Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-02 / 152. szám

2002. JÚLIUS 2., KEDD LÁTÓHATÁR Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal „Régiónk Európában - Európa régiónkban” Az Észak-magyarországi Regio­nális Fejlesztési Tanács és Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Te­rületfejlesztési Tanács „Régi­ónk Európában - Európa régi­ónkban” címmel rendezi meg az első észak-magyarországi re­gionális területfejlesztési konfe­renciák A tanácskozás színhe­lye: Miskolc, Városház tér 1. sz., kezdési időpontja: július 4-e, csütörtök 10 óra. Ekkor köszön­ti a résztvevőket dr. Odor Fe­renc, a vendéglátó megye elnö­ke, illetve a B.A.Z. megyei terü­letfejlesztési tanács elnöke A konferencia díszvendége: Jürgen Koppén, az Európai Bizott­ság magyarországi delegációjának nagykövete, aki 10.10 órától tart előadást „A magyarországi régiók az európai uniós csatlakozás folya­matában” címmel. 10.40 órakor Antonio Strazzullo, a regionális fel­készítő program szakértője mond­ja el előadását „Az Észak-magyar­országi régió felkészülése a struk­turális alapok fogadására” címmel. Dr. Hörcsik Szilárd, az Országgyű­lés Európai Integrációs Bizottságá­nak elnöke 11.20 órakor kap szót „A regionális együttműködés je­lentősége az európai integráció fo­lyamatában” című előadásához. I. Észak- magyarországi Regionális Területfejlesztési Konferencia Miskolc, 2002. július 4. A délelőtti előadásokat követő­en 12 órától tart korreferátumot Becsó Zsolt, országgyűlési képvise­lő, a Nógrád Megyei Önkormány­zat Közgyűlése és a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács elnö­ke, aki a területfejlesztés Nógrád megyei tapasztalatairól és a me­gyei tervekről ad számot. A dalszerzők halhatatlanjai - harmincharmadszor Michael Jackson, Billy Joel, Sting, Randy Newman, Barry Manilow és Garth Brooks került a minap a dalszerzők halhatatlanjai közé. Legtöbbjüknek nem ez az első elismerése a popszakmában, most a harmincharmadik alka­lommal megrendezett New York-i gála főszereplőiként gazdagíthat­ták kitüntetéseik számát. Michael Jackson a popvilág legkeresettebb személyiségeinek egyike, akinek vitrinjét számos könnyűzenei trófea díszíti: két­szer - szólóénekesként és a Jackson Five tagjaként - választot­ták a rock and roll halhatatlanjai közé, ezúttal többek között a „Billie Jean” és a „Smooth Criminal” szerzőjeként került egy újabb dicsőségcsamokba, a dal­szerzők közé. A kitüntetettek egyike, Barry Manüow, a hetvenes évek ismert amerikai előadója és szerzője ki­jelentette: - Olyan dalokat írok, amelyek az egész világot éneklés­re késztetik. A csaknem négy év­tizede pályán lévő Manüow leghí­resebb dalai a „Copacabana” és az „I Write Songs” - innen vette idézett nyilatkozatát. A meghívott vendégek „One Voice” című dalát1 élvezhették élőben. A brit Sting a rockélet régi és meghatározó darabja, aki valaha a Police együttes frontembereként szerzett jól csengő nevet. Grammy-díjak, valamint a brit hanglemezipar életműdíja után gyűjtötte be a dalszerzői halhatat­lanságot is. A Budapesten is több­ször fellépő Stingnek az „Every Breath You Take”, a „Fields of Gold” című és más dalait emelték ki méltatói. Sting az egybegyűl­teknek „Roxanne” című dalának akusztikus változatával kedveske­dett. A halhatatlanok közé került Valerie Simpson és Nickolas Ashford is, akik elsősorban soulénekesek számára készítették dalaikat. Stevie Wonder is résztve­vője volt az ünnepségnek, pedig ő már tag a dalszerzők halhatatlan­jainak népes klubjában. Ezúttal életműdíjat vett át, s ezért a nagy ovációval fogadott, „Overjoyed” című dalával mondott köszöne­tét. Hasonló cipőben járt Carole King is, aki egy életműdíjjal gya­rapodott, a hálás publikum pedig a James Taylorral közösen előa­dott „You,ve Got A Friend” című dalt élvezhette. Az alkalmi kettős­ből csak Carole volt a helyszínen, Taylor „hozzászólását” Kaliforni­ából játszották be. Garth Brooks, aki viszonylag fi­atal kora ellenére máris a country egyik állócsülaga, nem szerző­ként, hanem „slágercsinálóként” kapott elismerést - mások dalait tette emlékezetessé. Randy Newman tizenöt korábbi jelölése és idei első Oscar-díja után lett halhatatlan dalszerző. A remek gálát filmre vették, de csak októ­berben mutatja be a Bravo tévé­csatorna. Német alaposság - már a múlté? A németek alaposságáról és gondosságáról legendák kerin­genek nemcsak Európában, de más földrészeken is. Az utób­bi években azonban ez az erény finoman szólva is kezd megkopni, aminek csak egyik (bár nagy feltűnést keltő) jele a Volkswagen és a BMW visszahívási akciója. Mindkét neves autógyár jelen­tős számú (a wolfsburgi cég egy­millió darab!) autót rendelt vissza felülvizsgálatra anyaghibából adó­dó biztonsági kockázatok miatt. A minap pedig Sanghajban feldühö­dött kínai vállalkozók kalapáccsal verték széjjel Mercedes S típusú (alapkivitelben is 70 ezer euróba kerülő) autójukat, mert elégedet­lenek voltak azzal a minőséggel, amelyet a vételárért kaptak. A német oktatás is csúnya "bi­zonyítványt" kapott a nemzetközi PISA tanulmány készítőitől. A né­met nebulók főleg matematikából, olvasásból és az olvasott szöveg megértéséből kaptak igen gyenge minősítést, miáltal a mezőny utol­só harmadában végeztek, egy szin­ten néhány elmaradott ázsiai és dél-amerikai országgal. A PISA okozta sokk hatására Berlinben és a tartományokban kezdik föltalál­ni a hideg vizet: a kultusztárcák vezetői szorgalmazzák, hogy a szülők foglalkozzanak otthon töb­bet a 3-10 éves korú csemetékkel (például olvassanak nekik estén­ként, és mielőbb szerettessék meg velük a könyvolvasást), és be akarják vezetni az egész napos is­kolai foglalkoztatást. (Ez a néhai NDK-ban bevett dolognak számí­tott, ám az állami egyesülés után sürgősen felszámolták a keleti tar­tományokban, míg nyugaton soha nem létezett.) Az alaposság visz- szaszorulására, a trehányság ter­jedésére a legmegdöbbentőbb példát a májusban kirobbant nitrofen botrány szolgáltatta. Mint az MTI is megírta, vegyszer- mentes biofarmokon veszélyes gyomirtóval fertőzött takarmány- gabonával etették az állatokat - hónapokon át, mielőtt az ügyre fény derült. Vagyis a rákkeltő ve­gyidet a csirkék, pulykák és serté­sek húsán át eljutott a fogyasz­tókhoz - éppen azokhoz, akik a jobb minőség, a vegyszermentes eredet végett csakis a biofarmok termékeit vásárolják, nem egy­szer 50-70 százalékkal többet fi­zetve ezekért, mint a hagyomá­nyos húsért, tojásért, zöldségért. A szennyezés körülményei rém­regénybe Ulőek, európai (s főleg német) szemmel hihetetlen mu­lasztások és tévedések láncolatát alkotva. A szennyezett és forga­lomba került mintegy 550 tonna takarmánygabonát egy malchini (Mecklenburg- Előpomeránia tar­tomány) raktárban tárolták, ame­lyet tavaly ősszel vett bérbe a GS Agri takarmánykeverő cég egy helyi vállalkozótól. Utóbbi pár év­vel korábban vette az ingatlant a vagyonügynökségtől, amely „el­felejtette” közölni a vevővel, hogy a raktárban az NDK idején mér­gező vegyszereket (köztük nitro- fent) tároltak. Május végi mérés szerint a raktárban heverő porban 2000 mg/kg nitrofen volt, míg az ott talált gabona egy kilogrammja 5 mg mérget tartalmazott. E vegy­szert az NSZK-ban már húsz éve betiltották. A takarmányban megengedett felső határérték 0,01 mg/kg. Az őszi bérleti szerző­dés megkötésekor a GS Agri illeté- kesei nem tudakolták meg, mire szolgált korábban a raktár. Bár az ott tárolt gabonából időnként mintát vettek és laboratóriumba küldték, a riasztó eredmény hó­napokig várt értékelésre a GS Agri központjában. Nem szerepelt jobban az ügyben a Szövetségi Húskutató Intézet (BAFF - Né­metországban üyen is van!) sem. Idén januárban pulykahús min­tát kapott egy alsó-szászországi baromfitelepről, amely Malchinból szerzi be a tápot. A húsmintában a megengedett nitrofentartalom tízszeresét mu­tatta ki az elemzés - a BAFF azon­ban az eredményt nem továbbí­totta az élelmezésügyi és fogyasz­tóvédelmi minisztériumnak. A több mázsa pulykahús pedig, amelyből a minta származott, időközben a feldolgozókhoz és a fogyasztók gyomrába került. A német szövetségi rendszernek „hála” jutott belőle szinte minden tartományba... D. L. Jó konyhát akar Angliában? Tizenegy millió szakácsköny­vet adott el a hatvanéves Delia Smith, a legeredményesebb brit mesterszakács (nő). Más szakácsok és szakács­könyvírók könyveinek millióival együtt tulajdonképpen minden­nek már nyomot kellett volna hagynia az Egyesült Királyság­ban. Jonathan Meades, a The Ti­mes „étterempápája” mégis kétli, hogy mindez az elmúlt évtizedek­ben hazáját felzárkóztatta volna a vüágszínvonalhoz. Ezért azt taná­csolja honfitársainak, hogy ha jót akarnak enni, akkor menjenek külföldre. Ezzel a véleménnyel azonban sokan vitába szállnak, főleg brit szakácsok, akik egyéb­ként egyetlen lehetőséget sem hagynak ki, ha módjukban áll egymással civakodni. Ok arra hi­Kapcsolja be a televíziót! vatkoznak, hogy Delia Smith vég­tére is éppen Franciaországban adta ki legújabb könyvét, ahol ed­dig alig merészkedett angol em­ber konyhai tanácsokat adni. Könyvében Delia - akinek ke­resztneve már olyan mértékben elválaszthatatlan a konyhai nyel­vezettől, hogy felvették a Collins- szótárba - leírja például, miként főzzünk meg egy tojást. - Vissza az alapokhoz - ez a jelszava. És - a BBC tudósításai szerint - a fiatal francia nők hálásak, mert végre válaszokat kapnak olyan kérdé­sekre, amelyeket ők maguk soha nem mertek feltenni a tojásokról. Ami az angol átlagembereket illeti, David Warburton, a readingi egyetem professzora „konyhafó­biát” diagnosztizált náluk. Szerin­te ugyanis a sztárszakácsok nem gondoskodnak arról, hogy az an­golok többet főzzenek. Éppen el­lenkezőleg, mivel az átlagember tart tőle, hogy az időközben mé­diasztárrá lett szakácsokkal ha­sonlítják össze, egyre ritkábban főz. A britek mind kevesebbet költenek a konyhára és mind töb­ben fogyasztanak mikrohullámú sütőben felmelegített készétele­ket. Az evés-ivás Nagy-Britanniá- ban egyre inkább média-ese­ménnyé válik - az étel-ital igé­nyes elkészítését csak nézik, de nem gyakorolják. A The Times kritikusa, Meades ezért továbbra is szkeptikus, s állítja: - Lehet hogy többet vásárolnak, de az ét­kezés minősége általában rosz- szabb, mint harminc évvel ezelőtt volt. Óvodai sztriptíz­gondok után Playboy Megtartotta ígéretét, nem ment vissza sztriptíztáncolni, viszont a Playboynak állt modellt az az édesanya, akinek ötéves kislá­nyát-az anyuka foglalkozása miatt - ki akarták zárni az Egyesült Államokban egy ke­resztény óvodából. A 24 éves Christina Silvas egye­dül neveli kislányát és főképp azért vállalt sztriptíztáncosi állást, hogy ki tudja fizetni a sacramentói óvoda havi 400 dolláros díját. Bár érthetően nem verte nagydobra foglalkozását, az intézmény - egy másik anyuka révén - értesült ró­la. Ezek után ultimátumot intézett a táncosnőhöz: vagy felhagy fog­lalkozásával vagy kizárják gyerme­két az óvodából. Az indoldás sze­rint a szriptíz sérti a keresztény óvoda filozófiáját. Az anya vo­nakodva bár, de engedett a követe­lésnek, hogy kislánya az idei évet még be tudja fejezni az oviban, és írásos fogadalmat tett. Esete azon­ban akkora vihart kavart a sajtónak köszönhetően, hogy Silvas szá­mos állásajánlatot kapott, egyebek közt a Playboytól is, amelyet nem utasított vissza és ruhátlanul állt modellt a magazinnak. - Ez - mondta - egy nő számára maga a nagy amerikai álom. Az óvoda kissé másként látja. Az egyház részéről csalódottságá­nak adott hangot Rick Colé atya amiatt, hogy az anyuka megszeg­te az írásos megállapodást, de hoz­zátette, hogy a kislány befejezheti az idei évet az óvodában. Katasztrófa mindenható akaratból? Az elmúlt napokban útra kelt a világhálón egy elektronikus levél, amely szerint a, .Isten akara­tából" katasztrofális földrengés fogja sújtani Ka­liforniát A zavaros szövegű körüzenet a 19-es prímszám kö­rül kavargó számmisztikái spekulációk nyomán azt állítja, hogy a borzalmas természeti csapás kapcsolat­ban áll majd a tavaly szeptember 11-én történtekkel, a New York és Washington ellen intézett terrortámadá­sokkal. Hogy müyen kapcsolatban, azt nem részletezi, de utal a Korán azon kitételeire, amelyek a szenthá­romság tanát ostorozzák. Lehet, hogy az e-mail úrnak indítója csak éretlen viccelődő, lehet, hogy viszonylag kevéssé közveszé­lyes elmeháborodott, de az is lehet, hogy sötét szán­dékok húzódnak meg üzenete hátterében. Az „Isten akaratára” történő hivatkozás - ha kaliforniai termé­szeti csapásról van szó - óhatatlanul felidéz egy csak­nem egy évszázaddal ezelőtti tapasztalatot. Miután az 1906. április 18-i hatalmas földrengés és az azt követő négy napon át tomboló tűzvész elpusztította San Francisco nagy részét, korabeli helyi lapok cikkeinek tanúsága szerint nem kevesen voltak, akik égi ihletésű jótéteményt is láttak a történtekben. A tűz martaléka lett az addigi Chinatown, a betelepült kínaiak zsúfolt negyede. A füstölgő, üszkös romok fölött pedig meg­fogalmazódott a fehér bőrű keresztények egyes körei­nek azon álláspontja, hogy „ha már az Úr ily módon kinyilvánította óhaját”, helyes lenne, ha a belvárostól jóval távolabb eső helyen jelölnék ki a kínaiak új lakó­negyedét. Varsó új látványossága: díszkert a könyvtár tetején Nők „katolikus pappá szentelése” „Időrendrakás” Galilei hagyatékában Tintaröntgenezéssel próbálnak „időrendet rakni” amerikai tu­dósok Galileo Galilei írásai kö­zötti A munkálatok fő célja ki­deríteni, hogy pontosan mikor is fogalmazta meg az itáliai tu­dós a szabadesés törvényét. Az indianai egyetem munkatár­sai szerint a szabadesés törvényét valamikor 1590 és 1632 között fo­galmazta meg Galilei. Állításukat arra alapozzák, hogy egy 1590-ben készült műben még nem szerepel a törvény, 1632-ben viszont már kész tényként jelenik meg egy má­sik írásban. Az időbeli bizonyta­lanság abból fakad, hogy ebben az időszakban a kiváló fizikus, csilla­gász és matematikus nem írt kelte­zést műveire, feljegyzéseire. A ku­tatók a „szabadesés datálásához” röntgenelemzésnek vetették alá Galilei fennmaradt dokumentu­mait. A varsói egyetemi könyvtár fe­lett gólya kering, mintha fé­szekrakáshoz keresne helyet magának. A csapatostul röp- döső varjak el-elriasztják, de ő nem tágít, újra meg újra visz- szatér. Talán az épület tetején létesült díszkert illat- és szín­pompája tartja bűvöletében. A Visztula-part közelében épült és a minap megnyitott tün­dérkertnek nincs párja Lengyelor­szágban. Az egyetemi könyvtár mellett, a földön veszi kezdetét, és az épület tetején ér véget. A lá­togató először egy rétet lát, csör­gedező patakocskával. Egy szik­latömbből szökőkút árad. Kis ta­vacskában halak úszkálnak. Az­tán egy lépcsőn, a zárt mederben méltóságteljesen lefelé hömpöly­gő, majd a lépcsőfokokon meg­iramodó vízfolyam mentén elin­dul felfelé. A tetőn először egy rozsdamentes acélból épült, hu­nyorfűvel befuttatott lugashoz ér­kezik. Jobbra fordulva az „arany- kert” tárul szeme elé, arriely a ko­ra tavasszal nyíló, apró sárga virá­gú aranyfákról (forsythia) kapta a nevét. Szemben a „kárminkert” pompázik, amely ebben az idő­szakban talán a leglátványosabb, éppen virágzanak benne a vadró­zsák. És micsoda illatot áraszta­nak! Tovább haladva az üvegte­tős könyvtárterem fölött átívelő acélhídon elsétál a díszpázsittal szegélyezett „ezüstkert” mellett. Oldalán törpefűzek nőnek. Aztán már csak néhány lépés a kilátóte­rasz, a „belwederka”, ahonnét csodálatos- panoráma nyílik a Visztulára és a nemrég átadott Swietokrzyski-hídra. A Visztula-sztrádán száguldó gépkocsik dübörgése és fékcsi­korgása döbbenti rá, hogy ideje visszatérni a földre. A csodakertet Irena Bajerska tervezte, aki egy tipikus mazóviai, Visztula-völgyi tájat akart vará­zsolni a könyvtár tetejére. - Sokan nem hittek a terv megvalósítható­ságában, pedig - mint a kivitelező mondja - a huszonegyedik szá­zadban ez csupán technikai kér­dés. Neki lett igaza. _____ K. P. H ét nőt „szenteltek katolikus pappá” egy Passauból induló dunai hajón, s bár több egyhá­zi képviselő szerint ez auto­matikusan maga után vonja az illetők kiközösítését az egyházból, az alsópapság és számos teológus szerint ideje lenne a szabályt felülvizsgál­ni, különös tekintettel a papok krónikussá vált hiányára. A négy német, három osztrák és egy amerikai nő „szentelését” Romulo Braschi argentínai „ér­sek” és a nemrég általa „püs­pökké szentelt” osztrák Ferdinand Regelsberger celebrál­ta. Braschi az úgynevezett „Jé- zys király katolikus-apostoli ka­rizmatikus egyházának” érse­ke, aki svájci sajtóhírek szerint szerepelt már „szellemgyó­gyászként” és más hasonló mi­nőségekben és néhány áldoza­tát nagy pénzösszegekkel köny- nyítette meg. Maximilian Aichern linzi megyéspüspök újra hangsú­lyozta, hogy a „nők pappá szentelése” az egyházjog sze­rint érvénytelen, s a résztvevő­ket az egyházon kívülre helye­zi, továbbá azért is elítélendő, mert akadályozza, ahelyett, hogy elősegítené a nők na­gyobb elismerését és egyenjo­gúságát az egyházban. A Ku­rier című lap viszont Paul Zulehner osztrák teológust idézte, aki szerint aligha lehet jó lelkipásztor az, aki akár 4-6 településről kénytelen gondos­kodni, s a hiány miatt rohamo­san csökken a szentségek szá­ma. Ez az eljárás ugyan tévút, de a mai helyzeten változtatni kell, s ehhez valószínűleg fel kell adni a jelenlegi szabályo­zás egyes pontjait: szóba jöhet laikusok avatása, a cölibátus alóli kivétel s esetleg nők pappá szentelése is - vélte a teológus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents