Nógrád Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-01 / 151. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN 'Wßjt íj i* BALASSAGYARMAT MEGYEI K ( j R K É P PÁSZTÓ 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ Ki vállal kevesebb kockázatot? Melyik sávból haladjunk be a körforgalomba? (Folytatás az 1. oldalról) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbratartási kötelezettségből adódóan minden járművel a szélső sávban kell közlekedni (burkolati jel hiányában az úttest jobb szélén), kivéve néhány esetet (előzés, kanyarodás stb.) vagy ha belterületen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel jelölve vannak. A jelzett körforgalmi csomópontokban a körpálya úttestének mérete 7-8 méter széles, amely valóban egysávos, de méretéből adódóan alkalmas párhuzamos közlekedésre. Kérdés merül fel a járművezetőkben, hogy a cikkíró utasítása szerinti magatartás a helyes, vagy a KRESZ-ben meghatározottak alapján az arra alkalmas helyen a párhuzamos közlekedés kialakulhat. A körforgalomba bevezetett sávok száma alapján egy időben becsatlakozhat mindkét sávból a jármű a körpályára, de ott csak méretétől függően tudja a pályát igénybe venni. Személygépjárművek esetében a párhuzamos közlekedés általában kialakul mindkét csomópontban, azonban ha két nagyobb méretű jármű próbálkozik az egyidejű behajtással, biztosan nem fog kialakulni a párhuzamos közlekedés, mert fizikálisán nem férnek el. Ebben az esetben, mivel a körpályán útburkolati jel nem jelzi a sávokat valóban a jobbkézszabály elve érvényesül, csakhogy ekkor már a járművek a körpályán tartózkodnak. Alapvetően téves a cikkben leírt: „ha valamelyik kétsávos bejáraton egymás mellett két jármű kíván a körpályára behaladni, akkor a jobb oldali sávban lévő járműnek van elsőbbsége” mondat, mert a KRESZ nem ismeri azonos irányból behaladó járművek egymás közötti elsőbbségi sorrendjét. Nem tévesztendő össze a körpályán alkalmazandó jobbkézszabály és a csomópontba behaladó járművek egymás közötti viszonyának megítélésével, mert a behaladó járművezető joggal feltételezi, hogy ha eddig párhuzamos közlekedés volt, és a sávja nem szűnik meg, a folytatás is a párhuzamos közlekedés szabályai szerint történik. Ugyancsak a jobbkézszabály elve érvényesül a kihajtásnál, és ez is a körpályán alkalmazandó, amennyiben a kijáratig kialakult a párhuzamos közlekedés, vagyis a jobb oldali járműnek van elsőbbsége, bármelyik kijáratnál akár kihajt, akár tovább folytatja útját a körpályán. Nem nehéz ezek után végiggondolni, hogy mikor vállal kisebb kockázatot a járművezető, amikor a körforgalomba becsatlakozik. 1. A belső forgalmi sávban közelíti meg a csomópontot: akkor hajthat be, ha a körpályán közlekedőnek nem kell elsőbbséget adnia; az első kijáraton nem hajthat ki, mert a KRESZ tiltja; a további kijáratokon úgy hajthat ki, hogy előbb ki kell húzódnia az úttest jobb szélére, és itt kell alkalmazni a jobbkézszabályt, mert aki mellette esetleg egy időben behajtott nem biztos, hogy az első kijáraton elhagyta a körpályát. Az útját a jobbra kanyarodás szabályai szerint folytathatja. 2. A külső forgalmi sávból közelíti meg a csomópontot: akkor hajthat be, ha a körpályán közlekedőnek nem kell elsőbbséget adnia; akár az első, akár a többi kijáraton a rendelkezésre álló csatlakozáson a jobbra történő kanyarodás szabályai szerint kihajthat. Aki nagyobb járművel, pl. kamionnal vagy pótkocsis jármű- szerelvénnyel közlekedik és a belső forgalmi sávból kíván a körpályára csatlakozni, igenigen körültekintően kell haladnia, hogy a rendelkezésére álló úttesten tudja tartani járművét. Az útburkolatra festett terelőnyíl nincs összhangban a KRESZ előírásaival, hiszen az előírással ellentétben nem kötelező az első kihajtó ágon elhagyni a körpályát. Olyan kereszteződést nem ismer a KRESZ melyeknél csak egyes sávokban kell a burkolati jelet felfesteni, és a többi sávban pedig nem. A burkolati jel mellé jelzőtábla is kell, mégpedig ennek a jelzésnek a megfelelője a „besorolás rendjét jelző” tábla. Összefoglalva az előzőekben leírtakat, megállapítható, hogy függetlenül a sávok fölé helyezett útirányjelző táblák utasításaitól, a burkolatra festett terelőnyíl értelmezésétől és a többsávos becsatlakozástól az a járművezető vállal kevesebb kockázatot, és szabályosan közlekedik, aki a jobb szélső sávból hajt be a körforgalomba, és ezután ott hajt ki, ahol akar. P. A. A kémények tudora- Én döntöttem a kéményseprőség mellett. Akkor már nős voltam, feleségem csak annyit mondott: Nekem mindegy hol dolgozol, csak biztonságos legyen a kereset - emlékezik mai foglalkozásának a sok közül egyik fontos momentumára Varga János szakképzett kéményseprő, aki mielőtt a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. által szervezett, szakmát adó tanfolyam elvégzésére vállalkozott, előtte az itt dolgozóktól tájékozódott. Az egész megyét átfogó, a megyei közgyűlés által irányított céghez való belépése előtt mint villamos gépkezelő dolgozott, targoncát vezetett, segédvezetőként pedig a budapesti metrón tevékenykedett, majd onnan került vissza Nógrád megyébe.- Akkoriban jó volt Budapesten, nem volt any- nyi rablás, gyilkosság, öldöklés... Varga János 1977-től vállalta a kéményseprősé- get.- A tüzeléstechnikához való felvételem után közvetlenül hívtak máshová. Nem mentem. Szezonális munkáról volt szó. A biztosat nem adtam fel a bizonytalané. Kellő gyakorlat után vállaltam egy területet, ami 15 kisebb-nagyobb községet jelentett. Hogy az ingatlanokon hány a felépített kémény, azt önnek nem tudom megmondani. Azt viszont igen, ahol közel van az erdő ott inkább fával, másutt gázzal fűtenek. Azért vállaltam a területi rendszert, mert rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé. A szakembernek fél év elég volt ahhoz, hogy bedolgozza és otthonosan érezze magát a cégnél.- Miként fogadják, üdvözlik a kéményseprő bácsit a községekben?- A gyerekek nagyon ismerik azt a mondókát, hogy kéményseprőt látok, szerencsét találok. A fiatalok közül is többen szoktak így fogadni.- Napi munkájában igen sokféle emberrel találkozik. Volt-e, aki megfenyegette?- Nem emlékszem ilyenre. Bujákon például barátságosabbak az emberek, mint néhány más községben. A kéményseprődíj fizetésekor van, hogy újra kell mennem, mert nincs otthon a tulajdonos, az anyós fogad, vagy az otthon lévő kisgyerek arra kér, várjam meg, amíg megjönnek szülei. Ez sem mindennapos, ellenkezőleg: ritkán fordul elő. Az állampolgárok általában szeretik, hogy minél előbb rendezve legyen a kéményseprésért járó díj. Vonatkozik ez az idősekre épp úgy, mint a fiatalokra. A hagyományos kéményeket évente kétszer ellenőrzőm. Egyébként az önkormányzatokat levélben értesítem, hogy mely napon jövök a községbe dolgozni.- Akadt olyan kémény, amely különlegességével meglepte?- Olyan anyagokat égettek el, ami a kéményben lerakódott, megkeményedett. Műanyagról, rongyról, eldobható pelenkákról volt szó. Sőt előfordult, hogy a háziállat trágyáját is elégették. Ez az eset egyik peremkerületben egy többszintes házban fordult elő. Az illetővel megértettem, milyen következményei lehetnek az előbbi magatartásnak. Azóta van már kazánjuk. Inkább az a jellemző, hogy kéményfelújításoknál megkérdik, mit kell tenniük hogy ne dőljön rájuk a kémény, legyen lefedve, mert csak így tudják megóvni vagyonukat a tűztől. Örömmel mondhatom pályafutásom alatt szerencsére eddig még kémény miatt nem történt tűzeset. Úgy érzem, nemcsak szakmámnak, hanem annak a kapcsolatnak is köszönhetem sikereimet, az elismerést, amit az elmúlt hét év alatt kialakítottam a lakossággal. Azt azért nem állíthatom, hogy családtagként fogadnak, de szívesen, barátsággal, tisztelettel köszöntének. A szakember fizetésének nagysága végzett teljesítményétől függ.- Amennyiben a nyolc óránál többet dolgozom, több a teljesítményem, s ennek megfelelően a keresetem. Varga János Cserhátsurányból gépkocsival járja a községeket. Feleségét, aki korábban Szécsényben, a volt BRG-ben dolgozott, ideiglenesen leszázalékolták. Két gyermeke van. Az egyik 11 éves a másik 4.- Beavatna további elképzeléseibe?- Maradok a cégnél, a hivatásomnál. Változó teljesítményemet figyelembe véve a fizetésem meghaladja a minimálbért. Igazgatónk közvetlen ember, aki segít gondjaim megoldásában. Beszélgetésünk után napi programjának megfelelően folytatta munkáját. Szirák község polgár- mesteri hivatalában is szíves szóval köszöntötték, amikor közölte, hogy jövő héten ellenőrzi a község ingatlantulajdonosainak kéményeit. _____ _______ V. K. S panyolország-Nógrád megye: Tapasztalatok és az együttműködés lehetőségei Az A Coruna-i székhelyű Paideia Alapítvány 1986-ban jött létre. Fő tevékenységi területe a szociális szférához kötődik: a szociálisan és mentálisan hátrányos embereknek nyújtanak segítséget, amellyel az a céljuk, hogy az említett csoportokat sikeresen beillesszék a szabad munkaerőpiacra. 1995-re kialakították azt a szakmai kört, akikkel a siker reményében elkezdhették a projektek valóra váltását. A tervek megvalósításához a szakmai körön túlmenően a közigazgatásra és a pályázati lehetőségekre is nagymértékben számítanak. A projektek kivitelezését az alapítvány menedzseli, az ötletek is tőlük származnak. A kreativitás soha nem szenved csorbát, hiszen az önkormányzati és a kormányzati szféra elfogadja a megvalósításra érdemes elképzeléseket, s ehhez pénzt is rendel. A fenti tevékenység idővel a financiális, gazdasági területre is kiterjedt. Az alapítvány által bonyolított projektek közé tartoznak az 1997-ben elindított tréningek, oktatási programok, amelyeknek a segítségével szakértőket képeztek ki, s egy hálózatot építettek fel. A szakértőket elsődlegesen a szociális ellátás területén kezdték alkalmazni. A megvalósításban résztvevő csoport tagjai a szakértőkön túl magántársaságok, banki intézmények, alapítványok, kereskedelmi társaságok. Célként fogalmazták meg a gazdasági fejlődés, a területi egyensúly megteremtését, az intézmények hatékony működésének, a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra történő bevonásának, a humánerőforrás fejlődésének, a helyi fejlesztéseknek az előidézését. Megfogalmaztak kiegészítő projekteket is, amelyek közül kiemelendő a helyi önkéntesek hálózata címet viselő projekt - amelyben a Paideia Alapítvány és a helyi önkormányzat tagjai vesznek részt - „Az európai uniós önkéntes szolgálat” cím projekt, amely a 18-22 év közötti fiatalok más európai országokban végzett önkéntes tevékenységével kapcsolatos. Említésre érdemesek a turizmus fejlesztését, az infrastrukturális beruházásokat, a kis- és a középvállalkozásokat, valamint a nők helyzetének javítását támogató projektek is. A Paideia Alapítvány prezentá cióját követően Körmendy Éva, az ILS Alapítványi Középiskola vezetője is bemutatta az intézményét. Az előadás után Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója a magyarországi viszonyokkal összevetve vázolta fel Nógrád megye jelenlegi helyzetét. Ezután a kistérségi menedzserek ismertették kistérségi fejlesztési elképzeléseiket. Az elkövetkező napok ismét az ismerkedés, tapasztalatszerzés jegyében teltek: A csoport tagjai ellátogattak a Trebore Alapítványhoz, amelynek az a rendeltetése, hogy a 30 év alatti szociálisan hátrányos helyzetben levő fiatalok számára munkalehetőséget nyújtson. A szervezet egy foglalkoztatási központ, amely szociális jelleget ölt. Az alkalmazottak fél évet töltenek itt el az alapozó kurzussal, amelynek során megismerkednek tevékenységük lényegi elemeivel (kertművelés, parkgondozás, grafikai tevékenység, épület-karbantartó szolgáltatás, gépkocsitisztítás területek közül választhatnak). Lehe- t ő v é ismédé»* me® i UóQtád megye' ^ válik a munkák és a munkafázisok közötti átjárhatóság is. A foglalkoztatási költségek 50%-át az állam biztosítja, s ezen kívül munkába állás esetén 9000 euró/fő egyszeri támogatást nyújt az alapítványnak. A bevétel másik fele a partnercégektől, vállalatoktól származik. Egyes foglalkoztatási központok azonban nem számíthatnak állami dotációra és egyre inkább ez a tendencia látszik körvonalazódni. A következő állomás Brion városa volt, ahol a kissé szeles időjárás ellenére emlékezetes programnak bizonyult a Corrubedo Nemzeti Parkban és a tengeröböl mentén található két lagúna területén tett séta, illetve a Rivieira kikötőjéből Padronba (következő állomás) irányuló hajóút. Pad- ronban lehetőség nyílt megismerkedni a Nógrád Megyei Hírlap egy korábbi számában már kifejtett turisztikai projektekkel, amelyek szinte teljes egészében adaptálhatók lennének Nógrád megyében is. Padront követően Santiago 0„owm,t’bob de <r°71_ '"zí—- p o s t e 1 a városát vettük górcső alá. Ez az igazán varázslatos helyszín Róma és a Szentföld után a világ harmadik legjelentősebb zarándokhelye. Ebben a városban székel az IGAPE galíciai gazdaságfejlesztési intézet, amelynek munkájába is betekintést nyerhettünk. A szervezet a Galíciába érkező befektetések előmozdításáért felelős, a közvetlen állami intézkedősek eszköze a magas szintű szolgáltatások, a gazdasági és a szociális szektorok integrációjában. Támogatásokat nyújt a munkahelyteremtő beruházások, az új vállalkozások támogatása, a vállalati válságkezelés, a mikrohitel programok, a felsőfokú végzettségűek szakirányú speciális képzése és a munkahelyeken történő elhelyezése területén. Hangsúlyosnak tartják az infrastruktúra és az oktatás fejlesztését, amely egyben az innováció alapját jelenti. Végeznek stratégiai és operatív tervezéseket, kialakítanak fejlesztési programokat. Elsődlegesen az alulról jövő kezdeményezésekhez társítják a forrásokat. A programjuk magába foglalja a helyi és a külső vállalkozások létrehozását, a humán erőforrás fejlesztését, az innovációt, a minőségfejlesztést. A szervezet 2002-es költségvetése 84 millió euró. A tanulmányutat követően a csoport minden tagja jelentést készített az út tanulságairól, az értékes tapasztalatokról, azok Nógrád megyei területfejlesztésben történő felhasználhatóságáról, valamint a tovább’i együttműködési elképzelésekről. A csoport tagjai egyetértettek abban, hogy a projektek megvalósításához szükség lenne egy kivitelező, forrásszerző, gazdaságfejlesztő szervezetre, konzorciumra. Ezeknek a koordinatív funkcióknak az ellátására a vállalkozás- fejlesztési alapítvány, valamint a Nógrád megyei vidékfejlesztők egyesülete megfelelő bázis lehetne. Mindannyian fontosnak tartják a hálózatban történő gondolkodást, egy megyei gazdasági stratégiai koncepciónak és ezzel párhuzamosan kisebb projekteknek a kidolgozását. Az alulról jövő kezdeményezések első lépése lehetne két projekt téma felvetése, a partnerek közötti kapcsolódási pontok és a kivitelezés lehetséges módozatainak felkutatása. (Vége) TÖZSÉR ANETT NÓGRÁD t HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt. (tel.: 32/463-439, 30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. i az újság a • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ! ,VA az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I szerkesztőségi rendszerrel wszon KÖZÉLETI NAPILAP
