Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-28 / 227. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 28., SZOMBAT Nógrád Megyei Hírlap Baráihi Orrá jegyzete „Nógrád vár rád” E gyes idegenforgalmi szakem­berek szedni belátható időn belül a világgazdaságban a legnagyobb üzleti forgalmat lebo­nyolító és profitot hozó ágazat a tu­rizmus lesz. No, kis hazánkban, meg szűkebb pátriánkban erre vár­ni kell egy jó ideig. S ez akkor is így van, ha természeti adottságaink fi­gyelemreméltóak, ha nálunk, Nóg- rádban talán még az átlagosnál is jobbak, hiszen kiemelt tájvédelmi körzetekkel, természetvédelmi te­rületekkel, gazdag népművészeti hagyományokkal, európai diplo­mával kitüntetett ipolytamóci ősle­lettel rendelkezünk. Aztán itt van nekünk Hollókő, a világ kulturális örökségének része, amely ez idő tájt - tegnap volt az idegenforgalom világnapja - né­hány méltató mondatot igazán megérdemel Ez a dombok között megbúvó apró falu, mint eleven skanzen éh nyüzsgő életű, hisz évente több ezer látogatója akad. Törpe házak mohos háztetői, hófe­hér falai, a lejtős utcákra könyöldő homlokzatok, a közeh vár látványa fogadják a vendéget. Megyénk idegenforgalma azon­ban - említett adottságaink ellené­re - nem fejlődött úgy eleddig, hogy húzóágazat legyen A vendéglátás feltéelrendszere bővült ugyan - a szobák és férőhelyek száma 2000- ben 20, illetve mintegy 44 száza­lékkal több volt, mint 1990-ben -, ám a vendégforgalom nem érte el a tíz évvel ezelőttit sem, különösen a külföldi turisták száma csappant meg. Ennek ugyan ezer oka lehet, mindez azonban arm int, hogy az infrastruktúrán kívül a propagan­da- és marketingtevékenységben is lenne hová fejlődni. Úgy hiszem, nem csak várni keü a vendéget, de ha már itt van, marasztalni is keü tudni. Az átla­gos tartózkodási idő mindössze há­rom éjszaka körül alakult, húsz év óta nem nőtt. „Tartósítani" kellene a turistákat, mindent megtenni azért, hogy jól érezze magát, egy percig se unatkozzon. Ehhez kultu­rált épített és természeti környezet­re, előzékeny kiszolgálásra, igény szerinti programokra, gondosko­dásra van szükség. A „Nógrád vár rád” szlogen csak így teljesedhet ki. A vendégfogadásnak és vendég­marasztalásnak persze az előbbie­ken kívül szükséges feltétele a fi­gyelmes, gondoskodó, nyelveket is beszélő házigazda Azt hiszem, e tekintetben állunk a legrosszabbul. Vagy legalábbis ma még ez a hely­zet. Mert ahogy lapunkban is ol­vashatták, a megyei munkaügyi központ menedzselésében még e hó végén beindul az idegenforgal­mi ügyintéző-képzés. Célja a pálya­kezdő munkanélküliek számának csökkentése, illetve - és nekem ez igazán örvendetes - a megye ide­genforgalmának fellendítése, ^furkobk, hogy a fiatal szak- S^emberek megfeleljenek hivatá­sosuknak, sok látogatót csalogas­sanak, akik majd segítségükkel jól is fogják érezni magukat itt, Nóg­rádiban. S talán újm visszatérnek majd A Hírlap postájábóí A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. HBBMSBMtiS Tisztelt Képviselő (jelölt) Urak! Tisztelt leköszönő Polgármester Úr! A Nógrád Megyei Hírlap szep­tember 23-ai száma olvasói levél­ként közli a szécsényi jobboldali képviselők és a polgármester írá­sát „Az érem másik oldala” cím­mel. Az érem másik oldalával azonban egy aprócska baj van: mégpedig az, hogy egy kicsit sá­ros. A legelső probléma mindjárt a számoknál van. A levelet a polgár- mester úrral együtt tizenegy tes­tületi tag írta alá, ellátták a város önkormányzatának pecsétjével is. Mintha a két szocialista képviselő, Darócziné és Serfőzőné nem is lé­tezne. Ez nemcsak itt, hanem az önkormányzati munkában is ha­sonló elven működött. így egy ki­csit nevetséges arra hivatkozni, hogy hiszen a képviselő-testület munkájában ők is részt vettek, ha ők is teljes jogú képviselő-testületi tagok, akkor nem értem, hogy mi­ért nincs a levél végén az aláírá­suk, ha pedig nem azok, akkor semmi keresnivalója a levél végén a polgármesteri és alpolgármesteri aláírásoknak és az önkormányzat pecsétjének. A folytatás sem tisztább a kez­detnél: „a rendszerváltást meg­előző évtizedekben nem adta meg az akkori politikai vezetés a város elöljáróinak azt a lehetősé­get, hogy más megyei városok­hoz hasonló infrastruktúrát épít­senek.” A középkorú és kissé idő­sebb szécsényi olvasók számára ez a mondatrészlet minősíti is sa­ját magát. A fiatalabbak és a nem széc- sényiek kedvéért: ha összeha­sonlítjuk a rendszerváltás előtti 12 év és az 1990 óta eltelt 12 esz­tendő mérlegét, az utóbbi idő­szak eredményei szánalmasak. Az 1990 előtti időszakban épült ki a tulajdonképpeni modern városmag iskolával, postával, áruházzal, művelődési házzal, múzeummal. A kor színvonala szerint korszerű lakótelep jött létre. Elkezdődött a szennyvíz- és vízhálózat építése is. A rend­szerváltás óta a szennyvíz- és vízhálózat kiépítése fejeződött be, valamint a gázszolgáltatás indult el. Egy-egy ’90 előtti ön­kormányzati beruházás vetek­szik tehát a ’90 utáni összes te­vékenység értékével. Szécsénynek mindehhez ko­moly anyagi támogatást biztosí­tott az azóta megszűnt európai hírű termelőszövetkezete. A szö­vetkezet az önkormányzat támo­gatásán kívül saját erőből szintén számtalan melléküzemet hozott létre. Az üzemek egy része ma is működik magáncégként, más ré­szük a szövetkezet szétverésével megszűnt. „A meglévő adósság (...) több mint százmillió forinttal csök­kent”. De könyörgöm, mi csök­kent száz-egynéhány millióval? Jó lenne már, ha írásban is lát­nánk, mennyi az adóság. Azt is jó lenne tudni, miből lett ez. Érde­kes, hogy a’90 előtti kommunis­ta városvezetés a jóval komo­lyabb beruházások mellett is tar­talékkal adta át a várost. „80 százalékkal nőtt az okta­tási intézményeknek nyújtott költségvetési összeg.” Az önkor­mányzat jelentős támogatást, fej­kvótát kap minden egyes statisz- tikába felvett tanuló után. Ezt az összeget Orbán Viktor kormánya négy év alatt valójában közel duplájára emelte. Hogy van ez? Az ezen felül juttatott önkor­mányzati pénzt emelték meg 80 százalékkal, vagy mivel a fejkvó­tával a törvény szerint az önkor­mányzat rendelkezik, a meg­emelt támogatás 80 százalékát kapta meg az iskola? Szépek te­hát „Az érem másik oldala” című levél számai , de egyértelmű tá­jékoztatást nem adnak, csak kér­désekre ösztönöznek. „Az útfelújítási program (...) az idei évben 7 utcát érint, ame­lyek már elkészültek. (Új útként: a Tavasz utca, Benczúrfalva, Te­mető út...)”. Nos, legyen szó Benczúrfalva egészéről, vagy ha a vessző tévedésből került csak oda, a Temető útról, itt új aszfal­tot egy négyzetméter felület nem kapott. Sőt a falu még a termelő- szövetkezet által épített aszfalto­zott útjai is tönkrementek a szennyvízberuházás miatt, gya­korlatilag földút minőségűek let­tek. A Temető utat pedig az épí­tők által odahordott föld tette jár­hatatlanná. Mivel a sár miatt egy temetés majdnem botrányba ful­ladt, az önkormányzat az útra hordott földet valamelyest el- egyengettette. A „több száz ember jövőjé­nek alapjául szolgáló perspek- tívá”-hoz: komolyan gondol­ták az urak az egészet? Köztu­domású, hogy a 2002-es pá­lyázatok elbírálásánál az Or- bán-kormány újraválasztására gondolva mindenre áment mondott. (Horn Gyula csapata is hasonlóképpen cselekedett korábban.) Ez még nem lenne baj, csak jöjjön minél több pénz a városba. Azonban egy ilyen nagy beruházáshoz ön­rész is kell, a Széchenyi-terv szokásait ismerve nem is ke­vés. Elő tudja-e az önkor­mányzat ezt teremteni hitel- felvétel nélkül? Esetleg a még el sem készült épület már el lenne zálogosítva? Mindezek után, az októberi megmérettetéshez sok sikert kí­vánva, kíváncsi szécsényi polgár­ként várom válaszukat: __________________________BARKÓ JÓZSEF Benamfalva-Szécsény Hámán Kató út 11. Aranymorzsák régi salgótarjáni tanárokról Harmincegy éve dolgozom tanárként és az utóbbi években egyre többször fog el az emlékezés kényszere, ha régi tarjáni iskoláimra gondolok. Nem véletlenül: látva, hogy mennyire megváltozott az iskolák légköre, szellemisége, milyen sok az isko­lákban az arc és egyéniség nélküli oktató, akinek pedagógiai érzéke, szaktanári lelkiismeretessége megkérdőjelezhető. Mindezeket átélve szeretnék néhány régi kiváló salgótarjáni tanárt megidézni. Ők még igazi tanáregyéniségek voltak, óráik, személyiségük örökre feledhetetlen és példaértékű marad. Orosz László. Orosz tanár úr - minő vélet­len! - orosz nyelvet és irodalmat tanított a Madáchban. Nekem ő volt - nagydarab, erő­teljes külseje és elhíresült szigora miatt - a kicsit félelmetes és mégis végtelenül meg­nyerő, szeretetre méltó „orosz medve”. Nyelvtudása lenyűgöző, szigora tiszteletet parancsoló, embersége, igazságszeretete szí­vet melengető volt. A nyafogást, panaszko­dást, affektálást nehezen tűrte. Negyedik osztályban tanított minket. Mivel én a har­madik osztály végéig magyar-orosz szakos tanárnak készültem - bár nem jártam orosz tagozatra, de az OKTV megyei fordulóján szép helyezést értem el -, az első negyedikes oroszórák egyikén, egy óra eleji humoros in­termezzo után „elővett”, hogy megvizsgálja orosztudásomat. De kezdjük az elején! Azt az órát azzal indí­totta, hogy végig feleltetni fog. E bejelentés enyhe rettenettel töltötte el az osztálytársai­mat. Egyik osztálytársnőm a következővel állt elő: - Tanár úr, ne feleljünk ma! Hallottam a rá­dióban, hogy frontátvonulás van és ez megvi­seli az idegeket... (1964 őszét írtunk, a „frontátvonulás” kife­jezés akkoriban még nem volt kifejezetten közkeletű...)- Micsoda? Frontátvonulás? Az meg micso­da? Micsoda ostobaságokat talál ki maga, hogy megússza a felelést! Ez is csak ilyen tanuló agyából pattanhatott ki! Na, de legelőször megvizsgáljuk a Sári orosztudását. Álljon fel, Sarolta!- Remegő lábakkal felálltam. És ezután az egész óra eltelt az én vizsgáztatásommal. Elő­ször sápadt lettem, majd kivörösödött az ar­com. Aztán egyre nyugodtabb lettem. Orosz tanár úr pedig egyre barátságosabb. Társalog­tunk, belekérdezett a nyelvtanba, kikérdezett, hogy mit olvastam az orosz klasszikus iroda­lomból a kötelezőkön kívül. Amikor csenget­tek, csak ennyit mondott szelíd barátsággal: - Hát, maga tényleg tud valamit... Leülhet! Az osztály boldogan fellélegzett, hiszen mindenki más megúszta a felelát. És bár na­gyon szerettem az orosz nyelvet, Orosz tanár urat, a XIX. századi klasszikus orosz irodalmat, félévkor mégis magyar-német szakra jelentkez­tem. Pedig akkoriban az orosztudásom jobb volt, mint a német. Akkor zavartan, dadogva csak annyit mondtam a tanár úrnak, hogy nem szeretnék olyan tantárgyat tanítani, amit a diá­kok többsége nem kedvel, nem tanul. Csende­sen és tőle szokatlan melankóliával csak annyit válaszolt: - Talán igaza van. De lehet, hogy meg tudná velük szerettetni. És a németet sem lesz könnyű megkedvelteim a gyerekekkel, majd meglátja. De magára bízom a döntést. Később, már gyakorló tanárként rájöttem, hogy a tanár úrnak mennyire igaza volt. Megrendültén hallottam korai halálhírét. Egyenlő partnernek tekint a kormány Elnökségi ülést tartott a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képvise­lete. Osvald Gyula, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) szervezési és akcióbizottságának elnöke, Horváth László, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete alelnök- ének köszöntő szavai után tájékoztatójának lényegét három kérdés köré csoportosította. Salgótarján Az első téma kapcsán hangsú­lyozta, hogy a NYOK, mint füg­getlen szervezet, miként viszo­nyul az új kormány intézkedései­hez. Megemlítette, hogy a régi kormány azt a programjukat, hogy mit kívánnak a nyugdíjasok, még válaszra sem méltatta, pedig szakmailag összeállított, alapos, sokoldalú programról volt szó. Ezzel szemben az MSZP a NYOK által összeállított program min­den pontját nemcsak bevette programjába, hanem csaknem mindegyiket teljesítette is. Alapve­tő tartalmi változásnak minősítet­te, hogy a kormány egyenlő part­nernek tekinti őket a párbeszéd­nél, kikérik véleményüket. Az érdekvédelmet érintve hang­súlyozta, hogy jó képességű szak­emberhálózattal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy minden témá­ra van szakmailag hozzáértő bi­zottságuk, akik kérésre alternatív tanácsokat is adnak. A „mi foglal­koztatja a nyugdíjasokat?” kérdés­re végzett közvélemény-kutatás kapcsán első helyre került a jog- biztonság, ami egyet jelent a ko­rábbi kiszolgáltatottság megszün­tetésével. A nyugdíjbiztosítás fel­tételeit érintve megemlítette, hogy az önkormányzatok visszaállítását új formában kellene létrehozni, ezen belül egy külön egyeztető fó­rumot, amelyen csak a NYOK kép­viselői vennének részt. Szólt még a nyugdíjreformról, majd azokat a tennivalókat sorol­ta fel, amelyek a képviselet veze­tői és tagjai előtt állnak, hogy mi­lyen visszahúzó erőkkel szemben kell érvényesíteni a nyugdíjasok érdekeit. Azzal zárta gondolatait, hogy mindenképpen jobb a mozgáste­rük, a kormány nemcsak meg­hallgatja véleményeiket, észrevé­teleiket, javaslataikat, hanem fog­lalkozik is azokkal. Az önkormányzati választá­sokkal kapcsolatosan felhívta azokra a lehetőségekre a figyel­met, amivel a nyugdíjasok érvé­nyesíthetik érdekeiket a képvise­lő-testületben. Ozsvár Istvánná, a megyei kép­viselet kulturális bizottságának vezetője bevezetőjében utalt arra, hogy az országgyűlési képviselő- választásokat összekötötték az önkormányzati választások elő­készületeivel. Különböző fóru­mokon ismertették a nyugdíjasok kívánságait, közölték programju­kat. Beszélt az önkormányzatok­ról és a szponzoroktól kapott sok irányú segítségről. A tájékoztató után az elhang­zott kérdésekre, véleményekre adott válaszok után ugyancsak Ozsvámé részletesen ismertette az idősek fesztiválja rendezvény- sorozatot és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. v.g. Közlekedett a család Bátonyterenye Már a nyolcadik alkalommal rendezték meg az elmúlt hét végén a „Közlekedik a csa­lád” című közlekedésbizton­sági vetélkedőt. A verseny iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, az idén 12 csa­lád mérte össze tudását. A vetélkedőt a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság városi bal­eset-megelőzési bizottsága szer­vezte, az értékes nyereményeket a Nógrád Megyei Baleset-megelő­zési Bizottság és a Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány ajánlotta fel. A részt­vevő családok először tesztlápon adtak számot tudásukról, a kér­dések gépkocsis, kerékpáros és egészségügyi tudnivalókra terjed­tek ki. A rutinpályán azt bizonyít­hatták be a versenyzők, hogyan is tudják alkalmazni a valóságban az ismereteket: a felnőttek gépko­csival, a gyerekek kerékpárral bi­zonyíthatták ügyességüket. Első helyen végzett Nagy Ta­más és családja (Bátonyterenye), második Kotroczó József és csa­ládja (Mátraterenye), míg a har­madik helyet Tóth József és csa­ládja (Bátonyterenye) szerezte meg. Az első két helyezett to­vábbjutott a megyei „Közlekedik a család” vetélkedőre. A dobogós helyezettek értékes nyereménye­ket kaptak: kerékpárral, CD-leját- szós rádiós magnóval, elektro­mos konyhai eszközökkel térhet­tek haza. Egyetlen résztvevő sem távozott üres kézzel: a többiek mintegy 2000 forint értékben kaptak ajándékot. A legjobb gép­kocsivezető Nagy Tamás, a leg­jobb kerékpáros pedig Bene Mar- ceü lett. HEGE A KITE RT. Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság gépkereskedő munkatársat keres Heves és Nógrád megyei területére az alábbi követelményekkel:- Gépészmérnöki vagy mezőgazdasági gépészmérnöki diploma- jogosítvány- PC ismeretek (MS Word, Excel, PowerPoint) Előnyt jelent:- angol nyelvismeret (szóban és írásban)- jó üzleti érzék, szervező- és kommunikációs készség Pályázatot és önéletrajzot 2002. 10. 15-ig kérjük elküldeni az alábbi címre: KITE RT Alközpont 3390 Füzesabony, Hunyadi út 2/b AtA/TTV i TV TTTTVT i TV Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztö-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \()(U A I) l-l I U I A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 VJ VJ-IVTaI/ megyei llllVLifll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében------------------------------------*J,mrrl*__________________ a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a h írlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-90421 A2b)sáoa . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents