Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-23 / 222. szám

2002. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Kedvezőbbé vált az alkalmi foglalkoztatás (Folytatás az 1. oldalról) hogy elterjedjen a szabályos foglal­koztatás. A feltételek főleg a mun­kanélküliek foglalkoztatása esetén váltak kedvezőbbé, mert még ala­gyar állampolgár dolgozhat. Ab­ba bejegyzést csak a munkaügyi kirendeltség vagy a munkáltató tehet. A könyvet ingyenesen ál­lítják ki a munkaügyi kirendelt­2002. szeptember 1-től a munkát az alábbi mértékű közteherjeg a munkavállaló AM kön /égzés befejezését követően yeket kell a munkáltatónak /vébe beragasztani: Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) Nem munkanélküli foglalkoztatása esetén a közteherjegy értéke (Ft/nap) Munkanélküli foglalkoztatása esetén a közteherjegy értéke (Ft/nap) Az ellátási alap (Ft/nap) 1200-1599 500 200 1370 1600-2099 800 400 1830 2100-2599 1000 500 2460 2600-3099 1200 600 3300 3100-4000 1500 800 4140 csonyabb értékű közteherjegyet kell az AM-könyvbe ragasztani. Tamási Ildikó hozzátette, vár­hatóan csökkenni fog a be nem je­lentett munkavégzés aránya, így a törvénynek fontos szerepe lesz a feketemunka kifehérítésében. Lényeges, hogy AM-könywel minden 16. évét betöltött ma­ségek, azt személyesen kell kér­nie a munkavállalónak és azt minden év január 15-éig le kell adni a kirendeltségen. Az AM- könywel foglalkoztatott a közte­herjegyek alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, bal­eseti egészségügyi szolgáltatás- ra és szolgálati időre. _________■ Rö viden BALASSAGYARMAT BARÁTAI. Szeptember 24-én, kedden 17 órától rendezik meg a budapesti BM Duna Palota színháztermében a „Balas­sagyarmat barátainak találkozója 2002” rendezvényt. A műsorban töb­bek között dr. Limbacher Gábor megyei múzeumigazgató a Nagy Iván Regionális Kutatóközpont életre hívásáról számol be, Réti Zoltánnal Lukin László zenetudós beszélget, Juhász Péter polgármestert és Herczeg Hajnalka alpolgármestert Pétervári Boglárka televíziós újság­író szólaltatja meg. BÁNYÁSZ-KOHÁSZ KLUB. Az Országos Magyar Bányász Kohá­szati Egyesület salgótarjáni klubja szeptember 26-án (csütörtökön) 15 órakor tartja a szokásos klubfoglalkozását Salgótarjánban, a Technika Házában, ahová minden klubtagot szeretettel meghívnak és várnak. ÁLLÁSBÖRZE. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szeptember 25-én 9 órától állásbörzét szervez a salgótarjáni sportcsarnokban, amelyen tanácsokat adnak és információkat nyújtanak az érdeklő­dőknek. FOTÓKIÁLLÍTÁS. A szurdokpüspöki általános iskola Radnai Galé­riájában Stadler Árpád fotókiállítása látható. A tárlat szeptember 30- áig tekinthető meg. ÚJ OTTHON. Nógrádmegyerben dr. Sarján László országgyűlési képviselő adta át azt a bentlakásos otthont, amely mintegy ötvenmil- liós költséggel készült el az önkormányzat gazdasági-műszaki szerve­zete, illetve külső szakemberek kivitelezésében. Létesítéséhez az első jelentős anyagi forrást, tízmillió forintot '99-ben pályázaton az akko­ri Családügyi Minisztériumtól nyerte el a településvezetés, anyagi tá­mogatást nyújtott a megyei területfejlesztési tanács és a megyei mun­kaügyi tanács is. FOGADÓNAP. Az MSZP salgótarjáni szervezete ingyenes konzultá­ciós szolgáltatása keretében szeptember 24-én, kedden 15 órától dr. Szabó Lajos és Karakasevné Persik Magdolna tart fogadónapot egészségügyi, társadalombiztosítási és drogokkal kapcsolatos kérdé- sekben. A helyszín a párt városi irodája (Kossuth u. 8.). __________■ D rog: a gyerekek veszélyben (Folytatás az 1. oldalról) A kapitány véleménye sze­rint a legnagyobb feladatot a közterületek rendjének fenn­tartása rója a rendőrségre. A lakosság biztonságérzetét nö­velni kell: ennek érdekében a bűnmegelőzést gyakorlatia- sabbá kell tenni a rendőrök mellé bevonva a közterület fel­ügyelőket, polgárőröket, pénz­ügyőröket, de akár a vadászo­kat is, azokat, akik az adott te­rületen a legtöbbet tehetik. Ez pedig az erők ésszerűbb és ha­tásosabb mozgósítását követeli meg. A tűzvédelmi helyzetről Ga­rami István, a salgótarjáni ön- kormányzati hivatásos tűzoltó­ság parancsnoka tájékoztatta a bizottságot. Kiemelte azt, hogy önkormányzati döntés alapján a tűzoltóság jövőre egy nagy értékű létrás gépkocsit fog kapni. A készenléti állomány az idén eddig több mint hét­száz esetben vonult ki tűz- és káresethez. Ez azt jelenti, hogy az események száma az előző év hasonló időszakához képest megduplázódott. Dr. Thassy Gábor mb. városi tiszti főorvos beszámolójában kiemelte, hogy hatóságuk Sal­gótarján és 33 városkörnyéki település mintegy 100 ezer la­kosának egészségét érintő, el­látó és megelőző tevékenysé­gét felügyeli és szabályozza. Az egészségügyi ellátás és a közegészségügyi helyzet né­hány megoldásra váró feladat­tól eltekintve kielégítő. Élelmi­szer okozta járvány, illetve jár­ványos megbetegedés a terüle­ten nem fordult elő. Hajléktalanok esély nélkül (Folytatás az 1. oldalról)- Akiknek lehet, mindenképpen segítünk, vannak azonban olyan emberek, sanyarú sorsú embertársaink, akik még ilyen helyzetben sem kérnek oltalmat, félnek a közösségtől. Hál' isten­nek kevesen vannak, akik nem akarják, hogy se­gítsünk, nem kívánnak együttműködni velünk. Mint például az a 64 éves férfi, aki Somoskőújfalu­ban egy fa alatt élt egész nyáron... Somoson a település „szégyenének” nevezik M.-et, aki a városrész közepén egy hatalmas szo­morúfűz alatt keresett és talált menedéket, amely egyben lakása volt, ruhafogasul is szolgált számá­ra. Napközben, mint kertben a madárijesztő, mozdulatlanul figyelte a Salgótarján felől közleke­dő buszokat, hátha leszáll majd róla az öccse, de hiába. Kevés ételt, harapnivalót, itókát mindig ka­pott egy-két jó lélektől, akik megszánták a szeren­csétlent. M. bácsit a napokban a szolgálat gépko­csiján bevitték a hajléktalanszállóra, hogy ételt kapjon, megfürdessék. A sokat szenvedett idős férfi az ételt csak-csak elfogadta, a zuhany alá azonban már nem állt az istennek se. Negyedórá­ra elkéredzkedett, ígérve, hogy visszatér, de azóta is várják... Balassagyarmaton az egyházi karitász, a Vörös- kereszt, szociális önkéntes segítők fognak össze, hogy megtalálják a szerencsétleneket. Böhm Sán­dor, a Vöröskereszt balassagyarmati területi szer­vezetének elnöke a 25 fő befogadásra alkalmas hajléktalanszálló vezetője.- Balassagyarmaton és környékén - már néhány településen is - 81 hajléktalanról tudunk - mond­ja. - Közülük 25-en lakhatnak átmeneti szállón­kon, élhetnek szerény körülmények között bizton­ságban, kapják meg mindennapi betevőjüket. Többségük azonban „kivert, csapzott kutyaként” - férfiak és nők, idősek és fiatalabbak - a lét és a nemlét küszöbén tengődnek, rejtőzködnek, le­gyengültem katasztrofális egészségi állapotban. Az ő élelmezésüket is a Baltik Frigyes úti népkony­háról próbáljuk megoldani, akik oda sem képesek eljutni, azok számára hideg ételt, konzervet jutta­tunk. Szerény lehetőségeinkhez mérten a rászoru­lóknak gyógyszert is adunk. Októberben 150 ne­héz sorsú ember tüdőszűrő- és laborvizsgálatát szervezzük meg, ugyancsak októbertől naponta egyszer C-vitamint is kapnak az étkezés során - vi­lágosít fel Böhm Sándor.- Akiknek van fölösleges meleg takarójuk, pléd­jük, azok juttassák el hozzájuk, nagy szükség lesz rá - hangsúlyozza az elnök, reménykedve, hogy ezen a télen nem történik tragédia, fagyhalál. Né­hány mindenre kész, elszánt szociális munkással, önkéntes segítővel, karitatív egyházi emberrel - és közvetett módon sok-sok, önzetlenül pénzt vagy élelmiszert áldozóval, felajánlóval - mindent meg­tesznek azért, hogy ez így legyen. Jelenleg Balassagyarmat és Salgótarján működ­tet a megyében hajléktalanokat befogadó intézmé­nyeket sőt a „vonzáskörzetből” is fogadnak be rá­szorulókat. Fenntartásukhoz az önkormányzatok is jelentős mértékben hozzájárulnak, hiszen az ál­lami normatíva a dolgozók fizetésére sem lenne elég. Mindezt Szlovacsek Gyulánétól tudjuk meg. A salgótarjáni egészségügyi szociális központ igazgatója elmondta, az Acélgyári úti 40 férőhe­lyes férfi átmeneti szállón telt ház van, a Hősök úti szálló 20 nő befogadására alkalmas, most minden ágy foglalt. Szlovacsekné hangjából némi aggoda­lom kiolvasható: mijesz, ha bejön a hideg idő. Bár az idén is jutott pénz felújításra, a férfi szállón kö­zel 700 ezer forintot, a női szállón mintegy félmil­liót költöttek renoválásra, az elhasználódott, vagy éppen tönkretett berendezés cseréjére. Általános, Salgótarjánban és Balassagyarma­ton egyaránt érzékelhető szomorú folyamat, hogy növekszik a fiatalok, gyermekvédelemből végleg kikerült, család nélkül maradt hajléktala­nok száma. Az átmeneti szálló is csak nevében az, egyre több azoknak a száma, akik már évek óta ott húzzák meg magukat. Kitörésre, fölemel­kedésre, új életkezdésre kevésnek van esélye, ta­lán azoknak jobban, akik akarják, teszik a jót, a változást, s reménykednek is eredményében. Különösen őket kell minden eszközzel - munka- alkalom, lakáslehetőség, családi kötelékek felku­tatása - segíteni! Végül ehhez egy utolsó gondo­lat, amelyet Szlovacsek Gyuláné mondott, mi­szerint távlati céljuk a hajléktalan-ellátásban a „többlépcsős” gondozás: az együttműködésre kész, kitörni akaró és azért tevő, sikerében re­ménykedő hajléktalanokat külön fedél alatt sze­retnék elhelyezni. Kellő idő mellett segítő és se­gített együtt munkálkodna egy jobb sors, élet­helyzet kialakításáért. SZABÓ CY. SÁNDOR VASÚTTÖRTENELEM. Szlovákiából érkeztek, Budapestre, a Vasúttörténeti Parkba tartottak a fenti mu­zeális értékű mozdonyok. A szerencsések a salgótarjáni pályaudvaron is vethettek néhány pillantást a technikatörténet fontos állomását jelentő gépekre.____________________________________________fotó; rigó Interjú: dr. Barta Károly megyei főjegyző Nógrád megyében lesz elég jelölt Nógrád megyében az előjelek szerint megfelelő számú jelölt lesz az októberi ön- kormányzati választásra, minden településen lesz polgármesterjelölt, sőt az 1998. évinél nagyobb számban állítanak listát a pártok, szervezetek - többek között er­ről is szólt dr. Barta Károly megyei főjegyző lapunknak adott interjújában. A megyei önkormányzati választásra már 15 olyan szervezetet regisztráltak, melyek listát kívánnak állítani, de az érin­tettek jelzése szerint ez 17-re egészül ki. (1998-ban 11 jelölőszervezet került a sza­vazólapokra.) Többségük országosan be­jegyzett párt vagy egyesület, de négy csak Nógrád megyében működő egyesület is van közöttük, ebből kettő cigány kisebb­ségi. Szeptember 20-áig három listát vett nyilvántartásba a Területi Választási Bi­zottság (TVB), a Fidesz-MKDSZ, a Mun­káspárt és a MIÉP listáját, ők gyűjtötték össze elsőként az ajánlószelvényeket, ezek ellenőrzése már megtörtént. További jelzést kaptunk az MSZP-től és az MDF- KDNP-MDNP-től. Egyfajta problémát jelent, hogy az or­szágoshoz hasonlóan nálunk is kivártak, várhatóan az utolsó héten hozzák majd az ajánlószelvényeket, ami nem kis feladat elé állítja a választási irodákat.- Érdemes megemUteni, hogy szeptember 27-én 16 óráig van lehetőség a jelökálUtásra.- Ez azért fontos, __________________ mert a határidő jog­vesztő: 16 óra egy perckor már nem fo­gadhatunk el ajánlást. 1998-ban volt rá pél­da, hogy az utolsó na­pon háromnegyed négykor hozták a szel­vényeket.- Van-e hasonló kivárás a bizottságok delegált tagjainak esetében?- Nagyon lényegesnek tartom, hogy a már regisztrált, listát állító jelölőszerveze­tek minél előbb nevezzék meg a választá­si és szavazatszámlálási bizottságokba de­legált tagjaikat. Ennek végső határideje október 4-e, 16 óra. A delegált tagok eseté­ben sokkal kevésbé szigorú az összeférhe­tetlenségi szabály, így többek között a je­lölt férjét, feleségét, gyermekét is delegál­,.Mindenkinek azonos feltételeket kell biztosítani hatja. Folyamatosan a jelölő szervezetek, egyesületek rendelkezésére bocsátjuk a szükséges dokumentációkat, de a váro­soknál és a TVB-nél működő választási in­formációs szolgálatoktól is kérhetnek se­gítséget. Azért szükséges, hogy minél ha­marabb kiegészüljenek a bizottságok, ____ mert folyamatosan a kadnak problémák az ajánlószelvények­kel és szerencsésebb, ha a képviselőjelöl­tek megbízottai is lát­ják, hogy milyen gondokkal küszködünk. Másrészt elkez­dődtek már a kampánykérdésekkel kap­csolatos problémák.- E téren milyen ügyekkel foglalkoznak?- Egy településen olyan újságformátmnú dokumentumot terjesztenek, amelyben egy nem bejegyzett szervezetet nevesítenek, de valójában jelölteket propagálnak, más jelöl­teket pedig degradálni. Nem állapítható meg a kiadványból annak kiadója. Itt a helyi jegyzőnek a szaktárcától kell állásfoglalást kérnie. Ha a kiadvány sajtóorgánumnak mi­nősül, rendőrségi feljelentést kell tennie. Egy másik településen azzal a panasszal él­tek, hogy a jegyző megtagadta a választási rendezvényhez kért helyszínt. Az esetet a helyi bizottság vizsgálja, de ennek kapcsán nagyon lényeges, hogy a kampánnyá! ösz- szefüggő rendezvényekhez mindenkinek azonos feltételeket kell biztosítani.- Választások kapcsán mindig vannak gondok a jelöltek névhasználatával. Ezút­tal vannak erre példák?- Ez most még az 1998-asnál is nagyobb problémát vet fel a településeken. A jelöl­tek egy része különböző módon, de sem­miféleképpen nem a hivatalos nevét akar­ja érvényesíteni a nyilvántartásba vételnél, illetve így akar szerepelni a szavazólap­okon is. Erre nincs mód. Tipikus, hogy a hölgyek a leánykori nevüket akarják hasz­nálni. A törvény azt engedi meg, hogy ha több azonos nevű jelölt jelentkezik, akkor az elsőként regisztrált szerepel a hivatalos nevén, a többi betű-megkülönböztetésre kap lehetőséget. így például, ha valakit Kovács „Felső” János ragadványnéven is­mernek egy településen, a Kovács F. János rövidítést használhatja. Nagy sikerű túrós lepény a szüreti napon _____ _ CSESZTVE_________ I dén már nem az önkor­mányzat, hanem a település hagyományőrző egyesülete rendezte a falu szüreti nap­ját. A színes programba az országhatáron túlról is be­kapcsolódtak. Ügyességi vetélkedőkkel, családok közti versenyekkel in­dult a csesztvei szüreti nap, ahol az egyik legédesebb ver­senyszám a süteménykészítés volt. A zsűrielnöki tisztre az is­mert balassagyarmati mester­cukrászt, Jagyutt Pétert kérték fel. A neves szakember értéke­lésének eredményeként a fődí­jat Szabó Lénárdné vehette át a nagy sikert aratott túrós lepé­nyéért. A Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a szer­vezésben ez alkalommal is ki­tett magáért: nem csupán a lát­ványos szüreti felvonulással, de azzal is, hogy a helyi nép­dalkor mellé társfellépőket is meghívott. Ipolyságról érkez­tek a hazai vendégek, valamint a cserháti falutól nem keve­sebb mint 1800 kilométerre lé­vő, franciaországi Meyralból. S hogy mi köti össze az itt, illet­ve az ott élő embereket? Bizo­nyára nehezen találnánk ki el­sőre: a madárijesztő-készítés. S ami még ennél is jelentősebb, a madárijesztő-fesztivál hagyo­mányteremtő jellegű megszer­vezése. Csesztve ugyanis úttörő sze­repet tölt be a hazai, míg Meyral a franciaországi madárijesztő­kultusz látványossággá való fej­lesztésében. Mint arról koráb­ban már lapunkban is hírt ad­tunk, idén májusban már közel húsz madárijesztőt mutattak be készítőik Csesztvén, a madár- ijesztő-fesztiválon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents