Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-23 / 196. szám

2002. augusztus 23., péntek MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Negyvenéves az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. (1) Regionalitás nélkül nincs biztonságos, minőségi vízellátás! edelényi és a kazincbarcikai víz­műtársaságokat, Mezőkövesden a városgazdálkodási rt.-t, Nógrád Kft.-ben. Ezek működése ki­egyensúlyozott, megbízható, iga­zolták az ÉRV alapítói és szakmai A Komra-völgyi tározó a megye vízellátásának fontos bázisa Veszélyes hulladék: elviszik Tényfeltárásra kötelezik a tulajdonost a környezeti állapot megismerésére (Folytatás az 1. oldalról) gondok lennének a vízellátásá­ban - véli a szakember. Nógrád megyében különösen kedvezőtlenek a hidrogeológiai viszonyok a víznyerésre; azt is mondhatjuk, hogy Nógrád víz­szegény megye. Ennek oka a vulkanikus földtani körülmé­nyekben keresendő, míg a karsztos vidékeken viszonylag bőven van forrás, itt nagyon ke­vés.- Az állam felismerte ezt a helyzetet, s az akkori időkben is komoly milliárdokat fordított a térség vízellátásának megoldá­sára. Ma már nem az a kérdés, hogy van-e víz egy településen, hanem az, hogy milyen minősé­gű és mennyiért. A vízellátás biztonságát két komoly tározó megépítésével alapozták meg, amelyek közül a Komra-völgyi Mihálygergén található, a másik Hasznos határában. A víztáro­zók egyfajta pufferként is mű­ködnek, vagyis kedvező időjá­rás, pl. nagy nyári záporok ide­jén összegyűjtik a vizet, s ezáltal megelőzhetnek kisebb árvize­ket, aszályos időszakban pedig biztonsággal ivóvizet szolgáltat­nak. Ma már másodlagos hasz­nukat is élvezzük, mert a zöld­turizmus horgászati céllal bir­tokba vette - mondja. Magyarországon öt regionális vízműtársaság működik, ezek szolgáltatják a hazai fogyasztás egyötödét, tehát igen jelentős potenciált képviselnek az ágaza­ton belül. Valamennyi többségi állami tulajdonban van.- A privatizációs törvény ér­telmében ezek a társaságok 50%+l szavazat erejéig mindvé­gig állami tulajdonban marad­nak. Az állam ugyanis stratégiai kérdésként kezeli a vízellátást, tehát nemcsak gazdasági, ha­nem szociálpolitikai kérdésr ként. Azt is mondhatom, hogy a biztonságos vízellátást csakis ál­lami cégeken keresztül tudja ga­rantálni - teszi hozzá Üszögh Lajos. A régióban az ÉRV legna­gyobb partnerei között tartja szá­mon a miskolci, az ózdi, az megyében a Salgótarján és Kör­nyéke Vízmű Kft.-t, a Dél-nógrá­di Vízmű Kft.-t és az Észak-nóg­rádi Vízmű Kft.-t. A tulajdonvi­szonyok átalakulása folytán az ÉRV szakmai befektetőként két szolgáltatóban is jelen van: a pásztói székhelyű Dél-nógrádi Vízmű Kft.-ben és a szécsényi székhelyű Észak-nógrádi Vízmű részvételének megalapozottsá­gát. Ugyanakkor a többségi tulaj­donos önkormányzatoknak is kellő kontrollt biztosít a szolgál­tatás folyamatos figyelemmel kí­sérése szempontjából, s nem utolsósorban gazdasági kérdése­ket tekintve. (Folytatjuk) _______ PR-T. N. 1_ (F olytatás az 1. oldalról) rögzítették azt is, hogy nincsenek tűzcsapok, poroltók, tűz esetén (mint ahogyan erre volt példa is) a faluból kellett vinni a vizet a tűzol­tóknak, mert nem tudtak mivel ol­tani. Juhász Gábor továbbította a szarvasgedeiek panaszát dr. Kóródi Mária környezetvédelmi miniszterhez, kérve az ügy kivizs­gálását.- A közelmúltban kaptam meg a miniszter asszony válaszát, amely alátámasztotta: az aranyos­pusztai telephely az Enviro Cirk Kft. tulajdonát képezi - ismertette a fejleményeket Juhász Gábor. - A vizsgálat során megállapították, hogy a telephelyen az Enviro Mar­keting Kft. 1997 óta veszélyes hul­ladék átvételét és előkezelését vé­gezte a Közép-dunavölgyi Környe­zetvédelmi Felügyelőség engedé­lye alapján, a tulajdonos kft. hoz­zájárulásával. A kft. veszélyes hul­ladék előkezelési engedélyének ér­vényességi ideje jogszabály-módo­sítás miatt 2002. június 30-án le­járt. Az Enviro Marketing Kft.-nél tulajdonosváltás történt, amelynek kötelező bejelentését a cég elmu­lasztotta, éppen ezért most folya­matban van a tulajdonviszonyok tisztázása a cégbíróság megkeresé­sével. A képviselő elmondta: a tájé­koztatás szerint a jelenlegi tulajdo­nos Enviro Cirk Kft. nyilatkozata szerint nem kívánja a korábban engedélyezett tevékenységet foly­tatni, hanem veszélyes hulladékok átvételét, komposztálással történő ártalmatlanítását, hasznosítását tervezi, melynek engedélyeztetése már folyamatban van a felügyelő­ségen. Az erre vonatkozó előzetes környezeti hatástanulmányt 2002 májusában nyújtották be. A fel­ügyelőség a panaszbejelentés után július 16-17-én helyszíni szemlét tartott.- Megállapították, hogy a telep­helyen mintegy 135 tonna külön­böző fajtájú és mennyiségű veszé­lyes hulladékot helyeztek el sza­bálytalan módon - foglalta össze az eredményt Juhász Gábor. - A jegyzőkönyvben rögzítették az összes veszélyes hulladékot meny- nyiség és fajta szerint, laboratóriu­mi analízis céljára mintát vettek a talajból és a csurgalékvízből. A kft. július 17-én megkezdte a veszélyes hulladékok engedéllyel rendelke­ző lerakóba történő szállítását. A miniszteri tájékoztatás szerint a mintavétel eredményeinek kiér­tékelése folyamatban van: a fel­ügyelőség a jelenlegi ismeretek szerint megállapította a környezet veszélyeztetését, amelyet a labora­tóriumi vizsgálat eredményeinek tükrében pontosítanak majd. A kft.-t a felügyelőség tényfeltárásra kötelezi a terület, a felszín alatti vi­zek állapotának átfogó megismeré­se céljából. A cég jogellenes tevé­kenysége veszélyeshulladék-bír- ság kiszabását vonja maga után, amelyet a szállítójegyek, az ellen­őrzéskor felvett jegyzőkönyvek és a veszélyeshulladék-bevallások alapján történik. Az ügyben a fel­ügyelőség együttműködik az illeté­kes növény-egészségügyi és talaj- védelmi szolgálattal a kérdés átfo­gó rendezése érdekében. HEGEDŰS ERZSÉBET Levél a belügyminiszternek (Folytatás az 1 oldalról) A területfejlesztési tanács nevében kérem a Tisztelt Miniszter Asszonyt, hogy a fenti károk mérsékléséhez, a megyei vis maior ke­ret kiegészítéséhez segítséget nyújtani szíveskedjen. Salgótarján, 2002. augusztus 21. Tisztelettel: Becsó Zsolt a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke A pontos számítások szerint a kár tehát 121 millió 476 ezer 635 fo­rint. A felmérések szerint a legnagyobb kár Bujákon keletkezett, több mint 22 millió forint kellene az utak és a művelődési ház helyreállí­tására, támfal építésére. Ugyancsak tetemes a kár Kutasón (12,5 mil­lió forint), Sámsonházán (11 millió 371 ezer forint), Salgótarjánban (10 millió 188 ezer forint), Pásztón (10 millió forint) és Szuhán (9 millió forint). Utak, támfalak, patakmedrek, vízelvezető árkok hely­reállítására kellene a pénz, de a megyeszékhelyen például a ravatalo­zó, egy óvoda és egyik gimnázium is megrongálódott. Milliós nagy­ságrendű a kár Alsótoldon, Bátonyterenyén, Béren, Bokoron, Ce- reden, Cserhátszentivánban, Dorogházán, Felsőtoldon, Mátrasző- lősön, Nógrádmegyerben, Nagylócon és Kálión. Több százezres se­gítségre lenne szükség Ecsegen, Szalmatercsen és Vizsláson. Több induló, nagyobb esély Pásztón Tőkés Tamás az SZDSZ polgármesterjelöltje Kamarai elnök a jelölt Három párt egy polgármestert akar Bátonyterenyén Nagy a tét a választáson Vass Csaba a MIÉP salgótarjáni polgármesterjelöltje- Meggyőződésünk, hogy a je­lenlegi kormányoldal Nógrád megyében akkor tud igazán jól szerepelni, akkor tudja meg­tartani és erősítem pozícióit, ha a Szabad Demokraták Szö­vetsége és az MSZP külön me­gyei és városi listákkal és kü­lön képviselőjelöltekkel indul- mondta tegnap Salgótarján­ban Gusztos Péter, az SZDSZ megyei elnöke azon a sajtótá­jékoztatón, amelynek témája a megyei jelöltállítás és a pásztói polgármesterjelölt bemutatása volt- Több jelöltünk indul mind városi, mind kistelepülési polgár­mesterjelöltként, képviselőjelölt­ként, mint 1998-ban - emelte ki Gusztos Péter. - Ennek az a legfon­tosabb oka, hogy 1998-ban az SZDSZ az önkormányzati kam­pánynak a választásokon vesztes, a kormányból éppen kikerült pártként futott neki, most pedig kormányzó erőként vág neki a helyhatósági választásnak. Nóg­rád megyében Pásztón, Balassa­gyarmaton és Salgótarjánban in­dítunk polgármesterjelöltet, Szécsényben nincs működő szer­vezetünk, ezért ott a szocialisták jelöltjét, Serfőzőné Fábián Erzsé­betet támogatjuk. Kapás Imre elmondta: az el­múlt nyolc évben is az volt a cél­juk, hogy szakértőik a megyei közgyűlés szakbizottságaiban a megye és az intézmények érdeké­ben tevékenykedjenek. Mint mondta, nyilvánvaló céljuk, hogy egy esetleges hatalomváltást meg tudjanak valósítani. Hozzátette: szükségesnek tartanák, hogy a megyei közgyűlés úgy álljon ösz- sze, hogy a kormányzati oldallal megfelelő viszonyt tudjon kialakí­tani, mert az a megye szempont­jából elsődleges lenne. Az SZDSZ polgármesterjelöltje Pásztón Tőkés Tamás, a pásztói csoport elnöke, a megyei választ­mány alelnöke. 46 éves, szakmája építész, eddig túlnyomó részben az építőiparban dolgozott. Mint mondta, váratlanul érte a felkérés: azok keresték meg, akik a pásztói aszfaltkeverő üzem építése ellen gyűjtötték az aláírásokat.- Elsőként talán az új munka­helyek teremtését emelném ki - mondta Tőkés Tamás programja legfontosabb elemeit ismertetve. - Környezetbarát, zöldmezős beru­házásra van szükség Pásztón, nem aszfaltkeverőre. A pásztói gyógyvízre alapozva gyógyszál­lót, fedett uszodát kell építeni, mint ahogyan azt is el kell ér­nünk, hogy az átutazóknak le­gyen miért megállniuk, ittmarad­niuk. Jobban tó kell használni a lehetőségeket, gondolok itt a hor­gászatra, vadászatra, esetleg golf­pálya építésére. Fontos a szenny­vízhálózat teljes kiépítése, járdák, bekötő utak rendbe tétele, a kór­ház gyermekosztályának újra in­dítása, a Pásztót elkerülő út meg­építése. ___________________________________________H. E.- Új fejlődési pályára kell állí­tani a következő négy évben Bátonyterenyét, mert ha nem ez történik, utolérhetetlen lesz a város lemaradása a kör­nyezetéhez képest - mondta Kövesi Tibor, aki három párt polgármesterjelöltjeként száll ringbe Bátonyterenyén az önkormányzati választáso­kon. A hírt tegnap Salgótar­jánban sajtótájékoztatón je­lentette be a Centrum Párt megyei szervezője. A Centrum Párt többek között azt szeremé, ha az a szó, jelző, hogy „nógrádi," visszakapná a rangját, hogy az itt élők ezen a vi­déken, s ne a megyén kívül keres­sék boldogulásukat. Ma ugyanis azt látják, hogy a nógrádi telepü­lések elvesztik lakosságmegtartó képességüket, a megteremtett ér­tékeket. Erről dr. Petercsák Zsolt, a párt megyei szervezője beszélt a sajtótájékoztatón. A polgármes­terjelöltet Györki János, a KDNP megyei elnöke mutatta be. Kövesi Tibor, okleveles bányamérnök, bányaipari gazdasági mérnök, je­lenleg a bátonyterenyei Bátonyfol Kft. ügyvezető igazgatója. Ő látja el a megyei mérnöki kamara elnö­ki feladatait, s tagja az országos kamarai elnökségnek. Önkor­mányzati képviselő a városban, ezen kívül a KDNP megyei alelnö­ke, valamint szakértője. Kövesi Tibor szerint menedzsertípusú, országos szintű tapasztalatokkal rendelkező városvezetőre, vállal­kozó szellemű, vállalkozásbarát városvezetésre van szüksége Bátonyterenyének. Legfonto­sabbnak tartja a gazdasági fejlő­dés gyorsítását, a foglalkoztatás növelését új munkahelyek létre­hozásával. Ézért azt vallja: a mű­ködő tőke idetelepítése érdeké­ben minden - ilyen lehetőséggel foglalkozó - szervezettel együtt kell működni. Fontosnak tartja a jó kapcsolat fenntartását a város­ba települt külföldi cégekkel, hogy másoknak is legyen kedve nyomdokaikba lépni. Ha Kövesi Tibor lenne Bátonyterenye pol­gármestere a következő négy év­ben, külön figyelmet fordítana a városiasodás érdekében történő fejlesztésekre, többek közt lakás- építési és (pályázati pénzek be­vonásával) szennyvízprogram megvalósításával. Szükségesnek tartja a fiatalok szabadidős igé­nyeinek megismerését, köz­ügyekbe való bevonását. Na­gyobb segítséget adna a verseny- és a tömegsport térnyeréséhez, s vannak tervei az idegenforgalom erősítésére is. Sok vonatkozás­ban építene és számítana a helyi civil szervezetek munkájára, s szintén kiemelt feladatként ke­zelné az átfogó árvízvédelem ter­vének kidolgozását, nem utolsó­sorban a közbiztonság javítását. Szavai szerint mindehhez elen­gedhetetlen elkezdeni végre egy igazi összefogást a város minden szereplőjének. __________________________ea A Magyar Igazság és Élet Párt­ja salgótarjáni városi szerve­zetének vezetősége, s a párt helyi képviselőjelöltjei úgy döntöttek, hogy körükben a legalkalmasabb személy a polgármester-jelöltségre Vass Csaba, a szervezet vezetője - ismertette Kmetyi Ferenc vá­sártéri és Venczel Ottó For­gács, somlyóbányatelepi vá­lasztókerületi képviselőjelölt a párt sajtótájékoztatóján. Vass Csaba múlhatatlan érde­me, hogy egy éve újjászervezte a városi MIEP-szervezetet, mun­kájának eredménye, hogy jelen­leg itt tartanak. A polgármester­jelölt a jobboldal egységesítése, a jobboldali politizálás, a jobbol­dal összefogásának a híve. Őstar- jáni ő is, itt született és lokálpat­rióta. Mielőtt a MIÉP elnöke lett egy civil szervezetben dolgozott, a Magyar Rádió „Vasárnapi Új­ság” baráti körének megalapítója és vezetője volt és várostörténeti kutatásokat is végez. Vass Csaba hangoztatta, hogy a MIÉP szempontjából rendkívül nagy a tét a helyhatósági válasz­tásokon. Salgótarjánban a tava­szi országgyűlési választáson kapott szavazatok alapján úgy értékelik, hogy a rendszerváltás óta most először van annak reá­lis esélye, hogy MIÉP-képviselőt delegáljanak a városi testületbe. Döntésük alapján ezért önállóan indítanak jelöltet mind a 14 sal­gótarjáni választókerületben. A MIÉP-szervezet egyfajta újra­számlálásnak fogja fel a helyha­tósági választásokat és komoly reményeket fűz a helyi önkor­mányzati testületbe való bekerü­léshez. Ehhez azonban minden egyes szavazatra számítanak, minden olyan támogató, szim­patizáns szavazatára, akik vala­ha, valamikor is támogatták ezt a következetesen nemzeti, radiká­lis és keresztény politikát, amit a MIÉP a megalakulása óta képvi­sel. Képviselőjelöltjeiknek az a céljuk, hogy a helyi problémákat megismerve azok megoldására törekedjenek. A kampányt nem­csak arra akarják felhasználni, hogy a választókkal ismertessék a MIÉP programját, hanem ők is szeretnék még jobban megis­merni a helyi igényeket, problé­mákat.- A várossá alakulás 80. év­fordulója is arra figyelmeztet - mondta Vass Csaba - hogy en­nek a településnek a történelme nem 1945-ben vagy 1947-ben kezdődött. Véleményük szerint ezt a várost vissza kell vezetni a gyökereihez. Úgy érzi, hogy a városkép, a város arculata, a köztéri alkotásoknak a sorsa egy nagyon erős, mondhatni szélsőbaloldali ideológia szerint dől el. Ezt rendezni kell. Első­sorban a városra aggatott „kis Moszkva” jelzőt kellene vala­hogy lemosni!

Next

/
Thumbnails
Contents