Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-06 / 130. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2002. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Már készülnek a falunapra Öt évre tekint vissza a vizslásiak baráti kapcsolata a szlovákiai mu- csinybeliekkel. A nagyrészt kultu­rális alapon létrejött barátság kap­csán a két falu küldöttei évente el­látogatnak egymás rendezvényei­re. A vizslásiak Sándor Tibor pol­gármester vezetésével a napokban jártak a határ túloldalán, mivel a mucsinyiak gyermeknapot és má­jusfadöntést ünnepeltek. A szom­szédban is május első napján állít­ják a májusfát, de a gyermeknap alkalmával ledöntik azt. A mu- csinyi ünnepségen fellépett a vizs­lásiak Százszorszép asszonykóru­sa, a Borvirág citerazenekar, vala­mint az általános iskolások cso­portja. S ahogyan ilyenkor szokás, illendően megajándékozták a ven­déglátókat, akik pedig baráti szív­vel és jóféle falatokkal tisztelték meg a vendégeket. Sándor Tibor azt is elmondta, hogy jól haladnak a faluszépítési munkálatok. Folyik a parkrendezés, ahol tavat, sé­tányt, nyársalóhelyet építenek ki és padokat helyeznek el. A szabad­téri színpad miár elkészült. A nyár végén aktuális falunapot itt rende­zik meg, s ahogy hallani, sztárven­dégeket is hívnak az eseményre. S feltehetően persze, a szlovák szomszédokat is. Tősgyökeres paraszti családból származik a karancsberényi Tórák Kornél, ősei generációk­ra visszamenően a földből él­tek, állatokkal foglalkoztak. Édesapja és édesanyja agrár­mérnök, a nővére ugyancsak mezőgazdasági végzettségű. Jó­maga is szülei nyomdokaiba lé­pett, a gyöngyösi mezőgazdasá­gi főiskola menedzser szaká­nak harmadéves hallgatója. A 22 éves fiatalember barátnőjé­vel, Romhányi Natáliával részt vesz az Életpálya Alapítvány if­jú vállalkozóknak kiírt pályá­zatán, s a területi megmérette­tésen a zsűri az ő elképzelésü­ket tartotta a legígéretesebb­nek, így ők képviselhetik majd megyénket június 19-20-án a budapesti döntőben. Karancsberény, Petőfi út 12. szám. Itt lakik családjával Tórák Kornél. A délelőtti órák­ban kerestük fel a község alapí­tó famíliáinak egyikét, de csak Nyeregben megszépül a világ- Az erdei iskola tanulói, a Salgótarjánból busszal érkező óvodások gyakran felkeresik Kisvártatva csak előkerült Er­zsébet asszony, aztán Károly gaz­da, végül a fiuk, s leültünk beszél­getni a nagyapa által a '40-es évek­ben építtetett, de már Koméi tulaj­donát képező, régi bútorokkal be­rendezett házban.- Jómagam 1989-ben lettem egyéni vállalkozó - kezdte a 49 éves családfő. - Előtte a karancsla- pujtői termelőszövetkezetben ag- ronómusként, majd a litkei gazda­ságban állattenyésztési ágazatve­zetőként dolgoztam. Vállalkozó­ként a nulláról indultam. Jelenleg 270 hektár saját és 30 hektár bérelt földön gazdálkodunk, a 160 hektár szántón az állatoknak szemes és szálas takarmányokat termesz­tünk. Szarvasmarhatartással és ló- tenyésztéssel foglalkozunk. A tel­jes állatállomány 140, ebből 80 a fejős tehén, 50 a szaporulatuk szá­ma, 10 ló és egy kiscsikó is van. Erzsébet asszony régiségek között a leendőbeli tájházban Fotók: Gócs Éva a nagyapát találtuk odahaza, mivel a többiek a szemközti te­lephelyen, a családi gazdaság­ban dolgoztak. Merthogy csalá­di gazdaság az övék, a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hiva­talnál a 85. sorszámmal van be­jegyezve. Naponta 1000-1300 liter tejet fe­jünk, amelyet a pásztói tejüzem­nek értékesítünk. Rövid szünet után így folytatta a családi gazdaság feje:- Az elmúlt években istállót, fe­jő- és tejházat építettünk. Szeret­nénk még termény- és szálastakar­mány-tárolót tető alá hozni, nagy­teljesítményű traktort vásárolni. Harmincmilliós, kedvezményes kamatozású hitelt kértünk, remél­jük, megkapjuk. Erzsébet asszony vette át a szót:- Jómagam is a karancslapujtői téeszben dolgoztam, kezdetben a termelésben, majd pénzügyi vona­lon. A váltást az tette lehetővé, hogy a gyöngyösi mezőgazdasági főiskola után a salgótarjáni pénz­ügyi főiskolát is elvégeztem. Egyébként a férjemmel a gyöngyö­si főiskolán ismerkedtünk meg, ő is oda járt. Huszonöt évvel ezelőtt kötöttünk házasságot. Koméi tehát már a harmadik a családban, aki a gyöngyösi mező- gazdasági főiskolán fog diplomáz­ni. A szécsényi Liptay János Mező- gazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd a technikusi ok­levelet is megszerezte. Már gyerek­ként ott tett-vett az édesapja mel­lett, s egyre inkább bekapcsolódott a közös munkába. Szereti az álla­tokat, kiváltképpen a lovakat. Ez adta az ötletet tervezett vállalkozá­sához, a lovas- és falusi turizmus elindításához.- Az utazás izgalma, az isme­retlen felfedezése, a változatos­ság, az idegen kultúrák megisme­rése elemi vágyként jelenik meg a mai embernél - fogalmazott a fia­talember. - Az idegenforgalom je­lentőségét jól mutatja, hogy nap­jainkra a világ legnagyobb forgal­mat lebonyolító üzletágává fejlő­dött. Az életszínvonal emelkedé­se vüágszerte, így hazánkban is előtérbe állította a megnövekedett szabad idő kulturált eltöltésének kívánalmát. A városi ember a be­tonrengetegből egyre inkább vá­gyik a zöldbe, a természetbe, a megfizethető és az egész család felüdülését biztosító falusi kör­nyezetbe. Eddigi vizsgálódásaim, felméréseim azt mutatják, hogy Kornél(lóháton) és édesapja egyaránt szereti az állatokat van igény a falusi turizmusra, s ezen belül a lovasturizmusra. A leendőbeli vállalkozó pályá­zatának elkészítéséhez sok segít­séget kapott Holecz Zoltán szak­mai referenstől. Abban részlete­sen leírja, miként képzeli el elgon­dolásának megvalósítását. A lovasturizmus eszközei, a lovak rendelkezésre állnak, a lovaglás­hoz, a kocsikázáshoz, a lovas­szánkózáshoz szükséges felszere­lések, eszközök úgyszintén. Olyan lovaspanziót szándékozik kialakítani, ahol nemcsak elszál­lásolják a vendégeket, hanem fris­sen fejt tejet, saját köpülésű vajat, túrót, kemencében sütött kapros túrós lepényt, házi sütésű kenye­ret, tájjellegű ételeket is felszolgál­nak. A vendégek szórakoztatásá­ra éves rendezvénytervet akar összeállítani. Igazi látványosságot jelent majd a nagyapa hajdani ott­honában létrehozandó tájház, amelyet régóta gyűjtögetett, a nagyszülőktől megmaradt öreg bútorokkal, a falusi életet bemuta­tó munkaeszközökkel, egyéb kel­lékekkel kíván berendezni. A Torák-portán már eddig is megfigyelhetők voltak a falusi tu­rizmus „csírái”. gazdaságunkat, igyekszem őket a falusi környezettel, az állatok­kal megismertetni - újságolta Kornél. - Nyári gyakorlatra diá­kokat fogadunk a gödöllői egye­temről, a gyöngyösi főiskoláról, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolából. Szolgálta­tásként a szüleimmel, a baráta­immal magyaros öltözékben, lo­vakkal, fogattal, hintóval rend­szeresen részt veszünk a szüreti felvonulásokon, az ünnepi ren­dezvényeken. Végére értünk beszélgeté­sünknek, következhetett a fotó­zás. Az ifjú gazda kantárszáron elővezette az istállóból kedvenc lovát, felszerszámozta, s hipp- hopp máris felpattant a hátára. Nekem úgy tűnt, a nyeregben ülve szinte átszellemült, sokkal boldogabbnak látszott.- Az már igaz, valahogy így képzelem el az életemet - bólin­tott rá megjegyzésemre. - Nincs szebb annál, mint a természet­ben élni, állatokkal foglalkozni. Soha eszembe nem" jutott, hogy elköltözzem Karancsberényből, ahol reggel madarak énekére éb­redhet az ember. KOLAJ LÁSZLÓ Eszter rendező akar lenni Filigrán termetű lány Hor­váth Eszter, de amilyen kicsi, olyan tehetséges. Kitűnő ta­nuló, nemrégiben arany ka­tegóriával díjazták az Arany János irodalmi verseny or­szágos döntőjében.- Egy hónappal ezelőtt, Esz­tergomban rendezték a finálét - mesélte Eszter, miután kérésem­re belátogatott szerkesztősé­günkbe. - Ötvenünket hívtak meg rá, azokat, akik országszer­te a legjobb eredményt értük el az iskolai megmérettetésen. Arany, ezüst és bronz kategóriá­ban hat-hat tanulót díjaztak, én az „aranyosak” között voltam. Örültem neki természetesen, mert nagy kihívásnak éreztem a versenyt. A díjkiosztón csalá­dom tagjai is részt vettek, mind­annyian boldogok voltunk. Eszter 16 éves, a salgótarjáni Bolyai gimnázium 10. c osztá­lyos tanulója. Édesanyja, Horváthné Schokz Erika, a sal­gótarjáni Petőfi Álta­lános Isko­la tanára, édesapja, Horváth Jó­zsef elis­mert fény­képész. A húga szin­tén kitűnő tanuló. A megyeszék­helyen él családjuk.- A verseny írásbeliből és szóbeliből állt - folytatta. - Egy háromórás dolgozatban Nádas Péter „Egy családregény vége” című művének értelmezésével azt kellett bemutatnunk, ho­gyan összegződik a gyermekben az ősök élete és tapasztalata. Maximum hatvan pontot lehe­tett elérni, de ötvenötnél többet senkinek nem adtak. Jómagam ötvenkét pontot kaptam. A jó szereplésért sokat köszönhetek felkészítő tanáromnak, Lékóné Lantos Zsuzsá­nak. Eszter és a siker ké­zen fogva járnak. Rend­szeresen indul tanulmá­nyi versenyeken, s mindannyiszor a legjob­bak között végez. Nyol­cadikosként első helye­zést ért el az országos kommunikációs verse­nyen. A szavalóversenye­ken is rendre kitűnik ki­váló előadókészségével. Nem véletlenül persze, hiszen hét éve tagja a salgótarjáni KiViSzI Színpadnak.- Kedvenc tantárgyam az iro­dalom és az angol - felelte ér­deklődésemre. - Érdekel az írás, a riporterkedés. De leginkább rendező szeretnék lenni. Engedelmével elolvastam Eszter „aranyos” dolgozatát. Nem túlzás: szuper! íróját máris elfogadnám kolleginának. Horváth Eszter kedves, mosolygós és nagyon tehetséges lány Svéd tanácsra várnak Bárnán Bámán, ebben a világtól eldu­gott kis településen csendesen pe­regnek a napok. Hadik József pol­gármester megerősíti ezt, de mind­járt hozzáfűzi, hogy nem ese­ménytelenül. Mert azért itt is gör­dülnek a dolgok, ha nem is olyan ütemben, mint egy nagyobb, gaz­daságilag tehetősebb helyen. Hétfő lévén mindenekelőtt két hétvégi eseményről számol be. A sportszerető bárnaiak számára iz­galmas volt a helybeli és a mátra- nováki öregfiúk labdarúgó-találko­zója. Igaz, a novákiak kényelme sen győztek, de a meccset követő baráti beszélgetés ízét még a vere ség sem keserítette meg. A két csa­pat között évek óta tartó baráti kapcsolat egy vereségen már nem múlik. A tanulóifjúság pedig - ösz- szesen százegy diák - a gyermek­nap és a pedagógusnap alkalmá­ból a tanítókkal, tanárokkal közös kiránduláson vett részt a Dunaka­nyarban. A település amilyen szép környezetben terül el, olyan nagy gondjuk az eddig megoldatlan csa­tornázás. Földrajzi adottságaik mi­att ugyanis nem tudnak rákapcso­lódni az épülő, vagy már kiépült csatornahálózatokra. Mivel tagjai az Északkelet-nógrádi Térségi Ön­kormányzatok Társulásának, ko­rábban svéd szakértők jártak ná­luk is, akik tanulmányozták speci­ális helyzetük megoldásának lehe­tőségét. így abban reménykednek, hogy a svédek véleménye nyomán egyedi szennyvíztisztítót létesít­hetnek. Azt nem tudják, hogy ez mennyi pénzből készülhetne el, mert az elképzeléseket a mostani időszakra ígérték az Örebro me­gyéből itt járt svédek. Ha lenne va­lami a dologból, a szükséges önerő megszerzésére pályázatot nyújta­nának be. Fogászat tizenkét órán át Amikor Morgenstern Ferenc karancslapujtői polgármestert ar­ról kérdeztem, hogy ezekben a na­pokban mi történik a településen mindjárt a közmunkaprogramot említette. Ám de azt is hozzáfűzte, hogy nem biztos, hogy ez a legfon­tosabb, hiszen sok egyéb is zajlik. Azt hiszem, ennek a programnak az első helyen történő említését az indokolja, hogy több mint száz fő közmunkás foglalkoztatására kap­tak lehetőséget benyújtott pályáza­tuk alapján. Ennek a programnak a végre­hajtása folyik, amibe beletartozik az illegális szeméttelepek felderíté­se és megszűntetése, parkosítás, vízelvezető árkok burkolása, járda­lapok készítése stb. Karancslapujtőn szerencsére már befejeződött a településen nél­külözhetetlen közművek kiépíté­se, s majd két éve tavaly elkezdték az utak felújítását. Az egyik legfon­tosabb feladatnak mondja a pol­gármester az utak felújításának folytatását, hiszen a település útja­inak hossza több mint harminc ki­lométer. Eddig ennek a hálózatnak csak a húsz százalékát tudták fel­újítani, máris érthető miért tartják ezt a következő évek legnagyobb kihívásának. Jó lenne, ha ezen a szép településen aszfaltutakon le­hetne közlekedni, ez azonban több százmillió forintba kerülne - még akkor is ha ezeknek az utak­nak egy része a közútkezelők tulaj­donában van, s ők gondozzák. A megyei közútkezelőtől ígéretet kaptak, hogy a Karancsberény felé vezető Petőfi út aszfaltozása az idén megtörténik. Pályázatot nyúj­tottak be a területfejlesztési tanács­hoz két út felújításához, s nagyon remélik, hogy támogatást nyernek. Büszkén említi, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium által kiírt fogászati gép-műszer pályáza­ton csaknem tízmillió forintot nyertek, aminek eredményeként a fogászati gépi berendezéseket újakra tudják cserélni. S ez egy olyan fogászat, ahol reggel héttől este hétig fogászati rendelés műkö­dik. Az önkormányzat a megye leg­nagyobb vidéki iskolájával büsz­kélkedhet, amit az is mutat, hogy önállóan gazdálkodik százmillió forinttal. A sokféle feladatot vállaló és teljesítő iskolába - ahol a mosta­ni tanévben meghonosították a művészeti képzést is - csaknem négyszáz gyerek készül a későbbi tanulmányaira. Talán az is mutatja az iskola színvonalát, hogy a kör­nyékről is számosán ide járnak a diákok. Azt is meg kell említeni, hogy tavaly szeptembertől felnőtt gimnáziumi képzés is történik az intézményben. Noha ez egy külső szerződés keretében történik, de a helybeli és a környékbeli fiatalok számára kedvezőbb megoldás, mint bejárni a megyeszéldielyre. Igaz, egyelőre hat különböző épü­letben zajlik az oktatás, amire azt mondja a polgármester, hogy a kö­vetkező évek egyik nagy kihívása ennek a szétszórtságnak a meg­szűntetése. Az önkormányzati feladatok megoldásában nagy szerepe van a munkahelyeknek, a vál­lalkozók meglétének. A településen százon felül vannak vállalkozók, de köztük csak egyetlen olyan van, amely több személyt is foglalkoztat. Azt mondják, nekik jobb lenne, ha Salgótarjánban lenne végre több munka­hely. Náluk különösen égető ez, hiszen csak­nem háromszáz a mun­kanélküliek száma. Ezért is próbálkoznak a köz­munkaprogramokkal, hogy úgy növeljék a csa­ládok jövedelmét, ami a falunak is hasznos. Legnagyobb öröm­ként azt említi a polgár- mester, hogy sikerült az intézmények színvona­las működését biztosíta­ni, a falu fejlesztésének tervezett teljesítésével. Ebben a jö­vőben számítanak a létrejött Karancslapujtőért Alapítvány és a Karancslapujtő Sportjáért Alapít­vány támogatására. Csinosítják a község központját . lÁ ^ i TTTT4T i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség IVI II |J \ II '^0 LI I U I A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. 11 VJ IV/lly megyei llimj/ll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt.--------------------------iSSa----------------------- (tel.; 32/463439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 104007860780498400000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunicba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ; az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
Thumbnails
Contents