Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap HAZAI 2002. JÚNIUS 10., HÉTFŐ KORKÉP Több munkahely Budapest Még ebben a hónapban meg­kezdődnek az egyeztető tár­gyalások a Foglalkoztatáspo­litikai és Munkaügyi Minisz­térium, valamint a munka- vállalók és a munkaadók ér­dekképviseletei között. Az új tárca a foglalkoztatottak ará­nyát 55 százalékról 70 száza­lékra szeretné emelni. A szakemberek szerint az európai uniós csatlakozás szempontjából is tarthatatlan, hogy Magyaror­szágon az aktív korosztályhoz tartozók közül csak minden má­sodik embernek van munkája. Ugyanakkor a foglalkoztatókat terhelő adó- és járulékterhek is aránytalanul magasak. A várható adócsökkentések mellett a 2003. esztendőtől az egészségügyi hoz­zájárulás lépcsőzetes eltörlését tervezik. A munkaügyi tárca vezetése szerint elsődleges feladat a bérek uniós szintű felzárkóztatása. Csak így érhető el az, hogy a segélyek helyett vonzóbbá váljon azok szá­mára is a munka, akik jelenleg nem szívesen helyezkednek el. A béremeléstől várhatóan a szolgál­tatói szektor is felélénkül a fizető­képes kereslet bővülése miatt. Gazdasági elemzők arra számí­tanak, hogy egyes multinacionális cégek az emelt bértarifák miatt to­vábbállnak az országból - olyan államokat keresve, ahol a fejlett országokhoz mérten töredéknyit ér a munkaerő. NÉMETH ZS. Megcserélték a tolózárakat Rendellenesség az atomerőműben Paks Tévedés következtében a kar­bantartás alatt lévő 4. blokk helyett a 3. blokkon végeztek beavatkozást egy tolózáron a paksi atomerőműben. Az ese­ményt a nemzetközi skálán egyes fokozatú rendellenes­ség kategóriába sorolták. Az atomerőmű vezénylőtermé­ben a személyzet június 8-án, szombaton 9 órakor észlelte, hogy nincsenek információk az egyik tolózár helyzetéről a tech­nológiai gőztermelő berendezés vízutánpótlását szolgáló rendsze­rében. Az ellenőrzés során kide­rült, hogy a karbantartás alatt lé­vő 4. blokkon kellett volna be­avatkozást végezni egy tolózáron, ám személyi hiba miatt a 3. blok­kon végezték el ezt a munkát a megegyező rendeltetésű tolózá­ron. A személyzet a rendellenes állapotot 10 óra 12 percre meg­szüntette, a 3. blokk biztonsága közben végig garantált volt. Az eseményt az erőmű az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága egyetér­tésével a hét fokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES) a legalacsonyabb, egyes fokozat­ba Sorolta. RÁKOSI GUSZTÁV Sok érdeklődőre számítanak FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Százharmincöt évvel ezelőtt, 1867. június 8-án koronázták királlyá Budán I. Ferenc Józsefet. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás pénteken a Gödöllői Királyi Kastélymúzeumban. A korabeli tárgyi emlékek mellett a Szent Korona pontos mását is láthatják az érdeklődők. Gödöllő Az időszaki kiállításnak helyet adó gödöllői kastélyt koronázási ajándékként kapta az államtól az uralkodó pár. A királyné a possen- hofeni, természetközeli gyermek­kor hatására azonnal vonzódni kezdett Gödöllőhöz, a palota külö­nösen örömteli, felszabadult na- pokat-heteket hozott számára. A lovardában önfeledten gyakorol­hatta lovas mutatványait, a kör­nyékbeli erdőkben magányos sé­tákat tehetett, de részt vett a falka­vadászatokon is. A 160 helyiség­ből álló épületet a királyi pár igé­nyeit figyelembe véve rendezték be. A korabeli fotók és történeti források alapján rekonstruált kirá­lyi lakosztályok ma már a kastély- múzeum állandó kiállításaként tekinthetőek meg. A koronázás 135. évfordulója alkalmából megnyitott tárlat a ko­ronázás eseményeit és szereplőit mutatja be részben saját műtár­gyak, részben erre az alkalomra kölcsönzött, színvonalas képi és tárgyi anyag segítségével. Az ábrá­zolások közül kiemelkednek Szé­kely Bertalan olajképei a szertar­tás egyes eseményeiről, valamint