Nógrád Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-21 / 194. szám
2002. AUGUSZTUS 21., SZERDA MEGYEI 3. OLDAL K O R K É P Magyarságunk ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) szánták, s azzá is vált - emelte ki Kiss Péter. - Számomra Szent István király munkássága a céltudatosságot tükrözi: olyan feladatra vállalkozott, amelyről tudta, hogy végigvitele ellenállásba ütközik. Mégis megvalósította elképzeléseit, ebben sem külső, sem belső erők nem téríthették el. Ma szerencsére nincsenek külső erők, amelyek fenyegethetnék szuverenitásunkat. Ma is közös érdekeink mentén kell irányítanunk az országot: hogy mindannyiunk esélyei egyenlők legyenek, és ne csak jogi értelemben, közös érdekünk, hogy munkával boldoguljunk, hogy jólétben élhessünk. Közös érdekünk, hogy biztonságot adjunk szüléink számára és kiszámítható jövőt teremtsünk gyermekeinknek. Ezeket a célokat soha nem szabad elfelejtenünk, hanem István király által mutatott cél- tudatossággal kell elérnünk, hiszen ne feledjük Kossuth szavait: szolgái és nem ura vagyunk a nemzetnek. A miniszter utalt arra, hogy idén bizakodóan ünnepelhetjük augusztus 20-át: mint mondta, a kormány nagy lendülettel fogott a munkához, a felgyülemlett problémák megoldásához, az integrációhoz kapcsolódó feladatok elvégzéséhez, az emberek életkörülményeinek mielőbbi javításához. Hangsúlyozta: a száznapos feszített programot máris teljesítették, bár nemcsak a feladat súlya, hanem a leváltott hatalmasságok kicsinyességei, azonnali re- vánsvágya, a hatalomelvonási tünetek is gátolják az egyre inkább megvalósuló stabilitást, az erre épülő fejlődést. - Most, az aratás idején is sok gond jár együtt: nagy az aszálykár, egyidejűleg az árvízi fenyegetés elhárítására figyel az ország - mondta a miniszter. - Mégis van mit ünnepelnünk: múlt és közös jövő, hiszen Széchenyi szavaival „csak a gazdag nemzet szabad”, közös jövő, amibe együtt belekapaszkodhatunk. Ezen a napon gondoljuk végig, milyennek szeretnénk látni az országot az elkövetkező években. A hamarosan bekövetkező uniós csatlakozás évszázados nemzeti törekvésünk megvalósulását hozza magával. Értékes részei voltunk és leszünk is a kontinensnek. Tehetségében, önmagában bízó, teljesítményére büszke, erkölcsi értékeit megerősítő nemzetként kívánunk a harmadik évezredben az unióba belépni. Múltunk, a Szent István-i örökség, jelenünk és együtt építendő jövőnk a biztos alapot nyújtja ehhez. Az ünnepi megemlékezéssel egy időben a Fő téren Árpádtól Istvánig címmel korismereti találkozón ismerkedhettek eleink életével a látogatók. A budapesti Őskultúra Alapítvány jóvoltából kicsik és nagyok kaptak betekintést, vajon milyen élet zajlott a jurtákban. Amint azt Magyar Attila, az alapítvány vezetője elmondta, céljuk, hogy az istváni államalapítási ünnep méltó színfoltjaként történelmileg, régésze- tileg hiteles módon mutassák be a hagyományokat, a régi kultúrát. Kézműves-bemutatók, utcaszínház, íjászat, hadi bemutató és még kit tudná felsorolni a választékot, amely a IX-XI. századot igyekezett elénk tárni a látogató gyerekek bevonásával. Balassagyarmat A római katolikus templom előtt tartották az államalapító Szent István emlékére rendezett ünnepséget. A kulturális műsort követően este utcabállal folytatódott, tűzijátékkal és a „Hídember” című film vetítésével fejeződött be az ünnepség. Bátonyterenye Az ünnepi rendezvényen adták át a „Bátonyterenyéért”, valamint a „Város szolgálatáért” elismeréseket, délután pedig színvonalas kulturális műsoron szórakozhattak a település lakói. Nőtincs Bállá Mihály országgyűlési képviselő ünnepi köszöntője után adták át a „Nőtincs község díszpolgára” címet Viczián Pálnénak és dr. Havasi Istvánnak. Az ünnepségen felavatták Ziman Lajos szobrászművész millenniumi obeliszk szobrát. Rétság A nagyparkolóban az esti par- tyn mondtak ünnepi köszöntőt, és átadták a „Vállalkozók a városért” díjakat. Este szórakoztató műsor, utcabál és tűzijáték zárta az ünnepséget. HEGEDŰS ERZSÉBET A Fő téren a gyerekek harci játékokban is összemérhették erejüket _______________________________________________________________fotói gt. Falunap kenyérszenteléssel Megjelent a Kisbágyoni Hírmondó első, ünnepi száma (Folytatás az I. oldalról) Ezen a napon először vehették kezükbe a település lakói a Munkában a Mérész család fotó. g, é. Kisbágyoni Hírmondót: a negyedévente megjelenő kiadvány az aktuális önkormányzati hírekről és a falut érintő intézkedésekről tájékoztatja a közösséget. Délután a kisbágyoni községházán Orszáczky Ferenc polgármester nyitotta meg Illés Győző palotási naiv festő kiállítását, majd Juhász Gábor MSZP frakcióvezető-helyettes, ország- gyűlési képviselő köszöntőjével folytatódott a falunap. Mint mondta, rendhagyó augusztus 20-át ünnepiünk az idén, hiszen az elmúlt száz év legmagasabb dunai árhulláma éri el az országot, ezért a kormány döntése értelmében mérsékelt az ünneplés: ezrek, tízezrek dolgoznak a gátakon.- Háromszoros ünnepet tartunk ilyenkor - emelte ki a politikus. - Szent Istvánra emlékezünk: térségünk alapvetően katolikus, állami, személyes ünnepként tartjuk nyilván, amikor felújított templomokat szentelnek újra. Az alkotmány ünnepe: Magyarországon a rendszer- váltás óta ideiglenes alkotmány van életben. Remélem, az uniós csatlakozás küszöbén új alkotmányra is telik. Augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is: kenyérügyben pedig legtöbbet a kormány tehet. A demokrata (szociáldemokrata és szabaddemokrata) kormánynak pedig fontos a kenyérkérdés, ez kiderült az első száz nap után. Megszüntette a minimálbér adóját, emelte a felsőoktatási hallgatók ösztöndíját, plusz egyhavi családi pótlékot kaptak a családosok. Medgyessy Péter csomagja egy kicsivel több, vastagabb kenyeret hozott, biztos jövőt, biztos megélhetést kínál. Juhász Gábor utalt arra is, hogy az európai uniós tagság jelentheti az emberek számára a jobb életet, a stabilabb jövőt. Szólt a jövő évi címzett támogatásokról is: mint mondta, az első tervek még nem kerültek a kormány elé, de Nógrád megye számára pozitív elmozdulást tartalmaz. A kenyérszentelés után a néptánccsoportok léptek színpadra, majd operettműsor szórakoztatta a falu apraját-nagyját. A tűzijáték után a szabadtéri bálon a Dorf együttes húzta a talp- alávalót. HEGE A polgármesteri hivatalban tárlat is nyílt a nemzeti ünnep alkalmából Víz helyett bor folyt a kútból Az egészséges szellemű nemzet saját múltjából is erőt tud meríteni - ezekkel a gondolatokkal kezdte tegnap Karancsalján Lantos Sándor polgármester a falunapon ünnepi beszédét. Mint mondta, az elmúlt évtizedek során időnként más-más hangsúlyt kapott ez az ünnep, de vitathatatlan: a Szent István-i örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való. Ezen az ünnepségen avatta fel és adta át a település központjában létrehozott díszparkot Varga László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója. Avatóbeszédében hangsúlyozta: egy település arculatát az ott élők igényessége határozza meg.- Ha végigmegyünk Karancsalján, virágos ablakokat, szépen gondozott kerteket láthatunk - emelte ki Varga László. - A magánporták után a közterületek rendbe A polgármester kiemelte: a következő kemény évek mutatják majd meg, mit tanultunk az ezeréves magyar történelemből. Hangsúlyozta, hogy csak akkor fogunk átmenni a vizsgán, ha képesek leszünk a magyar történelem minden értékének egységes képviseletére, s ha nem egymás ellen próbáljuk kijátszani a küzdelmesen létrehozott történelmi értékeket. A falunapon immáron másodszor adták át a „Karancsaljáért” kitüntető címet, amelyet a képviselő- testület egyhangú döntése alapján az idén Bakó Sándomé hivatalsegéd vehetett át a közösségi élet fejlődéséért tanúsított munkáért. Bakó Sándorné kapta a Karancsaljáért kitüntető címet. Az elismeréshez Lantos Sándor gratulál hozása következik, ennek ékes bizonyítéka ez a díszpark, amely pihenőül szolgálhat az átutazóknak, autóbuszra váróknak. Lantos Sándor polgármester köszönetét mondott a Vízmű Kitinek a parkban elhelyezett díszkútért, amelyből - igaz, csak ezen a napon - víz helyett jóféle egri fehér- és vörösbor folyik. A díszpark megszentelése után kulturális műsor gondoskodott a szórakoztatásról, amelyen a helyi Rozmaring együttesen kívül fellépett világhírű musicalekkel, ismert operettrészletekkel, örökzöld slágerekkel a Synton együttes. A falunapot tombola és A diszkót megáldása bál zárta. GOCS EVA FELVETELE Határon túl is ismert a kazári búcsú Nemcsak szemlélődnek, lassanként műértőkké válnak az emberek Ezen a hét végén immáron tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos kazári búcsút. Amint azt Molnár Katalin polgármester elmondta, céljuk a hagyományteremtés, a művészi értékek, a néphagyomány megőrzése, elfogadtatása volt, a palóc értékek mellett más népek kultúrájának bemutatása. Mostanra olyan rendezvénnyé nőtte ki magát a kazári búcsú, amely szervesen beilleszkedik a falu fejlesztési folyamatába, Európában is ismertté vált, és ahová szívesen jönnek fellépésre más nemzetek együttesei is. Értékké és természetessé váltak a kiállítások, amelyekre felkészültségtől, iskolai végzettségtől függetlenül mennek el az emberek. Sok érték marad a faluban: az idén Cenegál István festőművész negyven kiállított képéből tizennégyet vásároltak meg, amely bizonyítja: nemcsak szemlélődnek, lassanként műértőkké is válnak az emberek. Ezt a kiállítást Szabó Gáspár emlékének ajánlották, aki a festőművész tanítómestere volt.- A volt magtár épületében két éve rendezünk kiállításokat, itt láthatók ifj. Fazekas István népi iparművész fazekasmunkái, Lőrincsik Éva Kazárt bemutató fotói, Szabó Márta installációi - mondta Molnár Katalin. - A polgármesteri hivatalban ugyancsak második éve mutatjuk be a kazári tehetségek alkotásait: rajzok, festmények, fafaragások, a fazekastáborban készült munkák adnak ízelítőt a látogatóknak. Augusztus 20-án a hagyományokhoz híven ünnepi szentmisével kezdődött a nap, amelyen a nemzetközi néptáncfesztiválon részt vevő csoportok népviseletben vettek részt. A mostani néptáncfesztivált a közelmúltban elhunyt Kovács Lászlóné Nagy Rebeka emlékének ajánlották, aki meghatározó egyénisége volt a Bokréta hagyományőrző csoportnak. A fesztivál nyitásaként a csoportok végigvonultak a falu főutcáján, majd a szabadtéri színpadon mutatták be műsoraikat. Az idén is a Bokréta és a Zsivajgó együttesek voltak a házigazdák, akik új műsorral és közös kazári tánccal köszöntötték a résztvevőket. Nagy sikert aratott a spanyol Jacinto Sarmiento együttes, a lengyel Maly Slask tánc- együttes, a jugoszláv Milan Milicevic együttes összeállítása, mint ahogyan nagy taps köszöntötte a magyarországi színeket képviselő mezőkövesdi Matyó táncegyüttest is. Akinek pedig kedve támadt megtanulni a lépéseket, az esti táncházban nyugodtan megtehette. A háromnapos rendezvényt tűzijáték zárta. HEGEDŰS A népi együttesek felvonulása már hagyományosan hozzátartozik a kazári búcsúk hangulatához FOtó: o. é.
