Nógrád Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-14 / 215. szám

2. OLDAL MEGYE I KÖRKÉP 2002. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT Faragó Zoltán: IjE Iy j ^ Ó Hideg a reggel, az ég ólom­szürke, sejteni is csak tapaszta­latból lehet, hogy a napkorong p *1 /]//•// • 1 Szilváskői oszido éppen hol tart... A nyáriasan meleg elmúlt napok, úgy tűnik, végérvényesen átadták helyüket az ősznek. Itt a szarvasbőgés ideje, az időjárás is kedvező, de bika most éppen egy sem orgo­nái a Szilváskő nyugati oldala alatt húzódó erdőben. Egészen biztos pedig, hogy akad itt belő­lük néhány. Korábban a közel­ben láttam lekopasztott kérgű facsemetéket, jó magasan is le­húzták róluk a kérget az agan­csukat tisztító bikák, meg a föld­utak sarában a nyomaikat is ott hagyták. Most azonban sehol semmi, ami persze nem csoda, mert már eléggé késői az idő­pont. A védett szikla alatti erdőben már nyoma sincs nemes gombá­nak - pedig micsoda szezon volt itt július utolsó napjaitól! -, de néhány jellegzetes őszi faj már terem. Csörög az avar hangosan minden lé­pésre, a következő pillanatban pedig va­lami sárga színű vil­lan az egyik zuzmós kérgű tölgy törzsén. Emberfejnyi kénvi- rág-gomba terem raj­ta, s szinte világít a lombok, a fák sötét háttere előtt. Igazi kü­lönlegesség, sosem láttam emlékezetem szerint. Szép is, szó se róla, de sokkal job­ban örülnék, ha fotó­témaként inkább va­lami párát lehelő, fe­jét hátravetve bőgő szarvasbika állna be valamelyik közeli tisztásra... Ekkora szeren­csém persze nem lehet. Alig megyek pár lépésnyire a gombát termő fától, amikor egy fakúsz röppen le elém a fa tövé­be. Felfelé indul, csavarvonal­ban, közben körme alig hallha­tóan koppan a fakérgen. Kicsit később fog egy szúnyogot. Fi­nom, csipeszszerű, ívelt csőré­vel kiemeli a repedésből, azután tartja egy másodpercig a zsák­mányt, szinte csodálkozva, hogy ilyen nagy falat akadt ne­ki... A végén persze elnyeli a ro­vart. A következő pillanatban egy kékcinege röppen mellé, majd kergetni kezdi a fakúszt, vagy háromszor megkerülik a fa tör­zsét... Csúnyán összekapott a két madárka, egy szívdobbanás- nyi idő múlva pedig a fakúsz két fatörzzsel odébb folytatja a ke­resgélést. A cinege tehát a győz­tes, mert a másik még tőle is ki­sebb. így van ez. Majd jön egy széncinege, az elkergeti a kékci­negét, merthogy már a fejem fe­lett hallom a cippantásaikat. A verekedős kis kékcinegét azon­ban egymás után érkező roko­nai nem bántják, pedig ők a na­gyobbak. A legalább húsz madárból ál­ló csapatot ott hagyom, s a szil­váskői szikla tetejéről vetek egy pillantást a környékre. Párába burkolódzik a látóhatár, a napot még mindig nem látni, pedig időközben a reggelből délelőtt lett, de hát ilyenkor ez a termé­szetes. Az őszi erdő, ha pihenő­jére is készül, valósággal él: igen, ha szarvasbika most nem is került elém, apró madárkák azért csak akadtak... Azt írta az újság« 4É NEGYVEN ÉVE „Több napos bútorkiállítást és vásárt rendezett a pásztói föld­művesszövetkezet a helyi bútorüzletben és a szövetkezet kultú- rotthonában. A kiállításon szerepeltek a legmodernebb variálható szobabútorok, kombinált szobabútorok és konyhagarnitúrák. Nógrádi Népújság, 1962. szeptember 12., 3. o. HARMINC ÉVE „A Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalatnak több vagon ter­més tárolására alkalmas gabonaraktára működik már az idén Szécsényben. Már megteltek a fémsilók az idei terméssel. Gondo­san kell a raktáron lévő gabonát kezelni, mert az idén magas a víztartalom. A tárolókba csak szárítás után lehetett elhelyezni a gabonát. Nógrád, 1972. szeptember 13., 1. o. HÚSZ ÉVE „A megyeszékhely északi körzetében, Somoskőn Aranyhíd rím­mel bolgár, csehszlovák, finn, lengyel, portugál, szovjet képzőművé­szek és a nemzetközi művésztelep magyar alkotóinak festményei, grafikái adják a somoskői nyári tárlat utolsó bemutatójának anyagát. A tárlat vonzó lehet a helyi lakosok és az ide látogató turisták számá­ra is.” Nógrád, 1982. szeptember 11., 12. o. TÍZ ÉVE „Ez év július 17-én a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, s a németországi Wamsler cég vezetői - július elsejei hatállyal visz- szamenően - aláírták a közös vállalat alapításáról szóló okiratot. Nógrád Megyei Hírlap, 1992. szeptember 12., 1. o. ____________________________ÖSSZEÁLLÍTOTTA; BÓDI GYÖRGYNÉ DR. N ógrád megye a múlt és jövő határán Beszélgetés Dóm Ottóval, a megyei közgyűlés szocialista elnökjelöltjével- Összefoglalóan miként jelle­mezné 2002-ben Nógrád me­gyét?- Nógrád megye ma abban a helyzetben van, amikor el fog dőlni: marad-e esélye arra, hogy felzárkózzék az országosan ér­zékelhető, előre vivő, európai minőségű fejlődéshez, avagy az elhúzódó pangásnak, vegetálás­nak lesz részese? A felvetett kér­dés tartalmában meglehetősen drámainak tűnhet, de én úgy gondolkodom: ismét eljött an­nak az ideje, hogy őszintén és kritikusan nézzünk szembe helyzetünkkel. Mindenki, aki a környezetünkben végbemenő eseményekre, jelenségekre fi­gyel, eljuthat annak az össze­függésnek a felismerésére, amely néhány fő minősítésben summázható. Ha a megye egészére tekin­tünk, szembetűnik, hogy a fejlő­désben megrekedtünk, az épít­kezés szűk körű. Az érkező ter­melési kultúra hatása elenyé­sző, továbblépésünket nehezíti, hogy a megye kulturális viszo­nyai a 80-as évekhez hasonlítva is jelentősen leromlottak. A leg­nagyobb gondot abban látom, hogy mindezen felismert jelleg­zetességek ellenére, ezek keze­lésére nem alakult ki szükséges és sokoldalú gyakorlat. Pedig a jó irányú elmozduláshoz a leg­fontosabb feltételek ma is ren­delkezésünkre állnak. A palóc ember alkotókedve változatlan hévvel izzik, a kultúra egészére tekintve értékeink szembetű­nők, természeti kincseink kiak- názatlansága sokunk számára fájdalmas. Az értékteremtő munka he­lyében a városok és területek szembeállítása, a szétaprózott­ság hangsúlyozása az összefo­gás helyett, ez az, ami az eddigi gyakorlatot jellemezte, amelyen változtatnunk kell. Más irányú feladataink is bőségesen adód­nak. Valóságos gyakorlattá kell tennünk az elkövetkező időben azt a felismert tényt, hogy a me­gyei közgyűlés jogi értelemben hatalom nélküli intézmény. Va­gyis nagyon lényeges a megyé­ben működő 128 önkormány­zattal kialakított együttműködés minősége. Az elkövetkezendő évek a he­lyi önkormányzatok valóságos szervezeti-fejlesztési együttmű­ködésének jegyében telnek el. Ehhez a munkához a megyei önkormányzat politikai támoga­tása nélkülözhetetlen. Az a meg­győződésem, hogy a baloldali közgyűlés a baloldali kormány­nyal kialakítandó természetes kapcsolata révén mindezen fel­adatok megvalósítását sikeresen el fogja végezni, és ezáltal esé­lyünk is kedvező fordulatot vesz.- Az elmúlt négy évben mi volt a szocialista frakció megyei közgyűlési tevékenységének fő jellemzője?- Az egyéni kvalitások alap­ján szellemi és gyakorlati téren is jó képességű a csoportunk. A ciklus kezdetén aktívabbak vol­tunk, több javaslatot megfogal­maztunk. A többségi közgyűlési koalíció azonban ezeket rendre elutasította. Emiatt az önálló in­dítványok helyett az elkövetett hibák ostorozását folytattuk. Eb­ből volt bőven. Az intézményi intézkedések sokasága, az in­tézmények politikai megszállá­sa, a jobboldali pártszempontok folyamatos érvényesítése csak néhány példa az általunk szóvá tett és helytelenített döntések sorából. A megyei közgyűlésben a költségvetés tárgyalása során vitázva és konstruktív felfogás­sal vettünk részt. A figyelme­sebb gazdálkodásra intő felszó­lalásainknak a fentiekben jelzett elutasítás lett a sorsa.- Mi a véleménye a közigaz­gatási régiók lehetséges működé­séről?- A régiókról nagy vita folyik napjainkban is. Érdemes lenne erről is, mint oly sok másról, jó­zanul gondolkodva állást foglal­nunk. Tudomásul kell vennünk, hogy egyrészt a most kialakult úgynevezett statisztikai régiók rendszere idegen az eddigi ma­gyar gyakorlattól, másrészt az Európai Uniónál nincs megszab­va a régiók száma. Magyaror­szág akár egy régió is lehet. Ezek ismeretében gondolkodva elsősorban az érintett terület és az ország közigazgatási műkö­dését kell szem előtt tartanunk. Tehát, ha megfelelő az előkészí­tés, akkor az ország három régi­óra (Hunnia, Pannónia, főváros) osztva is racionális rendet alkot­hat, éppen úgy, mint a település- kistérség-régió-kormány, vagy a település-megye-régió-kormány rendszerére épülő szerkezet. A többféle elképzelés megléte arra figyelmeztet valamennyiünket, hogy az idő sürget, érdemi ér­dekegyeztetést követően miha­marabb meg kell hozni a végle ges döntést. Nógrád történelmi tapaszta­latai arra utalnak, hogy a nyu­gat, a központ felé voltak erőtel­jesebbek a kötődéseink. Ez se nem gyengült, se nem szűnt meg. Szlovákia európai uniós tagságából következő fejlemé­nyekre is tekintettel kell len­nünk a végleges régiós alakulat irányainak meghatározásakor. E két szempont intenzív jelenléte, a történelmi tudatban jelenlévő erős vonzások figyelembe véte­lére inti a döntéshozókat. A vég­leges álláspont megszületését politikai egyeztetésnek, döntés­nek kell megelőznie, amely a teljes közigazgatási rendszer, így a kistérségek fejlesztés felé fordulásának mikéntjét is rende­zi.- Felfogása szerint a kistérségi szervezetek beilleszkedését a fo­lyamatosan fejlődő közigazgatá­si rendszerbe mi fogja segíteni?- A mai életünkben is sok ref­lex táplálkozik az elmúlt köz- igazgatás romjaiból. Az egykori járások, a közös tanácsok, a társközségek hatása sokfelé be­ivódott, néha feléledni látszó- dik. Azt gondolom, hogy a kis­térségi szervezetek nem lehet­nek az ilyen irányú gondolkodás fészkei. A feladatokat áttekintve számomra bizonyos, hogy a kis­térségek az adott körzet fejlesz­tésében fontosak. Úgy vélem, ha egyáltalán szükséges, hogy csak hosszabb távon kaphatnak ön- kormányzati feladatokat is. Munkájuk az országos közigaz­gatás távlatai ismerétére és a he­lyi szellemi erőkre alapozó össz­hang minősége révén lehet ered­ményes.- A megyei intézmények stá­tusza és szerepe miként módo­sulhat az előttünk álló években?- A megyében működő intéz­mények két típusba sorolhatók. Egyrészt vannak a lakossági szolgáltatást ellátók és vannak a megyében működő, de nem me­gyei fenntartású intézmények. Az előbbi esetében az első ten­nivaló közé tartozik működésük körülményeinek áttekintése. Az utóbbi években e téren zavaros állapotok alakultak ki. Ezek kö­zött is legfontosabb, hogy a la­kossági szolgáltató feladataikat hogyan tudják ellátni. Pontosíta­ni indokolt gazdasági és szemé­lyi feltételeik összefüggését az előzőekben mondottakkal. To­vábbá elemezni szükséges a tu­lajdonosi és fenntartói feladatok és a kor minőségi, tartalmi köve­telményeinek valóságos teljesít­hetőségét. Természetes igény, hogy a szakmai elképzelések, elhatározások és a gazdaságos­sági akarat, a költségvetési lehe­tőségek távolsága belátható le­gyen. Tény, hogy az intézmé­nyek mindennapi élete szorosan kapcsolódik a közigazgatási, a szakmai-szerkezeti és a tartalmi változások alakulásához. Az in­tézmények másik típusánál a párhuzamosságok megszünteté­se, a megyei érdek képviselete jelent új és nagy feladatot.- Milyen új technikák kialakí­tását látja szükségesnek a nóg­rádi érdekek európai uniós érvé­nyesítéséhez?- A nógrádi érdekek megjele­nése mindig az adott kormány pozíciójától függ. Úgy vélem, a megállapítás érvényes az euró­pai uniós viszonyok esetében is. Nem mellékes terület gazda­sági és humán feltételeink erős­sége. Ha a feladatokra figye­lünk, számításba kell vennünk azt a tényt is, hogy az ország kis létszámú és területű megyé­je vagyunk. A hátrányból úgy is lehet előnyt kovácsolni, hogy olyan terveket készítünk, amelynek teljesülése esetén vi­szonylag kis befektetéssel is ér­zékelhető eredményt, kedvező irányú elmozdulást lehet elér­ni. Az eredmény látványként való megjelenéséhez elsősor­ban a már meglévő „technikák” jobb működését tartom fontos­nak. Olyan programokat, pro­jekteket készítsünk, amellyel magunkra irányítjuk a brüssze­liek figyelmét. A hangsúlyos követelmények közé sorolom, hogy harmonikus legyen a me­gye és a kormány kapcsolata. E téren kiváltképp lényeges, hogy a szocialista kormánnyal meg­egyező megyei vezetés dolgoz­hasson Nógrádban. Nem elha­nyagolható az sem, hogy kü­lönböző pártszínekben, a parla­mentben dolgozó képviselőink megyei érdekérvényesítő ereje milyen intenzitású. E téren is a tettekre kell hangsúlyt ten­nünk. Újdonságot jelenthet, ha az elég széles körű testvérváro­si-megyei kapcsolat közös iro­da, személyzet és informatikai rendszer kialakításában lehető­séget teremtene az új Európával épülő kapcsolatunk fejlődésé­hez. Az itt változatosan felso­roltak is igazolják bőségesen meglévő feladatainkat. Remé­lem, hogy az új vezetésű me­gyei közgyűlésnek sok tenniva­lója lesz a jelzett irányú tervek kidolgozásában és megvalósítá­sában.-yVl /'1TÁ i T-v itf*. TTTTÁT i T» Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelösszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség \^||| UA jfp U I U I AU és; kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és teijesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. 11 megyei llllYlJfll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére a KER-T.O.M. Bt. munkatársai kézbesítik a lapot. Kérésével Salgótarján térségében hívja a 06-20-566-33-55, Balassagyarmat térségében------------------------------------KA/"ITISAPl1AP------------------------------- a 06-30-908-77-71, Pásztó térségében a 06-30-475-83-80-as telefonszámot. Az áruspéldányokat teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042« Azújséga # * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztő!^ készem.

Next

/
Thumbnails
Contents