a gödöllői vadászatokat megörökí­tő metszetek. A tárgyi emlékek kö­zül figyelmet érdemelnek a koro­názási szertartáson használt egy­házi textilek, a királyné részére er­re az alkalomra készített napi idő­beosztás, valamint az ő monog­ramjával ellátott ezüst étkészlet darabjai. Szintén Erzsébethez kö­tődik az a 18. századi, nagymére­tű, bőrkötésű album a lovaglás művészetéről, amely a királyné könyvtárából származik. A kiállí­tás legnagyobb érdeklődésre szá­mot tartó relikviái bizonyára a ko­rona, az országalma és a jogar másolatai lesznek. FÁBIÁN ISTVÁN Kovács: nem a karzatnak játszunk Egy politikus életében ritkán fordul elő, hogy teljesüljön a kí­vánsága. Kovács László esetében ez megtörtént: négyévi ellen­zéki politizálás után visszatért a Külügyminisztériumba. Bemutatkozásakor folyamatosságot, de stílusváltást ígért. Budapest- Elnökváltásnál az Egyesült Álla­mokban a teljes diplomáciai kar le szokott mondani. Én egyről tu­dok itt nálunk, de ő is azért mon­dott le, mert másképp képzeli el a politikai pályafutását. Nem adna- e szabadabb kezet a kormány­nak, ha ezt az amerikai formulát nálunk is bevezetnék kormány- váltásnál?- Ez kétségtelenül szabadabb kezet adna a mindenkori új kor­mánynak. De van ellenkező példa is, ami éppúgy bevált: a briteké. Ott a diplomáciai posztokat szigo­rúan közszolgálatnak tekintik, s így a kormányváltás érintetlenül hagyja a diplomáciai kart. Azt ta­pasztaltam, hogy a mindenkori budapesti brit nagykövetről nem látszik, vajon konzervatív vagy munkáspárti szimpatizáns-e. Egyforma udvariassággal és tisz­telettel kezeli a Londonból Buda­pestre érkező munkáspárti vagy éppen konzervatív politikusokat. Mi sajnos valahol a kettő között vagyunk. A közszolgálat a kellelá- nél jobbanjolilizált, s ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy egy-egy új kormány a saját értékítélete és ízlése szerint hajt végre személyi változtatásokat. Én 1994-ben is és most is csak annyit, amennyi a külpolitikai programunk végre­hajtásához feltétlen szükséges.- Az új külügyi vezetés irány­váltást nem ígér, de stílusváltást igen.- Az irány változatlansága azt jelenti, hogy a legfontosabb cé­lunk továbbra is Magyarország euro-atlanti integrációjának befe­jezése. Ez most az Európai Unió­hoz történő csatlakozást jelenti. Ez év végéig szeretnénk lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004. január 1-jétől szeretnénk teljes jogú tagként részt venni az Európai Unió munkájában. A má­sik fő irány a kapcsolatok bővíté­se a szomszédos országokkal. Az esetleges feszültségek oldása, az együttműködés erősítése. Ezzel a térség egészének a stabilitását is szolgáim tudjuk. A harmadik fő cél a határon túli magyarság tá­mogatása. Hogy identitását meg tudja őrizni, hogy kisebbségi jo­gait az európai normák szerint gyakorolhassa, hogy szülőföldjén boldoguljon. Ez a három cél azonban csak egymással szoros összefüggésben értelmezhető, és csak így érhető el.-Mintha az 1994 és 1998 közöt­ti periódushoz képest ebben a filozófiában volnának bizonyos hangsúlyeltolódások...- Csak annyiban, hogy 1994- ben még a NATO-tagság is cél volt, mára már csak az európai uniós belépés van hátra. Akkor Magyarország és a szomszédos országok között több volt a fe­szültség, most a szomszédokkiT való kapcsolatok erősítése köny- nyebb feladat lesz, mint 1994-ben volt. És a határon túli magyarság támogatása is könnyebb lesz, mert időközben a világ, Európa és a szomszédos országok is hozzá­szoktak ahhoz, hogy Magyaror­szág számára ez nagyon fontos. Ami a stílusváltást illeti, azt úgy lehet jellemezni, hogy mi nem a „karzatnak akarunk játszani". Nem jó, ha a magyar miniszter- elnök, vagy a külügyminiszter külpolitikai megnyilatkozásait a hazai szavazatszerzés motiválja. Amikor Orbán Viktor az Európai Parlament külügyi bizottságában kifejtette elítélő véleményét a Benes-dekrétumokról, helyesen cselekedett. Ha én kapok ilyen kérdést, ugyanezt válaszoltam volna. De én nem mondtam volna azt, hogy a Benes-dekrétumok ér­vénytelenítése nélkül Csehország és Szlovákia nem kerülhet be az Európai Unióba. Ugyanis még mi sem vagyunk az ajtón belül. Való­színű, hogy Orbán Viktor ezzel a nyilatkozattal szerzett a Fidesz­nek néhány szavazatot idehaza, de zátonyra futtatta a számunkra most különösen fontos visegrádi együttműködést, s ezzel nemzeti érdekeinknek okozott kárt. az időre esett Magyarország és az Egyesült Államok, Magyarország és Nyugat-Európa kapcsolatainak jelentős fejlődése. Horn Gyula kül- ügyminisztersége idején államtit- kárként részt vettem az 1989 szep­temberi határnyitásban, s ezzel a német újraegyesítés elindításában, Kovács László 1939. július 3-án született Budapesten. 1966 ésJ975 kö­zött a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa, vezetője. 1975-86: az MSZMP KB-ben dolgozik. 1986-89: külügyminiszter-helyet­tes. 1989-90: külügyi államtitkár. 1994-98: külügyminiszter. 1§98-: az MSZP elnöke. 2002-: külügyminiszter. Nős, egy gyermek apja. i, t^.- Amikor a választások előtt be­szélgettünk, megkérdeztem, nem dédelget-e titkos miniszterelnöki ambíríókat. Azt a választ kap­tam, hogy jobban érezné magát a Külügyminisztériumban; ide vágyik vissza. Honnan ez a von­zódás?- Onnan, hogy évtizedeken ke­resztül nemzetközi kapcsolatok­kal, külpolitikával foglalkoztam. Már a rendszerváltozás előtt is jó néhány évet töltöttem különböző beosztásokban a Külügyminiszté­riumban. A nyugati országokhoz fűződő kapcsolataink felügyelete tartozott hozzám, ami időben egy­beesett a magyar külpolitika nagy nyugati nyitásával. Számomra tele volt sikerélménnyel a rendszervál­tozás előtti három év, hiszen arra a magyar-izraeli, a magyar-dél-ko- reai és a magyar-vatikáni kapcso­latok újrafelvételében. Ezután jött 4 év ellenzékiség, akkor a parla­ment külügyi bizottságának tagja, majd elnöke voltam, ezt a feladatot is nagyon szerettem. Külügymi­niszter 1994-től 1998-ig voltam először, ekkor sikerült tető alá hoznunk a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződést, s ezzel jelentősen csökkentettük a korábbi feszültségeket. Erre az időre esett a csatlakozási tárgyalá­sok lefolytatása a NATO-val és a tárgyalások megkezdése az Euró­pai Unióval. Azt hiszem, érthető, hogy szívesen jöttem vissza. Ami­kor 1998-ban, a1 választási vereség után elvállaltam a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztséget, a belpoli­tikában minden új volt a számom­ra. Soha nem fogom elfelejteni, amikor először mentem be egy té­vészereplésre, s azt éreztem, hogy a tapasztalt külügyminiszter ma­gabiztossága helyett a kezdő párt­elnök szorongása látszik rajtam. De idővel megtanultam mindazt, amit a belpolitikáról, a gazdasági, a szociális kérdésekről, az oktatás­ról, a környezetvédelemről, a me­zőgazdaságról, a kultúráról egy pártelnöknek tudnia kell. Most jó érzéssel jöttem vissza a Külügy­minisztériumba. Ráadásul azt is érzem, hogy nem múlt el hiába a belpolitikában pártelnökként eltöl­tött négy esztendő. Másképpen tu­dok részt venni a kormány mun­kájában. A külpolitikáról nyilat­kozva pedig 1994-98-hoz képest jobban törekszem a közérthető fo­galmazásra, s arra is, hogy az em­berekhez közelebb vigyem a kül­politikát. Hiszen annak is az em­berek életének jobbra fordulását, az ország, a nemzet felemelkedé­sét kell szolgálnia.- Más minisztériumot örökölt, mint amit 1998-ban itt hagyott, mert idekerült a külgazdaság is. Ez nem okoz gondot, vagy a „ta­nulóidő" ebben is segít?- Ebben is segít. Ha korábban megkérdezték volna, hogy miért fontos például a magyar-orosz viszony javítása, akkor biztosan azzal kezdtem volna, hogy Oroszország a közép- és kelet­európai térségben fontos hatal­mi tényező, a régió biztonságát és stabilitását alapvetően befo­lyásolja az orosz magatartás. Most meg az jut eszembe, hogy Magyarországon 1 millió család él a mezőgazdaságból, amelyek­nek az egyik legnagyobb nehéz­séget termékeik értékesítése je­lenti. És itt van ez a hatalmas orosz piac, amelyet vissza kelle­ne szerezni, ahol a magyar me­zőgazdasági termékeknek ha­gyományosan jó a hírük. A kap­csolatok rendezése ennek az 1 millió családnak a könnyebb megélhetését biztosíthatja. GYULAY ZOLTÁN Agrárpénzhiány- Ahhoz, hogy a Fidesz korábbi, erre az évre vonatkozó ígéreteit és a jelenlegi kormány célkitű­zéseit a mezőgazdaság területén végre lehessen hajtani, összesen 130 milliárd forintra lenne szük­ség; ezzel szemben a kasszában csak 8 milliárd forint szabadon felhasználható forrás volt - állít­ja Németh Imre. Az agrármi­niszter szerint a szabadon fel­használható költségvetési keret az idei költségvetésben még a tíz százalékot sem éri el, még a minisztérium működtetéséhez szükséges béralap vonatkozásá­ban is több mint 100 millió forint hiány tapasztalható. Né­meth Imre ugyanakkor hangsú­lyozta: a pénzügyi nehézségek ellenére is végre fogják hajtani az első száz napra megígért programjukat. - Ennek része­ként már elkészítettük a termő­földről és a nemzeti földalapról szóló törvény módosítását, és a múlt héten lezajlott érdekegyez­tető tárgyaláson is bebizonyoso­dott, hogy a tervezett megoldá­sok gazdabarátok. A családi gazdaságok háttérbe szorításá­ról szó sincs, és semmiféle kis­kaput nem kívánunk nyitni a külföldiek földszerzése előtt - tette hozzá. A miniszter szom­baton bejelentette, hogy szüne­telteti alelnöki tevékenységét az Agrárszövetség Nemzeti Agrár- párt elnökségében. _________■ Hí rek HONVÉDELEM. A NATO fő­titkára a védelmi költségvetés emelését igényli valamennyi NATO-tagállamtól, amire a ma­gyar honvédelmi tárca vezetője Magyarország vonatkozásában idén nem lát lehetőséget. Juhász Ferenc brüsszeli tárgya­lásai után elmondta: abban egyetértettek Lord Robertson- nal, hogy ehhez előbb egy cél­szerű, részletesen megtervezett költségvetési gazdálkodást kell kialakítani. A NATO főtitkára reméli, hogy Magyarországnak mielőbb sikerül végrehajtania haderő-vállalási feladatait, amelyeket az elmúlt időszak­ban csak 25 százalékban teljesített, mti TILTAKOZÁS. A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták emblémáját ábrázoló lepedővel takarták le vasárnap a Parlament előtti Kossuth téren azt a táblát, ame­lyen többi között az olvasható: „a 2002-es országgyűlési választások után beállt helyzet veszélyezteti a demokratikus államélet tisztaságát”. Gerő Dá­niel úgy vélte: az 56-os Magya­rok Világtanácsa által felállított tábla szövege méltatlan az új­kori magyar demokráciához, és 1956 szellemiségéhez is. Az 56- os Magyarok Világtanácsa beje­lentette: ma feljelentést kíván tenni és kártérítési keresettel fog élni. mti ÍTÉLŐTÁBLÁK. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Gönczöl Katalin korábbi ombudsmant bízta meg a bűnmegelőzési törvény megalkotásának előkészítésével, mti PALOTA. A köztársasági elnök támogatja és elfogadja a hatal­mi ágak szétválasztásának meg­jelenítését - reagált Schillinger Erzsébet, az államfői sajtóiroda vezetője arra a korábbi hírre, miszerint a miniszterelnök egyetértett azzal a javaslattal, hogy a Sándor-palota hagyomá­nyai és kialakítása miatt a köz- társasági elnök hivatala nyer­hetne méltó elhelyezést az épü­letben. Mielőtt azonban az ál­lamfő döntene a költözésről, a hivatal kijelölt munkatársa tájé­kozódni és egyeztetni fog az ügyben, hogy az apparátus za­vartalan működése biztosítva lesz-e egy lehetséges új hely­színen. MTI Királyi ékszerek kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents