékelteti. Utóbbi azt is jelenti, hogy idetelepülése révén egy multinaci­onális cég tette közép-európai szék­helyét Salgótarjánba, s így felkerültünk a világtérképre. Örömmel mondhatom, hogy ezáltal Salgótarján bekapcsolódott a hazai és nemzetközi térség- és telepü­lésfejlesztésbe, mely újabb nagybefekte­tőket csalogathat az ipari parkba. Olasz befektetők is érkeztek az idén az ipari parkba. Az Rpm Hungária Kft. és a Faital Group beruházása újabb, végeredmény­ben 300-350 munkahely megteremtését eredményezheti. Összességében tehát azt mondhatom, hogy jó ütemben ha­ladnak a betelepülések.- A gazdaság fejlődésével szorosan ösz- szefügg a közlekedés feltételeinek javítá­sa, az infrastruktúra helyzete. Hogyan ér­tékelhető ez?- A tőkevonzás, a befektetői érdeklő­dés és a beszállítói piac leglényegesebb előfeltétele a jobb elérhetőség. Ezért a vasút-korszerűsítés és a közúti közleke­dés területén is van tennivalónk. A Hat- van-Salgótarján vasútvonal fejlesztése, ü- letve a villamosítási lehetőségének meg­teremtése régi vágyunk. A 21-es főút Hatvanig történő korsze­rűsítése - előzősávok beiktatásával - nagyban erősítené a Budapest-közelség, és a határmentiség adta tranzit pozíciónk javulását. Talán a leglényegesebb a város élhetősége szempontjából, komfortérté­künk, mindennapjaink nyugalma érde­kében is sürgető feladat: a városközpon­tot elkerülő út megépítése. Ez a követke­ző 4 év első teendői között kell, hogy sze­repeljen. De természetesen ezen a területen van­nak eredményeink is. Hiszen az önkor­mányzati utak állapotának javítása, járha­tóvá tétele, a közúti és gyalogosforgalom szempontjából egyaránt sokat tettünk. Ebben a 4 évben 251 MFt-ot fordítottunk utak, járdák felújítására, korszerűsítésére, 107 MFt-ot kátyúzásra, új utak kiépítésé­re és 81 MFt-ot lépcsők, hidak, buszmeg­állók korszerűsítésére, kialakítására. A 21-es út déli városrészt érintő kor­szerűsítésében az 1 md-os beruházás költségeinek közel 20 %-át álltuk. De szintén a közlekedési célokat szolgáló ki­adások között említem, hogy a ciklusban 94 MFt-tal támogattunk a Nógrád Volán Rt. fejlesztési elképzeléseit az utazókö­zönség érdekében.- A közlekedési infrastruktúra mellett megvalósult néhány nagyberuházás is más, de szintén lényeges területeken - így a hulladékkezelés, szennyvíztisztítás...- Igen, ezekre is büszkék lehetünk és ugyanakkor nagyon fontos eredmény­ként éljük meg. Részben azért, mert kör­nyezetvédelmi szempontból is fontosak, részben azért, mert következetes és terv­szerű önkormányzati működésünkből fa­kadnak, hiszen mindkettő az 1997-ben el­fogadott környezetvédelmi programunk prioritásai között szerepelt. A 24 település összefogásával meg­épült térségi hulladéklerakó 50 évre biz­tosítja a korszerű hulladék-ártalmatlaní­tás lehetőségét. A közel 1 md-os beruhá­zási költség 89 %-át állami és európai uni­ós forrásból biztosítottuk. A szennyvízprobléma megoldását Ka­zár, Vizslás, Mátraszele településekkel közösen valósítjuk meg. Ennek eredmé­nyeként 150 km vezetékhálózat épül és 5700 ingatlan válik a rendszerbe bekap- csolhatóvá. A beruházási költség nettó 4,3 md Ft, melynek közel 76 %-a pályáza­ton nyert állami támogatás. Ezáltal a váro­son belüli területi ellátottság a jelenlegi 50 %-ról 90 %-ra nő. Bár nagyságrendileg kisebb léptékű, de jelentőségében rendkívül fontos, hogy megkezdtük bérlakás-építési programun­kat. Elsőként a „Szobabérlők házának” korszerűsítésével alakítottunk ki 75 bérla­kást. Ezt tovább folytatjuk a következő években. Szerencsére sikerült megterem­teni a lehetőségét a város több pontján is a magánerős lakásépítésnek is. Ezek a fo­lyamatok egy egészséges lakásmobilitás kezdeti lépései.- A gazdaság és az infrastruktúra kér­dései után szóljunk a legfontosabbról, az emberről. Munkanélküliség, szociális és egészségügyi ellátás, oktatás, kultúra, sport: egyszóval a humán terület. Mit tart az elmúlt 4 év legfontosabb történésének?- Ezekről is szívesen beszélek, termé­szetesen a teljesség igénye nélkül. Kezde­ném a demográfiai mutatókkal, amely­nek negatív tendenciája - halálozási arányszám, elvándorlás - nem salgótarjá­ni probléma, hanem országos jelenség, de azért nekünk természetesen az itt élők a legfontosabbak, és éppen ezért jó érzés­sel mondhatjuk, hogy sikerült megállíta­nunk az elmúlt évek elvándorlási hullá­mát. Ezzel együtt még sok tennivalónk van a település megtartó képességének javításában és legfőképpen a fiatal mun­kaerő letelepítésében, idevonzásában, a továbbtanuló friss diplomások visszatéré­sének szorgalmazásában. Még akkor is ezt mondom, ha tudom, hogy munkanélküliségi mutatóink meg­lehetősen rosszak. Fordítsuk javunkra azt, hogy a városban és vonzáskörzeté­ben életkorát és átképezhetőségét tekint­ve igen komoly munkaerő-tartalék áll rendelkezésünkre. Jók az iskoláink, teljesítményük mind az alapfokú, mind a középfokú oktatás te­rületén színvonalas, középiskoláink a fel­nőttképzésbe és a munkaerő-piaci átkép­zésbe is eredményesen kapcsolódnak be. Új képzési formákat vezettünk be: két ta­nítási nyelvű gimnázium, művészeti alapiskola. A város kiemelten kezeli az oktatás-nevelés kérdését: éves költségve­tésünk 30-35 %-át oktatási kiadások te­szik ki. Ebben a ciklusban 150 MFt-ot köl­töttünk iskola-felújításra, 58 MFt-ot az óvodák korszerűsítésére. Megteremtettük a vezetői differenciált bérezésének és a minőségi munkát végző pedagógusok el­ismerésének lehetőségét. A kultúra területén sincs szégyenkez­nivalónk. Az elmúlt 3 évben az állami normatíva 23-26 %-át fedezte kulturális kiadásainknak, a többi önkormányzati forrás. Ebben a ciklusban több mint 30 MFt-ot fordítottunk közművelődési intéz­ményeink felújítására. Kiemelten kezel­tük köztéri szobrainkat: 25 MFt-ot bizto­sítottunk új alkotások létrehozására, illet­ve a meglévők restaurálására, 15 MFt-ot emlékhelyek, parkok kialakítására, ren­dezésére. Megőriztük hagyományos nagyrendezvényeinket - Tarjáni Tavasz, dixieland-fesztivál, ugrógála, nemzetközi nyári egyetem stb. Sőt megújulva felele­venedtek korábban már meglévők, pl. salgótarjáni ifjúsági művészeti napok, szabadtéri szoborkiállítás. De említhetem a képzőművészeti élet rangos rendezvé­nyeit: tavaszi tárlat, országos rajzbien- nálé, vagy a szép sikerek előtt álló városi támogatással szerveződő ceredi művész­telepet, a kulturális csemegének számító salgótarjáni szoborparkot, az élénk és színvonalas színházi életet, a zenei sikereket, vagy éppen azt a 24 kiadványt, amelyek megjelenését 10 MFt- tal segítette az önkormányzat. A sportban meglévő szép sikereink és eredményeink mellett nagyon sok az elége­detlenség és hiányérzet. Tud­juk, és lehetőségeinken belül orvosoljuk is ezeket. De a sporttámogatás új rendszeré­nek átalakításával az önkor­mányzat szinte egyedül ma­radt a finanszírozásban. A több mint 100 MFt-os évi sportkiadás a létesítmények fenntartása mellett a diák- és szabadidősport, valamint az utánpótlás-nevelés támogatá­sára és a versenysport eredmé­nyesebb mértékű megsegíté­sére elegendő. Az viszont re­ménnyel tölthet el bennünket, hogy szaporodik a sportegye­sületek, szakosztályok száma - jelenleg 74 működik -, a Sportiskola működés pedig az utánpótlás-nevelés további tar­talékait jelentheti. A követke­ző időszak egyik fontos feladata a sportlé­tesítmények állapotának és feltételeinek javítása, illetve a versenysport segítése.- A munkanélküliség magas aránya és az időskorúak nagy száma miatt a szociá­lis ellátásra komoly feladat hárul. Mit tud nyújtani a város ezen rétegek szúrnám?- Igen, ez valóban komoly feladat és fe­lelősség is. Nőtt a szociális ellátást igény­bevevők száma. A ciklusban a 14 féle tá­mogatási formát több mint 15 ezer ember vette igénybe. A két leggyakoribb: a ki­egészítő családi pótlék és a lakásfenntar­tási támogatás. Az ágazat részesedése az önkormány­zat költségvetéséből 10 % körül mozog, amely nyilván következik abból a tény­ből, hogy a lakosság 35 %-a a segélyezetti körbe tartozik. Kiemelten kezeljük a munkanélküliek ellátását, illetve a segélyezés helyett előnyben részesítjük a „másodlagos fog­lalkoztatási” formákat. Az 1997-ben alapí­tott Foglalkoztatási Kht.-n keresztül kb. 2500 fő közhasznú, közmunka és közcé­lú munkán való foglalkoztatását értük el. Az akkor 47 MFt-os önkormányzati támo­gatás mára 100 MFt-ot meghaladó nagy­ságrendű, amelyet természetesen pályá­zati pénzek egészítenek ki. Igyekszünk a szociális szolgáltatások minél teljesebb körét biztosítani. így pl. szociális étkezésben 300 fő, házi segítség- nyújtásban 400 fő részesül. Az idősek klubjaiban 110 férőhelyen 100 százalékos a kihasználtság. Említhetem még a hajléktalan-ellátást, a sérült fiatalok gondozását, vagy a csa­ládsegítés területét is. A város egészségügyi alapellátása terü­letileg kiegyensúlyozott, jó színvonalú. Huszonkét felnőtt­háziorvosi körzet, 10 házi gyermekorvosi körzet és 11 fogorvo­si körzet működik. A területet érintően az elmúlt időszakban a tárgyi feltételek kor­szerűsítésében jelen­tős ráfordítások tör­téntek. Ebben a cik­lusban 67,5 MFt. Fo­lyamatos a privatizá­ció, a rendelkezésre álló 33 ingatlanból 14-et vásároltak meg eddig, 13-ra pedig ez­után kerül sor. A városi ügyeleti ellátást is vállalkozó háziorvossal kötött szerződés alapján biztosítjuk. Fejlődött az iskola-egészség­ügyi ellátás és védőnői szolgálat.- Polgármester úr, vannak-e hiányér­zetei, illetve melyek a legfontosabb tenni­valók?- Természetesen vannak, ezeket jó­részt érintettem is. Ha a három legfonto­sabbat kellene kiemelnem, akkor a mun­kahelyteremtést, a közlekedési feltételek javítását és a fiatalok Salgótarjánban tar­tását sorolom az élre. Ezek nélkül nehéz lenne a megkezdett pozitív folyamatokat kiteljesíteni a követ­kező ciklusban. Hogy mindez tervszerű, jól ütemezett programok alapján valósul meg, melynek pénzügyi feltételei megfelelő forráskom­binációval biztosíthatók, mely épít a helyi szellemi tőkére, s amelynek várható hatá­sai előre számíthatók, arra garancia a „Salgótarjáni kistérség komplex terület- fejlesztési programja”. Az mondják, az „első lépésnek nem a hossza, hanem az iránya számít”. Úgy gondolom, hogy mi olyan lépéseket tet­tünk meg az elmúlt években, ahol már nemcsak az irány látható, hanem remél­hetőleg a hossz is mérhető. Mi ezen az úton szeretnénk továbbha­ladni - együtt, minden városát szerető, azért tenni akaró emberrel. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának összeállítása A ciklusban 251 millió Ft-ot fordítottak utak, járdák felújítására, korszerűsítésére, 107 millió Ft-ot kátyúzásra, új utak kiépítésére és 81 millió Ft-ot lépcsők, hidak, buszmegállók korszerűsítésére, kialakítására. ■ Az ipari park 32 hektáron 1 milliárdos beruházással (300 millió saját erő, 700 millió központi forrás) valósult meg __ ■ S algótarján megőrizte iskolaváros jellegét, sőt új képzésekkel is gaz­dagodott (két tannyelvű képzés, művészeti alapiskola). A négy év alatt iskola-felújításra 150 millió Ft-ot, az óvodák korszerűsítésére 58 millió Ft-ot fordított az önkormányzat._______________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents