Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HÉT MAGAZIN 2002. JÚLIUS 20., SZOMBAT VÉGI Los An- gelesig egy út állt előt­tünk, de az öt sávon át vezetett Kalifornia legnagyobb vá­rosa felé. Először megszaporod­tak, majd az utak természetes kísé­rőszalagjává váltak a pálmafák. A Reseda Boulevardon állítot­tuk le az autót, Szabó Gyula háza előtt. Vendéglátónk aktív szerep- vállalása miatt jóformán gyerekfej­jel sodródott ki Nyugatra 1956 ok­tóberét követően. Kalandos élet- történetét bő terjedelemben egy magyar nyelvű újság is közreadta. Julius Sabo-vá lett honfitársunk először az NSZK-ba került, ahol besorozták az USA-hadseregbe. Éveken át hitegették őt sok magyar társával egyetemben, hogy tíszti is­kolára vezénylik, majd amikor át­látta a helyzetet, szép csendben le­szerelt. Dolgozott szerszámkészítőként és sikeres ügynökként is. Gyula tu­lajdonképpen a nyughatatlan és te­hetséges magyar ember példázata. Félelem nélkül vágott neki az is­meretlennek, majd kínlódva ugyan, de egyre több tapasztalatot szerezve korábbi lehetőségeihez képest az egekbe emelkedett. Jó és rossz időszakok egyaránt voltak az életében, nyert és - az utóbbi idő­ben inkább veszített, de kitartása, akaratereje mindig a problémák fölé emelte. Az ő kertjében ettem először narancsot közvetlenül a fáról letép­ve. De ne a Görögországban látha­tó növényekre gondoljon senki, hanem legalább két-három ember- nyi magasságú, kisebb labda nagy­ságú gyümölcsöktől roskadozó sű­rű levelű fára. Letépés után már a gyümölcs külső héjának illata íny­csiklandozó, az ízéről már nem is beszélve. Ahol bárki Arnold Schwarzenegger nyomába léphet Az Óperenciás-tengeren és még a Sziklás-hegységen is túl (6.) da felületében megörökítve. A turisták ide-oda bolyonganak földre szegezett szemmel, keres­ve kedvencüket, hogy legalább „kövületként” megpillanthas­sák, esetleg ilyenformán ke­zet szoríthassa­nak vele, vagy a lába nyomába léphessenek. Ez utóbbi az Arnold Schwarzenegger- rajongóknak megy a legkön­nyebben, hiszen a „Therminator” cipőjének száma (ezt tanúsítha­tom) közelebb áll az ötvenes­hez, mint a negy­veneshez. „Spartacus” és fia - Kirk Douglas és Michael Douglas - kisebb lábon él, már persze ami a cipőszámot illeti, Sophia Loren pedig már a másik véglet, bár a női cipő és ezt már régóta tudjuk, olyan, mint a höl­gyek életkora: vagy titkos, vagy le­tagadnak belőle (szoríthatta is öt...). Mivel eddig már több mint kétezer mérföldet tettünk meg, ideje volt egy kicsit átnézni Enreiter Béla motorhome-jét, an­nál is inkább, mert az emelkedő­kön apró, nem fülsértő, de bi­zony a sivatagos útszakaszok előtt mégis figyelmeztető jelként ható kattogást hallottunk a mo­torház felől. A megoldás kézenfekvő volt - ha már itt vagyunk Amerikában, akkor nézessük meg a motort egy „A nyomok a filmcsillagokhoz vezetnek". Az előtérben Ihlet Gibsoné látható magyar specialistával. Irány tehát egy következő barát, a Los Ange­les déli részén élő Sélley Nándor. A tetthelyen legalább tíz, használaton kívüli autót számol­tam össze a narancs- és banánfák között. Nándi, bár sohasem volt autószerelő, nyugdíjasként pro­fesszori szinten foglalkozik a szív-, akarom mondani a motor­átültetésekkel. A mi Chevrole­tünkhöz is (szó szerint) gumi­kesztyűt húzott, mielőtt diag­nosztizálni kezdett volna. A „műtét” nem tartott tovább tíz percnél, a (hátsó duplák mi­att) hatkerekű fáradhatatlan ván­dor tünetmentessé vált. A konzí­lium nyilvánvaló eredményt ho­zott: a motorhome folytathatja útját - Las Vegas felé. BENKÖ MIHÁLY A „kiadós” méretek Ameriká­ban a gyümölcsökre is átragadtak. Példaként elég a hat-hét centimé­ter hosszú, nem töpörödött és szá­raz, hanem mézédes datolyát, vagy a paradicsom nagyságú (mintha pirosra lakkozták volna...) epret említeni. Szabó Gyuszi kertjében azon­ban a szemet is lehetett hizlalni. Elég volt például a házzal szem­közti telefonkábelre pillantani, és máris egy lélegzetelállító akrobata­mutatvány szemlélődői lehettünk: mókusok futkároztak a keskeny szalagon, majd lazán felugrottak a pálmafára. Mókusok a pálmafán. Magyar szemnek ritka látvány... Mmt ahogy a fülnek is az volt a „Gyurrri..., Gyúrni” hang, aminek a tulajdonosát hiába próbáltuk meg papagájként beazonosítani. Faragó Zoli barátom, aki a toll mel­lett a madárvilág kitűnő szakértő­je, bizonyára meg tudta volna mondani, hogy kit tiszteljünk ab­ban a „frakkos” madárban, ame­lyik - nem túlzás - egyenesen lekö­rözte még a legbőbeszédűbb papa­gájt is. Persze, mint tudjuk, nem min­dig ilyen idilli a Los Angeles i kép, különösen nem az földrengések idején. A legutóbbi katasztrófakor Gyula épp’ egy másik városban tar­tózkodott és amikor hazatért, ak­kor látta, hogy a földrengés végig lebontotta a kerítését. Ő szerencsé­re ennyivel megúszta. A kaliforniai metropoliszban aztán folytatódott a „Falanszter Francisco” (ld 5. rész) jelenség, a már-már fokozhatatlan autóáradat a mérnökök által összevissza te- kert-csavart sztrádákon. És megint az Ázsia-szindróma... Jelentem, Amerikában, elvétve, még laknak „őslakos” fehérek - de inkább kí­nai boltosok, indiai taxisofőrök, valamint vietnami és arab járóke­lők (a szerepkörök felcserélhe­tek...). A kép még 'a Hollywood Boulevardon sem változott, legfel­jebb feketék színesítették tovább. Los Angeles talán legismertebb vá­rosrészébe (sokan Hollywood után értelmezik Los Angelest) Sza­bó Gyuszi anyahajóra emlékeztető szuperkényelmes Lincolnján hömpölyögtünk be. Már késő dél­után valósággal izzottak a színes neonreklámok a turistafogó üzle­tek mentén. Természetesen nem hagytuk ki a pagodára emlékeztető külseje miatt kínai mozinak nevezett terü­letet megtekinteni. Terület, hiszen a legnagyobb filmbemutatóknak helyet adó mozi előtt látható a leg­ismertebb filmsztárok kéz- és láb­lenyomata, aláírása, mindez a jár­Pillantás a híres Hollywood feliratra NEGYVEN ÉVE A Hazafias Népfront megyei bizottságának építési akcióbizott- j sága megbeszélést tartott a lakásépítéssel kapcsolatban. Csupán a j ; bányánál 1957-ben dolgozók szállításából eredő út három és fél ] \ mülió kilométer volt, melynek költsége 15 és fél millió forintot tett : j ki. Ebből 100 darab kétszobás összkomfortos lakást lehetett volna j j építeni. Az építési akcióbizottság ezért javasolja a dolgozóknak a : i sajátház-építési akcióba való bekapcsolódást. Nógrádi Népújság, 1962. július 18., 1. o. j HARMINC ÉVE A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben nagy feladatok hárulnak a huzalműre. A hazai építkezések nagy üteme is több huzalfélesé- | get követel. Emellett nem várt igények is jelentkeztek az NSZK- ból, Iránból, Nigériából és Indiából. A huzalmű dolgozói igyekez- | nek eleget tenni a felmerült igényeknek. A fekete és fényezett acél- j j huzalból az egész évre szóló esedékes tervünket túlteljesítették. Nógrád, 1972. július 15., 3. o. j HÚSZ ÉVE Javában tart a málna szedése a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz | termőföldjein. A hollókői határban a termelőszövetkezet 11 hektáron : termeszt jelenleg málnát. A tavaszi fagykárok és a kevés csapadék mi- ; att a termés átlagon aluli volt, de még így is naponta több mint húsz mázsát szednek le, illetve szállítanak a Dunakeszi Hűtőházba. Nógrád, 1982. júUus 15., 1. o. TÍZ ÉVE Most van az utolsó pillanat, mikor még tehetünk a várért vala­mit, s tennünk kell, mert a jövőt építeni csak a múlt megőrzésével lehet - vélekednek azok a történelmi örökségünket féltő emberek, akik létrehozták a „Drégelyvár” alapítványt. Az összegyűjtött pénzből nem újjáépíteni akarják a várat, hanem elsősorban a rom környékét kívánják rendbe tenni.” Nógrád megyei Hírlap, 1992. július 15., 5. o. Nyanyicska, szlovákul nénike. Bokor községben szinte min­denki csak így hívja a 72 éves Kalocsai Jánosnét. Reggeltől estig meg nem áll, állandóan dolgozik. Nyanyicska megőrizte stafí- rungját. A fenyősublótban kisimítva, példás rendben sorakoznak a kelengyék. A múlt emlékeit Kalocsai „nénike” saját örömére gyűjtögette, meg talán a gyerekeinek, unokáinak épülésére. Nógrád megyei Hírlap, 1992. július 16., 5. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNE DR. Szentté avatnák Rettegett Ivánt? Határozottan ellenzi II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája, hogy szentté avassák IV. azaz Rettegett Iván egykori cárt, akinek ikonjai a közelmúltban is­mét megjelentek Oroszor­szágban. A pravoszláv egyházi vezető szerint a középkori egységes orosz birodalom megteremtőjé­nek a lelkén több ezer ártatlan ember halála szárad, köztük Filip moszkvai metropolitáé. Ha Ivánt szentté avatnák, akkor Filipet kellene „szentteleníteni”, mert „nem lehet egyszerre tisz­telni meggyilkoltakat és gyilko­sokat” - vélekedett II. Alekszij, aki szerint a híres-hírhedt cár szentképeinek újbóli feltűnése nem más, mint „újabb kísérlet kételyeket ébresztem a pravosz­lávokban”. IV. Iván, aki 1553 és 1584 között uralkodott, három­évesen lett moszkvai nagyher­ceg, majd 17 éves korától első­ként viselte a minden oroszok cárja címet. Korszerűsítette az orosz államszervezetet, a had­sereget, törvénykönyvet adott ki, rendet tett az egyházi viták­ban. Kelet felé terjesztette ki az orosz birodalmat a kazányi kánság, majd az asztrahányi kánság meghódításával. Fokoza­tosan építette ki abszolút hatal­mát, amellyel először csak visz- szaszorította a nagyhatalmú arisztokrácia, a bojárok befolyá­sát, majd - valódi és vélt árulá­sokra hivatkozva - 1570-71-ben tömegesen végeztette ki őket. Paranoiája odáig fajult, hogy megölte idősebbik fiát és végül elborult elmével halt meg. Rettegett Iván kultusza a Szovjetunióban Sztálin idején erősödött meg. Szergej Prokofjev operát írt, Szergej Eizensten, monumentális filmet készített a cárról. ____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES____________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Ahol nagy a szükség, közel a segílség. Ezerforintos vásárlási utal­ványt nyert: Akácz Béláné Mátraterenye, Kossuth út 48. Mai rejtvényünk megfejtését július 25-ig kell be­küldeni szerkesztőségünk címére.

Next

/
Thumbnails
Contents