Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-02 / 152. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2002. július 2., KEDD M O Z A I K A magyarok többet tudnak Európáról, mint az angolok vagy a franciák Maffiamúzeum Vegasban A portugálok tudják a legkevesebbet, a lengyelek pedig a legtöbbet az EU-ról, Európa történelméről, földrajzáról és kultúrájáról - derült ki a Reader's Digest Magazin páneurópai általános műveltségi felméréséből. 19 európai ország 3800 polgára ugyanazt a húsz fele- iet-választásos kérdésből álló kérdőívet töltötte ki, amelyet a Reader' s Digest európai kiadásának szerkesztői a politika, a klasszikus és a popkultúra, a földrajz, a történelem és a tudományok területéről állítottak össze. A Reader’s Digest valamennyi kiadása, köztük természetesen a magyar is, a magazin júliusi számában közli a felmérések eredményét.- Magyarország 12,96 pontos átlagával (a maximális 20 pontból) a 19 részt vevő országból álló listán a 11. helyre került a rangsorban, megelőzve Belgiumot és Francia- országot.- Legjobbnak az európai uniós tagságra váró Lengyelország bizonyult. A kérdések több mint 75 százalékára adtak helyes válaszokat a lengyelek, akik átlagosan 15.4 pontot szereztek. Lengyelországot Dánia és Olaszország követte a második, illetve a harmadik helyen. Meglepő módon a britek 11.5 ponttal csak a 18. helyre kerültek, Portugália 9,6 ponttal az utolsó helyen végzett.- A legnehezebb kérdésnek, a Ki az Európai Bizottság elnöke? - bizonyult az egész kontinensen. A megkérdezett európaiaknak csupán 52 százaléka tudta, hogy ez Európai Bizottság elnöke Romano Prodi, aki 1999 óta tölti be ezt a tisztséget. Mintegy 48 százalék vélte úgy, hogy ezt a posztot Jacques Delers, vagy Jacques Sanier, a két közvetlen előd egyike tölti be. Az EU-csatlakozásra váró négy országban: Lengyelországban, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában válaszolók sokkal jobban teljesítettek. 61 százalékuk tudta, hogy Prodi tölti be a tisztséget.- A magyarok számára a legnehezebb kérdésnek a Hol található az Anna Frank-ház? - bizonyult. Honfitársainknak csupán 37,5 százaléka tudta, hogy Amszterdamban található. Az is komoly fejtörést okozott a számunkra, hogy vajon Svédország, Norvégia vagy Portugália nem tagja az Európai Uniónak? (38 százalék helyes válasz) és hogy milyen nemzetiségű Björk? (41 százalékos helyes válasz) viszont a magyarok 99 százaléka tudta, hogy Románia fővárosa Bukarest (ketten rossz választ jelöltek meg!)- Oroszországot és Norvégiát kivéve mindenütt a férfiak teljesítettek jobban. A semleges Svájcban a férfiak és a nők eredménye gyakorlatilag egyforma volt.- Egészében véve nem mutatkoztak számottevő különbségek a fiatalok (18-35 év), a középkorúak (36-50 év) és az 50 év fölöttiek eredményei között. A legidősebb válaszadó, egy 92 éves magyar úr volt, aki derekasan helytállt (húszból 10 pontot ért el!). .Mivel egyre szorosabbá válik az európai integráció, felvetődött bennünk a kérdés, vajon a különböző európai országokban menynyire ismerik közös örökségünket? Ezért állítottuk össze a kontinens történelmével, kultúrájával és aktuális ügyeivel kapcsolatos 20 kérdést, és úgy gondoltuk, az európaiak nagy részétől elvárható, hogy tudják a választ” - mondta Bob Low, a Reader's Digest európai irodájának vezetője. Az eredmények rendkívül érdekesek és azt mutatják, hogy bár léteznek regionális különbségek, az európaiak általános műveltsége sok hasonlóságot mutat. A kérdések a következők voltak: 1. Melyik országból származik a Nokia? a) Svédország, b) Dánia, c) Finnország 2. Ki az Európai Bizottság elnöke? a) Jacques Delors, b) Romano Prodi, c) Jacques Santer 3. Melyik a legmagasabb hegy Nyugat-Európában? a) Mattemom, b) Eiger, c) Mont Blanc 4. Ki mondta: „Gondolkodom, tehát vagyok?” a) Voltaire, b) Kant, c) Descartes 5. Hol található az Anna Frankház? a) Berlinben, b) Bécsben, c) Amszterdamban 6. Melyik az EU legnépesebb országa? a) Franciaország, b) Egyesült Királyság, c) Németország 7. Mi Románia fővárosa? a) Budapest, b) Bratislava, c) Bukarest 8. Ki alkotta meg a gravitáció elméleté? a) Kepler, b) Kopernikusz, c) Newton 9. Az alábbi országok közül melyik nem EU-tag? a) Svédország, b) Norvégia, c) Portugália 10. Ki festette a Sixtus-kápolna mennyezet-freskóját? a) Leonardo da Vinci, b) Michelangelo, c) Raffaello 11. Melyik országból származik Björk, a popsztár és színésznő? a) Svédországból, b) Németországból, c) Izlandról 12. Hány ország tagja az EU- nak? a) 15, b) 13, c) 12 13. Ki állította először, hogy a fertőző betegségeket baktériumok okozzák? a) Madame Curie, b) Louis Pasteur, c) Alexander Fleming 14. Mikor omlott le a beräni fal? a) 1989, b) 1990, c) 1991 15. Mi volt a mai Szentpétervár neve 1985-ben? a) Petrograd, b) Sztálingrád, c) Leningrad 16. Melyik háborút zárta le a versailles-i béke? a) Az első világháborút, b) A második világháborút, c) A napóleoni háborúkat 17. Hol rendezik meg 2004-ben az ohmpiai játékokat? a) Berlinben, b) Athénben c) Párizsban 18. Ki szerezte az„Örömóda”zenéjé? a) Beethoven, b) Mozart, c) Puccini 19. Afvodité minek az Istennője volt? a) Az aratás, b) A szerelem, c) A vadászat 20. Ki írta Jancsi és Juliska történeté? a) Hans Onnstian Andersen, b) Johann Wolfgang von Goethe, c) A Grimm testvérek A helyes válaszok: 1/c, 2/b, 3/c, 4/c, 5/c, 6/c, 7/c, 8/c, 9/b, 10/b, 11/c, 12/a, 13/b, 14/a, 15/c, 16/a, 17/b, 18/a, 19/b, 20/c. A sorrend: 1. Lengyelország 15,44, 2. Dánia 14,58, 3. Olaszország 14,48, 4. Ausztria 14,18, 5. Svájc 13,83, 6. Németország 13,80, 7. Csehország 13,67, 8. Svédország 13,22, 9. Finnország 13,09, 10. Norvégia 13,02, 11. Magyarország 12,96, 12. Belgium 12,85,13. Franciaország 12,72,14. Hollandia 12,41, 15. Spanyolország 12,17, 16. Oroszország 11,98, 17. Szlovákia 11,67, 18. Egyesült Királyság 11,47, 19. Portugália 9,55 százalékos válaszadással. A magyar nők és a férfiak átlagos teljesítménye: nők 12,7 pont, férfiak: 13,2 pont, átlag: 13 pont. A Romano Prodi személyére vonatkozó kérdésre adott helyes válaszok aránya: Magyarok 60,5 százalék, Európai átlag 52 százalék. Björk származására adott helyes válaszok aránya: Magyarok 41 százalék, Európai átlag 60 százalék. A Mi Románia fővárosa? kérdésre adott helyes válaszok aránya: Magyarok 99 százalék, Európa átlag 74 százalék. A felmérést 19 európai ország 42 városának főterein és bevásárló központjaiban végezték el. •r. rV'-' •' ■"■jtfár- ■ ' ■ -I Ezer sztriptíztáncosnő vetkőzik minden éjszaka a rulett és a játékautomaták zaja mellett Las •Vegas klubjaiban - de a szerencsejáték fővárosában hamarosan új látványosság is létesülhet. Huszonöt évvel ezelőtt történt, hogy Robert Venturi építész trónra emelte a posztmodern város megtestesítőjeként Las Vegast. Ma a drága hotelek némelyikének falain már Monet, Degas, Renoir, és Picasso képei függnek, ám a város mégis valamiféle kulturális alsóbbrendűség érzésétől szenved. Lehet, hogy ez ösztönözte polgár- mesterét, Oscar Goodmant, amikor felvetette egy múzeum létrehozásának ötletét. Az ókori görög-római világban működő őseik óta a múzeumok ugyancsak bővítették témáikat. A mai ember hozzászokott, hogy nemcsak azoknak a múzsáknak adnak otthont, akik a tudományok és a művészetek védelmezői, mégis, a polgár- mester által megálmodott létesítmény enyhén szólva a meglepetés erejével hat. Ő a múzeumát a maffiának akarja szentelni. Ha megépül - a szicíliai Corleonéban 2000-ben megnyílt, a Cosa Nostrával foglalkozó dokumentációs központ hozzájárulásával - a maga nemében az egész világon az első lesz. Legalább is ezt írja a madridi La Vanguardia. Las Vegas története 1931-ben kezdődött, amikor Nevada álEllopott egy telefonfülkét egy spanyol autós, mert nem akarta, hogy kiderüljön: belerohant és tönkretette a kabint. A baleset éjszaka történt, a nagy csörömpölésre a telefon- fülke melletti ház egyik lakója felébredt és azonnal tárcsázta a rendőrséget. A kiérkező rend- fenntartók azonban már sem az autóst, sem a telefonfülkét nem lám a nagy gazdasági válság idején legalizálta a szerencsejátékot. És különösen akkor, amikor Bugsy Siegel „impresszárió” olyan akcióemberek segítségével, mint Tony Spilotro, a Los Angeles és Chicago közötti régi, poros útszakaszt a szerencsejátékosok paradicsomává változtatta. Goodman úgy véli: ezek az „okos üzletemberek”, akik részt vettek a vállalkozás felvirágoztatásában, megérdemlik, hogy megörökítsék emléküket. Hogy személyes jó példával járjon elő, a leendő múzeumnak ajándékozta egy, a hatvanas években lezajlott ceremónia hangszalagát, amelyen ő maga nyilvánítja ki lojalitását bizonyos keresztapák iránt. A lap úgy tudja, hogy tervezett „kulturális” intézményhez olyan melléképületek is tartoznak majd, ahol ki-ki a maffia fegyvereivel próbálhatja ki, hogy beletalál-e a kör közepébe. Addig is már számosán tiltakoznak. Az egyház abszolút módon elutasítja a tervet. Sokan kételkednek az egésznek a hitelességében. A rendőrség szerint pedig a polgármesternek tudnia kellene, hogy a polgárokat és nem a maffiát kell képviselnie. Oscar Goodman azt hangoztatja, hogy szándéka nem a szervezett bűnözés felmagasz- talása, hanem dokumentálni akarja azt a szerepet, amelyet a maffiózók Las Vegas fejlődésében betöltötték. találták, de a helyszínen rögzített nyomok alapján hamar a tolvaj nyomára bukkantak. A madridi fiatalember saját lakása előtt parkolt, és éppen azzal volt elfoglalva, hogy megtisztítsa gépkocsiját a fülkéből kihullott fémpénzektől. A telefonfülkét egyébként felvitte a lakásába, a rendőrök ott találták meg. Telefonfülkével állított haza 175 éves az örökifjú Baedeker A külseje háromnegyed részben vörös, negyedrészben kék és - legalábbis új állapotában - műanyagillatot áraszt. Külseje ugyan nem túlságosan eredeti, viszont márkát képvisel: a Baedeker útikalauz vastag műanyag borítólapjai között ugyanis az egész világot átfogó alapos ismeretek húzódnak meg és elképzelhetetlen olyan könyvesbolt, amelyben ne lenne kapható. Bécsi fagylaltkalauz A Baedeker útikalauz már nagyon hosszú ideje ott található csaknem minden német háztartás könyvespolcán -175 évvel ezelőtt, 1827. július elsején kiadói könyvesboltot nyitott Koblenzben Kari Baedeker szellemtudománnyal foglalkozó könyvkereskedő. Baedeker 1835-ben átdolgozta és bővítette a már 1828-ban Friedrich Rohling által kiadott „Rheinreise von Mainz bis Cöln. Handbuch für Schnellreisende" (Rajnai utazás Mamztól Kölnig. Kézikönyv gyorsan utazók számára) című könyvet - tulajdonképpen az első Baedeker útikalauzt. A Belgiumot, Hollandiát és Svájcot ismertető kötetek számára maga Baedeker végzett kutatásokat. A kiadó által foglalkoztatott 15 szerkesztő közül még ma is sokan egyúttal szerzői is Baedeker útikalauzoknak. „Ezzel mi vagyunk az egyetlenek, akik magunk is utazunk” - állapította meg Rainer Eisenschmid, a Baedeker főszerkesztője. Jelenleg 150 különféle Baedeker útikalauz mutatja be a világot Ausztráliától Vietnamig. Ezekhez járul még mintegy 15 vékonyabb városismertető. A „Deutschland” című 1164 oldalas jubileumi kötet több mint 1,6 millió példányban kelt el. A sorozatnak évente négyhat új kötete jelenik meg, amelyeknek jellegzetes hármas felosztása még Karl Baedeker korára nyúlik vissza: áttekintés, érdemes látnivalók ábécé sorrendben és gyakorlati tanácsok. Eisenschmid főszerkesztő szerint minden felmérés azt mutatja, hogy a Baedeker útikalauzok vásárlói köre átfogja a társadalom legkülönbözőbb műveltségi színtű rétegeit. A kiadó ennek ellenére arra törekszik, hogy korszerűbb koncepció szerint szerkessze útikalauzait. Tudatában van ugyanis annak, hogy az utazók nemcsak római kori oszlopokat és hellén emlékműveket akarnak látni, hanem az eddiginél többet szeretnének tudni arról is, hogy utána hová érdemes betérniük ebédre vagy vacsorára. A korszerűsítés magára a tartalomra is vonatkozik. A műemlék jellegű építmények és kulturális emlékművek mellett megfelelő részletességgel kell az útikalauznak ismertetnie a szomszédos szabadidő parkot is - idézte a DPA jelentése Eisenschmidet. Ausztriában onnan (is) lehet tudni: nyár van, hogy kinyitnak a télen zárva tartó, fagylaltozók, amelyekben az olasz mesterek legalább 16-24 fajtát kínálnak állandóan. Bár a hűvös nyalánkság mindenütt jó, akad, ahol még jobb. A fagylaltozók közül sok - az összesen 100 közül mintegy 40 - olasz kézben van. Ez úgy alakult ki, hogy a múlt századfordulón az olaszok élesztették fel, s hozták el a jeges édesség művészetét Ausztriába is, ahol remek fogadtatásban részesültek. Ők nem a Magyarországon megszokott gombócadagolóval mérik a fagyit, hanem kis spachtlival kenik a tölcsérekbe, de az adag mindig stimmel. Az olasz fagyizók legtöbbje igen szerény külsőségekkel és hatalmas kínálattal tűnik ki, mégis hozzájuk érdemes menni, mert ők alkotják a szakma elitjét: csakis friss, saját készítésű fagyit mérnek, s még félkész az alapanyagokat sem használnak fel titkos családi receptjeikhez. A legismertebb fagylaltozó Bécsben alighanem mégis az osztrák Tichy, talán mert érdekes, bár nagyon édes kompozíciókat kínál és ezeket sokat hirdeti is. A „Tichy” a kies 10. kerületben, a Reumannplatzon van. Legismertebb terméke a magyar konyhában szilvásgombócként ismert édesség mintájára, de fagylaltból készült sárgabarackos gombóc. Ugyancsak finom, ha vaníliafagylaltból készül, s a vajas morzsa helyett dióba hem- pergetik. Pici csalódást talán okozhat, hogy középen a barack helyett lekvárra emlékeztető, édes pép bújik meg. Az olaszok közül a belváros szívében három is akad: a Tuchlaubenen a Perizollo, a Freyung téren a De Pelegrin, és Schwedenplatzon a Molin-Pradel. Fagyijuk ízes, sokszor kínálnak új fajtákat, és például a Molin-Pradel az olasz sütemények, a De Pelegrin különféle olasz ételek mintájára készült kompozíciókat is ajánl - mindet érdemes megkóstolni. Végül - de legkevésbé sem utolsósorban - említésre méltók a Bortolotti fivérek fagylaltozói, amelyek közül az egyik a magyar turisták által jól ismert Mariahilfer Strasse belváros felé eső elején van. A fagylalt jó, de még jobb annál a Bortolottinál, aki Európa legnagyobb strandja, a Kaisermühlen kerületben lévő Gänsehauferl bejáratától vagy 100 méterre méri áruját. És akkor még szó sem esett a sok kevésbé ismert, de talán nem kevésbé jó számtalan kis olasz fagylaltozóról, amelyek a város minden pontján megtalálhatók, vagy például a Zanettiről, amelynek a fagyija bár jó, de talán nem olyan kifinomult, viszont a Stephanskirche tőszomszédságában nagy terasszal kínál kellemes megpihenési lehetőséget. Annak, aki szereti a fagylaltot, csak azt lehet ajánlani, hogy a legjobb gasztronómiai intézményekkel szemben is részesítse előnyben a legkevésbé sem látványos küllemű olaszokat. Ritka élvezetben lesz része, legalábbis őszig, amikor a mesterek közül legtöbben hazájukba utaznak pihenni a téli hónapokra. __ KJ. Megérkezett a palackposta Választ kapott New York-ból egy fiatal svéd lány, aki egy évvel ezelőtt zárta üzenetét palackba egy horgászbuli alatt. Mint arról a Gotlands Tidningar című svéd napilap beszámolt, Cecília Dahlberg már szinte el is felejtette az esetet, azt hitte, hogy palackja a legjobb esetben valami közeli szigeten ért partot. Nagy volt hát csodálkozása, amikor választ kapott - igaz, postán - New Yorkból, egy bizonyos Larry-től, aki megírta neki, hogy egy Long Island-i strandon találta meg üzenetét. Cecília csak azt sajnálja, hogy Larry levelében elfelejtette közölni vele a saját címét. Annak pedig kicsi az esélye, hogy a viszontválasz palackját is ő találja meg az Atlanti-óceán túlsó partján. Kutyamentő fóka Egy fóka mentett meg egy kutyát a hullámsírtól Eszak- Angliában. Szemtanúk szerint egy öreg németjuhász beleug- rott a sebes folyású Tees folyóba, és megpróbált átúszni a túloldalra, de a víz elsodorta. Váratlanul egy fóka bukkant elő a habokból, és gyengéden partra tuszkolta a kutyát. Az egyik szemtanú értesítette az állatmentőket, és amíg megérkeztek, gondjába vette a megmentett állatot. A Reuters szerint a fókák általában nem barátságosak a kutyákkal, viszont tolakodó, kíváncsi állatok, és lehet, hogy a kutyamentő fóka csak játszani akart. Mamutcsontok Angliából Brit régészek 40-60 ezer éves mamutcsontokra bukkantak egy norfolki kőbányában. A leletek hozzásegíthetik a tudósokat a neandervölgyi emberek életének pontosabb megismeréséhez. „Ritkán bukkanunk a neandervölgyiekkel kapcsolatos leletekre, és az ebből a korszakból származó mamutcsontok valósággal ritkaságszámba mennek” - mondta David Miles archeológus. Az egykori vízlelőhelyen a mamutcsontvázakon és agyarakon kívül a kutatók tucatnyi finoman megmunkált, kovakőből készült fejszét, gyapjas orrszarvútól származó fogakat és egy jégkorszakbeli rénszarvasagancsot is találtak. Mark White őslénykutató szerint nőm zárható ki, hogy a neandervölgyi emberek azért jártak erre a helyre, hogy zsákmán^ ejtsenek. Ennek a feltételezésnek ellentmond, hogy az állatok csontjai között dögevő bogarak maradványaira bukkantak. A rovarok jelenléte arra utalhat, hogy a mamutok természeten úton hullottak el - olvasható a BBC internetes oldalán. A jelenlegi álláspont szerint a neandervölgyi ember az Afrikából mintegy 1 millió éve kivándorolt Homo erectusból alakult ki. A faj tagjai az utolsó jégkorszak idején éltek, első szálláshelye Anglia déli részén volt, innen népesítette be a mai szigetországgal akkor még összefüggő európai kontinenst. A neandervölgyi ember késői alakja mintegy 30-35 ezer évvel ezelőtt pusztult ki. A tudományos világ még meglehetősen keveset tud a neandervölgyi emberek szokásairól, képességeiről és a mai emberrel (Homo sapiens) való pontos kapcsolatáról.
