Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-03 / 153. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT EGYE KORKÉP I PÁSZTÓ 2002. JÚLIUS 3., SZERDA Lényéből fakad a tenni akarás A nógrádsipeki Czele Antal joggal érdemli ki a lokálpatrióta megtisztelő címet. A szülőföld szeretete, az azért való tenni akarás, cselekvés lényéből fakad, amit szüleitől hozott magával, lokálpatriotizmusát egyebek között így foglalja szavakba: - Szeretem az embereket, népes társaságban érzem jól magam... Ezt már tanácstag korában is bizonyította. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Üldözött családok példaadó hazafisága- 1981 és 85 között a közös tanácsnak voltam a tagja. Községünk fejlesztéséhez csak összefogással tudtunk pénzt szerezni. Ha a varsányiakon múlik, mivel ők voltak a meghatározók, akkor 100 forint fejlesztési pénzből eseüeg egy forintot kaptunk volna... Nem hagytuk magunkat. Hosszas csatározás, mondhatni veszekedés után legalább 20 forint jutott a községnek. Ez volt a minimális célkitűzésünk akkor. Az így szerzett pénzből járdákat építettünk. A ravatalozóhoz pedig kezdeményezésemre és segítő társaimra hagyatkozva összegyűjtöttük a pénzt. A mesteremberek szakmunkát vállaltak, mások pedig földmunka elvégzésére vállalkoztak. Akkoriban hárman nem járultak a közös feladathoz azzal, hogy ők nem sokáig maradnak a községben. Valóban elköltöztek. Úgy gazdálkodtunk az összegyűjtött pénzzel, hogy jutott még a ravatalozó belső berendezésére is, sőt a vizet is kivezettük a temetőbe. A Balás-kúrián lévő tótból nagy teljesítményű szivattyúval nyomattuk az ötköbméteres tartályba a vizet, amit Király István ajándékozott a községnek. Az ösz- szegyűjtött pénzből sikerült lebetonoznunk a ravatalozó előtti részt és a hozzá vezető utat. A megvásárolt kerítésfonat pedig elegendő volt a temető negyedének bekerítéséhez. A nagy nekilendülés után pihe- nősebbévek következtek.- 1985 után nem vállaltam tovább a tanácstagságot, mert sok igazságtalanságot tapasztaltam. Ez volt az oka a kényszerpihenőmnek. 1998-ban rábeszéltek, hogy induljak a helyi képviselő-választáGyerekek vesznek körül. Számolom őket, ám kilencnél nem juthatok tovább, mivel egymás szavába vágva kérdéshalmazt ontanak rám: kit keresek, miért jöttem, ki vagyok...? Rövidke beszélgetés után a harmadikos Kökény Dámától - aki kitűnő tanuló, legkedvesebb tantárgya a matematika - megtudom, hogy összesen 11 gyerek él ezekben a kis házakban. Teszem hozzá én: szebbnél szebb, ápolt gyerekek... Az első házban - sorolja Dávid - Csonka Jánosék, a másodikban Rácz Nándorák, a harmadikban mi, Kökény Sándor és családja, amíg a legtávolabbiban Oláh Zokánék laknak.- S az öregasszony, Zoli bácsi anyja, Mari néni? - veti közbe a kicsi, ám igen erős és magabiztosan mozgó fiúcska, akit a többiek „Törpének” becéznek. Tőlük tudom meg, hogy jelenleg csak Csonka János van itthon, ki dolgozik, ki vásárol, kinek már a nagyapja is abban a házban lakott...- Bizony igaz - fogad Csonka János, a Dankó Pista utca 2. számú háza előtt, miután elmondom, hogy mit hallottam róla. - A Csonka és a Dombi család már ősrégi szécsényiek. Az első két cigány- család Szécsényben. Hogy mást ne són. Megfogadtam a tanácsokat, én kaptam a legtöbb szavazatot. Első célkitűzésem volt, állítsunk emlékművet az első-második világháborúban elesett helybeli hősöknek. Költségvetésünkben erre a célra 100 ezer forint szerepelt.' Ez végtelenül kevés. Elkészülte érdekében felajánlottam négyévi képviselői tiszteletdíjamat. Ha ebben a ciklusban nem tudnánk megvalósítani, akkor áthúzódik a következőre. Ebből nem engedünk... Megörökítjük az utókor számára Király Boldizsár polgármesterrel együtt, Czele Antal egy korábbi felvételen aki kijelentette: amiben tud, segít! Sok társadalmi munkára lesz szükség. A gémeskút felállításához szükséges követ Czele Antal fia fuvarozta, az asztalosmunkában másik gyermeke működött közre társadalmi munkában. A kút hatójába elhelyezett virágokat ő szerezte be, amit Uram István ültetett el. A földet is Czele Antal szállította oda. Veres Bertalan az erdőben a fák beszerzésében segített.- Rendbe tettem a földterületet a parkok kialakításához, hogy fákat, bokrokat tudjanak bele ültetni. Tamondjak, nagyapa, s apám nemcsak Szécsényben, hanem kömyékszerte ismert prímások voltak. Nagyapám emlékére minden évben - a kábeltelevízió is közvetítette tavaly - emlékfutást rendeznek, a sírját megkoszorúzzák. A mi zenészcsaládunk javaslatára nevezték el ezt a kis közt Dankó Pista utcának. Van a családban színész- és tanárember is. Én lakatos vagyok és képzett zenész. Két gyerekünk van. A nagyobbik Szilvia, jelen van. - Elnézem: szép, értelmes, s igen jól öltözött kislány, negyedik osztályos. Elsőtől kitűnő tanuló.- Ő meg - mutat a göndör, s élénkfekete hajú, a testvérétől eltérően erősen kreol bőrű, fénylőn csillogó szemű kislányra - elsős. Mondja valaki - válik büszkévé az apai hang - hogy nem tiszták, s nem szépen öltöztetett gyerekek! Mindent előteremtünk nekik. Nemrégen vettem egy Trabantot, azt a boldogságot, amikor elsőként autóba ültek, látni kellett volna! A feleségem a gyertyagyárban dolgozik, 60-65 ezer forintot keres, én zenész vagyok. Ha nem csurran, cseppen... Csak hát - vált az előbbi csillogóból kesernyéssé a hangja: - a házunk! Nézze, hogyan néz ki a miénk, s a többi három, mivel „tök” egyformák. Egy vasszal a közterületek fásításához 300 hársfát és a szükséges fagyait szereztem meg az erdőből. Bizonyára vannak, akik nem nézik jó szemmel a faluért való önzetlen munkáját, akár szervező tevékenységéről, akár konkrét munkáról van szó.- Jóakaró, másképpen szólva szolgairigyek, akárcsak másutt, itt is vannak. A hátam mögött azt hí- resztelték, ami eljutott hozzám is, hogy az általam elvégzett munkákért 600 ezer forintot vettem fel az önkormányzattól, amelyiknek annyi pénze sincs, hogy két kilogramm fűmagot vegyen.- Kikről van szó ?- Neveket nem említek, csupán megjegyzem: azokról az emberekről, akik nem vettek, vesznek részt falunk gyarapításában, a közösség érdekeinek szolgálatában, hanem a készbe szeretnek ülni...- A felesége nem neheztel a faluért végzett önzetlen munkájáért?- Egy rossz szót sem szól. A helyi óvodában élelmezésvezető és dajka. Ő is közösségi gondolkodású.- Továbbra is helyi képviselőként kívánja folytatni önzetlen tevékenységét?- A fiataloknak szívesen átadom a stafétabotot. Ha bármikor segítséget kémek, soha sem mondok nemet nekik. Elég munkát ad számomra az 500 négyzetméter kert, a benne lévő gyümölcsfákkal és a 120 méhcsaláddal való törődés. A falugyűlésen a polgármester köszönőszavainak kíséretében elismerő oklevelet nyújtott át részére a közösségért végzett fáradhatatlan munkájáért. A Kiváló Dolgozó címmel és számos oklevéllel kitüntetett Czele Antal nehézgépkezelői szakképzettséggel rendelkezik, és többszöri munkahelyváltoztatás után a szécsényi mező- gazdasági szakiskolából ment nyugdíjba. ___________________vut s zoba és konyha. Se spájz, se fürdőszoba... Mosás, tisztálkodás, főleg télen! Elképzelheti...- Nekem, tudja mi a legrosz- szabb? - vág az apja szavába a kis Henni. - Télen, fagyban, hóban... Szóval a WC kint van az udvaron.- No - veszi vissza a szót az apja, kissé szomorkásán folytatva: - Mindent előteremtünk, ugyanúgy mi, mint a többiek, de új házra vagy ennek a bővítésére, korszerűsítésére, építési tilalom miatt, s ugye pénzünk sem lenne rá, nem is gondolhatunk... Azért van építési tilalom - teszi hozzá elképedésem láttán - mivel ezt a három házat a parcellázások és utcanyitás miatt lebontják...- És a szomszédok? - vetem közben.- Rácz Nándor a gyertyagyárban dolgozik. Figyelembe véve a három gyereke utáni adókedvezményt, 80-85 ezer forintot keres. A felesége gyesen van. Kökény Sándor közmunkás, a felesége szintén gyesen van. Oláh Zoltánék a legutolsó házban laknak, mind a ketten a gyertyagyárban dolgoznak. A legnagyobb fia ipari tanuló, festő-mázoló lesz, a kislányuk általános iskolás, nem is tudom hányadikos. További beszélgetésünk során kiderül: beszélgetőpartnerem szerint Szécsényben nincs cigányellenesség, a gyűlölet ismeretlen, ám egyre növekszik a szakadék a folyamatosan meggazdagodók és az elszegényedők, önerőjükből talpra állni sosem tudó cigánycsaládok között, akik közé sorolja önmagát is és a másik három családot. NÓGRÁDI KOVÁCS GYÖRGY A Nógrád Megyei Hírlap július elsejei számában Kondor Endre budapesti lakos, a Civitas Fortissima Kör tagja, az őt régóta jellemző hazafias érzelmeitől indíttatva érdeklődik és szót emel a megvalósításra váró, a miniszterelnöki intézkedésben is nagyra becsült és Balassagyarmat város hős tetteiért emlékhellyé nyilvánított Civitas Fortissima érdekében. Amikor a kör hivatalos otthonának hiányát is fájlalja, eszünkbe jut Sulacsik Zoltánnak „A balassagyarmati csehkiverés története” című könyve, amelyben az író, az akkori Madách Társaság tagja több helyen részletesen beszámol Kondor Endre édesapja, Kondor Miklós főhadnagy dicső tetteiről, melyekről a csehkiverés során tett tanúbizonyságot. Körünk kérésére Kondor Endre beszámolt édesapja életéről. Levelét olvasva nem csodáljuk, ha a gyermek szíve is telve van hazaszeretettel és példának szolgál: hányán voltak az üldözöttek között olyan személyek, akiknek magyarsága, honiföld-szere- tete, viselkedése örök például szolgálhat a későbbi nemzedéknek. Kondor Endre nekem írott levelét a következőkben adom közre: Csatornázás öröme - bosszúságokkal. Csodálatos érzés volt, hogy a csatornázás munkálatai megkezdődtek a sok változást megért kis falunkban, Somoskőn. Örülünk is neki mindannyian, hisz tudjuk, ez az út visz bennünket a hőn áhított Európa felé. Persze az út, amelyen haladunk, sok mással is kikövezhető lenne, de hát mi ezt választjuk. A Köves út mentén folynak az ásatások és a munkálatok. Azt i csekélységet, hogy az ezzel kapcsolatos akadályoztatást és várható útlezárásokat nem jelezte senki, hogy senkinek sincs információja arról, hogy hol, mikor és még mi várható, meg sem említem. Történt, hogy a múlt héten észleltem a munkálatok megkezdését. Ez úgy derült ki, hogy egyszerre csak nem tudtam bemenni a megszokott utcába. Nem baj, kerülünk. Házunkhoz érve látom, hogy a kerítésen belül ültetett körtefa, nem az útra, csak az út szélére kihajló ágai meg vannak csonkolva, durván és roncsolt töréssel le vannak szaggatva a termő gallyak. Megkérdeztem a munkát végző embereket, hogy miért volt szükség erre a brutális pusztításra? - Mert a markoló nem fért el - volt a válasz. És ha a kitermelt földet nem terítik szét a teljes utca szélességében, akkor sem fért volna el a markoló? - De lehet... - válaszolták. Nos, amíg a kertünkben dolgoztam, kiderült, hogy egy kis munkával, az útra kiterített agyag kézi felszedésével el lehet férni, nincs szükség a fák megcsonkítására. Megjegyzem, hogy ekkor a markológép már teljes kabinnal a kerítésen kívül, tehát a közterületen, a volt tulaj„Apámról... Mindig érdekelte a technika, így hát nem csoda, hogy 18 évesen autóvezetői vizsgát tett, 1913-ban pedig a híres Rákos-mezején pilótavizsgázott. A világháború kitörésekor a területileg illetékes 16-os honvédezredhez vonult be Besztercebányára, karpaszományos- ként. Az újonckiképzés után innen vezénylik Wiener- Neustadtba, a monarchia hadi- repülő-iskolájába. Ennek elvégzése után hadapród őrmesterként került ki az orosz frontra, ahol több mint két évet töltött el. Itt lett zászlós, később hadnagy. Többször kitüntették, kitüntetéseire még visszatérek... Az olasz frontra valamikor 1917 elején kerülhetett. A 29. sz. (magyar személyzetű) vadász- repülő-században szolgált. Egy ízben lelőtték és hadifogságba került sebesülten. Felgyógyulása után megszökött. Ugyancsak 1917-ben kapta meg az arany Signum Laudist a hadiékítményekkel, amit IV. Károly-király személyesen tűzött a mellére. Magyar állampolgár volt, nemzetének hű katonája, aki vallásfelekezetre való tekintet nélkül együtt küzdött bajtársaival szeretett hazájáért. A háború után hazatért Gyarmatra. donosok gondosságával telepített szilvafák koronájában forgolódott érzéketlenül és gátlástalanul. Ezt is merészeltem észrevételezni, nem kis utálatot keltve. Amíg a kertben dolgoztam, meg lehetett oldani a munkákat további pusztítás nélkül, legalább is azt hittem, hogy ez így is marad. Június 29-én, szombaton mentem ki megint a kertbe, Somoskő Köves út 13-ba, a Bajza utca sarokra és elhűltem amit láttam. A szilvafák útfelőli része mintegy harmadában megcsonkolva, durván leszaggatva, csonkolt ágakkal meredeznek, ott is, ahol jelenlétem alatt még megkímélték őket. Úgy látszik, meg kellett mutatni, ha elmegyek, akkor is azt csinálnak, amit akarnak. Ha egy gyümölcsfát kivágok, akkor számíthatok a hatóság eljárására. Megkárosítani, csonkolni azt lehet? Akár közterületen van, akár nem? Azt mondták, hogy ők a Sápi Kft. alkalmazottai Adácsról. (Ezt sem értem: miért? - nincs elég vállalkozó, vagy munkanélküli Nógrád megyében?) Közben kiderül, hogy a szombaton kezdődött, éjszaka és vasárnap is kisebb megszakításokkal tartó vízhiányt ugyancsak ezek a munkálatok idézték elő. Nevezetesen és ismereteim szerint a markológép, amely ugyebár gátlástalanul és önfeledten forgolódott a gyümölcsfák koronájában, elszakította a vízvezetéket. Egymás után kétszer, mert egyszer lett víz, majd megint nem. De lehet, hogy nem pontos az értesülésem. Az viszont pontos, hogy ennek következtében mintegy száz család, háromszáz falubeli, nem Anyaezrede akkor a cseh terjeszkedés miatt már Iglón állomásozott. Miután repülősként rendelkezett az úgynevezett géppuskavizsgával, az iglói géppuskások kötelékébe került. Ezzel az alakulattal került bevetésre azon a jó emlékezetű napon. A többi már ismert a történelemből... A Tanácsköztársaság idején, amikor elrendelték a háborút járt tisztek és altisztek kötelező bevonulását, részt vett régi bajtársaival a Vörös Hadsereg repülőosztagában a felvidéki hadjáratban, egészen addig, amíg a hírhedt Vyx-jegyzék vissza nem parancsolta őket. A húszas évek elején a Dunáról induló és oda érkező Buda- pest-Bécs közötti utasforgalomban repült, majd a megalakuló hazai légiforgalmi vállalatnál helyezkedett el. 1936-ban tartalékos századossá léptették elő. A negyvenes évek elejétől a Dunai Repülőgépgyár gépátvevői csoportjában dolgozott, egészen 1944 őszéig, kormányzói védelmet élvezve családjával együtt. A főváros ostroma után, 1945 máráusában betegség következtében hunyt el. Kitüntetései: arany Signum Laudis a hadiékítményekkel, bronz Signum Laudis, kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatke- reszt, sebesülési érem (kétsebe- süléses), hadifogolyérem, II. osztályú német vaskereszt, magyar háborús emlékérem, osztrák háborús emlékérem, bolgár háborús emlékérem, frontharcos-kitüntetés. ” * * * Egyébiránt a méltó emlékhely munkálatainak előkészítésén az illetékesek dolgoznak. _____________________KAMARÁS JÓZSEF a Civitas Fortissima Kör díszelnöke, Balassagyarmat kapott vizet szombat délelőttől vasárnap délutánig. Kérdéseim:- Miért nem kap tájékoztatást a falu lakossága, hogy mi vár rá?- Hol van a megrendelő, a beruházó műszaki ellenőre, aki megmondja, megmondaná, hogy mit „követhet el” a kivitelező és mit nem?- Miért nem a helyszínrajzok alapján bont a kivitelező, miért a markológép deríti fel a vízvezetéket? - nevezetesen ahol spriccel a víz, ott cső van!- Ha nincs pontos helyszínrajz, miért nincs? Ki a felelős? Mit tartalmaz a szerződés? Mit kötnek ki? Például: miért nincs (megelőző) közműfeltárás, ami a pontatlanságokat feltárná? Gondolom, mert így olcsóbb... Mármint a kivitelezőnek és nem nekünk, adózó polgároknak és feltételezem, hogy az adófizetők pénzéből gazdálkodó beruházónak sem.- Mi várható ezek után a többi utcában? Állandó vízhiány, elszaggatott telefonvezetékek, szolgáltatások szüneteltetése és közben mindenki fogja be a ...? - mert ennek így kell lenni? Hatékony szerződéssel és műszaki ellenőrzéssel ez nem lenne lehetséges! Egyszerűen csak mindennek és mindenkinek ott kellene lenni, ahol és amikor kell!- Egyáltalán a lakosságot ki kártalanítja az indokolatlanul okozott akadályoztatásért, kellemetlenségekért? Jó lenne tudni, hogy mi vár még ránk e kezdeti „örömök” után! ___________________________KISS SÁNDOR S omoskő Szécsényben nincs cigányellenesség A Dankó Pista utca Szécsény egyik legkisebb utcája. Talán csak a neve utca, valójában - mondjuk ki bátran, - a régi Cigánysor maradványa. Mindössze négy házból, pontosabban: házikóból áll. Villany van, szennyvizei vezető-csatorna nincs. A vizet az egyetlen Damjanich utcában lévő közkútról nyerik... De hogyan is néz ki ez a kis település közelről? - meditálok az agyagos sarat taposva, le-ledörzsölve a cipőmről a ragacsot a fűben. NÓGRÁD É HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Teijeszti a BUVIHÍR Rt. éia kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóteijesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i szerkesztőségi rendszerrel készült
