Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

2002. JÚLIUS 29., HÉTFŐ GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Bát-összefoglaló Gyengült az euró Budapest A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 1,8 mil­liárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdo­noshoz. A kukoricapiacon a közeli ha­táridőre csökkentek az árak, a tá- volabbiak viszont növekedtek. A novemberi határidő 24010 forin­ton zárt. A búza elszámolóárai is vegyesen zártak: az augusztusi jegyzések 100 forinttal 23 700 fo­rintra gyengültek, a szeptemberi lejáratú kenyérnek való 24120 forinton fejezte be a kereskedést. A takarmánybúza értéke min­den határidőre magasabban zárt, augusztusra 21700 forintért le­hetett jegyezni. Megnyílt a 2003 augusztusi és szeptemberi határ­idő, előző 24000, utóbbi 24300 forinton várja a mai tőzsdenyi­tást. Az augusztusi jegyzésű takarmányárpa 19350, a repce 51000 forinton cserélt gazdát. Az olajnapraforgó októberi ára 62400 forint maradt, míg a de­cemberi szállítású szóját 58700 forinton jegyezték. A határidős pénzpiacon a múlt héten az euró volt a legnép­szerűbb. A közös európai fizető­eszköz augusztusra 246,50 fo­rintra gyengült. Az amerikai dol­lár minden határidőre erősödött, a zöldhasú augusztusi elszámo­lóértéke 245 forinton zárt. A font ára 388 forintra emelkedett, a svájci franké viszont csökkent, szeptemberre 170,20 forintra gyengült. Megszülettek az első üzletek a zlotyra: 59,57 forinton megnyílt az egyhetes lejárat, az augusztusi 59,95 forinton fejezte be a kereskedést. ÚJVÁRI Javulást éreznek a cégvezetők Kedvezőnek ítélték meg a megkérdezett cégvezetők közül töb­ben a magyar gazdaság helyzetét az idén, mint egy évvel ko­rábban, s hasonló mértékben csökkent a gazdaság állapotát rossznak minősítők aránya - állapítja meg a Foglalkoztatási Hivatal második fél évre szóló munkaerő-piaci prognózisa. Budapest A hivatal mintegy 4600 cégtől gyűjt adatokat, ezek a vállalatok, intézmények a jogi személyiségű gazdasági szervezeteknél foglal­koztatottak 24,6 százalékát alkal­mazzák. A gazdasági helyzet má­sodik félévi javulását feltételező menedzserek aránya valamennyi gazdasági ágban nőtt. A megkeresett cégek 65 száza­léka jelzett magas kapacitáski­használtságot az első fél évre. Az egy évvel korábbi válaszokhoz képest kis mértékben csökkent az alacsony tőkehasznosítású gaz­dálkodók aránya. A feldolgozóipart leszámítva javult a kapacitáskihasználtság. A felkeresett cégek 58 százaléka tel­jes kapacitáskihasználtsággal üze­melt az első fél évben. A további 42 százaléknál a kihasználatlansá­got előidéző okok közül a belföldi kereslet hiánya játszotta a vezető szerepet (49 százalék), a tőkehi­ány súlya valamelyest mérséklő­dött (10 százalékra). A megkérdezett gazdálkodó- szervezetek valamennyivel több mint egynegyede jelzett gépi, vala­mint épületberuházási szándékot. Bár az 51-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek fejlesztési le­hetőségei általában kedvezőtle­nebbek, mégis e szervezetek veze­tői nyilatkoztak legderűlátóbban beruházási lehetőségeik változá­sáról az egy évvel korábbi helyzet­hez képest. A felmérés szerint az állomá­nyi létszámot a második fél év­ben növelő gazdálkodók aránya (25 százalék) meghaladja a lét­számcsökkenést jelzők arányát (15 százalék). A feldolgozóipar ismét jelentős plusz létszámke­resletet mutatott. Kisebb létszámcsökkenés a száz dolgozónál kevesebbet fog­lalkoztató cégeknél várható. A fel­keresett cégek 14 százaléka jelez­te, hogy bizonyos munkakörök­ben hosszabb idő óta képtelen munkaerőt szerezni. Ezek a gaz­dálkodó szervezetek legnagyobb arányban a feldolgozóiparban ta­lálhatók - állapítja meg a felmérés. EUROPRESS Feltöltés külföldi kártyával A Vodafone feltöltőkártyás ügyfelei is indíthatnak a mai nap­tól kezdve külföldről hívásokat, azaz igénybe vehetik a roa- ming szolgáltatást. A VitaMAX kártyás ügyfelek közül első­ként a Máltára, illetve Spanyolországba utazók kezdeményez­hetnek nemzetközi hívást, augusztus végéig további 10 euró­pai országot kapcsolnak be a hálózatba. Budapest A szolgáltatás használata a lehető legegyszerűbb, hiszen más ma­gyarországi mobilszolgáltatóktól eltérően az előre fizető kártyák külföldi használata során a hívás­indításkor nincs szükség bonyo­lult kódok tárcsázására: a telefont pontosan úgy lehet használni, mint itthon. A nemzetközi hívószámformátumokat betartva ugyanúgy lehet hívásokat kezde­ményezni vagy SMS-t küldeni, mint Magyarországról. Nincs te­hát visszahívásos kapcsolat-fel­építés, és a rövidített hívó­számokon keresztül az itthoni szolgáltatások külföldről is hasz­nálhatók. Hívások fogadására és SMS- ezésre minden olyan hálózaton le­hetőség van, amelyet a Vodafone ügyfelei is használhatnak külföld­ön (ez jelenleg 80 ország 173 háló­zatában működik). A hívásindítás funkció mától Spanyolországban és Máltán érhető el a Vodafone- hálózatokban, azonban a nyár végéig zajló fejlesztések után már 10 országban lehet majd VitaMAX roaming hívást kezdeményezni. A tervezett további partnerek kö­zött szerepel Ausztria, Görögor­szág, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Románia, Németország és az Egyesült Ki­rályság. Az előre fizető ügyfelek számá­ra a külföldi használat során az egyik leggyakoribb probléma, hogy mi történik, ha egyenlegük lemerül, hogyan tudják külföldön feltölteni kártyájukat. A társaság ezért olyan szolgáltatást nyújt a cégcsoport európai tagjainak kije­lölt hálózataiban, amelynek során a VitaMAX-ügyfelek ezentúl a kül­földi Vodafone-operátorok által ki­bocsátott feltöltőkártyájukkal is feltölthetik egyenlegüket. ____________________________________(STEFAWTS) V ersenyképes az ágazat Nem lesz sokk az élelmiszeriparban Budapest A magyar élelmiszeripar vál­tozatlanul a belső piacra kon­centrál, s az ágazat verseny- képessége uniós összehason­lításban is megállja a helyét - vélekedik Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Erejét mutatja, hogy az ágazatot az elmúlt években elkerülték a botrá­nyok, de a biztonsági előírá­sok betartatását mindenkitől meg kell követelni, s szükség van a szürkegazdaság „ki­fehérítésére”. Az élelmiszeripar tőkevonzó ké­pessége a kilencvenes években jelentős volt, a cégek 99 százalé­ka ma már magántulajdonban van. Az állami tulajdonban lévő vállalatok megvételére a befek­tetők 1,3 milliárd dollárt fordítot­tak, s ekkora összegeket költöt­tek a vásárlást követően beruhá­zásra, majd a termelés finanszí­rozására is. A világ legnagyobb multinacionális élelmiszer-ipari vállalatai - többek között a Nest­lé, az Unilever, a Philip Morris, a Coca-Cola, a Pepsi, a British American Tobacco, a Cereol, a Danone, a Friesland, a Sara Lee, a Henkell and Söhnlein, a Cereol - céget vásároltak hazánkban. Piros László kiemelte: a sikeres privatizáció is hozzájárult ahhoz, hogy a régióban a csatlakozásra váró országokkal szemben ha­zánknak mintegy öt év előnye van, s az uniós tagság nem okoz majd sokkot az élelmiszeripar­ban. Az itt letelepedő cégek haté­kony fejlesztéseket valósítottak meg, s előny az is, hogy a magyar vállalkozások is tanultak a mul- tiktól. A főtitkár szerint az ágazat erejét mutatja, hogy az elmúlt években nem rázta meg botrány a hazai cégeket. Az élelmiszer­biztonság megőrzése nemzeti ér­dek. Ezért az Efosz szerint erőtel­jesebb hatósági intézkedésre van szükség, s a szürkegazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat legalizálni kell vagy száműzni a piacról. A minősített higiénés előírások betartása az élelmiszer- iparban éppoly fontos, mint a gyógyszerágazatban. A főtitkár leszögezte: amelyik vállalkozás a magyar élelmiszertörvény köve­telményeit teljesíteni tudja, az az uniós előírásoknak is megfelel. Az élelmiszeripar éves nettó árbevétele 2300 milliárd forint, s az össztermelés nyolcvan száza­léka belföldön talál vevőre. A ha­zai üzletekben egy év alatt el­adott termékek 92 százaléka ma­gyar áru. A lakosság összkiadásá­nak harmadát élelmiszer-vásár­lásra fordítja. A mezőgazdasági árutermelés hetvenöt százalékát az élelmiszeripar hasznosítja, a rendszerváltás előtt ez a szám nem volt nagyobb ötven száza­léknál. Magyarországon az élelmi­szeriparban a termelési érték 21,5 százaléka a bruttó hozzá­adott érték, ez a szám az EU-ban 22,3 százalék, ami a magyar cé­gek versenyképességét bizonyít­ja. Az EU-csatlakozás sikere azon is múlik, hogy az élelmiszeripar jövedelmezőségét hogyan lehet javítani. A külföldi tulajdonú vál­lalatokat leszámítva ugyanis a cé­gek nyereségessége alacsony. 1992-2000 között az ágazat adó­zás előtti jövedelmezősége nettó árbevételre vetítve mindösz- sze 2,06 százalék volt, míg az iparban ez az érték 33 százalékot tett ki. EUROPRESS Hírek PÉNZTÁR. A nyugdíj célú meg­takarítások mellett tavaly egyre szélesebb körben terjedt el az egészségügyi és a szociális ön- gondoskodás igénye. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletének éves összefoglalója szerint a nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak száma ellen­tétesen változott az elmúlt évben. A magánnyugdíjpénz­tárak száma a megelőző évi 25-ről 2001-ben 22-re, az önkén­teseké pedig 116-ról 98-ra csök­kent. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak piacát viszont továbbra is az új szerve­zetek alapítása jellemezte. Az év végén 33 egészségpénztár és 22 önsegélyező pénztár működött, mti NÖVEKEDÉS. A Postabank- Leasing Rt., a Postabank és Ta­karékpénztár Rt. leányvállalata 2002 első félévében 15,8 milli­árd forint hitelt nyújtott, amely az előző év hasonló időszaká­hoz képest 32 százalékos növe­kedést jelent - mondta Orbán Krisztina, a hitelintézet sajtófő­nöke. A Postabank-Leasing Rt. nem egészen két év alatt közel 9 százalékos piaci részesedést ért el az új gépjármű-finanszí­rozási piacon, így a rangsorban az előkelő negyedik-ötödik he­lyezést tudhatja magáénak, mti TŐKEBEÁRAMLÁS. Továbbra is Németországból érkezik a legtöbb működő tőke az or­szágba - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „A külföldi működő tőke Magyar- országon, 1999-2000” című ki­adványából. A kiadvány szerint a 2000-ben beáramlott működő tőke 25,8 százaléka érkezett Németországból. A KSH adatai szerint 1989-2000 között 2935,5 milliárd forint külföldi tőke áramlott az országba, amelyből 2000-ben 311 milliárd forint érkezett, mti ■ pannon praktikum WAP Történjen bármi, kártyás telefonját külföldön Is használhatja. Havi díj és számlák nélkül! »Minden mobiltelefonhoz ajándék Kodak egyszer használatos fényképezőgép! A részletekről és a további ajánlatokról érdek­lődjön területi képviseletünkön (Salgótarján. Erzsébet tér 6.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! A készü­lék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Ajánlatunk 2002. július 19-től az akciós ­készlet erejéig tart. Pannon GSM nonstop információs vonal: 1220. Készülékes csomagjain­kát már honlapunkon, a PannonNetShopban is megvásárolhatja, www.pannongsm.hu A< élvonal. ™ lAinimiilt Külföldön is otthon Magyar földet saját kézbe! Budapest Földjeinknek magyar kézben kell maradnia, még akkor is, ha ez késlelteti EU-csatla- kozásunkat - mondta Micha- letzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke. A párt sze­rint nem létfontosságú a csat­lakozás. Fölöslegesen nyitottuk meg a határokat a konkurenciát jelentő import előtt, az élelmiszer-fel­dolgozó üzemeinket pedig kül­földieknek adtuk el - jelentette ki az elnök. Hozzátette: a terme­lők ki vannak szolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő felvá­sárlóknak, a költségek és az el­adási árak aránytalansága pedig egyre több helyen szünteti meg az érdekeltséget és a munka­kedvet.- Az ipari, kereskedelmi válla­latoknak a privaüzáció következ­tében létrejött felszámolása és a tsz-ek megszűnése után sok százezer ember vált munkanél­külivé a falvakban. Ennek csak töredéke talál munkát a családi gazdaságokban, mert meghirde­tett 50-300 hektár birtoknagyság mellett legfeljebb néhány tízezer ilyen gazdaság kialakulására le­het számítani. A párt képviselői szerint a ma­gyar földet meg kell őrizni a me­zőgazdaságban dolgozó családok részére, a falvak kárpótlására pe­dig az állami tulajdonban lévő termőföldeket és legelőket bérbe kell adni a falvak lakosságának. ■ . PRIVACSEK Badacsonyi borhetek Badacsony A pénteki kormányülésen minden bizonnyal megkap­juk a szükséges pénzügyi fe­dezetet ahhoz, hogy bejelent­hessük azokat az intézkedé­seket, amelyekkel a borpiaci válságot kezelni tudjuk - kö­zölte a Badacsonyi Borhetek megnyitóján Németh Imre földművelésügyi miniszter. Jelenleg 40 százalékkal több bor van a pincékben - összesen mint­egy 3,5 millió hektoliter -, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A piacokon ma már a kiváló európai borok mellett a dél-amerikai és a dél-afrikai borokkal is versenyez­ni kell - vélekedett a miniszter. Németh Imre elmondta: a hegy­községi tanácsok négy-öt milliárd forintos támogatási igényét túlzó­nak tartja. A hegyközségi tanácsokkal kö­zösen megtaláljuk a módját an­nak, hogy az egyáltalán nem új keletű borpiaci feszültségeket megszüntethessük - jelentette ki a miniszter. A szaktárca vezetője rámuta­tott: a mustsűrítés támogatását tartja a válságkezelés egyik leg­jobb megoldásának. Ez a kész­letek felszaporodása ellen hat, és ezáltal olyan termék kelet­kezik, amely a rosszabb minő­ségű borok feljavítására kiváló­an alkalmas, sőt még exportál­ható is. Foglalkozunk ugyanakkor a borlepárlás lehetőségével is, így gyorsan apaszthatók a készletek, és fontosnak tartjuk a borexport támogatását is - jegyezte meg Németh Imre. Elmondta: Magyarország 1993- ban egy előnytelen világkeres­kedelmi megállapodást kötött, amely behatárolta az ország ex­porttámogatási lehetőségeit. Hoz­zátette: a tavalyi 14 milliárd forint helyett idén csak 3 milliárd forin­tot lehet a mezőgazdasági termék- feleslegek elhelyezésének meg­oldására fordítani. MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents