Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-03 / 205. szám
2002. SZEPTEMBER 3., KEDD GAZDASAG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK < (2002. szeptember 2.) Borsodchem 5 000 Ft O Egis 12 510 Ft B Matáv 829 Ft B Mól 5 350 Ft ű OTP 2170 Ft B Richter 13 410 Ft B TVK 3 940 Ft B Zalakerámia 1265 Ft ű BUX: 7625,38-0,52% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 385,59 Cseh korona 8,08 Euró 244,55 Japán jen (100) 210,26 Lengyel zloty 60,30 Svájci frank 166,22 Szlovák korona 5,63 USA-dollár 248,93 __________Hírek__________ M ATÁV-SMS. Vezetékes sms- szolgáltatást vezetett be a Matáv szeptember elsejétől, amellyel rövid szöveges üzenetek küldését és fogadását teszi lehetővé vezetékes telefonon, illetve a Westel hálózatában. Az erre alkalmas készülékek már kaphatók, ám a rendszer azok által is használható, akik ilyennel nem rendelkeznek: az üzeneteket a megfelelő szoftver ugyanis hangüzenetté is át tudja alakítani. Vezetékes vonalon sms küldéséhez egy erre alkalmas telefonkészülékre és a hívószámkijelzés-szolgáltatás előfizetésére van szükség, míg az sms fogadása valamennyi Matáv-előfizető számára lehetséges. Egy üzenet ára bruttó 11 forint hálózaton belül, míg a Westel telefonokra 24 forintért lehet sms-t küldeni. EUROPRESS IPAR. Az ipari termelői árak júliusban átlagosan 0,9 százalékkal csökkentek a tavaly júliusihoz képest, és 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. 2002 júniusában májushoz viszonyítva 0,5 százalékkal, 2001 júniusához képest pedig 1,1 százalékkal mérséklődtek. 2002. júliusban az ipari termékek belföldi és exportértékesítési árai egyaránt 0,2 százalékkal emelkedtek júniushoz képest, mti SZÖVETSÉG. A fejlesztési stratégiák összehangolására, a borturizmus elterjesztésére, a szőlőtermelés technológiáját szolgáló tanulmányok egyeztetésére együttműködési szerződést kötött a magyar és az olasz borakadémia - közölte a Magyarországi Olasz Kereskedelmi és Iparkamara. A megállapodást Kállay Miklós és Antonio Calo, a két szervezet elnöke írta alá. mti PÉNZTÁR. Az OTP Országos Egészségpénztár átfogó egészségprogramot indít, amellyel a mostani 6 ezres taglétszámát az év végéig 20 ezer főre szeretné növelni. A pénztár egységes minimális tagdíja az indulás évében 3600 forint havonta, a szolgáltatások optimális kihasználásához ajánlott tagdíj mintegy 7 ezer forint egy hó- napban. mti _________________________■ M egjelent az EU-kézikönyv Az ország vállalkozóinak több mint 99 százaléka kis- és közép- vállalkozó (kkv). Ez a réteg a legkevésbé tájékozott arról, hogy mit jelent majd számára az európai uniós csatlakozás. Budapest „Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról kis- és középvállalkozóknak” címmel kézikönyvet jelentetett meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A kkv-k az EU-belépés után semmiféle kedvezményes elbánásra nem számíthatnak csupán azért, mert ők a legkisebb vállalkozók. Ugyanakkor sokkal kevesebbet tudnak az integráció belső életéről, követelményeiről, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy a nagyvállalatokhoz hasonlóan saját EU-szakértőjük legyen, és mivel nem rendelkeznek elegendő pénzzel tanácsadókhoz sem tudnak fordulni. Ezért a GKM összehangolt, átfogó és átlátható programmal kívánja felkészíteni az uniós tagságra a kis- és középvállalkozásokat. Ennek megfelelően a most elkészült kézikönyv a nélkülözhetetlen jogi és szakmai ismereteket tartalmazza, és közli a belépésből következő feladatokat. A kötet fejezetenként mutatja be az Unióval kapcsolatos témaköröket, azon felül gyakorlati ismereteket, javaslatokat, ötleteket igyekszik adni. A kiadvány tartalmazza az uniós tagságból adódó legfontosabb jogi, szakmai ismereteket, feladatokat, így foglalkozik többek között az adószabályokkal, foglalkoztatási, letelepedési kérdésekkel, szabványokkal, a szakképesítések elismertetésével, szociálpolitikával, termék- felelősséggel, vámszabályokkal. A 15 ezres példány számban megjelent kiadványt díjmentesen juttatják el a vállalkozásokhoz. A kötet végén található kérdőíven a kis- és középvállalkozók közölhetik észrevételeiket és javaslataikat, amelyeket a szerkesztők a második bővített kiadásban figyelembe kívánnak venni. Az így összeállított második kiadás nagyobb példányszámban jelenik majd meg. A kötet az érdekvédelmi és társadalmi szervezetekhez kerül, hogy ott a kisvállalkozók minél részletesebb felvilágosítást kaphassanak. Ez a minisztérium ösz- szehangolt programjának csak első lépcsője, mert ezt követően feltehetően az év végétől, vagy jövő év elejétől kistérségenként előadás- és megbeszélés-sorozatokat kívánnak indítani, ahol szakképzett előadóktól a kis- és középvállalkozók a helyszínen kaphatnak kérdéseikre részletes feleleteket. koós tamás PM: cáfolat az eva vagyonadóra Semmilyen szakmai fórumon - sem a Pénzügyminisztériumon belül, sem kívül - nem merült fel a vagyongyarapodást, a költségeket terhelő adók bevezetésének lehetősége az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mellett. Ilyen konstrukción a Pénzügyminisztériumban, és a tárca tudomása szerint azon kívül nem dolgozik, gondolkodik senki. Ez az eva konstrukciójától idegen lenne, mivel az eva-alanynak (közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni vállalkozó) kizárólag bevételi nyilvántartást kell vezetnie. így a vagyongyarapodás, a költségek alakulása nem követhető nyomon - tudatta tegnapi közleményben a Pénzügyminisztérium (PM) „a sajtóban a közelmúltban megjelent téves állításokat tartalmazó cikk” cáfolataként. Ez elmozdulást mutat ahhoz képest, hogy a PM augusztus 23-i közleményében még ezt írta: a vagyongyarapodás 20 százalékos adóját az egyenlő közteherviselés elve indokolja. Mivel a költségek nyüvántartási kötelezettsége alól az evát választók mentesülnek, azok vagyonát nem lehet nyilvántartani, így a korábbi években felhalmozódott vagyont adómentesen kivonhatnák a vállalkozásból. Éppen ezért a vagyongyarapodás után adót kell fizetni - mutatott rá akkor a PM. DÓLA Vezércsere az atomerőműben Paks Értesüléseink szerint személycserék várhatóak a Paksi Atomerőmű élén. A cég közgyűlése szeptember 6-án, pénteken dönt a változásokról. A hírek szerint a vezérigazgatói poszton Kocsis István, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója váltja majd Baji Csabát. Az igazgatóság jelenlegi elnöke ár. Mészáros György, akit a pletykák szerint Molnár Károly vagy Csőm Gyula követ majd. Kocsis István gépészmérnök végzettségű, 1993-tól ’97-ig az ÁPV Rt.-ben töltött be vezető tisztségeket, majd a német RWE Energie AG. főosztályvezetője, 2000-től az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. általános igazgatója. Az igazgatóság elnöki pozíciójára Molnár Károlyt, a Budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyettesét tartják legesélyesebbnek, aki tapasztalatokkal rendelkezik az atomenergetika területén, korábban már tagja volt az atomerőmű igazgatóságának. Lehetséges vetélytársa, Csőm Gyula szintén komoly szaktekintély az atomenergetikában. A hírek szerint kompromisszum születhet pénteken: Csőm Gyula a felügyelőbizottság elnöke lesz. Rákosi Gusztáv Rekordra törő építőipar Budapest A hazai gazdasági ágazatok közül egyértelműen az építőipar teljesített a legjobban az idei esztendő első felében. A folyamat kedvezően érintette a szektor valamennyi szakmáját, illetve munkaadó vállalkozását. Pontos adatok egyelőre a január-márciusi időszakról állnak rendelkezésre. A 230,5 milliárd forint értékű építési és szerelési tevékenység megközelítőleg 25 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eredményt. Az ágazati konjunktúra nem csupán folytatódik, hanem jelentős mértékben bővült a növekmény a megelőző hasonló időszak teljesítményéhez - 2001-ben +6,9%- ot regisztráltak - képest. A szektor felfutásának eredményeként az építőipar valamennyi alágazatában növekedést mutatott a termelés. Területi megoszlásban - ugyancsak egyedi módon - az ország valameny- nyi térségében az építőipar teljesítményének föllendülése volt a jellemző. Az országos átlagból különösen Pest, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye termelési értéke emelkedett ki, ahol a növekedés mértéke megközelítette az 50 százalékot is. A termelés bővülése tovább folytatódott a második negyedévben is, amiből elemző szakembr-’ rek arra következtetnek, hogy az ágazat konjunktúrája jellemzi majd az idei teljes esztendőt. Mivel a megrendeléseken arányosan osztoznak a szektor kis- és nagyvállalkozásai, a felfutás jótékony hatású az ágazat foglalkoztatására is. A bővülés hátterében a beruházások élénkülése mellett a lakossági építési kedv kedvező alakulása áll. Ennek alapjául a reálbérek növekedése, a támogatott kölcsönök, illetve az e kettőből is fakadó növekvő hitelfelvételi hajlandóság szolgálhat. KASZÁS ENDRE szeptemberben rCTR»M«xti«i»i októberben novemberben forintos lakberendezési utalványt nyerhet A vásárlási utalvány, a nyereményt felajánló ADRIA FÜRDŐSZOBA mintaboltjában váltható be. Minden további információ ataüNKÜ* szeptemberi számában. * •{0Mi0Áu jÁuOAjojn so-U Jöz© G0Z*0l K>md 'Sí UOSpJOSJOS OJ4XÖ tjoqujsoep d uiauoq 'izsej ZS9A uospiosjos ueqtueidezs o >|DSo uieu KWpp $0 'ÖJUJp IPpDÖeul 4P / zd ©q efpjox esieuj ÁupAjezsAupui -öJöÁu 44069Apj jqqpinjinitspjtcn p -equjeidezs D eAßei lößpzsuuojpq o 42g Kollektív agrárszerződés Budapest Ágazati szintű kollektív szerződés előkészítéséről írt alá megállapodást tegnap a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (MEDOSZ) és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Bereczky András, a MEDOSZ főtitkára elmondta: a mezőgazdaságban sajátosak a munkafeltételek, ezért igen nehezen lehet érvényesíteni a munka törvény- könyvének legutóbbi módosításával szigorított szabályokat. A gyakori illegális munkavégzés miatt a legális munkaadók versenyhátrányba kerülnek. A legális szférában dolgozók egyre kevesebben vannak, s egyre kiszolgáltatottabbak. A főtitkár szerint a munkaügyi szabályok betartásának egyedüli hatékony eszköze az ágazati kollektív szerződés. A szociális biztonságban, kiszámítható munkakörülmények között élő munkavállaló a gazdálkodó szervezetek verseny- képességét is javítja. A partnerek közös feladatuknak tekintik az ágazati problémák megoldását. A mezőgazda- sági munkavégzés sajátos körülményeihez igazodó munkarend, munkaidő-beosztás és egyéb, a munkajog által biztosított kérdésekben olyan szabályozás kialakítását tartják szükségesnek, amely egyaránt szolgálja a gazdasági szervezetek és a munka- vállalók érdekeit. Annak a lehetőségét is megvizsgálják, hogy milyen eszközökkel lehet elősegíteni a munkahelyi kollektív szerződések elterjedését. ÚJVÁRI Drágább céges hitelek Budapest A lakossági hitelek és betétek átlagos kamatszintje mérséklődött júliusban, ugyanakkor a vállalati szféra számára nyújtott hitelek és betétek kamatszintjei valamennyi kategóriában emelkedtek. A piaci feltételek alapján nyújtott lakossági ingatlanhitelek átlagos kamata júliusban 14,10 százalék volt, ami 0,62 százalékpontos csökkenést jelent a júniusi szinthez képest. Enyhén, 18,10 százalékról 18,05 százalékra mérséklődött a fogyasztási és egyéb hitelek kamata is. A folyószámla nélküli fogyasztási hitelek átlagos kamata pedig 0,28 százalékponttal, 20,69-ról 20,41 százalékra mérséklődött. A látra szóló lakossági betétek átlagkamata 2,18-ról 2,42 százalékra csökkent júliusban, míg az egy évnél rövidebb időszakra lekötött betétek átlagkamata 6,73 százalékról 6,87 százalékra, az éven túli lejáratú betéteké pedig 7,33 százalékról 7,08 százalékra mérséklődött. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott éven belüli lejáratú piaci hitelek átlagos kamatlába 10,06 százalékról 10,45 százalékra változott - azaz 0,39 százalékponttal emelkedett -, az éven túli lejáratú hiteleké pedig 10,48 százalékról 10,58 százalékra nőtt. A szektor éven belüli betéteinek kamatszintje kamatlábváltozás miatt 6,98 százalékról 7,30 százalékra, míg az éven túliaké látványosabb mértékben: 6,99-ről 8,41 százalékra nőtt az összetétel változása miatt. A vállalatok meghatározó, éven belüli lejáratú hiteleinek és betéteinek kamatszintje közti különbség 3,08 százalékról 3,15 százalékra nőtt. europress
