Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

2002. JÚLIUS 9., KEDD Nógrád Megyei Hírlap _______Baráthi Ottó jegyzete „ .. .játszani is engedd... ” S zívesen állok meg a játszó­terek mellett, hogy kedv­telve nézegessem a futká- rozó, mászókázó, hintázó, boldogan játszadozó kis gyer­mekeket, magam előtt látva jó húsz évvel ezelőtti enyéimet is. A minap is így történt: a Pécskő utca és a Meredek út sarkán lévő, nemrégiben szé­pen, gondosan felújított ját­szóhely állított meg, hogy ta­núja lehessek egy kis igazi örömfocinak. Elgyönyörköd­tem az ügyes kis lurkókban, a labdának, a játéknak felhőtle­nül örülni tudó kis emberpa­lántáknak. Újra megérintett a játék varázsa! Mert a játék, ez a csodála­tos adománya az ember életé­nek, a gyermeki lélek nagy, pótolhatatlan örömforrása. Sőt, nemcsak a gyermeké, de a felnőtté is. Ismert íróbaráto­mat idézhetem itt, aki egy in­terjú alkalmából így fogalma­zott: „Álmok, mesék, játékok nélkül az élet színtelen és üres. ” Megkapott ez a monda­ta, mert magam is így vagyok ezzel. Minden mesét szeretek ma is, minden játékban ben­ne vagyok (vagy lennék) szí­vesen, s még ma is arról álmo­dozom, hogy válogatott focista leszek. Most azt álmodom, hogy majd az unokám... Tudjuk, már aki tudja, az ember legalább annyira „játé­kos lény” (homo ludens), mint amennyire „gondolkodó, bölcs ember" (homo sapiens). A játéknak mindig megvolt a szerepe az emberi civilizáció kialakulásában és fejlődésé­ben. Jelentősége többek között abban áll, hogy lehetővé teszi az ember számára, hogy „ki­lépjen” mindennapi életéből, túllépjen feszítő gondjain, le­vetkőzze gátlásait, feledje bú­ját-baját. A játékkal az ember a szabadság, az autonómia (önállóság), a tisztesség, a méltóság szférájába lép át. A játék lényegét, szerepét il­letően költők, írók, filozófu­sok szólalnak meg talán a leg­frappánsabban. Figyeljünk csak Hankiss Elemérre: „A já­ték világából a pszichológiai dzsungel is ki van zárva. Eb­ben a világban nincs bűn és bűntudat, nincsenek gátlá­sok, neurózisok, patológiák... Ebben a világban nincs de­presszió, nincs paranoia és nincs Ödipusz-komplexus, nincsenek veszélyek és fájdal­mas elfojtások... A játék az a morális vagy morál előtti ár­tatlanság világa, a bűnbeesés előtti Édenkert. “ Aztán másutt azt mondja még Hankiss, hogy a játék megnyitja előttünk a szabad­ság és a biztonság, az értel­mes és jelentéssel teli emberi élet világának kapuit. Ezt azért tartom fontosnak, mert benne van a szabadság kate­góriája. Szerintem ez úgy is igaz, hogy játékra csak a sza­bad ember képes, a felszaba­dult ember, a félelmek nélküli ember... Ezért írja talán József Atti­la: „Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet, Jó szóval oktasd, játszani is engedd Szép, komoly fiadat!" — _edves Anyukák, Apukák! 1/ Itt a vakáció, itt a jó idő, JL\engedjék hát játszani gyermekeiket! Teremtsék meg számukra a játék lehetőségét, a felhőtlen örömét! Hogy a ma játékos kis gyermekéből egy­szer megfontolt, bölcs ember, boldog felnőtt lehessen! MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Egyhetes boldog együttlét (Folytatás az 1. oldalról)- Kilencéves múltam, Salgótarjánból jöttem - hadarja a feltűnően élénk Orsolya. - Nekem nincs testvérem. Anyu óvodai dajka, apu lakatos.- Általában nagycsaládos, rászoruló gyerme­kek vesznek részt a táborozáson - veszi át a szót a 63 éves Kaszás Lászlóné, aki elmondása szerint 1999-től minden nyárra betervezi magának a „nagyitábort”. - Illetve olyan gyermekek is itt le­hetnek, akik valamilyen oknál fogva ritkán talál­koznak a nagymamájukkal, nagypapájukkal, s csak elvétve van részük a nagyszülők szereteté- ben, gondoskodásában. Kérdezem Kaszásnét, miért vállalta immár ne­gyedik alkalommal a fáradsággal, felelősséggel járó pótnagymamaságot.- Évtizedekig tanítottam, imádom a gyerekeket - válaszolja. - Egy fiam van, Budapesten dolgozik, remélem, hamarosan az unoka is megszületik. A gyermekek iránti szeretetből fakadóan tartok ját­szóházat a József Attila Művelődési Központban, s vállalok olykor jelképes összegért gyermekmeg­őrzést. Engem a gyermekekkel való foglalkozás felüdít, megszépíti napjaimat, boldoggá tesz. Ica mami és a kislányok indulnak vetélkedni,^ érkezik a „nagyitábort” kitaláló Gyenge Györgyné, a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület titkára, vele folytatom a beszélgetést.- Egyesületünk halmozottan hátrányos gyer­mekek számára teremtett olyan ingyenes üdülé­si lehetőséget, ahol önzetlen, tettrekész nagyma­mák és nagypapák jóvoltából átélhetik a szá­mukra hiányzó unoka-nagyszülő szeretetteljes kapcsolatát - mondja. - Családias légkörben, tar­talmas programokon keresztül ismertetjük meg őket a szebb élet eszményeivel: az idősek szere- tetével, a hagyományok ápolásával. Szakembe­rek segítségével próbálunk segíteni mentális problémáikon. Miközben a gyermekek rengete­get játszanak, úsznak, sportolnak, túráznak, olyan fontos tudnivalókra is szert tesznek, mint a bűnmegelőzés, az egészséges életmód és a eu­rópai uniós ismeretek. Ugyanakkor a nagyma­máknak hasznos elfoglaltságot biztosít a tábor a szellemi felfrissülésre, gazdag tapasztalataik át­adására, magányuk oldására. A szükséges pénzt pályázatokkal teremtjük elő. Az országban egyedülálló kezdeményezésért köszönet jár mindazoknak, akik valamilyen for­mában hozzájárultak a salgótarjáni „nagyitábor” negyedik alkalommal való.megrendezéséhez. ____________________________ „ TEGYÜK ÉLETÜNKET OLYANNÁ, AMIT ÉRDEMES VÉGIGÉLNI...” Salgótarjánban, a baglyasal jai Bóna Kovács Károly Általános Iskolában tartotta legutóbbi összejövetelét a Baglyasalja Barátainak Köre. A rendezvényen Shah Gabriella művészettörténészt látták vendégül. A tartalmas beszélgetést Szilasi András, a baráti kör alelnöke vezette.________________________________________fotóí-án­HÍREK BALASSAGYARMAT NYÁRI TÁRLAT. A XV. nyári tárla­tot a múlt hét végén nyitották meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pont Horváth Endre Galériájában. Az érdeklődők augusztus 31-ig te­kinthetik meg a hagyományos tárla­ton kiállított alkotásokat. „KILENCVENESEK KLUBJA”. A Kossuth Rádióban július 7-én, va­sárnap este megismételték a város­ból elszármazott Lengyel Anna rá­dióriporter által készített anyagot. A rendszeresen találkozó idős embe­rek elbeszéléseiből megelevenedett az elmúlt évszázad jó néhány érde­kes történése. SALGÓTARJÁN MÉHÉSZKLUB NYÁRON IS. A hazai gyakorlatban a nyári időszak­ban szünetel a méhészoktatás, az időszerű kérdéseket, gondokat utó­lag beszélik meg a méhészek. Ezen kíván változtatni társaival Buchinger György a méhészklub nyári foglalkozásainak bevezetésé­vel. Minden hónap második hétfő­jén, 16 órától a Munkáspárt Lőwy Sándor úti tanácstermében találkoz­nak. Első ízben július 8-án, tegnap tartották összejövetelüket, amely­nek keretében a mézértékesítés le­hetőségeiről, a napraforgóméz ter­meléséről és egyéb témákról volt szó. BÁTONYTERENYE ABONYI-EMLÉKTÁBLA. A város önkormányzata, a városi közműve­lődési központ és könyvtár „Kastély- kerti társalgó”-ja július 9-én, kedden 17 órakor avatja fel a felújított Abonyi Lajos-emléktáblát. Ekkor nyílik az író könyveiből készült kiál­lítás is. Köszöntőt mond Szebe- rényiné Érdi Éva intézményvezető. A kiállítást megnyitja: Vertich József Abonyúkutató. A kiállítás július 25- éig tekinthető meg. _____________■ B íróság előtt egy falu csapadékvizének ügye (Folytatás az 1. oldalról) egyharmadán kitermeltette az iszapot, de az onnan kikerülő torzsát, iszapot, hulladékot a te­rületemen rakták le. A szakasz kétharmadát nem oldották meg, megcsinálták vi­szont a területen túl lévő falu­szakasz csapadékvíz-elvezeté­sét. Ennek következtében csa­padékos időben szennyvízzel keveredett víz folyt le a terüle­temre, kezdett a földem pöce- gödörhöz hasonlítani. Birtokvé­delemért fordultam a helyi jegyzőhöz, a közigazgatási hi­vatal átadta a diósjenői jegyző­nek az ügyet, amit végül azzal zártak le, hogy nem tudnak tenni semmit. Az ügyvédem megkérdezte a polgármestertől, tudja-e, hogy a víz lefelé folyik? Majd hozzá­tette, hogy akkor azt is tudja, szándékosan vezették rá a vizet a területemre. Beadványunkat a rendőrség elutasította, az ügyészséghez is eredménytele­nül fellebbeztünk. Az önkor­mányzathoz benyújtott birtok- védelem ügyében viszont bíró­sághoz fordultunk. A bíróság tavaly októberben kötelezte az önkormányzatot a víz olyan módon való elvezeté­sére, hogy az ne szennyezze az én területemet. (Az ügyet a Balassagyarmati Városi Bíróság tárgyalta. Az íté­let indoklásában szerepel, hogy az árkok hiányos kiépítése mi­att a község csapadékvize Mol­nár Zoltán ingatlanára folyik, és ott megáll. Megállapították, hogy az önkormányzat birtok­háborítást követett el. Kötelezte a bíróság az önkormányzatot, hogy megfelelő módon biztosít­sa a települési árokrendszer víz- elvezetését, kötelezte továbbá, hogy 30 napon belül szállítsa el a területről a torzsa és iszaphul­ladékot. Az ítélet 2001. október 12-én született.)- Mindezt múlt év novembe­réig végre kellett volna hajtani. Az önkormányzat megfelleb­bezte az ítéletet, ám ez a végre­hajtást nem befolyásolja, hi­szen az ítéletben szerepel, hogy az előzetesen végrehaj­tandó. Megbíztunk egy végrehajtót, majd rövid időn belül határoza­tot kaptam a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szol­gálattól. Ebben az áll, hogy gyomnövényekkel fertőzött a nádasom, ezért felszólítanak a gyommentesítésre... (A szolgálat április 4-én kelt határozatában 15 napos határ­időt adott, és jelezte, hogy 20 ezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.)- Olyan nádassal, ahová a mai napig sem lehet bemenni, mert bokáig süllyed az ember, nem lehet mit kezdeni. Először a vizet kell levezetni. Április 18-án a Rétsági Kör­zeti Földhivataltól kaptam fel­szólítást. Közölték, lakossági bejelentés alapján, helyszíni el­lenőrzés során megállapították, hogy nem teszek eleget termő­föld-hasznosítási kötelezettsé­gemnek. Kiderült, hogy az ön- kormányzattól is ment hozzá­juk egy levél. Itt arról van szó, hogy a '70-es években ez a föld legelő és kaszáló volt, majd a '90-es évekre nádas lett, de nem minősítették át a földhiva­talnál. Ott a mai napig gyep, rétként szerepel. 1994-ben már az egész terület nádas volt. (A földhivatal arra figyel­meztette felhívásában Molnár Zoltánt, hogy amennyiben el­mulasztja a „termőföld” hasz­nosításával kapcsolatos kötele­zettségét, úgy bírságot szabnak ki, amelynek összege a földterü­let aranykorona értékének 1000-szeres szorzata, és a bír­ság ismételten kiszabható.) A növény- és talajvédelmi szolgálat időközben (április 25- én) helyszíni ellenőrzést tartott. Megállapították, hogy a nádas talaja vízzel telített, ennek oka a patakmeder feliszapolódása. Jegyzőkönyvbe vették, hogy a patak tisztított szakasza mellett lévő táblákon Molnár Zoltán el­végezte a gyommentesítést, és nyilatkozott arról, hogy ezt a to­vábbiakban is elvégzi, ameny- nyiben megoldódik a terület vízmentesítése és így megköze­líthetővé válik a terület. Dr. Koncz László, a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédel­mi Szolgálat igazgatója lapunk megkeresésére azt mondta, nyilvánvaló, hogy a tulajdonos ebben a helyzetben nem tudja rendezni az állapotokat, hiszen annak kritériuma éppen az ön- kormányzat mulasztásának fel­számolása. A helyszíni, alapos vizsgálatra hivatkozva az igaz­gató kijelentette, semmilyen kö­rülmények között nem szabnak ki bírságot Molnár Zoltánra. Megkerestük a nógrádi pol­gármesteri hivatal jegyzőjét, akitől azt szerettük volna meg­tudni, miért nem tett eleget az önkormányzat a bírósági ítélet­ben foglaltaknak. Dudás György nem kívánt nyilatkozni, mint mondta, azért, mert az ügy bírósági szakban van. Dr. Nagy Anna, aki Nógrád község önkormányzatát képvi­selte a perben, lapunkat arról tájékoztatta, hogy noha az első­fokú ítéletben valóban az a megfogalmazás, miszerint „az ítélet előzetesen végrehajtha­tó”, az önkormányzat úgy ítélte meg, hogy törvénytelenül jár el, ha a munkát vízjogi enge­dély nélkül végzi el. Azért fel­lebbeztek, mert szerintük az elsőfokon eljáró bíróság dönté­sét nem támasztotta alá szakvé­leményekkel. Április 30-án vi­szont megtartották a másodfo­kú tárgyalást, amelyen a me­gyei bíróság új eljárás lefolyta­tására utasította az elsőfokú bí­róságot. Gyakorlatilag kezdő­dik a per elölről, újabb szakér­tői eljárás várható. Az ügyvéd szerint valószínűsíthető, hogy az ügyet már nem zárják le a nyári törvényhozási szünet előtt, de azt sem zárja ki, hogy az áthúzódik a jövő év elejére. A Nógrád Megyei Bíróság szerint a bizonyítás nagyobb terjedelmű kiegészítése szüksé­ges. A megismételt eljárásban igazságügyi szakértő bevonásá­val tartja tisztázandónak, hogy „a felperesi ingatlanon megálló víz honnan származik”. A vég­zés indoklásában áll az is: amennyiben az a Nógrád köz­ség árokrendszere által össze­gyűjtött csapadékvízből ered, a szakértőnek nyilatkoznia kell a vonatkozásban, hogy a víz mi­lyen módon vezethető el Mol­nár Zoltán (felperes) ingatlaná­ról, valamint létezik-e olyan megoldás, amely a felperesi in­gatlan igénybevétele nélkül megoldja a község csapadék­víz-elvezetését. A szakértőnek nyilatkoznia kell majd arról is, hogy mely megoldáshoz mi­lyen vízügyi szakhatóság enge­délyét kell beszerezni. Az első­fokú bíróság „mindezek vizsgá­lata és tisztázása után jut abba a helyzetbe, hogy a felek jogvi­tájában jogszabályi rendelkezé­seknek megfelelő döntést hoz­zon”. DUDELLAI ILDIKÓ Diákmunka: itt-ott akad (Folytatás az 1. oldalról) ideje általában 2 hét, egy hónap, a fizetség is ennek megfelelő, a minimálbért sehol nem haladja meg. Bállá Virág, a fővárosi szék­helyű Universitas Szövetkezet balassagyarmati kirendeltségé­nek vezetője: - A nógrádi cégek is óvatosan kezelik a diákmeló- sokat, de nekünk menni kell, hajtani, meggyőzni képviselői­ket arról, hogy a fiatalok és nyu­godtan mondhatom családjaik részéről egyre nagyobb igény van, egyre többen fordulnak hozzánk, keresnek munkát. Je­lenleg harminc fiatalt - középis­kolás, főiskolás - közvetítettünk ki bánki, drégelypalánki, balas­sagyarmati, salgótarjáni céghez - híradástechnikai, kereskedel­mi, gyümölcsfeldogozás - beta­nított munkára. Július elején egész Nógrádra kiterjedő ter­jesztéssel „szórólapos” progra­mot indítunk, erre a feladatra 40-50 fiatal felvételét tervezzük, már folynak velük a tárgyalások. Legtöbbje azt szeretné, ha az így szerzett keresményből jutna pénz a várva várt nyaralásra, mert azt a családi pénztárcából nem tudják megoldani. A fiatalok helyett most né­hány szót a gyerekekről, hiszen számukra a nyári szünet óriási öröm. Mit kezdhetnek a hatal­mas szabad idővel, amikor ép­pen a szülők dolgoznak, vagy esetleg azt sem tudják, hogy csemetéik hol kóborolnak. Á szerencsésebbekre vár a drága pénzen megváltott tábor, a ro­kon vagy a nagyszülő figyelmes­sége, de mi van azokkal, akik „kulcsos gyerekként” mérik a la­kótelepek flaszterét, verődnek csapatokba. Egyre több gyereket láthatunk falkákban a megye- székhely utcáin, csavarognak pi­ac, bevásárlóközpontok környé­kén, kéregetnek a járókelőktől. Pillanatkép: négy-öt fős gyer­mekcsapat vág át a nyugati vá­rosrészben a könyvtár előtti té­ren, „lezúdulnak” a lépcsőkről, egyenesen a közeli szeméttáro­lóhoz. Hangtalanul és gyakor­lottan dolgoznak. Egyik kis ha­ramia vállig belenyúl a mocsok­ba. Szakavatott mozdulatokkal válogatva ki a csikkeket, majd nem kis büszkeséggel osztja szét a társak között, majd a ma­radék szemetet a járdára szórva felgyújtják az egészet. A közeli buszmegállóban várakozó fel­nőttek félrenéztek... Nagy Gábor rendőr alezre­dest, a salgótarjáni rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályvezető­jét arról kérdeztem: a szakembe­rek érzékelik-e, hogy egyre több gyermek falkába verődve csava­rog a megyeszékhely utcáin? - Valóban igaz a megállapítás, azonban ennek a problémának a megoldásában a rendőrségnek kevés köze lehet, itt a szüléknek van elsődleges kötelességük, hogy gyermekeikről gondoskod­janak. Ahol erre szükség van, munkatársaink felveszik a kap­csolatot a gyámhivatal, a ..gyer­mekjóléti szolgálat szakemberei­vel, akik megteszik a szükséges lépéseket - válaszolta Nagy Gá­bor. Hangsúlyozta: a veszély azért nagy, mert ezek a gyer- mekkorúak nemcsak bűncselek­ményt követhetnek el, hanem bűncselekmény áldozataivá is válhatnak, s erre számos példát is felsorolt. Végül felhívta a fi­gyelmet, gyermekkornak révén büntethetőségük a törvény alap­ján kizárt, ezért a megelőzésnek, összefogásnak van nagy szerepe sorsuk jobbításában, jövőjük alakítása érdekében. SZABÓ GY. SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents