Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-24 / 197. szám

LlLí^'V LiCiL Llk ML^Z |V’ \ ; 2002. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1 Kedvcsináló Salgótarján, 2002/2003-as színházi évad Hívó szavak a „Labyrintus” rejtelmeibe* „A rajz, a képzőművészetek idegrendszere, mindenségtükör, idegháló” - mondta egy olyan ember, aki maga is jó ismerője a ceruzának: Püspöky István, a salgótarjáni rajzbiennállé többször is díjazott grafikusa. A megnyitón Korill Ferenc, a házigazda intézmény Igazgatnia köszöntötte a vendégeket. Tőle balra a megnyitétébeszédet mondó Kovácsné Czene Csilla Giulio Scamati és Renzo Tambusi olasz szerzőpáros vígjá­tékával, a „Kaviár és lencséivel szerepelt augusztus 20-án este Sal­gótarjánban, a József Attila Műve­lődési Központban a kassai Thália Színház. Bár a darab jól ismert - annak idején Pécsi Sándorral a fő­szerepben a televízióban is nagy sikert aratott, a nógrádi megye- székhelyen az 1992/93-as évad­ban játszotta az egri Gárdonyi Gé­za Színház - mégis élénk érdeklő­dés kísérte a kassai magyar színé­szek újabb tarjám vendégszerep­lését. Szegvári Menyhért Jászai-dí- jas rendező vendégként instruálta a határainkon túlról, Szlovákiából érkezett társulatot, amelynek játé­kát összességében tetszéssel fo­gadta a közönség. A „Kaviár és lencse” belépődíj nélküli előadása még nem volt ré­sze a 2002/2003-as színházi bér­letsorozatnak, de mintegy előjá­téknak, kedvcsinálónak fogható fel. TSVE A „MAGYAR SZÍNHÁZ Mórái Sándor A gyertyák cson­kig égnek - színjáték két részben. Rendezte: Iglódi István. Fősze­replők: Avar István, Agárdi Gábor, Csemus Mariann, Mihály Pál. MADÁCH SZÍNHÁZ Ray Cooney: Páratlan páros - komédia két részben. Rendezte: Pethes György. Fő­szereplők: Cseke Péter, Varga Klá­ri, Tóth Enikő, Szerednyey Béla, Lőte Attila. MAGYAR SZÍNHÁZ Choderbs De Lados-Örkény Ist- ván-Vidnyánszky Attila: Veszedel­mes viszonyok. Rendezte: Vidnyánszky Attila. Főszereplők: Moór Marianna, Mi­hályi Győző, Kubik Anna, Zolnay Zsuzsa, Császár Angéla. RUTTKAIL ÉVA SZÍNHÁZ John Kander-Fred Ebb: Cabaret - musical két részben. Rendezte: Nagy Miklós. Fősze­replők: Keresztes Ildikó, Voith Ági, Maros Gábor, Pál Éva, Nagy Mik­lós. BUDAPESTI KAMARASZÍNHÁZ F. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása - tragikomédia két részben. Rendezte: Rozgonyi Ádám. Fő­szereplők: Psota Irén, Kránitz La­jos, Andai Györgyi, Pindroch Csa­ba. TU RAY IDA SZÍNTÁRSULAT Békeffi-Stelku Janika - vígjáték két részben. Rendezte: Cseke Péter. Fősze­replők: Pápai Erika, Hirtling István, Szacsvay László, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Cseke Péter, Körtvélyessy Zsolt. BUDAPESTI KAMARASZÍNHÁZ Arthur Miller Lefelé a hegyről ­Rendezte: Szántó Erika. Fősze­replők: Szilágyi Tibor, Tímár Éva, Andai Györgyi, Németh Borbála. KARINTHY SZÍNHÁZ Bolond vasárnap Rendezte: Cseke Péter. Fősze­replők: Straub Dezső, Tahi Tóth László, Esztergályos Cecília, Tallós Rita, Jónás Rita. TURAY IDA SZÍNTÁRSULAT Herczeg Ferenc-Csongnádi Kata: Bohóckirálynő. Rendezte: Csongrádi Mária. Fő­szereplők: Trokán Péter, Csongrá­di Kata, Horváth Sándor, Zsurzs Kati, Szirtes Gábor, Marik Péter. RADNÓTI SZÍNHÁZ Füst Milán: MálinénL Rendezte: Jordán Tamás. Főszereplők: Csomós Mari, Ke­res Emil, Szombathy Gyula, Schell Judit, Csankó Zoltán. Palásti Erzsébet képeit néz­ve ezt tovább is fűzhetjük: A rajz a képzőművészetnek nem­csak idegrendszere, hanem alapja, fortélyos útvesztője, a gondolat mágiája. Sokszínű, kiforrott, érett mű­vészegyéniség - nem gondol­tam, hogy ez lesz az első be­nyomásom képei láttán, ami­kor személyesen megismerked­tem vele. Hiszen fiatalsága, bá­jos nőiessége, okos határozott­sága, intelligens világranyitott- sága már első beszélgetésünk­kor kiderült, de az, hogy szinte korát meghazudtoló életböl­csesség birtokosa is, azt csak néhány meglepő és nagyon szimpatikus mondata engedte sejteni: Megkérdeztem, mit tanult a mesterének vallott, neves olasz művésztől: Gino di Dominicis-től Azt felelte, hogy a tiszta, egy­szerű, ábrázolásmódot és azt, hogy az ember tévedhet is. Ancsel Éva utolsó bekezdései­ben írja: - „Életútjának felén ama nagy sötét erdőbe, talán mindenki eljuthat, de el is kell tévednie ben­ne, hogy egy kis tisztánlátást kiér­demeljen. ” Nem tudom, Palásti Erzsébet eltévedt-e már ezen az úton, de azt tudom, hogy nagyon is jól tájé­kozódik ebben az erdőben, s em­ber legyen a talpán, aki vállalkozik arra, hogy vele tart... De akit társául fogad, az egy életre szóló élményt szerez e „Labyrintus” útvesztőiben. Olyan mestere a vonalakat élet­re keltő, azokat a tér dimenziói­ban is birtokló, összetett háló- rendszerben rendező nonfigura­tív ábrázolásnak, amely ennek el­lenére - pontosabban éppen ezért - kristálytiszta logikával megalko­tott a formavilág zártságán, szabá­lyainak tiszteletén túl nagyon is valós, kézzel fogható üzenetekkel bír: Az igazat is mondja, nemcsak a valódit. Képei nem tűrik a felületes szemlélődést, a pusztán esztéti­kai gyönyört kereső, csupán be­nyomásokat gyűjtő pásztázási. Rabul ejtik az érzékeket, de befér­kőznek az agyakba, muszáj kér­dezni, hogy az ember válaszokat kapjon. Mivel éri ezt el? Azzal, hogy igazi formai letisztultsága, lenyű­göző színvilága, összetett hangu- latisága, az egyszerűség szépségé­vel akar hatni, a szépség egyszerű­ségét helyezve piedesztálra. Mi a titka hát? Hiszen művész, ember és igazi nő.- Titka talán abban van, hogy e három valami végtelen nyu­godt, bölcs és kiegyensúlyozott harmóniában van jelen művésze­tében.- Titka talán abban van, hogy hiteles és meggyőző, amit mond. A szabályos és szabálytalan vo­nalak kígyózása az önmagukba visszatérő formák vonalrendszer­ében, a szín és a forma összhang­ja, a virtuóz, professzionikai rajz­technika - mindent tud, amire Bandlaire azt mondja: „jelképek erdején át visz az ember útja...”- Titka talán abban van, hogy varázslóként bánik a színekkel. 0 maga a mediterrán hatást tartja legfontosabbnak, hiszen jó né­hány éve Rómában él, azt mond­ja: „Aki a mediterrán színeket át­veszi, nem tud leszokni róla.” A skála rendkívül széles: a Csillagtérkép szinte áthatolhatat­lan sötétkékjétől, az én hajóim: tiszta, tengerkékjén át, a Homokvár arany­sárgájától a Vonal­kő napsárgájáig (amit csak hunyorít­va lehet nézni, úgy vakít!), a Flipper színháló zaklatóan élénk neonvillogá­sáig, a színek kaval- kádjával kápráztat el. Ezért választott technikája is: a kar­tonra felvitt földfes­ték, amely szerinte az egyetlen olyan anyag, ami vibrál, ahol élnek, virítanak a színek.- Titka talán ab­ban van, hogy sze­mélyisége valameny- nyi rejtett zugában egy-egy bepillantást enged. Benne van a tisztaság iránti von­zódás, a víz és a hozzá kötődő mo­tívumok állandó felbukkanásával: Az én hajóim, kövek közti élet, Vízre írott, Békázó Bé-kázó vagy az Atlantisz elsüllyedt világát kö­rülölelő kíváncsi vízibirodalom. Benne van a természet közelsé­gének ölelése mellett a napba néző ember messzire vágyakozása: a teljes fényében a Nap-kő képeken. S benne van hangulati gazdag­sága, a lelkében kavargó érzelmek, indulatok, kimondott vagy rejtett rezdülések:- a Bohóc mosolyának kont­raszttá színei, groteszk meghason- lása,- a Kínai dobozok: kultúrákon átívelő finom kecsessége,- a Bolondság színházában: egy képzeletbeli darab, képzeletbeli díszletterve, hiszen „színház az egész világ”. De benne van az - „Emlékek szobája”, amely női­es titokza­tosságával Balázs Béla „Kéksza­kállú her­ceg” várá­nak áthal­lásaként ki tudja hány szobát nyi­tott fel és mennyit hagy rejt­ve. S honnan hát e bölcsesség? Iskolája az élet, a tapasztalat és Európa. Hiszen messzire vitt a salgótarjáni születésű fiatal diák­lány útja a bátonyterenyei gimná­zium, az Ars Politechnikum Ala­pítvány kerámia szaka után, Svájc, Görögország, Dánia, Fran­ciaország, a Római Képzőművé­szeti Akadémia díszlet- és jelmez- tervezői szaka, külföldi kiállításá­nak sora. A meghatározó mester a már említett Gino di Dominicis (a velencei biennállék szinte állandó díjazottja, aki mestere, tanítója volt haláláig.) E gazdag pályaút után vissza az eredethez: Palásti Erzsébet a 80 éves Salgótarjánban rendezi meg első önálló, hazai kiállítását. Külön öröm ez nekünk, hiszen a város nevelte, s most a város köszönti. A kiállítás a városának szóló gesztus, elrendezésében, üzeneteiben egy­aránt. Ezzel a megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel ajánlom értő figyelmükbe az alkotót és al­kotásait: fogadják el hívó szavát a Labyrintus rejtelmeibe, amely - ígérhetem - a várakozásoknak megfelelő szellemi izgalmakat ígér. ________ KOVÁCSNÉ CZENE CSILLA * Elhangzott a kiállítás augusztus 20-i megnyitóján, Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsamokában Kát alkotás a sok közül Jelenetek az előadásból fotói p.t.l. A közönség sorai____________________- ________________________fotói p.tóth László Ér deklődők a tartaton Féltonnás őslúd Féltonnás őslúd megkövese­dett maradványait rakták össze ausztrál tudósok. A hatalmas madárfaj mintegy 55 millió év­vel ezelőtt jelenhetett meg a Földön és - több hasonlóan ha­talmas állatfajhoz hasonlóan - 50 ezer esztendővel ezelőtt pusztulhatott ki. Az összera­kott példány korát 8 millió évesre becsülik a kutatók. A gi­gászi ludat maradványaiból évek munkájával illesztették össze az ausztrál tudósok. A „megalúd” nem tudott repülni, mégsem volt ragadozók köny- nyű prédája, ugyanis nagyon gyorsan tudott futni. Ráadásul lehet, hogy maga is ragadozó volt: a tudósok egyelőre nem tudnak egyetértésre jutni ab­ban, hogy hús- vagy növényevő lehetett-e. ÜZENETEK A PURGATÓRIUMBÓL Egy alkotó emléknapja Élénk a forgalma a purgatóriumból küldött üzenetek múzeumának - leg­alábbis a látogatókat tekintve. Olaszor­szágban, a Tevere folyó partján lévő Szent Szív-templomban őrzik a yilág egyik legkülönösebb gyűjteményét: azokat a jeleket, amelyeket a síron túl­ról küldtek a tisztítótűzben égő lelkek. Természetesen nem írott levelekről van szó. A gyűjtemény főként ima­könyveken maradt ujjlenyomatokból, faasztalokba égett balkézlenyomatok­ból, megperzselt párnahuzatokból, ingfoszlányokból áll, ezek árulkodnak a túlvilágról.- Látogatóink többségét a kíváncsi­ság hozza ide. De eme ereklyék megér­tésének kulcsa a hit - mondja Roberto Zambolini atya, aki a furcsa múzeum­ban idegenvezetőként tevékenykedik. Az üzenetek célja ugyanis figyelmez­tetni a hozzátartozókat a buzgó imád­kozásra, hogy a purgatóriumra ítéltek rossz cselekedeteit mielőbb levezekel­hessék és továbbléphessenek a Paradi­csomba. 2002. szeptember 13-án, pénteken Csikász István-emlék- napot szervez Balassagyarmat Város Önkormányzata, a Ma­dách Imre Városi Könyvtár, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola, a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság és a Varietas Pódium­színház. A rendezők azok jelentkezését várják, akik a zeneiskolá­ban 18 órakor kezdődő esten gondolataikkal, műsorszámaik­kal emlékezni kívánnak az egy esztendeje eltávozott rende­zőre, tanárra, költőre, Balassagyarmat díszpolgárára. 2002. szeptember 6-ig az alábbi telefonszámokon jelentsék be köz­reműködési szándékukat: 06-30/363-2199, 06-35/300-290, vagy a 06-35/500-053 üzenetrögzítőn.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents