Nógrád Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-06 / 130. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2002. JÚNIUS 6., CSÜTÖRTÖK Már készülnek a falunapra Öt évre tekint vissza a vizslásiak baráti kapcsolata a szlovákiai mu- csinybeliekkel. A nagyrészt kulturális alapon létrejött barátság kapcsán a két falu küldöttei évente ellátogatnak egymás rendezvényeire. A vizslásiak Sándor Tibor polgármester vezetésével a napokban jártak a határ túloldalán, mivel a mucsinyiak gyermeknapot és májusfadöntést ünnepeltek. A szomszédban is május első napján állítják a májusfát, de a gyermeknap alkalmával ledöntik azt. A mu- csinyi ünnepségen fellépett a vizslásiak Százszorszép asszonykórusa, a Borvirág citerazenekar, valamint az általános iskolások csoportja. S ahogyan ilyenkor szokás, illendően megajándékozták a vendéglátókat, akik pedig baráti szívvel és jóféle falatokkal tisztelték meg a vendégeket. Sándor Tibor azt is elmondta, hogy jól haladnak a faluszépítési munkálatok. Folyik a parkrendezés, ahol tavat, sétányt, nyársalóhelyet építenek ki és padokat helyeznek el. A szabadtéri színpad miár elkészült. A nyár végén aktuális falunapot itt rendezik meg, s ahogy hallani, sztárvendégeket is hívnak az eseményre. S feltehetően persze, a szlovák szomszédokat is. Tősgyökeres paraszti családból származik a karancsberényi Tórák Kornél, ősei generációkra visszamenően a földből éltek, állatokkal foglalkoztak. Édesapja és édesanyja agrármérnök, a nővére ugyancsak mezőgazdasági végzettségű. Jómaga is szülei nyomdokaiba lépett, a gyöngyösi mezőgazdasági főiskola menedzser szakának harmadéves hallgatója. A 22 éves fiatalember barátnőjével, Romhányi Natáliával részt vesz az Életpálya Alapítvány ifjú vállalkozóknak kiírt pályázatán, s a területi megmérettetésen a zsűri az ő elképzelésüket tartotta a legígéretesebbnek, így ők képviselhetik majd megyénket június 19-20-án a budapesti döntőben. Karancsberény, Petőfi út 12. szám. Itt lakik családjával Tórák Kornél. A délelőtti órákban kerestük fel a község alapító famíliáinak egyikét, de csak Nyeregben megszépül a világ- Az erdei iskola tanulói, a Salgótarjánból busszal érkező óvodások gyakran felkeresik Kisvártatva csak előkerült Erzsébet asszony, aztán Károly gazda, végül a fiuk, s leültünk beszélgetni a nagyapa által a '40-es években építtetett, de már Koméi tulajdonát képező, régi bútorokkal berendezett házban.- Jómagam 1989-ben lettem egyéni vállalkozó - kezdte a 49 éves családfő. - Előtte a karancsla- pujtői termelőszövetkezetben ag- ronómusként, majd a litkei gazdaságban állattenyésztési ágazatvezetőként dolgoztam. Vállalkozóként a nulláról indultam. Jelenleg 270 hektár saját és 30 hektár bérelt földön gazdálkodunk, a 160 hektár szántón az állatoknak szemes és szálas takarmányokat termesztünk. Szarvasmarhatartással és ló- tenyésztéssel foglalkozunk. A teljes állatállomány 140, ebből 80 a fejős tehén, 50 a szaporulatuk száma, 10 ló és egy kiscsikó is van. Erzsébet asszony régiségek között a leendőbeli tájházban Fotók: Gócs Éva a nagyapát találtuk odahaza, mivel a többiek a szemközti telephelyen, a családi gazdaságban dolgoztak. Merthogy családi gazdaság az övék, a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalnál a 85. sorszámmal van bejegyezve. Naponta 1000-1300 liter tejet fejünk, amelyet a pásztói tejüzemnek értékesítünk. Rövid szünet után így folytatta a családi gazdaság feje:- Az elmúlt években istállót, fejő- és tejházat építettünk. Szeretnénk még termény- és szálastakarmány-tárolót tető alá hozni, nagyteljesítményű traktort vásárolni. Harmincmilliós, kedvezményes kamatozású hitelt kértünk, reméljük, megkapjuk. Erzsébet asszony vette át a szót:- Jómagam is a karancslapujtői téeszben dolgoztam, kezdetben a termelésben, majd pénzügyi vonalon. A váltást az tette lehetővé, hogy a gyöngyösi mezőgazdasági főiskola után a salgótarjáni pénzügyi főiskolát is elvégeztem. Egyébként a férjemmel a gyöngyösi főiskolán ismerkedtünk meg, ő is oda járt. Huszonöt évvel ezelőtt kötöttünk házasságot. Koméi tehát már a harmadik a családban, aki a gyöngyösi mező- gazdasági főiskolán fog diplomázni. A szécsényi Liptay János Mező- gazdasági Szakközépiskolában érettségizett, majd a technikusi oklevelet is megszerezte. Már gyerekként ott tett-vett az édesapja mellett, s egyre inkább bekapcsolódott a közös munkába. Szereti az állatokat, kiváltképpen a lovakat. Ez adta az ötletet tervezett vállalkozásához, a lovas- és falusi turizmus elindításához.- Az utazás izgalma, az ismeretlen felfedezése, a változatosság, az idegen kultúrák megismerése elemi vágyként jelenik meg a mai embernél - fogalmazott a fiatalember. - Az idegenforgalom jelentőségét jól mutatja, hogy napjainkra a világ legnagyobb forgalmat lebonyolító üzletágává fejlődött. Az életszínvonal emelkedése vüágszerte, így hazánkban is előtérbe állította a megnövekedett szabad idő kulturált eltöltésének kívánalmát. A városi ember a betonrengetegből egyre inkább vágyik a zöldbe, a természetbe, a megfizethető és az egész család felüdülését biztosító falusi környezetbe. Eddigi vizsgálódásaim, felméréseim azt mutatják, hogy Kornél(lóháton) és édesapja egyaránt szereti az állatokat van igény a falusi turizmusra, s ezen belül a lovasturizmusra. A leendőbeli vállalkozó pályázatának elkészítéséhez sok segítséget kapott Holecz Zoltán szakmai referenstől. Abban részletesen leírja, miként képzeli el elgondolásának megvalósítását. A lovasturizmus eszközei, a lovak rendelkezésre állnak, a lovagláshoz, a kocsikázáshoz, a lovasszánkózáshoz szükséges felszerelések, eszközök úgyszintén. Olyan lovaspanziót szándékozik kialakítani, ahol nemcsak elszállásolják a vendégeket, hanem frissen fejt tejet, saját köpülésű vajat, túrót, kemencében sütött kapros túrós lepényt, házi sütésű kenyeret, tájjellegű ételeket is felszolgálnak. A vendégek szórakoztatására éves rendezvénytervet akar összeállítani. Igazi látványosságot jelent majd a nagyapa hajdani otthonában létrehozandó tájház, amelyet régóta gyűjtögetett, a nagyszülőktől megmaradt öreg bútorokkal, a falusi életet bemutató munkaeszközökkel, egyéb kellékekkel kíván berendezni. A Torák-portán már eddig is megfigyelhetők voltak a falusi turizmus „csírái”. gazdaságunkat, igyekszem őket a falusi környezettel, az állatokkal megismertetni - újságolta Kornél. - Nyári gyakorlatra diákokat fogadunk a gödöllői egyetemről, a gyöngyösi főiskoláról, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolából. Szolgáltatásként a szüleimmel, a barátaimmal magyaros öltözékben, lovakkal, fogattal, hintóval rendszeresen részt veszünk a szüreti felvonulásokon, az ünnepi rendezvényeken. Végére értünk beszélgetésünknek, következhetett a fotózás. Az ifjú gazda kantárszáron elővezette az istállóból kedvenc lovát, felszerszámozta, s hipp- hopp máris felpattant a hátára. Nekem úgy tűnt, a nyeregben ülve szinte átszellemült, sokkal boldogabbnak látszott.- Az már igaz, valahogy így képzelem el az életemet - bólintott rá megjegyzésemre. - Nincs szebb annál, mint a természetben élni, állatokkal foglalkozni. Soha eszembe nem" jutott, hogy elköltözzem Karancsberényből, ahol reggel madarak énekére ébredhet az ember. KOLAJ LÁSZLÓ Eszter rendező akar lenni Filigrán termetű lány Horváth Eszter, de amilyen kicsi, olyan tehetséges. Kitűnő tanuló, nemrégiben arany kategóriával díjazták az Arany János irodalmi verseny országos döntőjében.- Egy hónappal ezelőtt, Esztergomban rendezték a finálét - mesélte Eszter, miután kérésemre belátogatott szerkesztőségünkbe. - Ötvenünket hívtak meg rá, azokat, akik országszerte a legjobb eredményt értük el az iskolai megmérettetésen. Arany, ezüst és bronz kategóriában hat-hat tanulót díjaztak, én az „aranyosak” között voltam. Örültem neki természetesen, mert nagy kihívásnak éreztem a versenyt. A díjkiosztón családom tagjai is részt vettek, mindannyian boldogok voltunk. Eszter 16 éves, a salgótarjáni Bolyai gimnázium 10. c osztályos tanulója. Édesanyja, Horváthné Schokz Erika, a salgótarjáni Petőfi Általános Iskola tanára, édesapja, Horváth József elismert fényképész. A húga szintén kitűnő tanuló. A megyeszékhelyen él családjuk.- A verseny írásbeliből és szóbeliből állt - folytatta. - Egy háromórás dolgozatban Nádas Péter „Egy családregény vége” című művének értelmezésével azt kellett bemutatnunk, hogyan összegződik a gyermekben az ősök élete és tapasztalata. Maximum hatvan pontot lehetett elérni, de ötvenötnél többet senkinek nem adtak. Jómagam ötvenkét pontot kaptam. A jó szereplésért sokat köszönhetek felkészítő tanáromnak, Lékóné Lantos Zsuzsának. Eszter és a siker kézen fogva járnak. Rendszeresen indul tanulmányi versenyeken, s mindannyiszor a legjobbak között végez. Nyolcadikosként első helyezést ért el az országos kommunikációs versenyen. A szavalóversenyeken is rendre kitűnik kiváló előadókészségével. Nem véletlenül persze, hiszen hét éve tagja a salgótarjáni KiViSzI Színpadnak.- Kedvenc tantárgyam az irodalom és az angol - felelte érdeklődésemre. - Érdekel az írás, a riporterkedés. De leginkább rendező szeretnék lenni. Engedelmével elolvastam Eszter „aranyos” dolgozatát. Nem túlzás: szuper! íróját máris elfogadnám kolleginának. Horváth Eszter kedves, mosolygós és nagyon tehetséges lány Svéd tanácsra várnak Bárnán Bámán, ebben a világtól eldugott kis településen csendesen peregnek a napok. Hadik József polgármester megerősíti ezt, de mindjárt hozzáfűzi, hogy nem eseménytelenül. Mert azért itt is gördülnek a dolgok, ha nem is olyan ütemben, mint egy nagyobb, gazdaságilag tehetősebb helyen. Hétfő lévén mindenekelőtt két hétvégi eseményről számol be. A sportszerető bárnaiak számára izgalmas volt a helybeli és a mátra- nováki öregfiúk labdarúgó-találkozója. Igaz, a novákiak kényelme sen győztek, de a meccset követő baráti beszélgetés ízét még a vere ség sem keserítette meg. A két csapat között évek óta tartó baráti kapcsolat egy vereségen már nem múlik. A tanulóifjúság pedig - ösz- szesen százegy diák - a gyermeknap és a pedagógusnap alkalmából a tanítókkal, tanárokkal közös kiránduláson vett részt a Dunakanyarban. A település amilyen szép környezetben terül el, olyan nagy gondjuk az eddig megoldatlan csatornázás. Földrajzi adottságaik miatt ugyanis nem tudnak rákapcsolódni az épülő, vagy már kiépült csatornahálózatokra. Mivel tagjai az Északkelet-nógrádi Térségi Önkormányzatok Társulásának, korábban svéd szakértők jártak náluk is, akik tanulmányozták speciális helyzetük megoldásának lehetőségét. így abban reménykednek, hogy a svédek véleménye nyomán egyedi szennyvíztisztítót létesíthetnek. Azt nem tudják, hogy ez mennyi pénzből készülhetne el, mert az elképzeléseket a mostani időszakra ígérték az Örebro megyéből itt járt svédek. Ha lenne valami a dologból, a szükséges önerő megszerzésére pályázatot nyújtanának be. Fogászat tizenkét órán át Amikor Morgenstern Ferenc karancslapujtői polgármestert arról kérdeztem, hogy ezekben a napokban mi történik a településen mindjárt a közmunkaprogramot említette. Ám de azt is hozzáfűzte, hogy nem biztos, hogy ez a legfontosabb, hiszen sok egyéb is zajlik. Azt hiszem, ennek a programnak az első helyen történő említését az indokolja, hogy több mint száz fő közmunkás foglalkoztatására kaptak lehetőséget benyújtott pályázatuk alapján. Ennek a programnak a végrehajtása folyik, amibe beletartozik az illegális szeméttelepek felderítése és megszűntetése, parkosítás, vízelvezető árkok burkolása, járdalapok készítése stb. Karancslapujtőn szerencsére már befejeződött a településen nélkülözhetetlen közművek kiépítése, s majd két éve tavaly elkezdték az utak felújítását. Az egyik legfontosabb feladatnak mondja a polgármester az utak felújításának folytatását, hiszen a település útjainak hossza több mint harminc kilométer. Eddig ennek a hálózatnak csak a húsz százalékát tudták felújítani, máris érthető miért tartják ezt a következő évek legnagyobb kihívásának. Jó lenne, ha ezen a szép településen aszfaltutakon lehetne közlekedni, ez azonban több százmillió forintba kerülne - még akkor is ha ezeknek az utaknak egy része a közútkezelők tulajdonában van, s ők gondozzák. A megyei közútkezelőtől ígéretet kaptak, hogy a Karancsberény felé vezető Petőfi út aszfaltozása az idén megtörténik. Pályázatot nyújtottak be a területfejlesztési tanácshoz két út felújításához, s nagyon remélik, hogy támogatást nyernek. Büszkén említi, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium által kiírt fogászati gép-műszer pályázaton csaknem tízmillió forintot nyertek, aminek eredményeként a fogászati gépi berendezéseket újakra tudják cserélni. S ez egy olyan fogászat, ahol reggel héttől este hétig fogászati rendelés működik. Az önkormányzat a megye legnagyobb vidéki iskolájával büszkélkedhet, amit az is mutat, hogy önállóan gazdálkodik százmillió forinttal. A sokféle feladatot vállaló és teljesítő iskolába - ahol a mostani tanévben meghonosították a művészeti képzést is - csaknem négyszáz gyerek készül a későbbi tanulmányaira. Talán az is mutatja az iskola színvonalát, hogy a környékről is számosán ide járnak a diákok. Azt is meg kell említeni, hogy tavaly szeptembertől felnőtt gimnáziumi képzés is történik az intézményben. Noha ez egy külső szerződés keretében történik, de a helybeli és a környékbeli fiatalok számára kedvezőbb megoldás, mint bejárni a megyeszéldielyre. Igaz, egyelőre hat különböző épületben zajlik az oktatás, amire azt mondja a polgármester, hogy a következő évek egyik nagy kihívása ennek a szétszórtságnak a megszűntetése. Az önkormányzati feladatok megoldásában nagy szerepe van a munkahelyeknek, a vállalkozók meglétének. A településen százon felül vannak vállalkozók, de köztük csak egyetlen olyan van, amely több személyt is foglalkoztat. Azt mondják, nekik jobb lenne, ha Salgótarjánban lenne végre több munkahely. Náluk különösen égető ez, hiszen csaknem háromszáz a munkanélküliek száma. Ezért is próbálkoznak a közmunkaprogramokkal, hogy úgy növeljék a családok jövedelmét, ami a falunak is hasznos. Legnagyobb örömként azt említi a polgár- mester, hogy sikerült az intézmények színvonalas működését biztosítani, a falu fejlesztésének tervezett teljesítésével. Ebben a jövőben számítanak a létrejött Karancslapujtőért Alapítvány és a Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány támogatására. Csinosítják a község központját . lÁ ^ i TTTT4T i Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Felelősszerkesztő-helyettes: FARAGÓ ZOLTÁN. Szerkesztőség IVI II |J \ II '^0 LI I U I A U és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. 11 VJ IV/lly megyei llimj/ll Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a KER-T.O.M. Bt.--------------------------iSSa----------------------- (tel.; 32/463439,30/475-83-80) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél é s átutalással a KHB Rt. 104007860780498400000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 1195 Ft, negyedévre 3585 Ft, fél évre 7170 Ft, egy évre 14 340 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunicba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ; az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.
